Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-27 / 172. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Ősztől drágulhat a kávé Pozsony. Az elmúlt évben a világpiacon 20 százalékkal emelkedett a feketekávé ára, ráadásul a tartalékok is mélypontra süllyedtek, miközben a fogyasztás a fejlődő országokban is viharosan nő. Az árugrás nagy valószínűséggel ősztől hozzánk is begyűrűzik. Ha 2009-től átvesszük az eurót, akkor újabb drágulással számolhatunk, mivel a kávéházak - az eddigi eurózónás tapasztalatok alapján - minden ígérgetéssel ellentétben szinte bizonyosan emelni fogják áraikat. (Hn, só) Több ezer számla szűnik majd meg Pozsony. Az euró 2009-es bevezetését követően a hazai bankoknak fel kell készülniük a számlavezetési díjakból származó bevételek visszaesésére. Manapság ugyanis több cégnek és magánszemélynek euró- és koronaalapú számlája is van, az euró bevezetését követően azonban az előbbiekre már nem lesz szükségük. A jegybank elemzése szerint a bank nagyságától függően pénzintézetenként akár több ezer számla megszüntetésére készülhetnek fel. Az euró bevezetésével ugyanakkor elsősorban a határ menti régiókban nőhet a külföldi bankok konkurenciaképessége, így a hazai bankok is kénytelenek lesznek csökkenteni egyes szolgáltatásaik árát. (SITA) Milliárdok a vonatok felújítására Pozsony. A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) az elkövetkező három évben 3^4 milliárd koronát kíván fordítani a mozdonyok és a személyvagonok felújítására. A javításokra kiírt pályázat már az Európai Közbeszerzési Közlönyben is megjelent. Augusztus 17-ig lehet jelentkezni, a felújítást végző cég nevét várhatóan ősszel tudhatjuk meg. A ZSSK az idei első félévet meglepő módon 47,6 mü- lió koronás nyereséggel zárta, miközben a cégvezetés 5,7 milliós veszteséggel számolt. (SITA) Atomszakértőket keresnek Pozsony. A szlovákiai szakemberhiányt már a Szlovák Villamos Művek (SE) is megérzi. Michele Bologna, a társaság kommunikációs igazgatója szerint elsősorban a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának befejezésével kapcsolatban várhatók problémák. Szerinte az ágazatban dolgozó szakemberek átlagéletkora folyamatosan emelkedik, mert a fiatalok nem szívesen választják ezt a pályát. A gyér érdeklődés miatt ráadásul manapság már a műszaki egyetemeken is egyre kevesebb üyen szakot nyitnak. (SITA) Telefon nélkül marad a kórház? Pozsony. Telefonkapcsolat nélkül maradhat július utolsó napjától a pozsonypüspöki geriátriai klinika. Ma jár le a végső határidő a kórház 1,6 millió koronás tartozásának kifizetésére - különben a Slovak Telekom (ST) július 31-én lekapcsolja a hálózatáról a kórház telefonjait. Az egészségügyi intézmény tavaly augusztustól nem fizeti a számlákat. A vállalat idén már háromszor odázta el a telefonok kikapcsolását - ezúttal kész bírósági úton behajtani a tartozást. A geriátriai intézmény segélyhívó vonalai továbbra is működni fognak. A Slovak Telekom tájékoztatása szerint a kórház bejelentette, hogy nem tart tovább igényt szolgáltatásaira, és másik telefontársaságot választott. (SITA) Csak pár percig örülhetett a zsákmánynak Festékes lett a bankrablót S1TA-H1R Pozsony. Közvetve közlekedési balesetet okozott tegnap egy bankrabló Ligetfaluban, ugyanis a helyszínre siető rendőtjárőr ösz- szeütközött egy autóbusszal. A baleset során személyi sérülés nem történt, a rablót lapzártáig nem kapták el, de nem örülhetett a zsákmánynak sem. Az átadott pénzeszsákba ugyanis festékpatront helyezett a Szlovák TakarékKelet-Szlovákiában tizenöt éve nem volt példa arra, hogy a hőség és az aszály miatt ilyen korán arassanak Nem jó a termés, mégis drága Komárom/Kassa/Bodrogköz. Nem lehetnek elégedettek a gazdák az idei gabonaterméssel, az előző évekhez képest minimum 15-20 százalékkal kisebbek a hozamok. Mindez megmutatkozik majd az árakon is, feltehetően drágul a liszt, a kenyér, a takarmány, s ezáltal a hús- és a tejtermékek is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gyengébb termést már a téli csapadékszegény időjárás előrevetítette, s a rendkívül száraz tavasz csak fokozta a bajt. Áprilisban például egy milliméter eső sem esett. Ehhez jött még a nagyon meleg és száraz május és június. A nagy szárazság miatt nem fejlődött megfelelően a növényzet, apróbbak a kalászok és a szem is. „Egyedül talán a repcével lehetnek elégedettek a termelők, bár ennek hozama is mintegy 10 százalékkal elmarad a megszokottól” - mondta lapunknak Lelkes Péter, a Komáromi Járási Agrárkamara elnökségi tagja. Szerinte a már katasztrofális méreteket öltő szárazság elviszi a kukoricatermést nagy részét is, emellett a kukoricabogár is elszaporodott. Kassa-környékén a szokásosnál néhány héttel korábban kezdődött az aratás. Szakemberek szerint az idei termés mennyisége itt sem éri el az átlagot, az őszi búza minősége azonban várhatóan jobb lesz, mint az előző években. „A legfontosabb tényező a sikértartalom. Csapadékos időnél a búza kilúgozódik, azaz csökken sikértartalma. A mostani vizsgálatok viszont 30-35 százalékos sikértartalmat mutatnak, ami nagyon jó” - magyarázta Michal Vician hemádszéplaki agronó- mus, hozzátéve, hogy legalább tizenöt éve nem volt példa ilyen korai betakarításra. Mázsáláskor viszont kevesebbet mutat a mérleg, mivel a kánikula és a csapadékhiány miatt a búzaszemek vékonyabbak, kisebbek. A trópusi hőség miatt árpából is és búzából is mintegy 15 százalékkal csökkenhet a termés mennyisége. Bodrogközben egy hónappal korábban kezdődött aratás, a termés jobb a tavalyinál, ám a hozamok semmiképp nem nevezhetők rendkívülinek. Már ősz óta kevesebb csapadék esik a kelleténél, a tavaszi esőmentes időszak után jégverés sújtotta a vetést, majd jött a rendkívüli hőség. A legnagyobb károk a repce-, a dohány- és az árpaültetvényekben keletkeztek, van olyan parcella, ahol odalett a termés 70 százalék. A viszonylag kevés termés miatt a felvásárlási árak magasabbak, mint az elmúlt években. A termelők elmondták, a régióban 4-5 éve nem voltak igazán kiugró terméshozamok, a szélsőséges időjárásváltozások évről évre komoly károkat okoznak. (vkm, juk, leczo) A szakértő szerint nem a Szociális Biztosító bevételeit kell növelni, hanem a kiadásait csökkenteni Az I. nyugdíjpillér nagyobb gondot okoz, mint a II. UJ SZO-lNFORMAClO Pozsony. A minisztérium által javasoltnál hatékonyabb módszerekkel csökkentené a Szociális biztosító hiányát Richard Sulik, a pénzügyminiszter korábbi tanácsadója. Szerinte a minisztérium által elkészített törvénymódosítással nem érhető el a kívánt hatás, nem csökken jelentősen a Szociális Biztosító hiánya, mely így 2010-re elérheti akár a 40 milliárd koronát is. A minisztérium szerint már 2008-ban több mint 11,5 milliárd korona megtakarítást jelenthetnek a nyugdíjtörvény eredeti módosításában szereplő intézkedések. Sulik szerint azonban ezek az adatok túlzóak, legfeljebb 6-7 milliárd koronával javulhat a biztosító egyenlege. Szerinte nem a bevételi oldalt kellene növelni, hanem a kiadásit csökkenteni. „A Szociális Biztosító hiányának csak egyik oka a második pillér létrejötte, az egy- pilléres rendszer maga is veszteséges” - mondta lapunknak a szakértő. - Míg a második pillér bevezetéséből származó hiány már 8 év elteltével csökkenni fog, az első pillér hiánya fokozatosan tovább nő.” Ennek megállapításához elég csak összehasonlítani a munkaképes és a nyugdíjas korú lakosság számarányát ma, és néhány évtized múlva. Jelenleg három munkaképes állampolgárra jut egy nyugdíjas, vagyis - mivel ma még csak az egypilléres rendszerből fizetik a nyugdíjakat - hárman „tartanak” el egy nyugdíjast. Ez az arány már a közeljövőben jelentősen változni fog: 2015-ben három embernek már 1,2 nyugdíjat kell előteremtenie, 2030-ra pedig két emberre jut majd egy nyugdíjas. Sulik szerint hamarosan ismét emelni kell majd a nyugdíjkorhatárt. „Erre kényszerül a nálunk jóval gazdagabb Németország is, mely ugyan fokozatosan, de 67 évre emeli a korhatárt” - véli Sulik. Szerinte egységessé kellene tenni minden állampolgár számára a nyugdíjrendszert, indokoladan- nak tartja ugyanis, hogy a fegyveres testületek tagjai külön rendszert tartanak fenn, melyből jóval magasabb nyugdíjat kapnak. Enyhítené azonban a biztosító hiányát az is, ha a kormány csökkentené az ünnepnapok számát, mely az 1990-es 8 szabadnapról 2007-re 15-re emelkedett. Ennél többet csak Luxemburg „enged meg magának”, ahol a naptárban 18 piros betűs nap van. (lpj) Az Emberek a Rasszizmus ellen polgári szervezet másképp látja a helyzetet, mint a rendőrfőkapitány Packa a szélsőségesek megfékezésére büszke pénztár alkalmazottja, és az röviddel a támadó távozása után fel is robbant. A rendőrök megtalálták a közelben az eldobott zsákot és az értéktelenné vált pénzt, s feltételezik, hogy a patrontól piros festékes lett a bankrabló keze és ruházata is. Ennek ellenére nem sikerült előkeríteni a 20-25 éves fiatalembert, aki sovány testalkatú, 180 centi magas, különös ismertetőjele a nagy görbe orra. A rendőrség várja a lakossági bejelentéseket. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ján Packa országos rendőrfőkapitány elégedett közel egyéves tevékenységével, legnagyobb sikerének azt tartja, hogy szerinte lényegesen sikerült csökkenteni a szélsőséges csoportok számát és a rasszista támadásokat. Dániel Milo, az Emberek a Rasszizmus Ellen polgári szervezet elnöke szerint viszont inkább a rendőrség semmittevésről, mintsem sikereiről lehetne órákig beszélni. Packa az egyik internetes portálnak adott interjújában elmondta, a szélsőségek elleni harcban kulcs- fontosságú szerepet játszottak a rendőrség speciális osztagai és az, hogy a rasszista indítékú bűncselekmények elkövetői nagyrészt mindig rács mögé kerültek. A rendőrfőkapitány szerint ez visszariasztotta a bőrfejűeket. „Elképzelhető, hogy a rendőrség fellépése a szélsőséges csoportok ellen kicsit durva volt, még az én ízlésemnek is, de a fiúknak egyértelműen a tudtukra adtuk, hogy minden ilyen bűncselekményért börtön jár. Gyorsan megértették, hogy nehéz idők várnak rájuk, két-három hónapon belül lecsillapodtak, kevesebb volt az erőszakos támadás” - mondta Packa. Dániel Milo szerint viszont az elmúlt hónapokban sokkal több a faji eredetű támadás. Pontos statisztikai adatai nincsenek, ugyanis az esetek többségét nem is jelentik az áldozatok, mert félnek. „Semmiképp sem érthetek egyet azzal, hogy csökkent a faji eredetű támadások száma. Úgy tűnik, a rendőr- főkapitány nem értette meg ezt a problémakört. Azzal, hogy erőszakot alkalmaz, hogy az elkövetők börtönbe kerülnek, még nem oldódik meg semmi. Sokkal fontosabb a megelőzés” - magyarázta az Új Szónak Milo. „Kommandósokat csak olyan akciókon vethetnek be, melynek szervezését több hétig figyelték, tudták, hogy melyik napon gyűlnek össze a bőrfejűek. De a speciális osztagok szerepe ilyen akciók után véget ér. Kétlem, hogy ezt megelőzésnek lehetne venni“ - magyarázta Milo. 14 éves karlengető Garamszentkereszt Legutóbb egy 14 éves garamszentkereszti fiú ellen indított eljárást a rendőrség, szélsőséges csoportok támogatásának megalapozott gyanújával. A fiú az iskolában Juden mord című dalt hallgatott, majd az udvaron heilezett. Mivel fiatalkorú, három hónaptól, másfél évig teijedő szabadságvesztésre ítélhetik — a felnőtt elkövetők ennek a büntetésnek a duplájára is számíthatnak, (t) Packa meggyőződése, hogy épp a szigorú büntetések, illetve a rendőrség határozott fellépése jelenti a legjobb megelőzést. Ugyan belátja, hogy rendkívül szigorú büntetés, ha egy 17 éves fiút börtönbe zárnak azért, mert letépett egy magyar nyelvű táblát, ugyanakkor hozzáteszi: mindenkinek tudatosítania kell, hogy ha bűncselekményt követ el, megbüntetik. „A fiút nem azért zárták be, mert letépte a táblát, hanem mert bűncselekményt követett el” - tette hozzá Packa. Milo nevetségesnek tarlja, ha a rendőrfőkapitány arról beszél, mikor kell kit és miért börtönbe zárni. „Ez nem a rendőrség, hanem a bíróság feladata. Hogy mondhatja meg egy rendőrfőkapitány előre, hogy valaki rács mögé kerül? Nem ismeri az ártatlanság vélelmét? Sajnálatos, ha Packa azt gondolja, hogy a fiatalkorúak bebörtönzésével megoldódik a szélsőséges csoportok kérdése az országban! - mondta Milo. (dem) 1676 külföldi diák jutott be magyarországi egyetemre, zömükben határon túli magyarok Szlovák érettségi segít bejutni magyar egyetemekre Megvárjuk a rendőröket? Bankrabláshoz riasztott rendőrautó ütközött tegnap Ligetfalun (Peter Zákovic felvétele) UJ SZO-H1R Budapest. Tegnapelőtt este ismertették a magyarországi felső- oktatási intézmények felvételi ponthatárait. Sejteni lehetett, hogy idén kevesebben jelentkeznek egyetemre mint tavaly, s ezért a ponthatárok is alacsonyabbak lehetnek. A hallgatói létszám csökkenése évek óta tartó tendencia, ami feltehetőleg a tandíjjal fenyegető Oktatásügyi Minisztérium tervezetére adott válasz. Idén alig több mint százezer jelentkező adta be felvételi kérelmét, ebből 1676 külföldi diák jutott be valamelyik szakra. Nagyrészük természetesen a szomszédos államok magyarlakta területeiről származik. „Magyarországnak feladata, hogy előnyt biztosítson azoknak a határon túlról érkező magyaroknak, akik ott szeretnének érvényesülni” mondja Horányi Özséb egyetemi tanár, a pécsi bölcsészkar egykori dékánja. Célként jelölte meg odavonzani az arra leginkább érdemeseket: „támogatást kell kapniuk Magyarországra érkezésükkor, de ottlétük alatt már nem jó, ha továbbra is kivételeznek velük”. Horányi elmondta, nem számít, hogy a szomszédos államokban különbözik az érettségi rendszer még akkor sem, ha tudható, hogy például Szlovákiában kevesebb teher nehezedik a vizsgázókra, mint Magyarországon. „A bekerülésnél pozitív diszkriminációban kell részesíteni azokat, akik nem azonos körülmények között nőttek fel” - vallja. A Magyar Köztársaságban működő pontrendszer ugyanis az érettségi eredmény alapján dönt a hallgatók névsoráról, ezért egy nyelvvizsga aranyat ér az érte járó 10 ponttal a 144 pontos struktúrában. Az idei magyarországi jelentkezők 63,2 százalékának nincs ilyen oklevele. Egy Szlovákiából érkezőnek viszont minden bizonnyal van, mivel csak arra van szüksége, hogy „A” szintű szlovák vizsgát tegyen. Horányi szerint ez nem hátrányos megkülönböztetés a magyarországi tanulókkal szemben, (süt)
