Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-14 / 187. szám, kedd

2 Közélet UJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN 40 fillérrel olcsóbb a benzin Pozsony. Mától újra olcsóbban tankolhatunk - derül ki a Natankuj hírportál legfrissebb elemzéséből. A Slovnaft kútjainál 40 fillérrel kevesebbért juthatunk hozzá a benzin literjéhez, és várhatóan a többi kúton is hasonló árcsökkenés várható az.elkö- vetkező napokban. A csökkentést a nyersolaj világpiaci árának múlt héten bekövetkezett süllyedése indokolja. A gázolaj ára ez­úttal nem változik. Egy liternyi 95-ös oktánszámú benzin ára így enyhén 38 korona alá csökkent, míg a gázolaj literje átlagosan 37,20 korona, (nt) A Penta megvette a Novokert Pozsony. Új tulajdonosa van a losonci Novoker csempegyártó vállalatnak. A Penta Investment befektetőtársaság tegnap felvásá­rolta a cég részvényeinek többségét a Bloomsbury Pacific Slova- kiatól. Az ígéret szerint a társaság néhány hónapon belül újraindít­ja a termelést a csődközeibe került gyárban. A losonci vállalat 430 dolgozója közül jelenleg 150-en tud foglalkoztatni, a többiek kényszerszabadságukat töltik. A Penta tervei szerint a dolgozók nagy részét sikerül továbbra is alkalmazni. A közép-szlovákiai ré­gióban júniusban 18 százalékos volt a munkanélküliség, míg az or­szágos ádag 8,33 százalék. (CTK) Tegnap lezárták a Sitina alagutat Pozsony. Közúti baleset miatt tegnap lezárták a nemrég meg­nyitott Sitina alagutat. A D2-es autópálya alagúthoz közeli szaka­szán egy cseh kamion a szemközti forgalmi sávokat elválasztó korlátnak ütközött, majd felfordult. A teherautó gyúlékony anya­got szállított, ennek szivárgása miatt szigorú biztonsági intézke­désekre volt szükség. A jármű vezetője kórházi ellátásra szorul. A szakemberek lapzártékor azt ígérték, hogy a Sitinát ma reggelig megnyitják. (TASR) A Markíza volt híradósa segít az STV-nek Cenzúrától fél az ellenzék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra sem tervezi Ján Smihula, a hírszerkesztőség ve­zetőjének leváltását Radim Hreha, a Szlovák Televízió (STV) vezér- igazgatója. „A főszerkesztő tovább­ra is élvezi a vezérigazgató bizal­mát” - mondta lapunknak Zelmíra Habánová, az STV szóvivője. A ki­alakult helyzetet a szerkesztők és a vezetés közti rossz kommunikáció­val indokolják, a megoldására kommunikációs szakember segít­ségét veszik igénybe. „Egy hónapig segíti majd a szerkesztőségen belü­li problémák megoldását Stanisla­va Benická elismert kommunikáci­ós szakember” - tájékoztatott Habánová. Benickának a Markíza televízió indulásakor a hírszerkesz­tőség kiépítése volt a feladata, ő volt az első főszerkesztő is. 2000- 2001-ben a Rádió Express prog­ramigazgatója volt, majd jelen volt a TA3 hírtelevízió indításánál. Egy ideig a TWist Rádió programigazga­tója is volt. Az utóbbi időben nem­zetközi nonprofit szervezetekben dolgozott. A televízióból az elmúlt hetek­ben távozott a szerkesztőknek mintegy harmada, múlt héten pe­dig a túlnyomó többségük követni akarta Miriam Ziaková főszerkesz­tő-helyettest. Ő azonban pénteken visszavonta felmondását, mivel az ő és a szerkesztők többségének tá­vozásával veszélybe került volna a hírműsorok elkészítése. A távozó szerkesztők többsége cenzúrára pa­naszkodik, szerintük a televízió ve­zetése túlságosan beavatkozik munkájukba, „minisztériumi szóvi­vők szája íze szerint alakítja az anyagokat”. A belpolitikai rovat azonban vezető nélkül van, Zuzana Stukovská ugyanis pénteken bead­ta felmondását, de ő a szerkesztők nyomására távozott. Vele még tár­gyal a köztévé vezetése, új beosz­tást keresnek számára. „Egyelőre nem tárgyalunk a rovatvezetői poszt betöltéséről, mivel még Stukovskával sem fejeződtek be a tárgyalások” - mondta Habánová. Az STV-ben kialakult helyzetről tegnap tárgyalt az ellenzéki ke­rékasztal is. „Tartunk attól, hogy új­ra visszatér a cenzúra, és az újság­írókat a kormány jobb színben való feltüntetésére ösztönzik majd” - je­lentette ki Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke, (lpj) Már a harmadik éven nyaralnak Szlovákiában beszlani gyerekek, ez­úttal Rózsahegy mellett. A kaukázusi orosz város iskolájában 2004- ben rettenetes, többszáz áldozatot követelő túszdráma zajlott. (TAS R-felvétle) Két vonalon is aláírásokat gyűjt az MKP az anyakönyvi hivatalok megmaradása érdekében Egy párt, egy téma, két petíció Pozsony. Egymástól függetle­nül gyűjt aláírásokat az anyakönyvi hivatalok meg­őrzése érdekében az MKP Önkormányzati Tanácsa és Simon Zsolt, a párt parla­menti képviselője. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Mindkét aláírásgyűjtés július­ban kezdődött azt megakadályo­zandó, hogy a belügyminisztéri­um elképzelései szerint január el­sejétől az eddigi 974 anyakönyvi hivatal helyett csupán 197 marad­jon az országban. Az egyik petíciót Simon Zsolt parlamenti képviselő, a másikat pedig a párt önkormányzati taná­csa nevében Zachariás István, az MKP önkormányzati alelnöke, valamint Berényi József MKP- elnökhelyettes indította. Míg a Simon által kezdeményezett petí­ciót elképzelései szerint az ország valamennyi állampolgára aláír­hatná,' Zachariásék a községi ön- kormányzati képviselő-testülete­ket és polgármestereket szólítot­ták meg. Zachariás nem találja furcsá­nak, hogy azonos témában két aláírásgyűjtés is indult. „Ez nem baj, mert minél több aláírást gyűj­tünk össze az anyakönyvi hivata­lok megmaradása érdekében, an­nál jobb. Nincs sehol megmond­va, hogy egy ember nem írhat alá két hasonló témájú petíciót” - mondta lapunknak. A másik petí­ció margójára elmondta, Simon Zsolt nem tagja az MKP önkor­mányzati tanácsának és magán­emberként indított aláírásgyűj­tést, melyhez bárki csatlakozhat. „Mi ezzel szemben a helyi képvi­selőket és polgármestereket szólí­tottuk meg. Azért ennek mégis­csak nagyobb szakmai súlya van” - fogalmazott Zachariás István, aki szerint a két petíció csak erő­sítheti egymást. Az Új Szó által megkeresett Si­mon Zsolt egyetért minden olyan kezdeményezéssel, amely az anyakönyvi hivatalok megmara­dását célozza, ám nem tartja ész­szerűnek, hogy Zachariásék csak az önkormányzati képviselőkhöz és polgármesterekhez fordultak. „Az anyakönyvi hivatalok léte vagy nem léte mindenkit érint a településeken” - mondta. Erre a felvetésre az MKP önkormányzati tanácsának elnöke azt válaszolta, hogy „a petíció szövegét megvál­toztathatják” az aláírók, így nem csak a községi vezetők csatlakoz­hatnak hozzá. Simon Zsolt elmondta, az általa kezdeményezett petíciót már több mint 22 ezren írták alá. Nehezmé­nyezi, hogy az MKP csak kezde­ményezte az aláírásgyűjtést, s je­lenleg nem foglalkozik vele. „ír­tak egy formanyomtatványt, és azt mondták, ha jónak látjátok, küldjétek vissza a belügyminiszté­riumba. Én ezt úgy értelmezem, hogy ezek után ők már mossák kezeiket” - fogalmazott a képvise­lő, aki szerint a Zachariás István és Berényi József nevével fémjel­zett aláírásgyűjtési kezdeménye­zés jelenlegi formájában nem tel­jesíti a törvényes előírásokat, mert nem szerepel benne annak a felelős személynek a neve, aki az állami szervekkel való kapcsolat- tartásra jogosult. A petíciós ív alján az szerepel, hogy „A petíciót összeállította:” A kihagyott helyre Zachariás István szerint a polgármesterek írhatják be saját nevüket. „Jogászok sze­rint ez így rendben van” - mond­ta. Hozzátette, a kiküldött kísérő­levélen szerepel az ő és Berényi József aláírása. „Ha a belügymi­nisztérium tárgyalni akar valaki­vel, akkor hozzánk fordulhat majd”-mondta, (jéel) Az állami autópályatársaság vezére évi 6,5 millió, a vasúttársaságé 5,4 millió koronát keres Az állami cégeknél is százezreket keresnek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico a ma­gánszektort vádolta meg, de az állami cégek, intézmények is bő­kezűen megfizetik vezetőiket. A fizetések pontos összegét azon­ban - kevés kivételtől eltekintve - nem hozzák nyilvánosságra ar­ra hivatkozva, hogy személyes adatokról van szó. Robert Fico kormányfőt ez nem zavarta ak­kor, amikor nyilvánosságra hoz­ta a magánintézményként, a kor­mánytól függetlenül működő nyugdíjpénztárak egyes vezetői­nek havi fizetését és jutalmát. Az állami vállalatok akkor is titkolóznak, ha az összeférhetet­lenségi törvényben szereplő funkcióról van szó, vagyis az il­lető közszereplőnek számít. Nem számít az sem, ha a cég veszteséges: a menedzserek ak­kor is jól keresnek, ha az állam­nak kell kisegítenie, dotálnia a céget. Lapunk több állami céget, intézményt is megszólított, mennyit keresnek csúcsvezetőik. A Cargo Slovakia vasúti teher­szállító vállalat vezetői vagyon- bevallásával válaszolt, melyet évente március 31-ig le kell ad­niuk a parlamentben, ez alapján azonban lehetetlen megállapíta­ni valós fizetésüket. Matej Au­gustin, az igazgatótanács elnöke ez alapján 2006-ban 98 481 ko­ronát kapott a nyilvános funkció ellátásáért, vagyis az igazgatóta­nács elnökeként. Emellett azon­ban volt még több mint 3 millió koronás bevétele, ez tartalmazza az előző munkaadójától, a VÚB banktól az év első kilenc hónap­jára kapott fizetést is, tájékoztat­ta lapunkat Ján Tréger, a Cargo szóvivője. A Cargo az első fél­évet veszteséggel zárta, igaz a tervezett 300 millió korona hi­ány helyett csak alig 40 ezer ko­ronával maradtak el a bevételeik a kiadásaiktól. Ennél jóval bőkezűbb a Nem­zeti Autópálya-társaság, mely vezérigazgatójának, Dusán Fak­tornak 2006-ban 6,5 millió koro­na jövedelmet biztosított. A Szlovák Vasúttársaság (ZSK) sem szűkmarkú, Ondrej Matej vezérigazgató 5,4 millió koroná­val lett gazdagabb 2006-ban. Egyes intézmények vezetőinek fizetését törvény szabályozza, így pontosan tudható, hogy mennyit keresnek. Ivan Ber- nátek, a Szociális Biztosító vezér- igazgatója havonta az átlagkere­set hatszorosát, vagyis több mint 112 ezer koronát vihet haza, emellett évente további 1,3 mil­lió koronás prémiumot kaphat, vagyis évente akár 2,6 millió ko­ronát is hazavihet. A biztosító tá­jékoztatása alapján azonban idén a prémium elmarad, mivel Bernátek nem tölti ki az egész évet, kinevezésére csak február­ban került sor. Kíváncsiak vol­tunk a két állami egészségbizto­sító, a VSZP és SZP vezetőinek fi­zetésére is, pénteken elküldött kérdéseinkre azonban még teg­nap sem kaptunk választ, (lpj, p) Az ígéret szerint három éven belül teljesen kész lesz a Pozsony-Kassa-autópálya Fico meggyőzte Váznyt, 2010-re lehet sztráda ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam három éven belül képes befejezni a Po­zsonyt Kassával összekötő autó­pálya építését - állítja most már Lubomír Vázny közlekedési mi­niszter is. Az említett szakaszt eredetileg 2013-ra vagy még ké­sőbb fejezték volna be, Robert Fico kormányfő azonban július elején azzal az ötlettel állt elő, hogy az autópályának a jelenlegi kormány hivatali idejének végé­re késznek kell lennie. Ezt a szakemberek többsége lehetet­lennek tartja, nézetüket sokáig a közlekedési miniszter is osztot­ta. Tegnap azonban már azt állí­totta, hogy 2010-re képesek be­fejezni. „Ha erről nem lennék meggyőződve, akkor a közleke­dési tárca nem dolgozta volna ki az erről szóló javaslatot” - mondta a miniszter, aki az anya­got holnap terjeszti a kormány elé. Vázny szerint a javaslatot megvitatta a kormányfővel is. Hozzátette azonban, hogy a megvalósítás egyáltalán nem lesz problémamentes. Bevonják a magántőkét A közlekedési miniszter elis­meri, hogy csak állami pénzek­ből képtelenség felépíteni a Di­es autópálya még hiányzó szaka­szait, vagyis be kell vonni a ma­gántőkét is (melynek egyébként oly nagy ellensége a Fico- kormány). Ezt az úgynevezett PPP-program (public private partnership) keretében oldanák meg, 121 milliárd koronás beru­házásra számítva. A PPP a köz­feladatok ellátásának az a mód­ja, amikor az állam a szükséges létesítmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. 121 kilométer, 100 milliárdos beruházás A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az állam ré­szére, átvállalja az állam felada­tait és ezért a szolgáltatásért az állam szolgáltatási díjat fizet. Az összeget 25 év alatt fizeti vissza az állam, kamatostul. A konst­rukció keretében az állam, mint megrendelő azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatást milyen minőségben és mennyi ideig kí­ván igénybe venni. Ha a kormány elfogadja a miniszter javaslatát, 2010 végéig a Dl-es autópályán 121 kilométeres szakaszt adhat­nának át, nagyjából 100 milliárd koronás beruházásból, Nyitra és Garamszentbenedek között pe­dig 21 milliárd koronából 43 ki­lométeres gyorsforgalmi utat építenének. Az említett szaka­szok építését a tárca javaslata szerint legkorábban jövő április­ban kezdhetik meg. (mi, t) Újabb álma teljesült a volt köztársasági elnöknek, az Schuster az Északi-sarkon ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rudolf Schuster volt államfőnek újabb álma teljesült, ezen a nyáron meghódította az Északi-sarkot. Az expedícióra még június végén és július elején került sor, de csak tegnap számolt be róla a sajtónak. „Itt vagyok épen, egészségesen. Mintegy két hétig tartott az expedíció” - mondta az exállamfő az aktualne című honlapnak. Élményeit fény­képezőgéppel és kamerával is megörökítette, és feltehetően ki­állítást rendez belőlük. Tavaly Alaszkában járt Schuster, a brazí­liai Amazonas vidékére pedig még köztársasági elnökként láto­gatott el, 2001-ben. Politikai ambíciói már nincse­nek, mint mondja, már nem ér­dekli a politika. Nemrég még azon gondolkodott, hogy ismét harcba száll a kassai főpolgár­mesteri posztért, melyet elnö- kösködése előtt betöltött, de erről letett. Arktisz meghódítása két hétig tartott számára Tavaly Alaszkában járt az államfő, az ott készült fényképekből nyílt kiállításra a másik exelnököt, Michal Kovácot is meghívta. (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents