Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-06 / 154. szám, péntek
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 6. www.ujszo.com Ma kezdődik a gombaszögi kulturális ünnepség Változatos programmal MISLAY EDIT Ma kezdődik a szlovákiai magyarok 49. országos kulturális ünnepélye, az első nap rendezvényei azonban nem Gombaszögön, hanem Rozsnyón zajlanak. A programról Füzék Erzsébet, az ünnepség főszervezőjének, a Csemadok Rozsnyói Területi Választmányának titkára tájékoztatja olvasóinkat. „Gombaszög mindig a szlovákiai magyar egyik jelentős kulturális eseményének számított, és vonzotta az ifjúságot, hiszen innen indult annak idején a Sarlós mozgalom is. A meciari érában kicsit megfakult, a pénzhiány, a bizonytalanság nem tett jót neki. 2000 óta azonban megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy a rendezvény visszanyerje régi fényét, és bemutassa hagyományainkat, táncainkat, énekeinket, meséinket. De mint tudjuk, manapság nem mindenkit vonz a népművészet, ezért igyekszünk más programokkal is idecsábítani a közönséget. Úgy érzem, színes műsort siFüzék Erzsébet (Görföl Jenő felvétele) került összeállítanunk, s a szervezésben nagy segítséget kaptunk a Csemadok Országos Tanácsától is. Ma 18 órakor Rozsnyó főterén kezdődik az ünnepség az ankarai török folklórcsoport fellépésével. Ezután Sobri Jóska nyilvános akasztásának lehetnek tanúi a látogatók Rozsnyó történelmi Főterén - a vásári komédiát a Kajárpé- ci Vizirevü adja elő, majd Szöré- nyi-Bródy Kőműves Kelemen című rockballadáját mutatja be a komáromi Álmodozók Diákszínpad. Holnap délután már a gombaszögi szabadtéri színpadon zajlik a rockfesztivál, amelyre elsősorban a fiatalokat várjuk. Hazai és magyarországi rockzenekarok lépnek fel, a sztárvendég a P. Mobil lesz. Berzétén 20 órától nép- művészeti műsort láthatnak a nézők. A táncház előtt, melynek házigazdája a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a debreceni Hajdú Táncegyüttes és az ankarai folklórcsoport lép fel. Vasárnap a meseudvarral kezdődik a program Écsi Gyöngyi vezetésével, délben az országos nótaversenyen aranysávos minősítést nyert nótaénekesek mutatkoznak be. A Pátria rádió Randevújának élő adása 13 órakor kezdődik. Fél háromkor indul a hagyományos gálaműsor megnyitója, amelyben tíz néptánccsoport lép közönség elé a szabadtéri színpadon. A vasárnapi programot a budapesti Mikroszkóp Színpad előadása zárja. Ezenkívül érdekes kísérőprogramokat is készítettünk: lesznek gólyalábas kikiáltók, tűzzsonglőrök, a művészudvarban pedig könyvkiadók és a sajtó mutatkozik be, továbbá lesz filmsátor, felvidéki magyar borok utcája, és kézműve- bemutató is. Díszvendégként Balczó András olimpiai bajnok, a nemzet sportolója látogat el Gombaszögre.” Jókai Színház: Manases Istváné a Ferenczy Anna-díj Szakmailag sikeres évad V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Szakmai szempontból sikeres évadot zár a Komáromi Jókai Színház - mondta a keddi évadzáró társulati ülésen Tóth Tibor igazgató. Bizonyítják ezt a szakmai referenciák is: Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a Macskabaj című produkció nyerte el az egyik fődíjat, az Őszi álommal Turócszent- mártonban vendégszerepeit a társulat, a Karamazov testvérek című előadás pedig meghívást kapott az őszi Divadelná Nitra elnevezésű fesztiválra. A színház anyagi helyzetével kapcsolatban nem tudott üyen pozitívumokról beszámolni az igazgató: „Fenntartónk, a Nyitra Megyei Önkormányzat szelíd megszorítás alá vette intézményünket, ami a béralapban és a tőkejellegű kiadásokra szánt támogatások összegében is megmutatkozik.” így a társulat kénytelen megválni Do- bis Márta jelmeztervezőtől és Molnár Gábor rendezőasszisztenstől, Ropog Józsefet pedig nyugdíjazzák. Nem kizárt az sem, hogy e népszerűtlen intézkedések folytatódnak, és további nyugdíjaztatásokra, funkció-összevonásokra is szükség lesz. Tóth Tibor szólt a következő, 55. jubileumi évadról is. Megjegyezte: a konzervatívnak mondott nézői igényeket ezentúl is ugyanúgy szeretnék kielégíteni, mint a művészszínházi beállítottságú nézők elvárásait. „Egy Dosztojevszkij-darab sehol a világon nem vonz annyi látogatót, mint például a Chicago, ezt el kell fogadni. Sikerdarabokat is kell játszani ahhoz, hogy műsorra tűzhessük a szűkebb közönségrétegnek szóló előadásokat” - tette hozzá. Ezt a filozófiát látszik alátámasztani a jövő évad műsorterve. A nyári szabadtéri bemutató után ősszel a kőszínházban is műsorra tűzik Gárdonyi Géza A bor című zenés népi játékát. A gyerekeket a Hófehérke és a törpék című nagyszabású meseoperettel lepik meg. Sütő András Egy lócsiszár virágva- sámapja című drámáját november végén, Shakespeare Viharját pedig februárban mutatják be. Az ünnepi évad méltó színfoltja lesz a szí- nész-öregotthonban játszódó Forgószínpad, amelyben nyolc érett korú színművésznő jut kiváló szerephez. Áprilisra tervezik a Csárdáskirálynő premierjét, a kolozsvári Keresztes Attila rendezésében, aki - Tóth Tibor szavai szerint - nem egy cukormázas operettet visz színre, hanem a mai viszonyokat, életérzéseket is beleszövi. Nem maradnak el a stúdiószínházi előadások sem. Az ünnepi évadra való tekintettel több vendégelőadást is terveznek: láthatjuk majd Komáromban a Pozsonyi Nemzeti Színház, a Budapesti Nemzeti Színház, a kassai Thália, a Veszprémi Színház, a Bárka Színház, a nyitrai Bagar Színház, valamint a nyitrai bábszínház egy- egy produkcióját. A Jókai Színház a budapesti Tháliába kapott meghívást, ahol októberben a Macskabajjal és a Karamazov testvérekkel vendégszerepeinek. A társulati ülésen köszöntötték a 60 éves Pőthe Istvánt színművészt, és kiosztották az ifjú tehetségeknek járó Ferenczy Anna-díjat: a kollégák szavazatai alapján az idei díjazott Manases István lett. Fiatáron Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja - voltak erős színészi jelenlétek, de egységes előadás kevés Kisvárdán jó találkozni Vicéi Natália és Kama Margit a Szabadkai Népszínház Képmutatók cselszövése című előadásában (theater.hu - llovszky Béla felvétele) Jöhet a huszadik. Szili Katalin azzal az ígérettel nyitotta meg a fesztivált, hogy néhány éven belül felépülhet a Bán Ferenc által tervezett új épület, s végre olyan színházépületben játszhatnak a határon túli társulatok, amelyek a legbonyolultabb színháztechnikai igényeket is kielégítik. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Az idei év szakmaüag jelentős visszaesést mutatott, de ahogy a szervezők fogalmaztak, idén is megpróbálták a legjobb előadásokat elhozni Kisvárdára. A város töretlen, sőt egyre nagyobb lelkesedéssel viseltetik a fesztivál iránt, szinte minden előadás táblás házak előtt ment, s a versenyprogram mellett a laikus közönség is megkapta a magáét, hisz láthattunk nagyoperettet, olcsó bohózatot és bohózattá lefokozott Moliere-t egyaránt. A szakmai közönség viszont; elkényeztetve az előző évek egy-egy legendás előadásától, némileg csalódottan távozott. Voltak ugyan pillanatok, erős színészi jelenlétek, de egységes, egészében élvezhető előadás kevés akadt a tíz nap alatt, ezért egyre többen és egyre többször nosztalgiáztak, s pörögtek le előttük egy-egy régebbi előadás képei. Jó volt erdélyi és vajdasági kollégákkal emlékezni a komáromi Ibusárra vagy a kassai Yvonne-ra, amelynek főszereplője, Bandor Éva a zárónap előtt meg is érkezett, hogy a bukaresti kultuszminisztérium frissen kinevezett államtitkárával, Demeter Andrással és a fesztivál egyik szakmai vezetőjével, Darvay Nagy Adrienne színikritikussal idézzék meg pályájuk eddig eltelt szakaszát, a kisvár- dai élményeket. Ami általában jellemző a fesztivál idei előadásaira, hogy a színházak együtt haladnak egyre inkább eldurvuló világunkkal, rengeteg a színpadon az obszcenitás, a köpkö- dés, az altesti humor. Ha szigorúan vennék a televízióban meghonosodott kategóriákat, akkor az előadások többségét csak a felnőtt korú nézők élvezhetnék. De mintha az efféle aktualizálás nem jelentene egyúttal művészi minőséget is. Tipikus példája volt ennek a kassai Thália Színház szélsőséges abszurditásig és brutalitásig elvitt A fösvény című előadása is Csiszár Imre rendezésében, amely, ahogy a műhelybeszélgetésen megjegyezték, a darab primér matematikáj át próbálta felmutatni, egy, a darabban rejlő mélyebb olvasat bemutatására nem is tett kísérletet. Az már más kérdés, hogy a közönség, akiknek többsége hallhatóan nem is ismerte a darabot, kirobbanó tapssal fogadta a produkciót. Ugyanerre a sorsra jutott például az off programban Ray Cooney valószínűleg ismét világsikerre ítélt Páratlan párosának a folytatása is, amely szinte műiden szellemességet nélkülözött, de a közönség vevő volt az alkotók alpári, a színészt is méltatlan helyzetben hozó övön aluli komédiázására. Igaz, valódi szituációk nélkül nehéz eladható előadást készítem. Sajnos, a Tarantino által megfogalmazott és vüágszabványozott erőszakhumor magyar színpadokon is fokozottan teret kap, így kerülhetett a komáromi Jókai Színház színpadára is korunk sztárszerzőjének, Martin McDonaghnak a Macskabaj cím alatt játszott műve, amely igencsak megosztotta a kisvárdai közönséget és a szakmát is. Egy másik ír történetet is láthattunk a fesztiválon, a sepsi- szentgyörgyiek Synge A nyugati világ bajnoka című opusát hozták el, amelyben a szerző és az előadás képes felvillantani azt a hallatlan öniróniát, amelyet annyira hiányoltam a Macskabajból. Synge hősei is szánalmasak és nevetségesek, mégis ott van az előadásban a részvét lehetősége, s Bocsárdi László erőteljes rendezői világának és a remek színészi alakításoknak is köszönhetően szeretnivaló figurákat és világot viszünk el, hiszen valahol minket leplez le. Ez nem történik meg a komáromi előadásban, ahol még szánni sem tudjuk azokat a véglényeket, akiket az előadás felmutat. Erőszakos és kegyetlen világot mutat, szerethető humorral körítve az Újvidéki Művészeti Akadémia Negyedik nővér című produkciója, amelyet közösen a szabadkai társulat színészeivel Nagypál Gábor rendezett. S ha már itt tartunk, feltétlenül meg kell említeni a színművészeti akadémiák bemutatkozását is. Fájó tény, ahogy Bandor Éva is említette, hogy Szlovákiában nincs magyar nyelvű színészképzés, ami alapfeltétele volna egy esetlegesen kialakuló csapatmunkának, ahogy ezt Újvidéken és Erdély egyes társulatainál is látjuk. Az elmúlt években több remek újvidéki előadást is láthattunk, mintha ez a társulat idén megfáradt volna. Nagyon erős volt viszont a szabadkaiak jelenléte, még ha az Ibusár nem is tartozott ebbe a vonulatba. Az elmúlt évadban Verebes István és Te- lihay Péter is dolgozott a társulattal, s a Telihay által rendezett Bul- gakov-darab a fesztivál legerőteljesebb formanyelvvel rendelkező, kimagasló színészi alakításokat felmutató előadásai közé tartozott. Ahogy fontosak a román és szerb rendezőkkel való munkák is, a marosvásárhelyiek Yvonne-előadása Alexandre Colpacci rendezővel egy számunkra meglehetősen szokatlan, ám igen eredeti stilizált világba viszi el a nézőt. Ezen előadás sikeréhez is nagymértékben járulnak hozzá a remek színészi alakítások. Mind Blaskó Péter, mind Máté Gábor színművészek elsősorban színészi pillanatokat emeltek ki, s nem véletlenül. Azt hiszem, hogy ha Kama Margit Magyarországon kerül a pályára, ma a legnagyobb színészsztárok között emlegetnénk. A Tangóban és a Képmutatók cselszövésében is műiden mozdulata, megszólalása élmény. Az elsőben egy könnyelmű, semmivel sem törődő öregasszonyt alakít, aki folytonosan af- fektál és cinkelt kártyákkal játszik, mígnem bejön a civil Kama Margit meghalni. Talán a fesztivál legmeg- rendítőbb pillanata. A Bulgakov- előadásban viszont a szinte kortalan és nemtelen püspököt játssza, annyi ellenszenvvel, hogy mégis emberként tudjuk magunktól távol tartani a figuráját. A Csíkszeredái Fülöp Zoltán szintén két előadásban mutatja meg remek humorérzékét, és tesz tanúbizonyságot arról, hogy pályája csúcsához érkezett. A Hegedűs a háztetőn Teyjéje nagyon szeretnivaló örök zsidó, aki állandó apró pörösködései ellenére megpróbál teljes harmóniában élni a világgal, és méltósággal elviselni a legkeményebb csapásokat is. A Lili bárónőben viszont remek poentírozó képességét csodálhatjuk. S ha már off program, akkor ez az előadás kielégíthette a legkényesebb igényeket is. S tette ezt igen mértéktartóan, ami sajnos nem volt jellemző minden, az ún. könnyű műfajbah bemutatott előadásra. De nagyon erős színészi alakításokat láttunk A nyugati világ bajnokában, valamint a székelyudvarhelyiek Katonák, katonák című, Zalán Tibor tézisdrámájából készült előadásban. A szervezők a hivatalos és az ún. off program mellett is számtalan elfoglaltságot kínáltak a fesztivál vendégeinek, így naponta voltak műhelybeszélgetések, ahol Máté Gábor, majd Ascher Tamás elemezte a látottakat, s vitatkozott az alkotókkal, az egyetemisták számára műhelymunkákat is beiktattak (Duró Győző dramaturg szövegelemzési órákat, Blaskó Borbála tánckurzust, míg Sáry László zenei kurzust tartott), amelyek sajnos elég gyér érdeklődés mellett zajlottak, bemutatkozhattak a bábszínházak, és esténként koncerteket is rendeztek, amelyen egyes társulatok kamaraműsorai kaptak teret. S ezt követték az éjszakai kocsmai beszélgetések, ahol lehetőség nyűt véleménycserére, ismerkedésre, újabb közös munkák egyeztetésére. A kilencvenes évek elején a magyarországi szakma még lekezelően viseltetett a fesztivál üánt, amelyet afféle gettófesztiválként könyvelt el. Ma már a határok teljesen megnyíltak, a határon túli társulatok rendszeresen eljutnak az anyaországba is, sőt egyre gyakoribbak a közös munkák, színészcserék is. A kisvárdai fesztivál Magyarország második legnagyobb színházi fesztiváljává vált, amely a pécsi találkozóval összehasonlítva családias jellegével várja a határon túli alkotókat. Egy hely, ahol jó találkozni. Csuja Imre a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadásában (Dömötör Ede felvétele)
