Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-14 / 187. szám, kedd

www.ujszo.com UJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 14. Agrárkörkép - hirdetés 15 A szárazság és a kukoricabogár kártétele miatt jelentős terméskiesés várható a kukoricában - a termelők már silózzák az elszáradt állományokat Akár a felére is csökkenhetnek a hozamok „Több, mint két évtizede, amióta ebben a szövetke­zetben dolgozom, még nem emlékszem arra, hogy au­gusztus elején silóztuk vol­na a kukoricát. Most vi­szont már mintegy kétszáz hektárt le kellet vágnunk, hogy legalább mentsük a menthetőt” - mondta Lel­kes Péter a lakszakállasi szövetkezet elnöke a gazda­ság szilasi részlegén levő parcella szélén, mutatva a fejlődésben megállt, korán száradó növényállományt. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A látottak alapján nyilvánvaló, hogy a kukorica valóban megsíny­lette az idei nyarat, s a növényál­lomány számára nemcsak ezen a parcellán, hanem a többi terüle­ten is komoly gondot okoz, hogy legalább valahogyan átvészelje ezt a rendkívül nehéz időszakot. Nem csoda, hiszen az idén mért csapadékmennyiség ebben a tér­ségben alig éri el a 100 mm-t, ami a szükséges mennyiségnek csu­pán alig egynegyede, egyötöde. Sajnos, azonban nemcsak a ko­rán sárguló szár miatt fő a feje a gazdaság vezetőjének, a nagyobb gondot az jelenti, hogy a kukori­cacsövek megtermékenyülése is komoly károsodást szenvedett. A csövek jelentős része nagymér­tékben maghiányos, a legtöbbön csak néhány szem árválkodik a csuhé alatt. A szövetkezet vezetője szerint az idei esztendő kedvezőtlen ter­mészeti-éghajlati körülményei­nek hatását, a száraz és idősza­konként rendkívüli meleg időjá­rás negatív következményeit az intenzív kukoricatermesztési kör­zetekben rohamosan felszaporo­dott kukoricabogár kártétele még tovább fokozta. A rendkívül mo­hó kártevő ugyanis nemcsak a fi­atal szárat rágja meg, és ezáltal a növény megdőlését, eltörését okozza, hanem kirágja a megter- mékenyülés szempontjából fon­tos szerepet játszó bibeszálakat is, így azok nem tudják levezetni a csőbe a megporzás során rájuk rakódó ivarsejteket. Sajnos, az el­lene való vegyi védekezés egyelő­re nem eléggé hatásos, ugyanak­kor nem is olcsó mulatság, hiszen a permetezés költségei hektáron­ként az ezer koronát is elérik. A gazdaságban, ahol évente mint­egy kétezer hektáron termesztik a kukoricát, és a terméshozamok tekintetében nem számítanak kü­lönlegességnek a 8 tonna feletti terméshozamok sem, most az előzetes felmérések szerint azzal számolnak, hogy jó lesz, ha a ho­zamok elérik ennek az 50 száza­lékát. Hasonló gondot nyomasztják a nyárasdi Agrotop részvénytársa­ság elnök-igazgatóját, Papp Ist­vánt is. A csallóközi gazdaság mintegy hétszáz hektáron ter­meszti a kukoricát, ebből idén húsz hektáron vetőmagnak valót termesztenek, illetve termesztet­tek volna. Az elnök sanyarú arcki­fejezéssel mutatja, hogy a kifeje­zetten külön gondoskodást is A vetőmag-kukorica a szárazság miatt alig termékenyült meg, a csövek többségén csak egy-két mag ta- igénylő vetőmag-kukorica a szá- látható- mutatja Papp István a hiányos csöveket. (A szerző felvételei) Augusztus elején már kétszáz hektárt le kellett silóznunk, hogy mentsük a menthetőt - Lelkes Péter, a lakszakállasi szövetkezet elnöke a szárazságtól sínylődő állományban razság miatt alig termékenyült meg, a csövek többségén csak egy­két mag található. Sajnos, a többi kukorica-parcellán is jól látható, hogy a csapadékhiány miatt bi­zony a növények egyes helyeken jelentősen visszamaradtak a fejlő­désben. Laki Károly a részvénytár­saság növénytermesztési részlegé­nek brigádvezetője a határszemle során tréfásan jegyzi meg, normá­lis években augusztusban már az embert is alig lehet meglátni a ku­koricásban, idén még a nyulakat is megszámolhatják benne. Ebben a kényszerhelyzetben nem tehetnek mást, minthogy próbálják ők is menteni a menthe­tőt. Papp István szerint, amit le­het, lesilóznak, de ennek a tápér­téke várhatóan elmarad a várttól, illetve a megszokottól. Az előzetes felmérések szerint itt is csupán a terméshozamok felére lehet majd számítani a betakarításkor, s ez egy olyan gazdaságban, ahol a ho­zamok átlagosan nyolc tonna kö­rüli szinten mozognak, már való­ban komoly bevételkiesést sejtet. „Mostanában sokan véleked­nek úgy, hogy a gabonapiacon egyre növekvő igények miatt el­szabadultak az árak. Kétségtelen, hogy a termények felvásárlási árai idén az előző évekhez képest növekedtek, de az eddigi termés- eredmények és a várható hoza­mok alapján valójában csak mér­sékelni tudják a termelőknél ed­dig keletkezett és várható kiesé­seket” - vélekedett a gazdaság ve­zetője. (sz) Szakmai munkacsoport a kukorica növényvédelmi kérdéseinek megoldására Széleskörű együttműködéssel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Amitől a növényvédelmi szak­emberek és a kukorica termesztői pár évvel ezelőtt még csak tartot­tak, mára tényleges és komoly ve­széllyé vált. A mediterrán térségbe behurcolt és a kontinensen fokoza­tosan északra nyomuló amerikai kukoricabogár kártétele az elmúlt esztendőben már komoly károkat okozott nálunk is a termesztőknek. Ráadásul a károsító életmódja mi­att az ellene való védekezés is kor­látozott, gyakorlatilag csak a vetés­váltás, vagyis a kukorica monokul­túrás termesztésének felszámolása kecsegtet sikerrel. Ugyanakkor nemcsak ez az egye­düli veszélyes károsítója a napja­inkban egyre nagyobb jelentőség­gel bíró, és az energianövények iránti megnövekedett kereslet nyo­mán fokozottabban keresett, nö­vekvő területen termesztett nö­vénynek. A kukoricamoly, bár nem olyan látványos károsodást okoz, másodlagos kártétele a megrágott növényi részeken utat nyit a külön­böző gombás és egyéb fertőzések­nek, s ezáltal még nagyobb károk előidézője lehet. Napjainkban, amikor a takarmányok mikotoxin- tartalmát immár szigorú előírások szabályozzák, a kártevők elleni vé­dekezés már nemcsak a növényál­lomány védelmét szolgálja, hanem a belőle készülő takarmány vagy egyéb termény esetleges fertőzött- ségének megelőzése érdekében az eladhatóság miatt is rendkívül fon­tossá válik. Az említett problémákra keresi a megoldást az a munkacsoport, amely az F&N Agro Slovensko Kft. szervezésében a téma elismert ha­zai szakértőit, gyakorlati, növény- védelmi, tudományos és ellenőrzé­si szakembereit tömöríti. A leg­utóbbi, sorrendben harmadik ve- rebélyi összejövetelükön Emü Krajcí, az F&N Agro vezetője hang­súlyozta, hogy a termesztők jelzé­sei és igényei alapján a kukoricater­mesztésben fellépő gondokra a té­ma átfogó elemzése és a meglévő sokrétű szakmai tapasztalatok kon­centrált összegzése alapján kell ke­resni a megoldást. Munkatársa, Kántor Zoltán úgy vélte, ki kell ala­kítani egy olyan komplex növény- védelmi eljárást, amely határozott és hatékony módszereket alkal­mazva képes megvédem a kukori­cát a veszélyes károsítóktól. Ehhez olyan szakemberek tapasztalatait és ismereteit is ki tudják majd hasz­nálni, mint Ján Tancík, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára, aki már szülőföldjén, a Vajdaság­ban is a kukorica növényvédelmi kérdéseivel foglalkozott. Megfigye­léseinek eredményeit, tudományos és gyakorlati tapasztalatait jól ka­matoztathatja a munkacsoportban. A károsítok rajzásának színcsapdás előrejelzését például a csoportban résztvevő gyakorló agronómusok is kedvezően értékelték. A munkacsoportnak nem csak elméleti és tudományos szakembe­rek, hanem gyakorló agronómusok és növényvédelmisek is a tagjai. Németh József a vásárúti szövetke­zet agronómusa, Pém Bálint pedig a csallóközaranyosi szövetkezetből a konkrét termelői tapasztalatokat vetették fel, s elsősorban a növény- védelem gyakorlati kérdéseinek gazdasági vonatkozásaira hívták fel a figyelmet. A csoport tagja még Perkátai József a felsőpatonyi szö­vetkezetből. Jozef Simoncic a leg­újabb permetezőgépek alkalmazá­sának tapasztalatairól beszélt, és arról tájékoztatott, hogy a modem túlnyomással működő permete­zőknél, amelyek 160 km/órás lég­sebességgel szólják szét a ható­anyagot, nagyon fontos a permedé vízmennyiségének pontos megha­tározása. Tapasztalatai szerint ugyanis az alacsony vízmennyiség meglehetősen negatívan befolyá­solja a permedével való lefedettsé­get, ugyanakkor a gyakorlatban gyakran tapasztalható, hogy a szol­gáltatást végző permetező cég pél­dául kevesebb vízmennyiséggel, ol­csóbb áron kínálja a munka elvég­zését. Mária Krasnohorská, a Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenőrzési és Minősítő Intézet munkatársa a kukorica növényvédelmére fel­használható engedélyezett készít­ményekről szólva megállapította, hogy a károsítok elleni vegyszeres növényvédelemben a károsítási kü­szöb rendkívül változó, ezért a kü­lönböző készítmények felhasználá­sa is egyedi elbírálást igényel. Fel­hívta a figyelmet, hogy a védeke­zésre csak a jegyzékbe vett és enge­délyezett szerek alkalmazhatók. A készítmények közül most indítot­ták meg a Fury 10 EW és a Talstar 10 EC nevű készítmények szántó­földi kísérletekben való tesztelését a kukorica károsítói elleni védeke­zés alkalmasságának vizsgálatára. Nyilvánvaló, hogy a kukorica nö­vényvédelmében jelentkező új problémákra a szakmának min­denképpen reagálnia kell, a kérdé­sek megoldása új szemléletet, más hozzáállást követel meg nemcsak az elméleti szakemberektől, ha­nem a gyakorló mezőgazdászoktól is. Az FN Agro által létrehozott munkacsoport ezt az új szemléletet követi, lévén az idevonatkozó leg­fontosabb szakmai információkat és gyakorlati tapasztalatokat össze­gezve megpróbál kialakítani egy működőképes, gyakorlatban alkal­mazható és hatékony eljárást a ku­korica védelmére, (sz) Az alkalmazás előnyeiről kérjen tájékoztatást regionális képviselőinktől! F&N Agro Slovensko, s.r.o., Roznavská 34, Tel: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 HM agro g Nagyszombati /., Pozsonyi kerület Trencin Kollár Rostislav Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán Nyitrai II. kerület Simoncic Jozef Besztercebányai kerület Marcinek Stefan Eperjesi I. és Kassai I. kerület Cernicky Ivan 821 04 Bratislava 36, http://www.fnagro.sk Eperjesi II. és Kassai II. kerület Vdovjak Jozef 0903 265 501 0903 730 489 0905 618 449 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 -— kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk jsimoncic@stonline.sk marcinek@fnagro.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@stonline.sk ___”~ n ' > i — 7-10513

Next

/
Thumbnails
Contents