Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-25 / 170. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 25. Közélet 3 Tavaly 710 ezren váltottak egészségbiztosítót, idén becslések szerint csupán 50 ezren lesznek, mert már nem vadászhatnak az ügynökök Idén nem várható akkora ügyfélvándorlás Pozsony. Idén kevesebb biztosítóváltóra számít az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal, feltehetően a tavalyi, több mint 710 ezres ügyfélcsere jelentette a csúcsot. A hivatal elnöke nem volt hajlandó elárulni, hogy eddig hány új ügyfelet jelentettek be a biztosítók, de 14 panasz már érkezett a Dővera és az Európai Egészségbiztosítóval kapcsolatban. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Peter Kvasnica, a hivatal osztály- vezetője szerint az ügyfelek azért panaszkodtak, mert időközben meggondolták az ádépést. Ha azonban a belépő nyilatkozatot aláírták, az átlépés érvényes. Háttérinformációk és becslések szerint idén mindössze 50 ezer ember készül ádépni másik egészség- biztosítóba, erre szeptember 30-ig van lehetőség. 2008. január 1-től válik az új intézmény ügyfelévé, december végéig még a régi biztosító fizeti a kezelések költségeit. Egy tavalyi törvénymódosítás szerint idén az egészségbiztosítók már nem vehetik igénybe alkuszcégek Az ügyfelek számának változása 2006-ban Egészségbiztosító Ügyfelek száma* Tavalyi változás szolgáltatásait, tavaly ugyanis az ügyfélverbuváló ügynökök okozták a legtöbb problémát. Ők fejpénzt kaptak az ádépők után, és sokszor tisztességtelenül, félrevezető módszerekkel győzködték őket, vagy akár az érintett tudta nélkül átregisztráltatták őt. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal tavaly több mint négymillió korona bírságot szabott ki az ügyfelek félrevezetése miatt, ennek legnagyobb részét a tavaly alakult Union Egészségbiztosító fizette: összesen 4 milliót. A másik „bűnös” az ugyancsak tavaly alakult Európai Egészségbiztosító volt, ennek azonban csak 100 ezer korona bírságot kellett fizetnie. Az egészségbiztosítók létrejötte óta tavaly volt a legtöbb átlépés, a hivatal adatai szerint 716 467 ügyfél cserélt biztosítót. A legnagyobb veszteséggel az Általános Egészségbiztosító zárta az évet, mely közel 440 ezer ügyfelet veszített. A legjobb eredményt az Union érte el, mely tavaly a nulláról indult, s 462 ezer ügyféllel januártól a negyedik legerősebb biztosítóvá váBiztosítók piaci részesedése (2007. január 1.) Dővera 14,32 Union 8,68 11,29 8,4 Apollo 1,35 EZP 55,96 VsZP Számok százalékban. SZP - Közös Egészségbiztosító, EZP, Európai Egészségbiztosító, VsZP - Általános Egészségbiztosító. (TAS R-g ráfi kon) lik. A Dőverán kívül, mely a távozók mellett 90 ezer új ügyfelet is szerzett, komoly ügyfélveszteséget könyvelhetett el mindegyik régóta működő biztosító. A Dővera eredményét jelentősen lerontotta a Si- deria Egészségbiztosító, mellyel tavaly egyesült, a mérleg ugyan pozitív maradt, de a közös eredmény már csak alig plusz 10 ezer ügyfél lett. A biztosítók többsége a napokban indítja reklámkampányát, néhány intézmény azonban már az elmúlt hónapokban is aktív kampányt folytatott. Az Apollo és a Dővera például a mammográfiai vizsgálat gyors elvégzését hirdette. Furcsa kampányt folytatott az Általános és a Közös Egészségbiztostó, melyek Ivan Valentovic egészségügyi miniszterrel jelentettek meg hirdetésként inteijúkat. Ezekben a szaktárca vezetője azzal vádolta a magán-egészségbiztosítókat, hogy több milliárdos nyereségükkel megkárosítják az ágazatot. Petra Bálázóvá, az Általános Egészség- biztosító szóvivője akkor azt állította, hogy ez a biztosító kampányának része. Opj) A törvényben az „alkalmazott" szó szerepel, és ha szigorúan vesszük, csak rájuk vonatkozik Segít a kényszervállalkozókon a módosítás? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem biztos, hogy a munkatörvénykönyv szeptember elsejétől érvénybe lépő módosítása segít az úgynevezett kényszervállalkozókon. A törvénymódosítással a kormány célja az volt, hogy kiküszöbölje az ún. kényszervállalkozásokat, vagyis amikor az alkalmazottat arra kényszerítette a munkaadó, hogy váltson ki iparengedélyt, s ennek alapján végezze tovább ugyanazt a munkát. A kabinet szerint sok munkavállaló került ilyen helyzetbe, a munkaadók költségei így csökkentek, a munkavállalóé viszont nőttek, mivel egyedül fizette a különböző járulékokat, s nincs jogigénye sem táppénzre, sem szabadságra. „Nem fordulhat elő többé, hogy például egy elárusítónő egyéni vállalkozóként végezze munkáját” - mondta a törvénymódosítás elfogadása után Robert Fico kormányfő. A módosítást tehát bevezeti az alkalmazotti jogviszony definícióját, ám ez nem teljesen világos, többféleképpen is értelmezhető, jogászok szerint leginkább az „alkalmazott” és a „munkaadó” fogalom használata okozhat zavart. A rendelkezés a következő: „Az alkalmazott a munkavállaló és munkaadó közt létrejött aláás fölérendelt viszonyban a munkaadó számára, annak telephelyén, a munkaadó eszközeivel, annak utasításai alapján, az ő nevében, bérért vagy jutalomért, munkaidőben, a munkáltató költségeire és annak felelősségére végzi a munkát, mely főként egy adott tevékenység ismétlődéséből áll.” Az „alkalmazott” és „munkaadó” szavak használata miatt a törvény értelmezhető úgy is, hogy ez a paragrafus nem vonatkozik azokra, akik már egyéni vállalkozóként dolgoznak, munkájukat a jelenlegi feltételek mellett, vagyis (kényszervállalkozóként végezhetik továbbra is. Radoslav Pala jogász szerint a munkaadót a törvény szó szerinti értelmezése tulajdonképpen nem kötelezi arra, hogy az esetleg egyéni vállalkozóként dolgozó elárusítónő szerződését alkalmazotti szerződésre változtassa. Bizonyossággal azonban csak egy per szolgálhatna, mivel a törvény értelmezése kizárólag a bíróság hatásköre. Pala azonban úgy véli, a bíróság minden bizonnyal alkalmazotti munkának tekintené a vállalkozóként dolgozó elárusító által végzett munkát, noha az nem felel meg az alkalmazotti munkáról szóló paragrafus formai követelményeinek. Szerencsétlen megoldásnak tartja, hogy az „alkalmazott” és a „munkáltató” fogalmak szerepelnek ebben a paragrafusban. „Más kifejezések használatával egyértelműbb lenne a jogszabály” - állítja Pala. Hasonló véleményen van Radoslav Procházka alkotmányjogász is, aki szintén elutasítja a definíció „szigorúan formai”, szó szerinti magyarázatát. Inkább az alkalmazotti jogviszonyból eredő tevékenység kritériumait kellene megfogalmazni a törvényben, nem magát az alkalmazotti státust. „Végeredményben azonban a törvénnyel el lehet érni azt a célt, amiért megszületett: a kényszer- vállalkozások visszaszorítását” - nyilatkozta lapunknak Radoslav Procházka. A minisztérium nem lát problémát a törvény szövegében. „Az elárusítónő nem a saját felelősségére, nem a saját nevében, hanem a munkáltató nevében végzi a munkát” - fejtette ki Olga Skorecová, a munka-,. és szociálisügyi minisztérium sajtó- osztályának igazgatója. Úgy véli tehát, elárusítónő ezentúl nem dolgozhat üzletben egyéni vállalkozóként. (sán, sm) A befizetett járulék nem saját vagyon Tomanová a dupláját mondja ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter szerint az emberek második nyugdíjpillérbe befizetett járuléka nem számít saját vagyonnak, ezért nem is kell azt nekik visszafizetni, ha kilépnek. A tárca hétfőn módosított korábbi álláspontján, a július elején ismertetett eredeti elképzelés szerint ugyanis a kilépők kézhez kapták volna az elmúlt években felhalmozott megtakarítást. Az indoklás, hogy a kivetési alap, vagyis a bruttó bér 18%-át kitevő öregségi nyugdíjjárulékot a munkaadók fizetik be közcélú biztosításként a Szociális Biztosítóba. „Ez tehát nem az ő pénzük, mivel nem ők fizetik be” - jelentette ki a miniszter jogi elemzésre hivatkozva. Ennek némileg ellentmond, hogy a megtakarítás örökölhető, vagyis az ügyfél halála esetén a megtakarítást a legközelebbi hozzátartozók kapják. A miniszter védte a kivetési alap felső határának megszüntetését is, habár az öregségi nyugdíjbiztosítási járulék esetében a szaktárca hétfőn ugyancsak visszatáncolt. A felső határt ugyanis csak a jóval kisebb volumenű beteg-, rokkantsági és munkanélküliségi biztosítás esetében akarják megszüntetni. Viera Tomanová azonban nem tett le tervéről. „Jövőre elkészül a szociális biztosításról szóló törvény újabb, nagyobb módosítása, ez tartalmazza majd a kivetési alapok rendezését” - jelentette ki. A jelenlegi módosítást a Szociális Biztosító komoly hiányával indokolja a miniszter. Az előző kormány privatizációs bevételeiből félretett összeg 2009-ben elfogy, más módon kell tehát csökkenteni az intézmény 2010-re várható 40 milliárdos hiányát. Tomanová szerint javaslata évente 10 milliárd koronás megtakarítást eredményez majd. Ezt „pontosította” Peter Sta- nék, a kormányfő tanácsadója, aki szerint az éves megtakarítás 3,4-4,5 milliárd korona között lesz.
