Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-11 / 185. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 11. Szalon 15 DVD A SZALONBAN Vágjunk bele H. NAGY PÉTER David Fincher (rendező) remekműve, a Chuck Palahniuk regénye alapján készült Harcosok klubja az ezredforduló egyik kultikussá vált alkotásának számít. A nemrég megjelent duplalemezes DVD-verzió méltó tálalása a filmnek; mondanám, hogy a maga nemében tökéletes kiadvány, ám ez nem teljesen igaz. Meglepő módon hiányzik ugyanis két olyan kiegészítő a korongokról, melyek tovább növelhetnék a produkció sikerét, és persze nem utolsósorban hozzájárulhatnának annak alaposabb megértéséhez. Az első lemezen - valamilyen oknál fogva (ne firtassuk, miért) - nem szerepel audiokommentár, márpedig Fincher minden bizonnyal olyan megoldásokra és részletekre is utalhatna a Harcosok klubjával kapcsolatban, amelyek - ilyen típusú filmalkotás esetében pláne - könnyedén elkerülhetik a nézők többségének figyelmét. Másrészt az egyik il^en apróságra nem tér ki részletesen a második korong extratartalma sem, márpedig ennek a mű befogadása során igen nagy jelentősége lehet. A film ugyanis témává teszi a vágástechnikát, illetve színre viszi az ebből adódó többletet, ami megkülönbözteti más, hasonló jellegű alkotásoktól. A továbbiakban ezt a kérdést boncolgatnám röviden. Ahhoz hogy megérthessük, miről is van szó, két kitérőre lesz szükség: először mélyedjünk el kicsit a filmgyártás szóban forgó technikai szférájában, majd nézzük, hogyan alkalmazza mindezt a Harcosok klubja. A vágásnak (a képátmenet megformálásának) négyféle alaptípusát különbözteti meg a médiatudomány. Az égjük az úgynevezett keményvágás, melynek során a két kép élesen elválik, manipuláció nélkül követi egymást. A második az áttűnés, melynek alkalmazásakor az éles képátmenet egy trükk segítségével eltűnik; olyan hatást keltve, mintha a két kép valójában egy lenne (ebben az esetben a néző sokszor nem is érzékeli a vágást). A harmadik az idegen szóval viszszaadott fade (kb. elhalványulás), melynek során az első kép fokozatosan elsötétül, a következő pedig fokozatosan kivilágosodik (a vágás a kettő közötti rövid szünetben történik). A negyedig a szintén idegen szóval jelölt wipe (kb. törlés), melynek lényege, hogy valamilyen maszk szűkítő takarásában tűnik el az első kép, s jelenik meg a rákövetkező. E négyféle technika bármilyen arányban keveredhet az egyes alkotásokban, valamelyik túlsúlya, ismétlődése stb. azonban lényeges eleme lehet az esztétikai hatás kiváltásának. A Harcosok klubja mindezen túl meglepetésekkel szolgálhat azok számára, akik nemcsak a történet alakulására koncentrálnak, hanem kellő figyelmet szentelnek a vizuális komponensek játékának. A film - nagyon leegyszerűsítve - egy neurotikus, inszomniás (álmatlanságban szenvedő), csoportfüggő hivatalnok elbeszélésére épül, kinek nevét nem tudjuk ugyan meg (a klubokat álnéven látogatja), néha azonban Jacknek hívja magát (Edward Norton alakítja). Jack találkozik egy anarchista hajlamú szappanárus életművésszel, Tyler Durdennel (Brad Pitt alakítja kiválóan), aki enyhén szólva megváltoztatja az életét. (Tyler identitásáról itt nem szólok részletesen, csak jelzem, hogy erre épül a film egyik poénja, skizokulturális háttere.) Kettejük kapcsolatát összeköti és megszakítja egy harmadik fél, egy rejtélyes nő, Maria Singer, aki őrültségeivel magával ragadja a két figurát (Helena Bonham Carter alakítja szintén kitűnően). Az illegális bokszklub létesülésének, terrorista hálózattá válásának elbeszélése közben Jack bemutatja Tylert, s egy ízben kitér arra, hogy „barátja” többek között mozigépészként is tevékenykedett. Ez az a jelenet, mely kérdésünk szempontjából megkerülhetetlen. Az adott részletben Jack elmondja (és ezalatt látjuk is), hogy Tyler miképpen oldotta meg a szalagcserét. (Mivel a filmek több tekercsben érkeznek a mozikba, kell valaki, aki menet közben vetítőgépet vált.) Eközben a film jobb felső sarkában feltűnik egy jel (Tyler oda is mutat, és valóban kivehető lesz egy ovális, melyről azt állítja, hogy ez szakKözös jegyük ezeknek, hogy annyira rövid ideig láthatók, hogy ha a néző éppen pislant egyet, már le is maradt a dologról... nyelven a „ciginyom”). Tyler azonban e képátmenetekbe bevág egy-egy snittet, ily módon pornóképeket csempész családi filmekbe. Ez volna Tyle'r „apró adaléka” a nézőknek, akik a pornófelvételekről „Nem tudják hogy látták, de látták.” Majd a Harcosok klubja legvégén megfut a szalag, aztán a háttérben összeomló város jelenete és a vége főcím közé bevillan egy pornókép; vagyis lyler az éppen nézett tekercset is manipulálta. Ezzel eltűnik a határ a fikció és a valóság (vagy képen kívüli és belüli) között, de most nem ez az érdekes, hanem az, hogy ilyen jellegű képátmenetek (két keményvágás között egy harmadik rövidke kép, idegen snitt, oda nem illő elem) a film első részében is találhatók. Három példa az első negyedórából: az irodajelenetbe bevillan Tyler alakja, méghozzá úgy, hogy a fénymásoló teteje az előtérben marad, a balról érkező, kocsit toló figurát viszont részben takarja; az orvos mellett szintén Tyler látható egy pillanatra, amikor az a hererákosok klubját ajánlja Jacknek az inszomnia ellen; majd amikor Maria távozik az egyik klubból, kopogó léptekkel vonul az árkádok alatt, Jack utánanéz, a háttér kiélesedik, és egyszer csak Tyler kivehető lesz a két figura közötti térben. A példák sora természetesen folytatható. Közös jegyük ezeknek, hogy annyira rövid ideig, szinte az érzékelés határát súroló tizedmásodpercig láthatók, hogy ha a néző éppen pislant egyet, már le is maradt a dologról. Nos ez tehát a Harcosok klubja „apró adaléka” a vágástechniká- hoz. A többször újranézendő fűm így utal a technikailag manipulált médiumra. Ebből persze az is következik, hogy a vágások mentén máshogy rakható össze a film cselekménye, mint ha csak a történetre koncentrálnánk (Tyler nem úgy mozog a vizuális térben, ahogy az elbeszélésben, részben függetlenedik az utóbbitól). Ez pedig már valóban a Harcosok klubja egyik kiemelkedő sajátossága, mely alapján akár át is rendezhetnénk annak mottóját. Beillesztve a „Káosz. Pánik. Szappan” szavak közé egy-egy oda nem illő, mégis találó formulát, melyeken elgondolkodhat a néző a sok-sok, szemet próbáló, mégis szemtelen bevágás alapján. Irodalmi tippverseny 1. Miért nem sikerül halhatatlanná lennie Gilgamesnek és népének az azonos címet viselő ékírásos sumér-akkád eposz szerint? a. Mert egy kígyó ellopta tőle az élet füvét. b. Mert Istár bikája kiitta csatornáikból az élet vizét. c. Mert Enkidu egy örömlánynak ajándékozta az élet arany karkötőjét. 2. Mit jelent a görög kathar- szisz (katarzis) szó? a. Jelentése „szójáték”, amely eszerint minden irodalmi műalkotás meghatározó eleme. b. Jelentése „megtisztulás”, eszerint a műalkotás életünk újragondolására kényszerít. c. Jelentése „kárhozat”’, amely minden szellemi tevékenységben tetten érhető. 3. Miről beszélgettek Platón A lakoma című művének szereplői azon az éjjelen, amely Szerb Antal szerint „az emberiség egyik legnagyobb éjszakája volt”? a. A szerelemről. b. Az irodalomról. c. A demokráciáról. 4. Milyen nyelven íródott a Biblia? a. Az Ószövetség perzsa és héber, az Újszövetség latin nyelven. b. Az Ószövetség héber és arámi, az Újszövetség görög nyelven. c.Az Ószövetség héber és görög, az Újszövetség latin nyelven. 5. Melyik műben ad hatalmas vacsorát vendégeinek Tri- malchio? a. Vergilius Aeneis című eposzában. b. Petronius Satyricon című regényében. c. Ovidius Ars amatoria című tankölteményében. 6. De Sade márki melyik regénye alapján készítette Pier Paolo Pasolini Salo című filmjét? a. Szodoma százhúsz napja b. Füozófia a budoárban c. Justine 7. Ki írta a Die Hälfte des Lebens, vagyis Az élet felén, Az élet fele, Az élet félűtján... című verset, amelynek legalább egy tucat magyar fordítása van? a. Hölderlin b. Novalis c. Goethe 8. Melyik versből való az alábbi idézet: „Most tél van és a. Vörösmarty Mihály: Előszó b. Petőfi Sándor: Az őrült c. Arany János: Letészem a lantot 9. Miért kellett megfürödni- ük Áts Feri parancsára a Pásztoroknak Nemecsek Ernő után a Füvészkertben? a. Mert megverték Gerébet a grund melletti utcában. b. Az Einstand miatt, mert elvették Nemecsek golyóit. c. Mert le akarták váltani Áts Ferint, át akarták venni a hatalmat a vörösingesek között. 10. Melyik regény végződik Molly monológjával és a legendás „igen mondtam igen legyen Igen”, pontosabban a „yes I said yes I will Yes” szavakkal? a. Virginia Woolf: Orlando b. William Faulkner: A hang és a téboly c. James Joyce: Ulysses 11. Milyen Úr vendége volt Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versének lírai alanya? a. „egy lázas és titokzatos” Úr vénre, és melyik könyvébe tette be a róla készült másolatot? a. Nádas Péter, Emlékiratok könyve című regényébe. b. Esterházy Péter, Bevezetés a szépirodalomba című kötetébe. c. Garaczi László, Nincs alvás! című elbeszéléskötetébe. 13. „Az én hazám kopott ka- bátú, / de nékem zizzenő dzso- ging, / szemében egy-egy szívlapát bú, / csuklik kicsit, kicsit meging” (...) Melyik verset parafrazeálják Parti Nagy Lajos idézett sorai? a. Kölcsey Ferenc: Átok b. Ady Endre: Proletár fiú verse c. Pilinszky János: Trapéz és korlát (Tippadó: Németh Zoltán) A tippelés határideje: augusztus 17., péntek A képen látható városka egy időben a leggazdagabb felsőmagyarországi városok közé tartozott, ma kétségkívül az egyik legszebb szlovákiai, sőt közép-európai település lehetne. A helyi evangélikus líceum diákja volt Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán, de itt kezdte gimnáziumi tanulmányait Komjáthy Jenő is, s itt született Kosáry Domokos is. A város látképe Csontváry Kosztka Tivadart is megihlette. a. Besztercebánya b. Körmöcbánya c. Selmecbánya Irodalmi tippverseny -15. forduló-TTÉtL csend és hó és halál. / A föld dége 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13+1 megőszült; / Nem hajszálanként, mint a boldog ember, / b. „egy nagy ismeretlen” Úr vendé- ge A. 0 □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ Egyszerre őszült az meg, mint az isten, / Ki megteremtvén a c. „egy vágyteli néma” Úr vendége B. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ vüágot, embert, / E félig istent, félig állatot, / Elborzadott a 12. Ki másolta le egyetlen rajzlapra Ottlik Géza Iskola a C. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ zordon mű felett / Es bánatában ősz lett és öreg.” határon című regényét a szerző 70. születésnapja tiszteletéNév:. Cím:. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Grafika: Toronyi Xénia Levélcím: Szalon, Új Szó, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
