Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-08 / 182. szám, szerda
24 Szülőföldünk UJSZO 2007. AUGUSZTUS 8. www.ujszo.com Ősszel tudják meg, mibe kerülnének a tervek Ismeretterjesztő röpiratokkal, jótékonysági koncerttel, petícióval a tervezett uránkitermelés ellen Városfejlesztés, pályázatok UJ SZÓ - ÉRTESÜLÉS Párkány. A szeptemberi önkormányzati gyűlésen kell majd eldöntenie a képviselő-testületnek, hogy a bérlakások felépítéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítés fontosabb, vagy a városháza épületének korszerűsítésére íijuk-e ki a látványterv-pályázatot - tájékoztatta lapunkat Miroslav Safranko, a város főépítésze. „Szeptemberre már tudni lehet, hogy a bérlakások tervdokumentációja mibe kerül, épp ezért kell döntést hozni a prioritásokról” - tette hozzá az osztályvezető mérnök. Lapunk előzetesen úgy értesült, az önkormányzat a bérlakásokat preferálja, a legutóbbi testületi ülésen Ján Oravec polgármester is a lakások építését, s ennek kapcsán az előkészítést tartotta fontosabbnak. A híresztelésekkel ellentétben viszont még nem készült el Párkány hosszú távú városrendezési és fejlesztési terve, csak az ún. feladvány, amely szerint ezt véglegesítik majd. „A nyertes cég, akit megbíztunk ezzel, egyelőre az adatokat összesítette, továbbá felméréseket végzett, a feladványt jelenleg véleményeztetjük. Szintén a szeptemberi ülésen számítunk arra, hogy ezt jóváhagyja a testület, mindezek után pedig két változatban dolgozzuk ki a tervjavaslatot, s utána ezt újból véleményeztetjük az önkormányzattal. Ha ezt is jóváhagyják, akkor a két változatból dolgozzuk ki a végső dokumentumot, s ezt, mielőtt érvénybe lépne, újra meg kell szavaztatni a képviselőkkel. A városrendezési és -fejlesztési terv végső változata 2008 augusztusára készül el” - mondta el az Új Szónak Miroslav Safranko. A tervben figyelembe kell venni a lakóközpontok kialakítását, továbbá a kerületi területrendezési tervvel összhangban pontosítani kell egy új, majdani teherhíd elhelyezkedését, a Vadas fürdő terület- fejlesztési irányait és a leendő ipari park helyét is. A főmérnök szerint újdonságnak számít, hogy a tervezet digitális formában az internetre kerül, és a lakosság számára is hozzáférhetővé válik, tehát ekképp is véleményezhető majd a város honlapján. Párkány már kapott árajánlatot az új köztéri tájékoztató táblák legyártására is, ezekből kettőt már ki is helyeztek a korzóra. „A táblák magyarul és szlovákul is tájékoztatnak, egyelőre azt figyeljük, menynyire „strapabírók”, mennyire állnak ellen például a rongálásnak. Ha beválnak, akkor jövőre minden nagyobb közlekedési csomópontra is legyártatjuk és kihelyezzük ezeket” - mondta el lapunknak a főépítész, (buch) A Greenpeace nem adja fel A résztvevők ellátogattak a tragédia színhelyére (Szabó Ottó felvételei) Idén a repülőgép-szerencsétlenség volt a fő téma Borzongásból ihlet Hejcén UJ SZ0-1NF0RA/\AC10 Hejce. 17. alkalommal rendezte meg a község önkormányzata a Nemzetközi Művésztelepet, amely mára már nagy elismerést szerzett úgy a magyarországi, mint külföldi művészkörökben. Július 17-től 28- ig szlovák, szlovákiai magyar, lengyel, ukrán, román, erdélyi, magyarországi művészektől volt mozgalmas az egyébként csendes kis falucska. Szlovákiát Jozef Suchoza szobrász, Szabó Ottó festőművész, Krúzs Judit és ifj. Szaszák György képzőművészetet és mtermediális művészetet tanuló egyetemi hallgatók képviselték. „Ez a tábor a valódi nemzetköziség jegyében zajlott” - mondta Kiss László, a tábor vezetője. „Visszatérő vendégeink a lengyel művészek, de jöttek Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából is”. Idén összesen tizennyolc alkotó jelentkezett a hejcei táborba. Két helyszínen, a művelődési házban és egy alkalmi szálláshely kertjének fedett teraszán folyt a munka. Idén a művészek szomorú aktualitásként a szlovák katonákat ért tragédiát dolgozták fel alkotásaikban. A falu polgármestere, Rohály Géza mindent megtett azért, hogy a művészek semmiben se szenvedjeKassa/Jászó. A Greenpeace helyi szervezete továbbra sem adja fel a harcot, és újabb akciókat szervez a Kassa melletti uránkitermelés elkezdésének megakadályozására. KOZSÁR ZSUZSANNA Az egyik ilyen program a jászói ökotábor, melynek fő feladata további petíciós aláírások gyűjtése és a lakosság felvüágosítása az uránkitermelés veszélyeiről. A többnapos program július utolsó hétfőjén egy kassai jótékony célú koncerttel kezdődött, melyen több kelet-szlovákiai zenekar vett részt. A zene azonban csak másodlagos attrakciónak számított, csupán a járókelők figyelmét volt hivatott felhívni. Sokkal fontosabb volt a petíciógyűjtő greenpeace-es teherautó, az uránkitermelésből származó esetleges katasztrófákat bemutató fotókiállítás és más olyan tevékenységek, melyek az ismeretterjesztést szolgálták. A rendezvény fővédnöke, Fran- tisek Knapík főpolgármester nemcsak a város negatív álláspontjáról tájékoztatta az egybegyűlteket, hanem arról is, hogy a lakossági petícióban ezidáig 43 ezer aláírás gyűlt össze az uránkitermelés elutasítására. Sajnos a hirtelen lehűlés és a kitartóan szakadó eső miatt az esti órákban a kassai déli kapunál sokkal kevesebben voltak a vártnál, ám az érdeklődők nem bánták meg, hogy rászánták szabadidejüket az akció támogatására, hiszen számos értékes adatot tudhattak meg a Greenpeace által osztogatott információs röpiratokból. Kevesen tudták eddig például, hogy az uránt tartalmazó kőzetekben más radioaktív elemek is találhatók, üyen a polonium, a radon, a rádium. Mivel az urán koncentrá- tuma a kőzetben nagyon alacsony - tized százalékokban határozható meg - a kitermelés csak úgy gazdaságos, ha helyben feldolgozzák a kibányászott kőzetet. Ezt összezú- zás után kénsavban oldják fel, és ebből vonják ki az urán-oxidot. Ezt a vegyületet szaknyelven sárga kalácsnak nevezik, és az atomenergia alapanyaga. Az urán kiválasztása után a kibányászott kőzet 99 százaléka hátramarad, mint felesleges hulladék. Ám a többi radioaktív elemet továbbra is tartalmazza, így a meddőkőzet az eddigi radioaktivitásának 85 százalékával rendelkezik, ezen kívül pedig további toxikus anyagokat, például arzént és Az uránkitermelést Frantisek Knapík kassai főpolgármester (baloldalt) is ellenzi ólmot is tartalmaz. Az uránércből radioaktív radon-gáz <is felszabadul, főleg a lerakatoknál, és a környék lakossága a tüdőrák veszélyének van kitéve a gáz légkörbe jutása miatt. A meddőkőzet-lerakatok a víz szennyezését is okozhatják. Az esővíz által kimosott káros anyagok a talajvízbe vagy a folyómedrekbe juthatnak, a víz kémiai reakciókat vált ki, melyek következtében agresszív savak keletkeznek. Észak-Csehországban így fertőződött meg a Ploucnice folyó körülötti hétezer hektáros terület, ahol a radioaktivitás a természetesnek harmincszorosa lett. A kitermelt uránérc feldolgozásánál a toxikus és radioaktív hulladékot tartályokban tárolják, melyeket gátakkal vesznek körül. Gátszakadás esetén az egész környező terület szennyezetté válik, ahogy például az Egyesült Államokban történt 1979-ben, mikor 400 millió liter folyóvíz vált szennyezetté. A kassai Eprestetőn 1,256 millió tonna uránérc lelhető fel, körülbelül 0,56 százalékos urántartalommal. A lelőhely 250-650 méterrel a felszín alatt található. A terület a Csermely patak gyűjtőterülete, az pedig a város egyik legfontosabb vízforrása. Továbbá a lelőhely a Volovské vrchy madárvédelmi terület része. A tervezett kitermelés 12 évig tartana, melyből a tényleges bányászat tíz évet venne igénybe, és 51-57 munkahely létesülhetne általa. A bányászati tanulmány szerint egy tonna kitermelt uránérc Már 43 ezren aláírták a petíciót feldolgozásához húsz kilogramm alkalikus maróanyagra, 50 kilogramm szódára, öt kilogramm per- oxidra és nyolcvan kilowatt-óra elektromos energiára lenne szükség. A lelőhelyről mintegy hétezer tonna uránt lehetne nyerni az egész bányászati idő alatt. Ez nem túlságosan nagy mennyiség, mviel például csak 2004-ben a világon ennek ötszörösét termelték ki. A tízévi kitermelés mellékterméke viszont tetemes mennyiségű lenne: néhány millió tonna meddőkőzet és több mint egymillió tonna radioaktív hulladék. Egyebek közt ezeket a felvilágosító információkat terjesztették a lakosság körében a Greenpeace aktivistái. A jászói ökotáborban nagyjából hetvenen gyűltek össze, nemcsak Szlovákiából, hanem Csehországból, Romániából, Németországból, Francia- országból, Kínából, Kanadából, az Egyesült Államokból és Mexikóból is érkeztek környezetvédők. Az uránkitermeléssel kapcsolatos ökológiai katasztrófákról és veszélyekről láthattak fotókat az arra járók (Szűcs Éva felvételei) nek hiányt. Terepjárón felvitte a résztvevőket a baleset helyszínére, az élmény mindnyájuk számára megrázó erejű volt. A témát a Szlovák Védelmi Minisztérium kérte, s 50 ezer koronával támogatta az idei művésztelepet. Ám a megközelítés sokféle volt. „Természetesen nem vártuk el az alkotóktól, hogy direkt módon közelítsék meg a témát” - magyarázta Kiss László. „Volt például olyan fafaragónk, aki áldozati edényeket készített, míg a festményeken zömében csak áttételes módon jelent meg a szörnyű katasztrófa, amely negyvenkét áldozatot követelt a Borsó-hegyen”. A tábor végén rendezett kiállításon jelen volt egy kisebb delegáció élén Jaroslav Baska, a védelmi minisztérium államtitkára. Beszédében köszönetét mondott a falunak és a művészeknek egyaránt. A kiállítást követő fogadáson elmondta, a szlovák és a magyar népet közös, dicső múlt köti össze, az ellentéteket a politikusok szítják különböző érdekek miatt. „Politikusként mindezt nagyon jól tudom” - tette hozzá mosolyogva. Ezzel a kijelentéssel, mindenki egyetértett, és akkor, ott, úgy tűnt, sikerült konszolidálni a nemzetközi politikai helyzetet. (kov)
