Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-28 / 173. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEK Tömeges megbetegedés Orsújfalu (Nová Stráz). Rühesség teljed a helyi pszichiátriai intézet betegei között. A komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal 61 megbetegedésről adott jelentést. Az intézetben különleges óvintézkedéseket foganatosítottak a tömeges megbetegedés kapcsán. (SITA) Súlyos ételmérgezés Jászló. Ételmérgezést jelentettek a településen. Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a település 129 lakosa mitől betegedett meg. A vizsgálatok szerint nem valószínű, hogy a mérgezés az ivóvíztől származik, ezért a nagyszombati Regionális Közegészségügyi Hivatal eltörölte a vízfogyasztási tilalmat. (TASR) IT-szakemberek a bűnözők ellen Pozsony. Stefan Harabin egyetért Ján Packa országos rendőrfőkapitány elképzeléseivel, miszerint informatikai szakemberekkel kell bővíteni a rendőrség állományát. „A számítógépes bűnözés egyéb bűncselekmények táptalaja” - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter, aki szerint az informatikai szakemberek alkalmazása megnöveli a hatóságok munkáját. (TASR) Már csak Bushnak kell aláírnia Washington. Megszavazta tegnap az új nemzetbiztonsági törvényt az amerikai szenátus. Az új törvény tartalmazza a vízumkötelezettségi feltételeket is - azokat az országokat szabadítják fel a vízumkényszer alól, melyekben a kérvényezők kevesebb mint tíz százaléka nem kapja meg az USA-tól a beutazási engedélyt. A vízumkötelezettség eltörlésére jó esélye van Csehországnak: keleti szomszédunknál a kérvényezők kilencvenegy százaléka kapja meg a vízumot. Szlovákia ezzel szemben öt százalékkal elmarad a kívánt határértéktől. (SITA, CTK) Jóval többet költünk a kelleténél Pozsony. Szlovákia tavaly az Európai Unió országai közül az ötödik legnagyobb államháztartási hiányt produkálta. A pénzügyminisztérium pénzpolitikai intézetének az elemzése szerint az elmúlt évet a bruttó hazai termék 3,4 százalékának megfelelő államháztartási deficittel zártuk. A miénknél nagyobb hiányt csak Magyarországon (9,2%), Olaszországban (4,4%), Lengyelországban (3,9%) és Portugáliában (3,9%) értek el. Csehországban a hiány a GDP 2,9 százaléka volt, míg az uniós átlag 1,7 százalék. Dánia, Finnország és Észtország ezzel szemben 4 százalék körüli többlettel büszkélkedhet. (SITA) Keresett a kedvezményes hitel Pozsony. Egyre nagyobb az igény a jelzáloghitelek állami kamattámogatása iránt, amivel a 35 évnél fiatalabbak lakáshoz jutását szeretnék segíteni. A bankok eddig több mint 4 ezer kedvezményes hitelt fogadtak el, amire 3,5 milliárd koronát fordítottak. A legnagyobb hitelcsomagot, 1,3 milliárd koronát, az Általános Hitelbank fizette. A támogatásra azok a 35 évnél fiatalabbak jogosultak, akiknek a havi bruttó bevételeik nem haladják meg az átlagbér 1,3-szorosát, miközben a fiataloknak az állam mellett a bankok is egy százalékpontos kamattámogatást nyújtanak. (SITA) Egyelőre maradhat az 02 Pozsony. Fellélegezhetnek a Telefonica 02 Slovakia ügyfelei, a társaság továbbra is nyújthatja a szolgáltatásait Szlovákiában. A Legfelsőbb Bíróság tegnap ugyanis elutasította a harmadik mobil- szolgáltatóra kiírt pályázaton sikertelen Mobilkom Austria feljelentését. Az osztrák cég a harmadik mobilszolgáltatóra kiírt pályázat feltételeivel kapcsolatban fordult bírósághoz, kétségbe vonva a pályázat eredményét. A pályázattal azonban a Legfőbb Ügyészség sem elégedett, ez utóbbinak a beadványáról azonban a bíróság még nem tárgyalt. (SITA) Ot hónapja tartanak a pirotechnikai munkálatok Kárpótolt hozzátartozók UJ SZÓ-TUDÓSUÁS Pozsony. Már öt hónapja tartanak a pirotechnikai munkálatok a felrobbant lőszer-megsemmisítő nyitranováki üzem(V0P) helyén - tájékoztatott tegnap Frantisek Kasicky védelmi miniszter, miután tárgyalt a VOP vezetőségével. A detonáció helyszíne még mindig tele van szétszórt lőszerrel, fel nem robbant lövedékekkel. A területet teljesen ki kell tisztítani ahhoz, hogy a vállalatnál a munka úgymond visszatérjen a régi kerékvágásba. Kasicky szerint a tragédia nyolc áldozatának hozzátartozói tegnap megkapták a teljes kártérítést, a sérültek csak azután kapnak pénzt, hogy véget ért a munkaképtelenségük. Június végén a pirotechnikai munkálatokat segítő kotrógépek egyike titkos föld alatti lőszerraktárra bukkant, ahonnan közel másfélmillió darab lőszer került elő. A miniszter ugyan belátta, hogy a raktárról senki nem tudott, de mivel már hatástalanított lőszert helyezett el benne valaki, nem jelentett közvetlen veszélyt az ott dolgozókra. Az üggyel bővebben nem akar foglalkozni, saját bevallása szerint a tárca beperelt egy szlovák napilapot, amely elsőként tájékoztatott a raktárról, és ezzel lezártnak tekinti az ügyet. Peter Trgina, a VOP újonnan kinevezett igazgatója elmondta, azok az alkalmazottak, akik a robbanás után néhány hétig nem dolgozhattak, és fizetésük 60 százalékát folyósították nekik, már munkába álltak. Az igazgató szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a közeljövőben növeljék a vállalat alkalmazottainak számát. Kasicky szerint a VOP több szerződést is aláírt gépkocsialkatrészek gyártására, (dem, s) A párt több alelnöke is elítélte a stratégiai alelnök szerencsétlen kijelentéseit Duray és Bugár is felelős? Pozsony. Csáky Pál szerint az MKP-n belüli feszültség kialakulásában felelősség terheli Duray Miklóst, de Bugár Bélát is. „Duray Miklós a Sme online-on (...) feleslegesen és helytelenül interpretált bizonyos múltbeli történéseket, amelyekkel feszültséget keltett az MKP-ban; és ezzel kárt okozott a pártnak” - áll a Magyar Koalíció Pártja elnökének lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ugyanakkor szerinte Bugár is vétkes. „Bugár Béla az Új Szó 2007. június 25-ei számában adott nyilatkozatában az igazságnak nem megfelelő információkat is nyilvánosságra hozott az Országos Tanács üléséről, úgy, hogy a testület ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Perük az államot, és szükség esetén az alkotmánybírósághoz fordulnak a munka-, szociális- és családügyi hivatalok januárban leváltott igazgatói. Alkotmány- ellenesnek tartják ugyanis azt, ahogy a kormány leváltotta őket. „A volt igazgatók annak idején pályázat útján kerültek a tisztségükbe, s végül a kormány poütikai funkciót csinált a posztból, hogy meneszthesse őket” - mondta lapunknak az égjük leváltott, neve elhallgatását kérő igazgató. A kormány ugyanis tavaly decemberben módosította a köztisztviselői törvényt, ennek alapján az igazgatói poszt 2007 január elsejétől poütikai funkcióvá vált. „Mi tehát január elsejétől leváltásunkig, január 10- éig a módosított törvény alapján poütikai funkciót töltöttünk be, a kormány ennek alapján menesztett bennünket” - mondta lapunknak forrásunk, aki szerint alkotmányos jogaik sérültek azzal, hogy politikai funkcióba helyezték őket. Mindenülésén nem vett részt” - áüítja Csáky. Az emütett írásban Bugár a pártigazgató-választás módját, és az MKP Országos Tanácsa alel- nökének megválasztását kifogásolja. Lapunknak kijelentette, hogy a pártban folytatódik a kongresszus után megkezdődött tisztogatás. A párt elnöksége az augusztusi ülésén foglalkozik a kialakult helyzettel. Korábban már több alelnök is eütélte, hogy Duray Miklós megismételte azokat a kijelentéseit, melyek miatt ő és az elnök is bocsánatot kért az érintettektől. „Nem helyeslem Duray lépését, nem tudom miért keüett ezt a témát újra felmelegíteni, ez nem jó senkinek” - mondta lapunknak Bárdos Gjmla frakcióvezető. Úgy véü azonban, hogy az ügyben mindenkinek óvatosabban keüene nyilatkoznia. A kialakult viszály a poütológusok szerint rontja a párt megítélését a választók körében, és csak a szlovák nacionalisták malmára hajtja a vizet. Bugár Béla szerint azonban képpen furcsa az is, hogy miközben visszahívták őket, tehát már nem igazgatók, nem is dolgoznak a munkaügyi hivatalban, hivatalvezetői funkciójuk, amit az igazgatói tisztséggel egjüitt töltöttek be, megmaradt - ebből a funkcióból ugyanis senki nem váltotta le őket. A menesztett igazgatók közül már sokan bírósághoz fordultak, mérlegelik azt is, hogy az alkotmánybíróA Strasbourg! Emberjogi Bírósághoz fordulnak a leváltott igazgatók, ha netán itthon nem jutnak jogorvoslathoz. ság elé viszik az ügyet, s nem záiják ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, ha netán itthon nem jutnak jogorvoslathoz. Az igazgatók kifogásolják azt is, hogy nem kapták meg a törvény szerint járó végkielégítést. A Központi Csáky Pálnak a sarkára keüene áü- ni, és meg keüene mutatnia, hogy ő, és nem pedig Duray Miklós irányítja a pártot. Az MKP legtöbb vezetőjének jobbára óvatos kijelentései alapján azonban Duray Miklósnak nem kell komoly elnökségi „büntetéstől” tartania. „Bugár Béla és Duray Miklós közt hosszú idő óta meglévő feszültség káros, energiákat von el a párttól és feleslegesen terheü a szlovákiai magyar közvéleményt” - áll a pártelnök nyilatkozatában, aki egyben arra kéri Bugár Bélát és Duray Miklóst is, hogy érett, felelősségteljes poüti- kusként viselkedjenek. Hasonló Szigeti László oktatási alelnök álláspontja is. „Szerencsétlen kijelentések sora hangzott el, minkét oldal árt ezzel a pártnak. Természetesen fel lehet tenni a kérdést, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?” - vélekedik az alelnök. Szerinte sajnálatos, hogy Duray visszatért a korábban már lezárt ügyekhez, de úgy véü, nem szabad engedni, hogy ez az ügy hosszú távon befolyásolja a párt munkáját, (l-p-j) Munka-, Család-, és Szociálisügyi Hivatal szóvivője, Danica Lehocká lapunknak elmondta, a leváltott igazgatók megkapták a háromhavi végkielégítést. A lapunknak nyilatkozó, neve elhaügatását kérő volt igazgató szerint ez valóban így van, megkapták a háromhavi bérüknek megfelelő végkielégítést, csakhogy a hatályos törvény szerint a poütikai funkció után még további háromhavi lelépő jár, ezt viszont már nem kapták meg. A minisztérium nem nyüatkozik az ügyben, szerinte ez a Központi Munkaügyi Hivatal hatáskörébe tartozik. Ennek szóvivője, Danica Lehocká elutasítja, hogy törvény- sértés történt volna. „A köztisztviselői törvényt a kormány módosította, és senki nem támadta meg. A jogszabályt tiszteletben tartjuk, és nem tartozik hatáskörünkbe annak felülbírálása. A tömeges elbocsátásnál a törvény szerint jártunk el. Az érintetteknek joguk van bírósághoz fordulni” - fejtette ki lapunknak a Központi Munkaügjü Hivatal szóvivője, (sán-) Nem egyértelmű Mégsem a hőség gyilkol? Pozsony. Magyarországon az országos tiszti főorvos szerint a múlt heti rendkívüli hőség miatt ötszázan vesztették életüket. Szlovákiában nincsenek erre vonatkozó adatok. „Nem tartjuk nyilván az üyen eseteket, nincsenek arról statisztikai adataink, hogy mennyien haltak meg úgymond idő előtt, mivel nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy valaki a meleg miatt halt-e meg” - nyilatkozta lapunknak Veronika Wiedermannová, a Közegészségügyi Hivatal szóvivője. Hasonlóan vélekedik Rut Ger- zová, a pozsonyi Egyetemi Kórház szóvivője is. „Ezek csak spekulációk lehetnek. Kifejezetten olyan páciensünk, akit például dehidratált állapotban hoztak volna be, és ennek következtében életét vesztette volna, nem volt. Ilyen szempontból nem vezetünk statisztikát, ugyanis rendkívül nehéz, sőt nem is lehet megállapítani egyértelműen, hogy egy beteg a betegsége miatt halt-e meg, vagy úgymond siettette a halálát a hőség. A rendkívüli meleg egyetlen ember szervezetére sincs jó hatással, a betegek az átlagosnál is nehezebben viselhetik, de nem állapítható meg, hogy kifejezetten a hőség miatt hal-e meg valaki a betegeink közül” - mondta lapunk kérdésére a szóvivő. A pozsonyi Egyetemi Kórház elhalálozási statisztikája alapján hetente 45-50 személy hal meg a kórházban. A múlt héten 51 személy hunyt el, tehát ez a szám megfelel az átlagnak. A kassai Egyetemi Kórházban sem volt olyan haláleset, amely kifejezetten a hőség rovására írható - nyüatkozta lapunknak Jaroslava Oravcová szóvivő, aki szerint a múlt héten 59 pácienst kezeltek náluk túlhevülés, dehidratádó miatt, az ezt megelőző héten csak 7 ilyen eset volt, ezen a héten pedig tegnapig 16. Néhány szakember szerint az extrém meleg miatt a szülés is hamarabb beindulhat. Nincsenek azonban arra vonatkozó adatok sem, hogy emiatt több idő előtti szülés történt-e. Rut Gerzová, a pozsonyi Egyetemi Kórház szóvivője szerint hasonló a helyzet, mint az elhalálozásoknál - nem lehet határozottan állítani, hogy a szülés a meleg miatt fellépő komplikádók miatt indul-e be korábban. Múlt héten a pozsonyi Egyetemi Kórházban 135 gyermek született, ez megfelel egy átlagos hétnek, (sán) Már nem igazgatók, de hivatalvezetői funkciójukból senki nem menesztette őket Perelnek a leváltott igazgatók Szeptembertől már tandíjat kell fizetni a levelező tagozatos egyetemi hallgatóknak Aláírta a köztársasági elnök a tandíjtörvényt ÚJ SZÓ-ÖSSZEOGLALÓ Pozsony. Aláírta tegnap Ivan Gasparovic államfő a felsőoktatási törvény módosítását. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy már a 2008/2009-es tanévben tandíjat keü fizetniük a levelező tagozatos hallgatóknak. A diákoktól így a közegyetemek is kérhetnek pénzt, eddig ezt egy jogszabály sem engedélyezte. Az eüenzék úgy döntött, alkotmánybírósághoz fordul a törvény miatt. Az egyetemek viszont nem határozhatják meg a tandíjat, az oktatásügyi tárca minden évben előírja, mennyit kérhetnek a haügatóktól. Rafael Rafaj (SNS) javaslatára az egyetemek a jövőben csak annyi hallgatót vehetnek fel a levelező tagozatra, ahányat a nappalira. A felsőoktatási intézményeknek évente október 31-éig keü majd nyilvánosságra hozniuk, mely szakokon hirdetnek költségtérítéses, és melyeken díjmentes képzést. Ugyanígy az ingyenes szakokra felvehető létszámot is közzé keüene tenniük. A további jelentkezőket tandíjfizetési kötelezettség terhelné. A tandíj meghatározásánál az egyetem egy diákra járó költségei lesznek mérvadóak, melyeket jelenleg évi 30 ezer koronára becsült fel a tárca. Elsősorban azokon a karokon fognak tandíjat kérni, melyek iránt nagy az érdeklődés. A közegyetemek a 2002-es törvény módosítása szerint felvehetnek kölcsönöket, közös oktatási programokat hirdethetnek meg hazai vagy külföldi egyetemekkel. A módosítások szeptember 1-jétől lépnek hatályba. MUan Cic, a köztársasági elnöki iroda vezetője szerint az áüamfő annak eüenére is aláírta a törvényt, hogy nem tökéletes, és sok benne a hiba.„De ki és mi tökéletes? Egy kicsit ironizálok. Természetesen a törvénynek megvannak a saját hibái, de ezek nem olyan súlyosak, hogy az áüamfőnek az új tanév előtt el keüett volna halasztani aláírását” - tette hozzá Cic, aki szerint hamarosan egy teljesen új törvény kidolgozására lesz szükség. Az eüenzék kezdetektől fogva kifogásolta a tervezett módosítást. Tatiana Rosová (SDKÚ) szerint a fizetős rendszer a levelező tagozaton a korrupció melegágya lesz, sokan ugyanis fizetni fognak majd az ingyenességért. Ez pedig szerinte rossz hír az egyetemeknek és a haü- gatóknak, romlani fog az oktatás színvonala. A tárca szerinte sok érAz egyetemek viszont nem határozhatják meg a tandíjat, az oktatási tárca minden évben előíija, mennyit kérhetnek. telmetlen paragrafust fogadott el, melyeknek nem lesz meg a kívánt eredménye. A Közpolitikái Intézet (Pubüc Policy Institue) képviselői egyetértenek Rosová véleményével, szerintük a felsőoktatási törvény módosítása korlátlan lehetőséget njújt a korrupcióra az egyetemeken. Szigeti László (MKP) lapunknak elmondta: mivel a törvénytervezet többségében negatív változásokat eredményez, az MKP elutasítja. „Bíztam benne, hogy a szakértők meggyőzik a tárcavezetőt, hogy adja vissza a törvénjrt a parlamentnek. Kétség nem fér hozzá, hogy a törvény káoszt fog okozni. A törvény miatt az eüenzék alkotmány- bírósághoz fordul, ezt a kezdeményezést mi is támogatni fogjuk” - tette hozzá Szigeti. Martin Frone előző oktatási miniszter ismételten kijelentette, sajnálatosnak tartja, hogy a felsőoktatási törvénymódosítás poütikai alkuk tárgyává lett. Szerinte a levelező tagozat fizetőssé tétele az életen át tartó tanulás intézménye eüenében hat majd, és nem hozza meg az oktatás színvonalának növelését. „Az elnök azáltal, hogy aláírta a törvényt, nem áüamfő- ként, hanem poütikusként viselkedett, aki egyszerűen nem akar ösz- szetűzésbe kerülni a kormánypárti Szlovák Nemzeti Párttal” - tette hozzá Frone, (dem, s)
