Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-08 / 182. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN a^gBMa^a^asgMMBiiraiwiinfii^^^sgMsea^gaBsaa'iMTiirg i>íibwi,i n^r;ffi^gBBMwaNB8BaMMrniwr Fruni már a börtönkórházban van Pozsony. Már visszakerült a trencséni börtönkórházba Vladimír Fruni, akit pénteken infraktus miatt meg kellett műteni a fővárosi szívkórházban. Az átszállítás időpontját biztonsági okokból eltitkolták - tájékoztatott Michal Jura, az igazságügyi minisztérium szóvivője. A két csődbe jutott pénzügyi szolgáltató, a BMG Invest és a Horizont Slovakia volt tulajdonosát csalás vádjával 11 év szabadságvesztésre ítélték, büntetését a lipótvári (Leopoldov) börtönben tölti. (TASR) Védik az Angyalová-féle szerződést Pozsony. Az országban kizárólag az Asseco Slovakia cég rendelkezik szabadalommal annak a rendszernek a használatára, amely alapján az Általános Egészségbiztosító bevezethetné az úgynevezett internetes egészségügyi könyvecskét. A teljesen állami tulajdonú, Smer-jelölt miniszter által felügyelt biztosító tehát nem azért választotta az Assecót, mert egy volt smeres képviselő, Edita Angyalová ott dolgozik, hanem mert a közbeszerzési törvény értelmében másként nem járhatott el - közölte állásfoglalásában a szaktárca. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a 140 millió koronás beruházáshoz a cég Angyalová politikai kapcsolatai révén juthatott. Az üggyel a közbeszerzési hivatal is foglalkozik. Az egészségügyi könyvecske az orvos és páciens közti hatékonyabb kommunikációt szolgálná. (TASR) Folytatódik a Lottó-láz Pozsony. A Lottó ma esti sorsolásán már 107 millió koronát is nyerhet a szerencsés fogadó, a II. húzásban az 57 milliós fődíj mellé még 50 milliós prémium is járhat. Az I. húzással sem járna rosz- szul senki, ott 30 millió a nyeremény, (ú) Az MKP öt kérdése Ficóhoz és a miniszterhez Tomanová mondjon le ÚJ SZÓ-HÍR A szlovák történelemszemlélet egyik alapkövét épp a szlovákiai magyarok kollektív bűnösségének elve képezi Történelmi mítoszok dőlnének le Miközben szinte mindenkiszükség lenne - enélkül a közvélePozsony. Az MKP arra szólítja fel Viera Tomanovát, hogy a Privilégium nonprofit szervezettel kapcsolatban felmerült új információk miatt mérlegelje lemondását. A szociális ügyi miniszter azonban marad, nem hajlandó önként távozni. „Nem látja okát annak, hogy fontolóra vegye lemondását” - válaszolt lapunk kérdésére tegnap Olga Skorecová, a szociális ügyi minisztérium szóvivője. Az MKP-t felháborítják Robert Fico miniszterelnök botránnyal kapcsolatban tett lépései is - áll a párt nyilatkozatában. Sárközy Klára szerint megdöbbentő, hogy ahelyett, hogy felelősségre vonná a szakmailag és erkölcsileg is hitelét vesztett miniszterét, vagy legalábbis megfelelő válaszokat adna a Privilégiummal kapcsolatban felmerült kérdésekre, a sajtót támadja. „A miniszterelnök a homokba dugja a fejét, ahelyett, hogy beismerné, hibázott a munkaügyi miniszter” - állítja Sárközy. Robert Fico kiáll Tomanová mellett, továbbra is a sajtó összeesküvését látja a minisztere elleni támadásokban. ,JTa továbbra is ütni akarják a kormányt, hát üssék, csak folytassák, írjanak, én azt a 44 ágyat magamra vállalom, csak hagyják abba a zaklatást” - rohant ki az újságírók ellen tegnap a miniszterelnök. A szervezet ugyanis Pozsony. Több millió koronát osztott szét polgári szervezeteknek a Drogellenes Alap anélkül, hogy a pénzt megfelelően elkönyvelte volna - állítja Dusán Caplovic miniszterelnök-helyettes. Az alap szerinte olyannyira hiányosan vezette a könyvelést, hogy a jelenlegi vezetés az ügy tisztázásig kénytelen volt leállítani az idei projektekre szánt támogatás kifizetését. Caplovic szerint mindenről az alap korábbi vezetése, illetve Csáky Pál egykori miniszterelnök-helyettes tehet. „Az ellenőrzés során például az is kiderült, hogy nem készült el az alap 2006-os zárszámadása” - amagyarázta Caplovic. Tájékoztaállítólag 44 állítható támlájú ágyat vásárolt a kétmillió koronás támogatáson. Az MKP szerint Robert Fico erőnek-erejével igyekszik elterelni a figyelmet a lényegről, és szociális demagógiával leplezi a miniszter megbocsáthatatlan lépéseit. A párt felszólítja Robert Ficót és Viera Tomanovát, hogy válaszoljanak a következő kérdésekre: Milyen alapon kapta a Privilégium a legnagyobb támogatást a kérvényezők közül, hiszen nemcsak a Szociális Biztosítónak, hanem az egészségbiztosítóknak és az adóhivatalnak is tartozott? Hogyan lehetséges, hogy Viera Tomanová, a szervezet volt módszertani szakembere, noha állítólag semmit nem tudott annak gazdálkodásáról, és parlamenti képviselőként személyesen védte a szervezet gazdálkodását a pozsonypüspöki önkormányzatnál? Miért állította le a végrehajtást a Privilégium ellen 2007júliusában a Szociális Biztosító vezetése, melyben a Smer jelöltjei foglalnak helyet? Miért nevezi a kormány a Privilégium ügyfeleit szegényeknek, mikor nyilvánvaló, hogy elsősorban a tehetős nyugdíjasok számára hozták létre? A szociális ügyi minisztérium nem hajlandó a kérdésekre válaszolni. „Már elég felvilágítást adtunk, nem tartjuk szükségesnek tovább ezzel foglalkozni” - tájékoztatta lapunkat Olga Skorecová, a szaktárca szóvivője, (lpj, sán) tása szerint közvetlenül a kormányváltás előtt az alap körülbelül 700 ezer koronás támogatást hagyottjóvá egy füleki szervezetnek, amely a támogatás odaítélésekor még nem volt bejegyeztetve. „Ennek a polgári szervezetnek az egyik megalapítója Tibor Kalmár, a Drogellenes Alap munkatársa volt” - mondta Caplovic. Csáky Pál visszautasítja a vádakat és nevetségesnek tartja, hogy a miniszterelnök-helyettes 13 hónappal kinevezése után észleli az állítólagos hiányosságokat. Szerinte a botrány politikai indíttatású és nem kizárt, hogy hátterében az alap jelenlegi igazgatója, Miroslav Zufa áll, aki így akatja megbosz- szulni, hogy két éve nem nevezték ki az alap élére, (dem) nek megvan a többé-kevés- bé határozott véleménye a szlovákiai magyarok jogfosztását elrendelő Benes- dekrétumokról, valószínűleg csak kevesen tudják pontosan, mit is tartalmaznak, s milyen széles tömegeket érintett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Selye János Egyetem oktatója elmondta, Eduard Benes 1940-től 1946-ig köztársasági elnökként előbb londoni emigrációjában, majd Prágában gyakorlatilag pótolva a hiányzó törvényhozói hatalmat, összesen 144 dekrétumot (rendeletet) bocsátott ki. Ezeket az 1946-os választások után a parlament visszamenőleg törvényerőre emelte. Szláv nemzetállamot! A 144 dekrétum egy része gyakorlatilag azzal foglalkozik, hogyan kell újraszervezni a háború utáni Csehszlovákiát, másik csoportja pedig a kassai kormányprogrammal összhangban megpróbál egyfajta szláv nemzetállamot teÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségbiztosítók gyakran tisztességtelen eszközöket is bevernek az új ügyfelek megszerzése érdekében. A Közös Egészség- biztosító (SZP) azzal vádolja az Európai Egészségbiztosító (EZP) ügynökeit, hogy azt teijesztették, az intézmény megszűnik, s az ügyfelek lépjenek át hozzájuk. Zuzana Zvolenská, a SZP igazgatója elmondta, csatai ügyfelek keresték meg őket ezzel a panasszal. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Újabb tiltakozást nyújtott be tegnap a nyitrai járási ügyészek elfogultsága miatt Maiina Hedvig ügyvédje. Roman Kvasnica ezzel az ügyészségi szóvivő kijelentésére reagált, miszerint azért nem adhatják ki a Hedvig ellen folytatott nyomozás jegyzőkönyvét, mert nem adta le a védencétől kapott meghatalmazást. A védőügyvéd eddig Maiina Hedvig blúzát, és azt a borítékot sem kapta meg, amelyben a lánynak visszaküldték az iratait, és a 2006. szeptember 9-i kihallgatáson készült videofelvételt sem láthatta. A blúz és a boríték kiadását azzal utasította el a nyomozó, hogy ezek fontos bizonyítékok, a videofelvételről pedig azt állítják, hogy csupán szolgálati célokra, belső használatára készült, bár ilyet a törvény nem ismer. A jogszabályok szerint az ügyvédnek joga van betekintem a jegyzőkönyv teljes anyagába, ám Kvasnica már harmadik hónapja hiába kéri a Hedvig ellen folytatott vizsgálat aktáit. Az ügyészségi szóvivő először remteni. Ezek között 13 vonatkozik közvetlenül a szlovákiai magyarokra illetve németekre. A legfontosabb rendeletek között kell megemlíteni a 12/1945-ös elnöki dekrétumot, mely elrendeli a németek és magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzását, vagy a 33/ 1945-öset, mely állampolgárságuktól fosztja meg a szlovákiai magyarokat. Ezenkívül a rendeletek a belső áttelepítésekkel is foglalkoznak, vagyis kimondják, Dél-Szlovákiába a magyaroktól elkobzott földekre cseheket, szlávokat kell telepíteni. A történész szerint fontos megjegyezni, hogy a dekrétumok csupán egyik elemét képezték a szlovákiai magyarok II. világháborút követő jogfosztásának. Legalább ilyen fontosak voltak a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott rendelkezések, amelyek részben ugyanazt mondják ki, mint a Benes-dek- rétumok, és szintén a kassai kormányprogramban megfogalmazott szláv nemzetállami elképzelések megvalósítását szolgálták. Ezen rendeletek értelmében kobozták el a korábban létezett magyar egyesületek vagyonát, hoztak létre népbíróságokat, amelyek háborús bűnösnek nyilvánították a magyarokat. Ezek alapján bocsátották el állásukból a korábban állami alkalmazásban álló magyarokat. „A köztársasági elnök rendeletéi a szlovákiai magyarság egészét több panaszt kapott az átjelentkezések miatt. „Tegnapig 14 beadvány érkezett az átjelentkezések ügyében” - mondta lapunknak Milan Michalic, a hivatal szóvivője. Az érintett biztosítók nevét azonban nem hozzák nyilvánosságra, mivel nem lakossági beadványokról van szó, hanem a biztositók egymás ellen benyújtott panaszairól. ,izekben közrejátszhat a biztosítók közti konkurenciaharc is, ezért az átigazolások befejezéséig, vagyis szeptember 30-ig nem közöljük a biztosítók nevét” - indoazzal indokolta az elutasítást, hogy Kvasnica nem mutatta fel a védencétől kapott meghatalmazást, de az ügyvéd ezt megkeresésünkre cáfolta. Erre Jaroslav Macek már azt mondta, hogy Roman Kvasnica csak a támadás ügyében mutatott be meghatalmazást, amelyben Hedvig károsultként szerepelt, a hamis tanúzás ügyében, ahol Hedvig vádlott, nem kapott ilyet az ügyészség. „Bizonyítani tudom, hogy rögtön a vádemelés után, még májusban leadtam a meghaérintették, így mivel mindannyian az akkoriak leszármazottai vagyunk, mondhatjuk, hogy mindannyiunkra hatással vannak.” A rendeletek hatályosságát illetően a történész elmondta, egy részüket már a kommunista hatalom, más részüket pedig a bársonyos forradalom utáni törvényhozás eltörölte, megváltoztatta. Több rendelet azonban a mai napig hatályos, noha a gyakorlatban nincs alkalmazva. Ezért is fontos lenne a rendelkezések formai hatálytalanítása. Bocsánatkérés, jelképes vagyoni kárpótlás Simon Attila szerint a Benes- dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott rendeletek kérdésének megnyitása nem kérdőjelezi meg a II. világháború utáni rendezést: „Az én olvasatomban a téma megnyitásától maximum a kollektív bűnösség elítélésének kimondása, egy bocsánatkérés, illetve egy jelképes vagyoni kárpótlás válható el, ami nem érintené a háború utáni rendezést, így az államhatárok kérdését sem. Ezek a rendeletek nem foglalkoztak az államhatárokkal.” A szlovák közvélemény tiltakozása valószínűleg tájékozatlanságból fakad, az emberek nem tudják, miről van szó, véli a szakember, ezért a kérdés rendezéséhez egyfajta felvilágosításra is kolta a hivatal álláspontját Michalic. Az ügyeket természetesen kivizsgálják. Az Európai Egészségbiztosító ellen panasszal élt az Általános Egészségbiztosító is, egy orvosoknak írt levél miatt. Ebben az EZP mintegy 30%-kal magasabb havi átalánydíjat ígér az általános és gyermekorvosoknak, valamint a nőgyógyászoknak, ezen felül 1100 koronás fejpénzt minden biztosított után, akit rábeszélnek az átlépésre. Maros Sykora, az Európai Egészség- biztosító szóvivője elítélte egyes altalmazást, aki mást állít, hazudik” - reagált erre Kvasnica. Ezek után az ügyészségi szóvivő harmadik verziója az volt, hogy a nyomozó a Btk. 69. paragrafusára hivatkozva különlegesen nyomós okból tagadta meg a jegyzőkönyv kiadását. Hogy mi ez a nyomós ok, azt nem árulta el, csak annyit mondott, hogy előbb Maiina Hedvignek vallomást kell tennie. „Ez a nyilvánosság tudatos félrevezetése, s csak egy célja lehet, megkérdőjelezni a védelem eljárámeny könnyen áldozatul eshet a hazug politikai demagógiának. Simon szerint a Benes-dekrétumok egyik nagy problémája az, hogy a kollektív bűnösség elvére épültek, ez az elv az Európai Unió jogrendjével összeegyeztetheteden: „A gond, hogy a jelenlegi szlovák történelemszemlélet egyik alapkövét épp a szlovákiai magyarok kollektív bűnösségének elve képezi. Ha kimondanák ennek semmisségét, történelmi mítoszok sora dőlne össze kártyavárként. Ez pedig sok mindenkinek kínos lenne.” Paroubek bocsánatot kért A cseh kormány 2005-ben nyilatkozatot adott ki, melyben nyilvánosan megkövette azokat a szudé- tanémet antifasisztákat, akiket a világháború utáni Csehszlovákiában nemzetiségük miatt sérelem ért. Jirí Paroubek akkori miniszterelnök, Robert Fico személyes jó barátja Kocsis László Attilának, a csehországi nemzeti kisebbségek érdekeit védő Együttélés Politikai Mozgalom elnökének írt levelében hangsúlyozta, a bocsánatkérés nemcsak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. „Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok e csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is” - fogalmazott Paroubek. (-cz-e, kés) kalmazottaik eljárását, megkérdőjelezi azonban, hogy az esetek valóban úgy történtek, ahogy a másik biztosító leíija. „Az ilyen praktikákat nem a mi tanfolyamainkon tanulták — mondta lapunknak a szóvivő. - Mindannyian tudják, ha tisztességtelen módszerekkel élnek, akkor kemény büntetésre számíthatnak.” A csatai esetben nincs meggyőződve arról, hogy az alkalmazottuk hibázott, szerinte az ügyfél értette félre azt az információt, hogy a Közös és az Általános Egészségbiztosító várhatóan egybeolvad, (lpj) sát. A jegyzőkönyv kiadása körüli hazudozás újabb bizonyítéka a járási ügyész elfogultságának, ezért még tegnap elküldtem faxon az újabb tiltakozást is” - mondta erre Kvasnica. Malina Hedvig egyébként már vádlottként is járt a nyitrai rendőrségen, május 24-én, de arra való hivatkozással, hogy nem tudja mivel vádolják és a nyitrai rendőröket elfogultnak tartja, megtagadta a vallomástételt. „Ez az ok nem múlt el, tehát most a hatóságoknak kell lépniük. Egy év után a rendőrfőkapitány is beismerte, hogy kliensemet megtámadták. Várom, hogy felelősségre vonják azt a nyomozót, aki a nyomozást lezárta, védencemet felmentsék a hamis tanúzás vádja alól és kiderítsék, ki és miért támadta meg 2006. augusztus 25-én, továbbá kinek és miért állt érdekében ezt a bűncselekményt eltussolni” - mondta Kvasnica. A járási ügyészségen az ígéretek szerint a napokban hoznak döntést a Malina Hedvig elleni vádemelés miatt benyújtott tiltakozásról és arról a beadványról is, amelyet emberi jogainak megsértése miatt nyújtott be. Fogja az öreganyját körtelopáson Roman Kvasnica főleg azért szeretné látni a védence kihallgatásán készült videofelvételt, mert a jegyzőkönyv szerint a kihallgatás 08,45- től 12,45-ig tartott, viszont Hedviget fél háromig bent tartották és a belügyminiszter is azt mondta, hogy hatórás felvétel bizonyítja a rendőrök igazát. „Szeretném tudni, mi történt a fennmaradó két óra alatt és ezzel hogyan tudnak elszámolni” - tette fel a kérdést Kvasnica. Ján Packa országos rendőrfőkapitány erre azt válaszolta neki az aktualne.sk internetes hírportálon, hogy „Kvasnica úr fogja az öreganyját körtelopáson, ne engem.” „Ez az alpári stílus méltatlan az országos rendőrfőkapitányhoz és csak kételyeket vet fel azt illetően, valóban kompetens személyek végzik-e a nyomozást” - reagált lapunknak a kijelentésre Kvasnica. Hiányosságok a Drogellenes Alapnál Caplovic Csákyt okolja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Durvul az ügyfélvadászat az egészségbiztosítók közt, közeleg az átlépési határidő vége Az orvosokkal csábíttatják át a betegeket Kvasnica: A jegyzőkönyv kiadása körüli hazudozás újabb bizonyítéka a járási ügyész elfogultságának Malina-ügy: fél óra alatt háromféle indokot talált ki az ügyészség, miért nem ad ki semmit
