Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-08 / 182. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 8. DlGlTÁLlA 11 Terroristák és bűnözők is átvehetik az irányítást erőművek számítógépes vezérlőrendszerei felett Új hackertrükkök Las Vegasból Egy nemrég felfedezett biz­tonsági rés segítségével ter­roristák és bűnözők erőmű­vek, olajfinomítók számító- gépes vezérlőrendszerei fe­lett vehetik át az irányítást. Egy másik trükkel belépő­kártyás ajtókon lehet átjut­ni, de már a nyilvános wifin keresztüli levelezés sem biztonságos - hangzott el a Las Vegas-i hackerkonfe- renciákon. FELDOLGOZÁS A Forbes beszámolója szerint az esemény közönsége előtt Ganesh Devarajan, a TippingPoint cég biz­tonsági szakértője a gyakorlatban demonstrálta azt a szoftverhiba ál­tal biztosított lehetőségeket. A hiba szakzsargonban SCADA (adatgyűj­tő és felügyelő rendszer) rövidítés­sel illetett szoftverekben található, amelyek olyan kritikus rendszerek működtetéséért felelősek, amilye­nek például erőművek, olaj- és gáz­vezetékek működését vezérlik. A Devarajan által fellelt hiba se­gítségével a behatolók összeom­laszthatják a SCADA-rendszereket az üzemekben működő, internetre kapcsolt érzékelőkön keresztül. Ezek ugyanis sok esetben bármine­mű titkosítás alkalmazása nélkül kapcsolódnak a világhálóra. A szakértő szerint különösen a régeb­ben telepített rendszerek vannak veszélyben. Devarajan nem árulta el, hogy bemutatójához melyik cég szoftverét használta, állítása sze­rint ugyanis hasonló hiba rivális társaságok termékeiben is megta­lálható lehet - a biztonsági szakem­ber egyébként jelezte a rés létét a szoftver gyártójának, hogy az orvo­solni tudja azt. Ganesh Devarajan a Forbesnak úgy nyilatkozott, igazán rémisztő­nek tartja, hogy egy 24 órás üzem­ben álló, kritikus rendszereket ki­szolgáló számítógépeken túlságo­san egyszerű, könnyen manipulál­ható szoftvereket használnak szé­les körben az üzemek. A lap beszá­molója szerint egyre több, koráb­ban zárt hálózaton működő rend­szert kapcsolnak rá a világhálóra, így ezek sérülékenysége egyre job­ban aggasztja az amerikai hatósá­gokat is. Egy másik bemutatón egy 38 éves brit biztonsági szakember, Zac Franken azt demonstrálta, miként lehet kijátszani a belépőkártyával védett ajtókat. A szakember abban a protokollban akadt biztonsági résre, amelyet a beléptetőrend­szerek érzékelői használnak a jogo­sultságokat tartalmazó központi szerverrel való kommunikációra. Franken bemutatta, mindössze egy késsel felszerelkezve miként le­het egy tíz dolláros mikrokontrol­lert közbeiktatni a beléptető­rendszer érzékelőjébe úgy, hogy az kinyissa neki a zárt ajtót. Ä szakem­ber nyilatkozatai szerint a legna­gyobb gondot az jelenti, hogy az aj­tók melletti kártyaolvasó egységek az esetek többségében nincsenek megfelelően védve, legfeljebb egy­két csavar letekerésével hozzájuk lehet férni, továbbá az adatkom­munikáció sincs megfelelően le­védve. Franken elmondása szerint még azt is vizsgálja, miként lehet egy bluetoothos mobillal átverni egy szemretina-leolvasó rendszert. Az ugyancsak Las Vegasban megrendezett Black Hat biztonsági konferencián azt mutatták be, mi­ként lehet megszerezni egy másik felhasználó postafiókjának nevét és jelszavait, ha az egy publikus wifi elérési ponton keresztül webes levelezővel nézi meg üzeneteit. Robert Graham, az Errata Se­curity cég vezetője demonstrációja során a helyszínen működő nyilvá­nos hotspot forgalmát elemezte laptopjáról egy speciális szoftver­rel. Az alkalmazással legyűjtötte a vezeték nélküli hálózaton áthaladó süti (cookie) fájlokat: ezeket a webszájtok továbbítják a böngészőprogramoknak, amelyek például a felhasználó adatainak tá­rolására használják ezeket. Graham a saját maga által írt, Hamster nevű programmal a cookie fájlok felhasználásával egy másik újságíró Gmail-postafiók- jába is be tudott lépni, s akát levele­ket is tudott küldeni onnan. A szak­értő szerint a fentieket bárki meg­akadályozhatja azzal, hogy publikus wifi-pontokra kapcsolód­va csak olyan webes levelezőt hasz­nál, amely titkosítást is alkalmaz, vagy virtuális magánhálózaton (VPN) keresztül kapcsolódik mondjuk a céges levelezőszerveré­hez, ekkor ugyanis nem működik a fent felvázolt trükk, (o) A megkérdezettek fele tévedt rossz útra Hibáznak a GPS-ek ÖSSZEFOGLALÓ Egy felmérés szerint az embe­rek nem frissítik elég gyakran a navigációs szoftver térképeit, ezért eltévednek. Kiválóan működnek az űrben keringő navigációs műholdak, de a földfelszínen elég rossz a hely­zet, mivel a kütyükön lévő szoft­verek nagy része elavult. A GPS- technológiával felszerelt mo­bilokra szoftvert készítő TeleNav felmérésében megkérdezettek fe­le tévedt rossz útra a készüléke miatt. Nagyjából ugyanennyien panaszkodtak arra, hogy hibás in­formációkat kaptak a környékbeli üzletekről. Bár a különálló navigációs rendszerek szoftvere általában frissíthető, nagyon úgy tűnik, hogy a felhasználók ezzel mit sem törődnek, noha a módszer igen egyszerű: vagy közvetlenül kell rákötni a kütyüt egy számítógép­re, vagy a készülékben lévő me­móriakártyára kell adatokat fel­tölteni. A TeleNav szerint a felhasználók lustasága miatt roppant előnyös, ha a navigációs készülékben van telefon, a mobilinternetre csatla­kozva ugyanis mindig elérhetők a legújabb információk, legyen szó akár egy váradan balesetről, vagy csupán egy előre bejelentett út- bontásról. Persze ennek ára van, hiszen így mobü nethozzáférésre is elő kell fizetni, (i) Mobiltelefonálni továbbra sem szabad Légi internet a Lufthansától FELDOLGOZÁS Sajtóértesülések szerint a Luft­hansa a jövő évtől elérhetővé teszi járatain az internetet: az utasok saját notebookjukról, PDA-jukról csadakozhatnak majd a fedélzet­ről a világhálóra, mobiltelefonál­niuk azonban továbbra sem sza­bad majd. A Wall Street Journal értesülései szerint a német légitársaság a T- Mobile-lal és más távközlési cégek­kel folytat tárgyalásokat a repülő­kön használható intemetszol- gáltatás beindításáról. A lap úgy tudja, optimális eset­ben a légi internet már a jövő évtől kezdve elérhető lesz az utasok szá­mára. A Lufthansa már korábban kísérletezett hasonló szolgál­tatással, nyolcvan gépét fel is sze­relték a Boeing által kifejlesztett, Connexion nevű rendszerrel, az ezt üzemeltető leányvállalatát azonban tavaly év végén leállítot­ta a gyártó, így a szolgáltatás is el- érhetetíenné vált. Bár a Boeing legújabb tervei le­hetővé tennék az utasok számára, hogy saját laptopjaikat, PDA-jukat használva böngésszék a webet, ü- letve e-maileket küldjenek és fo­gadjanak, a mobiltelefonokat to­vábbra sem engedik majd használ­ni a fedélzeten, (o) Az internetezők támadásként érzékelhetik, hogy ily módon szerzett információkat látnak, főként, ha azok nem saját jószántukból kerülnek fel a világhálóra A Föld minden lakója az internetre kerülhet MTl-HÍR A Föld 6 milliárd lakóját készül lajstromba venni egy amerikai cég egy új keresőprogram segítségével - ez a legújabb, a magánélet kisa­játításának kockázatával járó internetes kísérlet. „A Google segítségével bármire rákereshetünk és webes doku­mentumokat kapunk. Mi csak a személyekről szolgáltatunk adatokat” - mondta Jay Bhatti, a Spock.com egyik alapítója. Az Űr­szekerekből kölcsönvett elnevezés egy új keresőprogramot takar, amelyet 2006 óta fejlesztenek a kaliforniai Redwood Cityben, és amelyet augusztus közepén indí­tanak el hivatalosan. A program kísérleti változata máris több száz­millió ember adatait tartalmazza. „Több száz honlapról listázunk ki adatokat, elsősorban az olyan közösségi portálokról, mint a Lin­ked In, MySpace, Friendster és Bebo, tovább az olyan általános portálokról, mint a Wikipedia” - teszi hozzá Bhatti. A Spock nem az egyetlen, személyes adatokra sza­kosodott keresőprogram: a Wink és a Zoominfo már 200 ezer, ület- ve 37 ezer profilt tartalmaz. A személyes adatok iránti ér­deklődésnek köszönhetően a Spocknak sikerült 7 millió dollárt összeszednie az induláshoz. A portál egyelőre ingyenes, reklá­mokból finanszírozzák majd. A Spock arra is számít, hogy a fel­használók maguk is kiegészítik az adatbázist. „Az automatikus listá­zási módszerrel nem tudunk min­den begyűjtött adatot kezelni, a felhasználók segítenek kiküszö­bölni ezeket a hiányosságokat” - fejti ki Jay Bhatti. Ennek viszont megvan az a koc­kázata, hogy hamis információkat visznek be a rendszerbe, amely így hitelét veszti. A megadott profil létrehozását azonban egy igen szi­gorú eljárásnak kell megelőznie, amely révén biztosítani lehet, hogy ne kerüljenek a rendszerbe valódan információk - mondja a Spock alapítója. Az új keresőprogram mégis fel­vet bizonyos kérdéseket az inter­netfelhasználók jogvédő szerveze­tei részéről. Az internetezők táma­dásként érzékelhetik, hogy ily mó­don szerzett információkat látnak, főként, ha azok nem saját jószán­tukból kerülnek fel így a világháló­ra - véli Derek Slater, az Eletronic Frontier Foundation munkatársa. Mindezek ellenére a Spocknak, a Zoominfonak vagy a Winknek jogában áll szabadon közölni a nyilvános webtárhelyekről nyert adatokat - ismeri el Slater. Az amerikai jog szerint a keresőprog­ramok információtovábbító har­madik félnek minősülnek, ame­lyeket nem lehet felelősségre von­ni az általuk közölt tartalom mi­att. Az internetezőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy a po­tenciális munkáltatójuk immár nemcsak azokat a szakmai képes­ségeiket látja, amelyekkel az állás­kereső portálokon magukat dicsé­rik, hanem azokat az anekdotiku- sabb információkat is, amelyeket ők maguk csak MySpace-isme- rőseiknek szántak, (m)

Next

/
Thumbnails
Contents