Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-24 / 169. szám, kedd

Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 24. Elek Judit filmjének, A hét nyolcadik napjának hiszékeny „hőse" a lakásmaffia áldozata A csapdába esett primadonna Kairóban, tavaly december­ben, még a hazai bemutató előtt a legjobb forgató- könyv díját nyerte el Elek Judit A hét nyolcadik napja című új játékfilmje. Két hó­nappal később, az idei Ma­gyar Filmszemlén ugyanezt a díjat kapta, s azóta is fesz­tiválról fesztiválra utazik a produkció. SZABÓ G. LÁSZLÓ Elek Judit (Szabó Istvánnal együtt kapott rendezői diplomát) több mint tízéves szünet után for­gatott ismét játékfilmet. 1995-ben az Ébredéssel, 1989-ben a tisza- eszlári vérvádat feldolgozó Tutajo- sokkal állt közönség elé. A hét nyol­cadik napja filmes jutalomjáték a nagy tehetségű lengyel színésznő­nek, Maja Komorowskának (Za- nussinál játszott a Spirálban, a Szerződésben, A nyugodt nap évé­ben, Wajdánál a Menyegzőben, a Wilkói kisasszonyokban, a Vasem­berben), de nem vagyok benne biz­tos, hogy a közönségnek is. Félje halála után egyedül marad háromszintes budai villájában az egykor sikeres operettprimadonna, Szendrőy Hanna (Maja Komorow- ska). Egyetlen fia, István (Zsótér Sándor) külföldön él, s csak apja temetésére jön haza ausztrál fele­ségével és két gyerekével. Pár nap múlva el is utazik a család, Hanna egyedül marad a férje hamvait tar­talmazó urnával. Azzal „társalog”, ha már zavarja a csend, s úgy érzi, vannak dolgok, amelyeket képte­len magába fojtani. Szendrőy Han­na sok évvel ezelőtt sikeres életet élt, körberajongták és nagyon so­kan szerették. Most, közel a het­venhez alig van ember, aki a múlt­jára, hajdani nagy sikereire emlé­keztetné, vagy kitöltené magányos napjait. Egyetlen elfoglaltsága egy budai tánciskolához köti, ahol ba­lettet tanít újgazdagék nem éppen táncos lábú, de annál többre vágyó csemetéinek. Életébe egyetlen sze­mély lát csak bele: Ernő, a zongora­kísérője. Fiával, a távolság miatt, nem éppen szoros a kapcsolata, unokáival beszélni sem nagyon tud, hiszen egyikük sem ért magya­rul, csak angolul. Hanna egyre in­kább bezárkózik, ráadásul idős fej­jel kell szembenéznie férje évekig tartó hűtlenségével. Gondjait teté­zi, hogy az anyagi helyzete is egyre elszomorítóbb. Fia egyeden kiutat lát mindebből: ha eladja a hatal­mas villát, s egy kisebb lakásba köl­tözik. Hanna azonban nem szeret­ne megválni a háztól és a hozzá tar­tozó szépséges kerttől, hiszen bár­merre néz is, minden a férjére em­lékezted, akit még ma is szeret. Egyeden ember keseríti csak meg az életét: házsártos szomszédja, az egykori ávós. Amikor egy reggel Hanna arra ébred, hogy néhai férje érintedenül maradt dolgozószobá­jában leomlik a fal, s vele együtt az egész könyvespolc, a tátongó lyu­kon keresztül pedig acsarkodó szomszédját látja, úgy érzi, vége mindennek. Pedig a vég, a hihetet­len kálvária még csak ezután kez­dődik. Új rendszer, új vüág, új tör­vények. Itt már senkit sem véd a szocializmus biztos burka, itt már mindent lehet, főleg egy elszánt, telkeden „lakásügynöknek”, aki nagy hozzáértéssel és élvezettel ha­lászik a zavarosban. Hanna fiától vár segítséget, az ő tanácsára hívja fel férje régi évfolyamtársát, a „megbízható” ingadanspecialistát, az ugrásra kész ügynököt, aki már rég letért a tisztesség útjáról, és a lakásmaffiának dolgozik. Eddig nincs baj a történettel. Itt, ezen a ponton azonban erősen megbicsaldik. Addig minden rendben, hogy egy hiszékeny, jólelkű asszony a la­kásmaffia karmaiba kerül. De hogy soha, egyeden pillanatra sem for­dul meg a fejében, hogy kijátsszák, hogy egy hibádanul átgondolt át­verés áldozata tesz, hogy a minden hájjal megkent „vállalkozó” (Po­gány Judit) kullancsként tapad majd rá, és az egész életét felforgat­ja. Hanna okos, tapasztalt, sokat megélt asszony, furcsa mód még­sem lát át a szitán. Megérzésről, sejtésekről nem is beszélhetünk az esetében. Hanna hagyja átverni magát, a „vállalkozó“ egyik napról a másikra fondorlatos indokokkal kitúrja a házából, s ahelyett, hogy a kevéske foglaló és a nevetséges elő­leg után megadná neki a teljes vé­telárat, hajléktalanok egész seregét költözteti a lakásába. Kétségbeesé­sében egyeden bőrönddel és férje urnájával távozva rájuk hagyja a házat, és a tánciskola falai között keres egy zugot magának. Amikor onnan is utcára kerül, a Keleti pá­lyaudvar várójába vetődik, a haj­léktalanok közé. Egy igazoltatás kellemetien tortúrája után végül is úgy dönt, hogy hazamegy a „kese­lyűk” közé, akik meg is tesznek mindent, hogy elűzzék őt, de vezé­rük, az idős Jeromos (a lengyel film másik nagy ásza, Franciszek Pieczka) szárnyai alá veszi Hannát. Újabb csavar a történetben: Phüe- mon és Baucis egymásba szeret­nek. A férfiról kiderül, hogy egy nagy tudású, magasról lecsúszott ember, aki már évek óta egyedül tengeti az életét, s akárcsak Hanná­nak, neki is ez az új kapcsolat jelen­ti a reményt. Hol vígjátékba, hol szívet tépő drámába illő jelenetek váltják egymást a filmben, az utol­só képsor azonban, amikor Hanna és Jeromos kéz a kézben kisétálnak a villa paradicsomi kertjéből, szinte hollywoodi mesébe illő. Ez A hét nyolcadik napja: egy jólétben meg­őszült, idős fejjel is naiv asszonyt könnyűszerrel kitesznek a lakásá­ból. De mert minden rosszban van valami jó: mostantól fogva leg- L alább társa van, nem él egyedül. A történethez állítólag a saját életé­ből vett alapokat Etek Judit, a vég­eredmény azonban nem egy szikla- szilárdan álló építmény, hanem egy több ponton hibásan felállított kon­strukció, amely pillanatokon belül összeomolhat, s maga alá temeti azt, aki nem vigyáz. A színészek, főleg a lengyel film nagyasszonya, Maja Komorowska és a mindig re­mek Pogány Judit ugyanis mindent megtesznek, hogy a történetet hite­lesnek lássuk. Hogy mégsem az, nem az ő hibájuk. Indulási rekordot döntött meg a cseh Jan Svérák legújabb alkotása, Az üvegvisszaváltó című komédia Jól fialnak az üres üvegek Múlt héten csütörtökön mutat­ták be a hazai mozik az Oscar-díjas Jan Svérák legújabb alkotását, Az üvegvisszaváltót, amely megdön­tötte a Csehszlovákia különválása óta nálunk bemutatott cseh filmek indulási rekordját. A cseh vígjáték­ra az indulási hét végén 12 797 né­ző váltott jegyet. A forgalmazó által összesített nézettségi lista top tíze­sében a második helyet foglalta el 10 242 nézővel a Raftingolók. A harmadik helyre ugyancsak Své- rák-opus került, a Sötétkék világ, amelyet annak idején 7 625-en te­kintettek meg. Az Oscar-díjas Jirí Menzel több mint tízéves kihagyás után forgatott filmje, az Őfelsége pincére voltam 7 280 nézővel le­csúszott a dobogós helyekről, ne­gyedikként végzett. Ezt a Pupendo - Irány a tenger című Jan Híebejk- mozi követi 7 001 nézettségi index­szel. A sort a Post Coitum (5 258), a Társasutazás (4 696), a Hogyan szelídítsünk krokodilokat? (4 136) és a Snowboardozók (4 104) foly­tatja, majd 3 530 nézővel a Felfor­gató rock záija a listát. Az üvegvisszaváltó egy nosztal­gikus történet arról, hogyan éljünk tartalmas és teljes életet nyugdíja­zásunk után. (tb) ZAVIR A nyugalmazott pedagógust, Josef Tkalount (Zdének Svérák) az iivegvisszaváltóban meglátogatja régi kollé­gája (Jifí Machácek) (Fotó: SPI-lnternational) RÖVIDEN Elhunyt Kovács László operatőr Meghalt Kovács László, a magyar származású világhírű filmope­ratőr, hosszan tartó súlyos betegség után vasárnap hajnalban Beverly Hills-i otthonában. Kovács László 1956-ban végzett a bu­dapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán, még abban az évben emigrált, azóta az Egyesült Államokban élt és dol­gozott. Számos ismert film operatőre volt. Az Easy Rider (Szelíd motorosok) című film hozta meg számára a világhírt, de olyan más híres filmeket is ő fényképezett, mint az Öt könnyű darab, Az utolsó mozielőadás vagy a Papírhold, a Frances, a New York, New York és a Szabadítsátok ki Willit. Munkáját többször ismerték el a filmszakma jelentős díjaival. Megkapta az Amerikai Filmakadé­mia Életműdíját is. (MTI) Jasszusch Antal 1908 és 1965 között készült festményeiből rendeztek kiállítást a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítóterme­iben. A nyolcvanegy művet felvonultató tárlat - melynek kurátora Kiss-Szemán Zsófia - augusztus 19-ig tekinthető meg. (Képarchívum) Csütörtökön kezdődik a IX. Fiatal írók Tábora Irodalmi másnapok ELŐZETES Július 26-ától 29-éig jelentősen megnövekszik Lukanényén az egy négyzetkilométerre eső irodalmá­rok száma. Ekkor zajlik ugyanis a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) rendezésében a IX. Fia­tal írók Tábora a községben. A tá­bor programfelelőse Hizsnyai Zol­tán, a SZMÍT titkára, vezetője pe­dig Hodossy Gyula, a SZMÍT elnö­ke. Tőle tudakoltuk meg, miért éppen az irodalmi másnaposságot választották az idei találkozó fő témájául. „Tavaly a bor irodalmi szerepét, valamint a bordalokat vizsgáltuk, amiben bizonyára az is közreját­szik, hogy Lukanényén és környé­kén nagyon finom bor terem - árulta el Hodossy Gyula. - Idén is laza nyári témát igyekeztünk vá­lasztani, s akár törtvényszerűnek is mondhatnám, hogy a bortól mint témától eljutottunk az iro­dalmi másnaposságig. Egyébként nem véletlenül, hiszen pénteken este tartjuk Cserna-Szabó András és Darida Benedek Jaj a legyőzői­teknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposán című, nagy feltűnést keltett és sikert aratott könyvének bemutatóját.” A három nap folyamán több előadás, beszélgetés és egyéb program várja az írótábor immár hagyományosan Szlovákiából, Magyarországról és Erdélyből ér­kező lakóit. De nem csupán nekik szól a három nap műsora, hiszen amint azt Hodossy Gyula hangsú­lyozta, a tábor valamennyi prog­ramja nyitott, vagyis az írókon kí­vül az olvasó, irodalombarát kö­zönséget is szeretettel várják. Csütörtökön este Egy emberélet kincsei címmel az érsekújvári Cse- madok helyi szervezete mellett működő Verszuhatag irodalmi kör lép fel. Ezt követően a SZMÍT gondozásában megjelent Szlová­kiai magyar szép irodalom 2007 című antológia tesz terítéken, majd a lukanényei Nozdrovicky István tart borbemutatót, melyet felolvasások és a Katzenjammer- dalnok-verseny meghirdetése szí­nesít. Szombaton délelőtt - irodalmi másnaposság előtt vagy után - az írók a magyarországi Csesztvén működő Madách Imre Emlékmú­zeumba és a balassagyarmati vár- megyeháza Madách- és Mikszáth- szobájába kirándulnak. Délután Barabás Zoltán nagyváradi költő tart előadást a táborban Irodalmi másnapok az erdélyi és a partiumi magyar irodalomban címmel. Őt követi Juhász R. József költő, performer, aki híres földijének, a 120 éve született Kassák Lajosnak az emlékét idézi fel az évforduló kapcsán. Az este egyik izgalmas élményét ígéri Jevgenyij Gris- kovec kortárs orosz drámaíró Ho­gyan ettem kutyát című monodrá­mája Gál Tamás színművész szug- gesztív előadásában, Czajlik Jó­zsef rendezésében. A péntek esti programot Cserna-Szabó András és Darida Benedek már említett könyvbemutatója záija. Szombaton délelőtt Zsigmond Gábor szőlész-borász mérnök az Ipoly-mente borászati hagyomá­nyaiba avatja be a tábor közönsé­gét. Ebéd után a Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága tevékenysé­géről lesz szó, majd Balázs F. At­tila kolozsvári román és magyar költőkkel - Francois Brédával, Adina Ungurral, Ion Cristoforral, Mircea Peteannal és Dinu Virgil­lel beszélget. Szombat este a lukanényei citerazenekar kon­certje emeli a hangulatot, ezen­kívül sor kerül a Katzenjammer- dalnok-verseny eredményhirde­tésére és a született művek felol­vasására is. (me) Maja Komorowska, a neves lengyel színésznő most sem okoz csalódást (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents