Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-30 / 174. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 30. www.ujszo.com Néha a megnyugtatásra szánt altatódalok és a klasszikus mesék is félelmet ébreszthetnek a kicsikben Ki fél a farkastól? Jó, ha a szülő nem csinál ügyet a gyerek étkezéséből Dühös gyermekből kövér gyermek? ABC NEWS Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a kisgyermek düh- kitörései elhízáshoz vezethetnek. 150 gyereket követtek születésüktől fogva, és az elhízáshoz vezető tényezőket kutatták. Kilencéves korára a gyerekek 25 százaléka volt túlsúlyos, 9 százalék elhízott. Az már korábbi megfigyelés, hogy a túlsúlyos szülőknek általában a gyerekei is kövérek, de az új tanulmányban a kutatók összefüggést találtak a hisztiző, dühkitöréseket produkáló gyermek és az elhízás között is. Dr. W. Stewart Agras, a Stanford- egyetem nyugalmazott pszichiátria-professzora szerűit a szülők megvesztegetésképpen használják az ételt, hogy lecsillapítsák a dühöngő gyereket.- Nem titok, hogy az ennivaló érzelmi nyugtató - mondja dr. Madelyn Femstrom, a pittsburghi egyetem szakembere. - Az érzelmi alapú étkezéssel az a gond, hogy ez egyszerre a szülők és a gyerekek problémája, és nemcsak genetikai, hanem környezeti és társadalmi úgyis. A legnagyobb kockázatnak azok a gyerekek vannak kitéve, akiknek a szülei szintén elhízottak. A kövér szülők gyerekeinek 64 százaléka lett elhízott a vizsgálati időszak végére, szemben a normál súlyú szülők gyerekeinek 16 százalékával.- Fontos tudni, hogy senki sincs genetikailag kövérségre ítélve. Lehet valakinek hajlama az elhízásra, de gondosan megválasztott étrenddel és testmozgással a probléma kézben tartható - mondja dr. Fernstrom. Vannak szülők, akiket épp a soványságtól való félelem visz rá, hogy túletessék a gyerekeiket. A legjobb, ha a szülő nem csinál túlságosan nagy ügyet a gyerek étkezéséből, és nem tekinti sem a jutalmazás, sem a büntetés eszközének. Dr. David Fassler pszichiátriaprofesszor szerint a tanulmány segít azonosítani a kockázatnak kitett gyerekeket, ez pedig fontos a megelőzés és a korai intervenciós programok szempontjából. A tanulmány egyik fő hiányossága, hogy kevés a 150 vizsgált résztvevő száma, és a megfigyelt gyerekek nem képviselnek minden etnikai csoportot. A tanulmány szerzője úgy véli, a gyerekkori elhízás veszélyes gyakorisága tette szükségessé a kutatást. Az elmúlt 20 év alatt ugyanis megkétszereződött a kövér gyermekek száma. Gyerekkorunkban mindannyian féltünk valamitől, amikor azonban a saját gyermekeink félelmeivel kell megküzdenünk, az egészen más... Lássuk a tíz leggyakoribb gyermekkori félelmet, és az útmutatót, hogyan lehet úrrá rajtuk. FELDOLGOZÁS Az éjszakai felriadások ellen sajnos nincs megbízható gyógymód, ez a gyermekek lelki fejlődésének szerves része. De vajon a természet vagy a nevelés a felelős a félelmekért? Mindkettő. A babák saját egyéniséggel jönnek világra - a születés utáni percekben néhányan nyűgösebbek, míg mások békések. A velük született félelem viszont evolúciós örökség, melynek célja a túlélés. A gyermekek félelmei néha nevetségesnek tűnhetnek a logikusan gondolkodó felnőttek számára. A legkisebbek még nem tudnak különbséget tenni a valós dolgok és a fantázia vüága között, a határok összemosódnak az agyukban. Míg mi tudjuk, hogy nincs szörny a szekrényben, a gyerekek nem képesek az üyen megkülönböztetésekre. Nemcsak a rajzfilmek és a televízió a bűnös. Néha a megnyugtatásra szánt altatódalok és a klasz- szikus mesék is félelmet ébreszthetnek a kicsikben. Csak úgy tudja leküzdeni ezeket a félelmeket, ha elfogadja őket pontosan úgy, ahogy gyermeke elmeséli őket. Legyen mindig következetes, ne reagáljon túl semmit, nyugtassa, simogassa meg, vegye ölbe gyermekét egy-egy üyen esetben. Ismerje el a „veszélyt”, és éreztesse a kicsivel, hogy biztonságban van. 1. Az elkülönülés miatti felelem A probléma: Ez a fajta félelem a gyermek hét hónapos kora körül jelentkezik, amikor elkezdenek különbséget tenni az emberek között - kiket ismernek, kikkel érzik magukat biztonságban, és kiket nem ismernek vagy nem emlékeznek rájuk. Mit tegyen? Minden új szituációval, illetve új emberrel fokozatosan ismertesse meg gyermekét. A legtöbb bölcsődében van beüleszke- dési szakasz. Természetesen bőven számíthat könnyekre, amikor először hagyja ott a kicsit, és alkalmanként akkor is, amikor érte megy. De gondoljon inkább arra, hogy a legtöbb gyermek könnyen barátkozik, könnyen beüleszkedik az új közösségbe. Ha gyermeke azok közé tartozik, akik nehezen válnak el öntől, halassza a bölcsit pár hónappal későbbre! 2. Fürdés A probléma: Bár a babák többsége imád fürdeni, olyanok is vannak, akik félnek tőle. Ez a fajta félelem csak egyéves kor körül alakul ki. Lehet, hogy attól rettegnek, hogy beragadnak a lefolyóba, vagy félnek a víztől, hogy elcsúsznak a kádban stb. Mit tegyen? Felejtse el a nagy kádat, használjon inkább babafürdető műanyag kádat egyelőre csak úgy, hogy a babát nedves szivaccsal letörölgetni, ne legyen benne víz. Amikor a gyermek már magabiztosabb, önthet egy kis vizet a kád aljára. Ha ez nem zavarja a kicsit, még több vizet önthet a kádba, de csak abban az esetben, ha ő is akaija. Először csak pár centiméterrel legyen magasabb a vízszmt, aztán - ahogy a gyermek egyre bátrabb - fokozatosan töltse fel a kádat. 3. A rémisztő vécé A probléma: Néhány kisgyerek a vécére szoktatás időszakában (kétévestől felfelé) félhet a vécékagylótól, emiatt a szoktatás persze rémálommá válik. Lehet, hogy az ön gyermeke is tart attól, mi történik azzal, ami „kipottyan belőle”: ahogy elragadja a lefolyó, azt gondolják, ha nem vigyáznak, esedeg ők is áldozatul eshetnek... De persze az is lehet, hogy egyszerűen csak nem tetszik nekik az öblítés hangja. Mit tegyen? Hagyja, hogy gyermeke továbbra is a bűit használja, de vigye be azt a fürdőszobába. Amikor a kicsi már elég magabiztosnak érzi magát, és amikor azt mondja, kész van, próbálják meg újra, de már a vécén. A lényeg, hogy ne erőltessen semmit, mert lehet, hogy a történet legelején találja magát, és kezdheti elölről az egész szoktatást! 4. A sötét A probléma: A szülők gyakran aggódnak, hogy újszülöttjük fél a sötétben, ezért egy halvény fényű éjszakai lámpát tesznek a babaszobába. Az igazság azonban az, hogy az újszülöttek azt sem tudják, miért is félelmetes a sötét, míg a nagyobbacskák minden kis árnyéktól megijednek, mert az ő fantáziájuk már beindult a rajzfilmek, mesék hatására. Mit tegyen? Helyezzen egy éjszakai lámpát a szobába, vagy legyen az ágy mellett levő lámpán egy tompán vüágító funkció. A félelem a sötéttől csak 4-5 éves korban jelenik meg, és az a pár év plusz éjszakai vüágítás kiválthat pár évnyi nem alvást és folytonos győzkö- dést, vigasztalást. 5. Szellemek és szörnyek A probléma: A néha nagyon kegyeden klasszikus Grimm-mesék- től a tévében látható rajzfilmekig bármi kiválthatja. A képek egyszerűen a kicsik agyában maradnak, és a fantáziájuknak nem lehet határt szabni. Mit tegyen? Biztosítsa gyermekét, hogy amit látott a tévében, vagy amit felolvasott neki, csak kitalált történet. Segítsen neki megkülönböztetni a tényeket a fikciótól, mondja el neki, hogy érd a félelmeit, de minden rendben, ön vele van, és együtt nézhetnek be a függöny mögé, az ágy alá. 6. Hangos zajok A probléma: Az újszülött csecsemők gyakran felriadnak a hangos zajoktól. De amelyik zaj például megijeszt egy totyogót (pl. porszívó), az újszülöttet sokszor megnyugtathatja. Gyakran a hangos kutyaugatás, szirénázás, riasztó vagy hangos zene nyugtalaníthatja a kicsi gyermekeket. Mit tegyen? Nem sok mindent tehet az eüen, hogy egy mentőautó fülsiketítő szirénázással száguld el az ablak alatt, de gyermekét megpróbálhatja megnyugtatni azzal, hogy tudomást vesz a hangos járműről, például ezt mondja csemetéjének: „Ez nagyon hangos, ugye?” Tartogassa a porszívózást arra az időre, amikor a kicsi kint játszik az udvaron vagy alszik. 7. Az állatok A probléma: Nagyon gyakori, hogy négy éven aluli gyermekek félnek az állatoktól. A legfélelmetesebbnek a kutyák bizonyulnak: valószínűleg azért, mert ezekkel találkoznak a legtöbbször, és az ebeknek néha talán túlságosan is kirobbanó az életkedvük. Sok felnőtt is fél a kutyáktól - saját félelmeiket gyermekeikre is átragasztják. Mit tegyen? Az egyik legjobb módszer arra, hogy gyermeke megbirkózzon a kutyafóbiával, egy kutyusokról szóló gyermekkönyv lehet. Ezután látogassák meg egy olyan ismerősüket vagy szomszédjukat, ahol lehetőleg egy nyugodt és kedves kutya van, de a lehető legjobb, ha kölyökállas. 8. Orvos: persze a fogorvos is... A probléma: sok felnőtt is utál orvoshoz, fogorvoshoz menni, ezt a pontot nem is lehetne egyértelműen gyermekkori félelemnek bélyegezni. A várótermek légköre szorongató, tele beteg, aggódó emberekkel, furcsa zajokkal, mindez pedig óriási feszültséget kelt a gyerekekben. Mit tegyen? Az orvoshoz, fogorvoshoz járás elkerülhetetíen, éppúgy, mint a gyerek aggodalma. Kezelje ezt a félelmet természetesen, ne bagatellizálja a dolgot a gyerek előtt. Pontosan magyarázza el, mi fog történni, müyen vizsgálaton, kezelésen fog átesni. Játsszák el otthon a szituációt lehetőleg többször is. Az is jót tesz, ha az orvos partner, és a vizsgálatot először önön végzi el, hogy a kicsi lássa, mindez mosolyogva is végigcsinálható. 9. Iskolaundor A probléma: Amikor csemetéje eléri az iskolás kort, megijedhet az ismeredentől. De lehet ez kézzelfogható félelem is: csúfolni fogják vagy fél, hogy nem tud lépést tartani a többiekkel. Fontos, hogy különbséget tegyen az idegesség és a konkrét fóbia között. Mit tegyen? Az első lépés, hogy beszél a gyermekével arról, mi za- vatja őt igazából. Meséljen a saját gyerekkoráról, saját félelmeiről és arról, hogyan oszlottak el ezek később. Játsszanak iskolásdit. Először legyen ön a tanító, azután cseréljenek szerepet. Vonják be a játékba a plüssállatokat vagy a rokonokat is. 10. Halál A probléma: A gyerekek nagy része akkor kezd félni a haláltól, amikor egy közeli családtag vagy egy szeretett háziállat eltávozik. Először csak a hiány tűnik fel nekik, aztán attól kezdenek tartam, hogy más, általuk szeretett embert is elveszítenek. Mit tegyen? A nyugati társadalom halálhoz való viszonya nem túl egészséges - csakis negatív képzeteket társítunk az elmúláshoz. A gyerekeinkkel ezért következetesen kerüljük a témát azzal takarózva, hogy még nem értik meg, mi is az a halál. Az olyan mondatok, műit „a nagyi elutazott hosszú időre”, nem célravezetőek, hiszen a gyerekek egy idő után érdeklődni kezdenek, mikor jön vissza. Váiják, hogy a nagyi ismét velük legyen. Inkább bízzon az intelligenciájukban, és magyarázza el nekik - saját vüágszemléletének megfelelően - egyszerű szavakkal, hogy mi történt. Ha arról kérdezősködik, hogy ön is meg fog-e halni, válaszoljon úgy, hogy még nagyon sok időt fognak együtt tölteni, és lélekben az idők végezetéig vigyázni fog rá. (házipatika) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
