Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-14 / 187. szám, kedd

12 Nagyszünet - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com SZÜNIDEI KERES VIGY0RG0 Nyáriasítás Londonban Intellektuális macska (vicclap.hu-felvételek) Amikor itt az ideje, jó lenne valaki, aki a megfelelő irányba orientálja a diákokat Hogy legyen? Tudja valaki? „Ó! Mi történik? Öööö... bocsánat, ki vagyok én? Mit keresek itt? Mit kezd­jek az élettel?” - sopánko­dom én, mint a föld felé száguldó bálna alteregója a Galaxis útikalauz stopposoknak-ból. SÜTŐ BALÁZS Tavaly még enyém volt a világ. Friss és nem kevésbé jó érettségi­met lobogtatva rontottam ki a gimi ajtaján, és tudtam, hogy az akkor érzett boldogság sokáig felülmúl- hatadan lesz. Aztán mégis sikerült: felvettek egyetemre. Azóta viszont az életkedvemet jellemző szinusz­görbe vonala mélypontrekordokat döntöget. Keresem a helyem A helyzet nem kilátástalan, csak ahogy keresem a megfelelő kifeje­zéseket, ugyanúgy keresem a he­lyem is. Amivel nem lenne gond, mert azt kell tenni: keresgélni, csak­hogy aki így tesz, az szívesen talál­na is ezt-azt. Na, de semmit? Minek a sok tanulás és gyötrődés, ha utóbb kiderül, amit tanulok, azt valójában nem is lehet megtanulni, hacsak nem született velem egyfajta adott­ság hozzá. Ez esetben viszont már nem is kellene tanulni, csupán gya­korlat által fejlesztgetni, csiszolgat- ni és persze hallgatni az irigykedő- ket: „te mákos”! Tehát azt mon­dom: a tanítás fölösleges? Nem, mert nem az! Ugyanúgy, ahogy nem lenne fölösleges egy-egy szak­képzett pályaválasztási tanácsadó Lehet érdekesen is tanítani sem az iskolákba. Nagy hiba, hogy pedagógusokra hárítják hazánkban a diákok pszichológiai nevelését. (Képarchívum) Fontosnak tartom, hogy amikor itt az ideje, legyen valaki, aki a megfe­lelő irányba orientálja a diákokat. • Három éve néhány napot töl­töttem egy ausztriai gimnázium­ban, Melkben. Történelem órára ültem be, ahol a legmeglepőbb ta­pasztalatom az volt, hogy az egész tanítás alatt egy ásítozó ar­cot sem láttam. Ilyeneket figyelek ,én, ahelyett, hogy hasznos ténye­ket jegyeztem volna meg a máso­dik világháborúról, de az első 10 perc után, kénytelen kelleden ez került érdeklődésem középpont­jába. Ez idő alatt ugyanis a tanár minden kérdésére a diákok mind­egyike jelentkezett, hogy vála­szolna és senki nem feküdt az asz­talon, vagy használta kocsmaasz­talnak az iskolapadot, hogy azt tá­massza. Nem okosabbak nálunk, tájéko­zottabbak. Praktikusak, mert tö­rődnek velük. Iskolapszichológus mondja meg hogyan, mikor, hol... tanuljon, a tanár pedig megmond­ja mit. Neki pedig szintén szakem­ber mondja meg, miként adja át a tudását. Nem láttam könyvek tömte táskákat cipelő tanulókat, mégis mindenben tájokozottak. Praktikusak, azaz gyakorlatiasab- bak, mint mi, ezért mikor eljön az idő, érvényesülni tudnak majd a globalizált munkapiacon. Én vi­szont nem tudok, bár még nem is kellene, hisz vár rám négy év egyetem - jó esetben. Nekem azonban kell, míg nekik hasonló helyzetben nem. Mégse megyek a Dunának, mert hallgatok a bálna szavaira: „Nyugi, szedd össze ma­gad!” - aki ekképp csillapítja két­ségbe esését, mielőtt a földbe csa­pódik. Senki nem feküdt az asztalon Na vyzdvihnutie od 18. 7. 2007 „Najpútavejsia literatúra faktu na trhu!"-Chicago Post­I tsnto rok nájdete v Zlatych stránkach tisícky a tísícky príbehov so síastnym koncom. Nemali by Vám chybaf. Vyzdvihnúf si ich mőzete od 18. 7. 2007 na odbemych miestach v Nitre a okolie. Nenechajte si ujsf knihu naozaj pre vsetkychl Informácie o odbernych miestach na www.zlatestranky.sk ZlatéíEl stránky Specialista na kontakty A Bostonból érkező lektor több mint negyven izsai fiatalt tanított angolul Nyelvtanulás és kultúrák találkozója M1R1ÁK FERENC Közös ünnepséggel zárult Izsán a 7. alkalommal megszervezett háromhetes angolnyelv-tanfo- lyam, amelynek résztvevői azon óvodás, alap- és középiskolás fia­talok voltak, akik örömmel vettek részt a jelképes összegű nyelvta­nulásban. A tanfolyam nemcsak az okta­tásról, a tanulásról szóltak, hanem ennél lényegesen többről. A kü­lönböző kultúrák egyfajta találko­zójáról van szó, hiszen a délelőtti hagyományos tanítási órák után az oktató diákjaikkal együtt közös programokon vettek részt, akik e kötetlen beszélgetéseken mesél­nek saját szokásaikról, hagyomá­nyaikról, kultúrájukról, a tanulók pedig az itteni életmódról. Mivel az alapítvány csak a lektorok biz­tosítását vállalja, szállásukról, ét­keztetésükről a vendéglátóknak kell gondoskodniuk, cserébe a klub jelképes összegért (100 koro- na/fő 3 hétre) biztosítja az angol nyelv oktatását, tekintet nélkül az érdeklődők korára, iskolai vég­zettségére. Mivel az elszállásolás csak az adott községben élő csa­ládnál lehetséges, köszönet jár az Izsák családnak, akik ezt három héten át felvállalták a házigazda szerepét. A Bostonból érkező lektor - Catherine Keeffe - beszédének tolmácsa a Selye János Nyolcosz­tályos Gimnázium hetedikes tanu­lója, Tárnok Balázs volt, aki egy hónappal ezelőtt végezte el a nemzetközileg elfogadott (City and Guilts) angol nyelvvizsgát. A lektornő elmondta, végtelenül boldog érzéssel távozik a község­ből és hazánkból, hiszen itt tartóz­kodása alatt megismerkedett egy nagyszerű családdal, negyven ta­nulni vágyó gyerekekkel, azok szüleivel, a község nevezetességei­vel, hagyományápolásával és elju­tott a bajmóci állatkertbe, várba és Tárnok Balázs tolmácsolta fiatal lektornak, Catherine Keeffe-nek (A szerző felvétele) a fürdőbe. Az otthoni, nagyvárosi zajos élet után, felüdülés volt szá­mára egy pici, de annál hálásabb közösségben eltöltött idő.

Next

/
Thumbnails
Contents