Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-23 / 168. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 23. www.ujszo.com Nevem: Tok László Bence Szemem színe: szürke Hajam színe: barna Születési súlyom: 3380 g Hosszúságom: 52 cm gjjjii jyí* ájji Lakhelyem: Bős W1- -Jr 2006. november 14-én délután 16.45-kor jöttem a világra. Másnap reggel megmutatták édesanyámnak, hogy hogyan kell fürdetni és pe- lenkázni engem. Később már minden nagyon jól ment neki. Az éjszakákat átaludtam, sokat ettem. Most, nyolc hónaposán már csintalanabb vagyok. Amit lehet, és amit elérek, azt megkóstolom, összetörök vagy szétszedek. Az anyukám így nem unatkozik mellettem. egeszsegunkre@uiszo.com JÓ HÍR Nyári tábor a rákbeteg fiataloknak A Rákellenes Liga a Remény gyermekklubbal együttműködve rendszeresen szervez nyári tábort azoknak, akik kigyógyultak a daganatos betegségből, vagy éppen kezelés alatt állnak. Kellemes, természetes környezetben, távol a kórháztól tölthetnek el néhány szép napot a gyerekek. Az első turnus a 6-12 éves gyereknek szól, s tegnap indult Pata Cifárera, a másik, a 13-18 éveseké augusztus 5-19- én lesz Liptovská Osadában. A Rákellenes Liga a beteg gyermekek üdültetésére 900 ezer koronát különített el. A tervek szerint ebből az összegből téli üdülést is szervez majd. (ú) VERSENY Nemcsak ízletes, egészséges is A Hero társaság új Corny Linea müzliszeletét annak ajánljuk, aki szereti a fehér csokit, de az egészsége és az alakja is fontos számára. Magas rosttartalmának és prebiotikus hatásának köszönhetően számos civilizációs betegség megelőzésében játszat jelentős szerepet. Könnyen emészthető, kellemes ízű, s 25 g csak 82 kalóriát tartalmaz. Csokoládés, meggyes-joghurtos és mogyorós változatban került forgalomba. Kérdésünk Miért egészséges a müzliszelet? Válaszaikat nyílt postai levelezőlapon szerkesztőségünk címére küldjék. Három olvasónk megkóstolhatja a müzliszeletet. müzli Felnőttként fogják csak igazán érzékelni a krónikus mozgáshiány következményeit Eltunyult gyermekek A távirányítót, a számítógép klaviatúráját, a szintetizátort és a játékkonzolt mesterien kezelik - de zsákfutásnál orra buknak. Hogyan mozdítható meg újra ez a gyenge, eltunyult, heverő generáció? ÖSSZEFOGLALÓ A gyerekek állandó mozgásban vannak: rohannak, ugranak, vetődnek, tombolnak, bolondoznak - vagy mégsem? Vajon ráillik-e a mai kor gyerekére ez a klasszikus, a „mozgalmas” gyerekkort leíró definíció? „Még szép!” - mondják azok a szülők, akiknek hároméves gyermeke úgy fut, mint a nyúl. A rezig- náció a 11-12 éves gyerekek családjában már félreismerheteden: a gyerekek által megtett távolság éppen csak a heverőtői a hűtőig teljed. Riasztó adatok Már az alapiskolai tanárok is egyre többet panaszkodnak a csemeték növekvő lomhasága, moti- válhatatlansága miatt. Mára az elsősök sem szívesen erőltetik meg magukat: játék közben kedvetlenek és dekoncentráltak, ügyetlenül dobják és kapják el a labdát, guru- láskor is esetlenek. A mozgékonyság, a mozgás hiánya azonban már előbbre datálódik. Gyerekorvosok megelőző szűrővizsgálata során derült ki, hogy egyre kevesebb 4-5 éves gyerek tud egy lábon ugrálni, visszafelé/hátra- felé járni, ill. nem tudja a kezével megérinteni a földet nyújtott láb esetén. Néha a mama is jobb a gyakorlatokban. Vajon milyen lesz az egészségi állapota a vizsgált csemetéknek 20-30 év múlva? A nyugtalanító felismerések ellenére a szakemberek óvnak attól, hogy túl pesszimistán lássuk a helyzetet. Igaz, a mai gyerekek nem tudnak olyan jól labdát dobni és elkapni, mint régen, nem is tudnak mászni, hiszen környezetükben már alig van erre alkalmas fa. Ehelyett kiválóan korcsolyáznak, teniszeznek, és az egykerekű biciklivel vagy a zsonglőrködéssel is megpróbálkoznak. A nem sportoló gyerekek híján vannak a gyors reakciókészségnek és az izomerőnek is. Ügyetlenebbek, ezért könnyebben megsérülnek. A riasztó fejlődési anomáliák okai után kutatva két, meglehetősen tág fogalomra bukkantak a tudósok. Eszerint a gyermekkorban bekövetkező jelentős változásokért felelőssé tehető: ♦ az „elháziasodás” - otthon ücsör- gés ♦ az „elszigetelődés” - az elektronikus játékok, tévézés és a nagy távolságok miatt. E fogalmak alatt a következőt értjük: ahelyett, hogy a gyerekek - mint régen - 2-3 órát mozgással egybekötött játékkal kint töltené- nek el a szabadban, alig akarnak a lakásból kimozdulni. A pszichológusok felmérései szerint a 3 és 13 év közötti gyerekek átlagosan napi 95 percet töltenek a televízió előtt, a 12-19 évesek pedig már 110 percet! A túl sok tévézés pedig bizonyítottan túlsúlyhoz vezet. Ez azonban nem az egyetlen hátránya a dolognak: a gyerekek passzivitást tanulnak a tévé előtt. Állandóan arra várnak, hogy nyújtsanak nekik valamit, s hogy ezért magtárnak ne kelljen túl sokat tenniük. így hiányzik belőlük a felismerés megtapasztalásának az élménye, melyre mozgás közben szert tudnának tenni. Nem használják a kezüket, nem érzékelik az izmaikat, a bőrüket, s hiányzik mindennapjaikból az egyensúlyingerek megélése is. Mit értünk a „szigetszindrómán”? A gyerekek az életterüket - azt a teret, melynek a lakás a középpontja - gyakran már nem tudják önállóan meghódítani, kiterjeszteni. Sok tevékenységük olyan messze van a lakásuktól, hogy egy felnőttre van szükségük, aki odaszállítja őket. Fennmaradó szabadidejüket már nem kint töltik el, más gyerekekkel játszva, hanem inkább a lakásban, ahol talán már csak ketten vannak. Vagy éppenséggel teljesen egyedül... Borús kilátások A keveset mozgó gyermekek felnőttként fogják csak igazán érzékelni a krónikus mozgáshiány következményeit, s egy sor súlyos or- topédiás, illetve belgyógyászati kórképet produkálnak majd: mindennapossá válik körükben a porckorongsérv, a gyenge keringés és az anyagcserezavar. Kié a felelősség? Az iskolai tornaóráktól alig várhatunk segítséget. A sport sok tantervben gyakran csak alibilétet élvez, s igen sokszor egyéb aktivitások áldozatául esik. A mozgásra nevelés tehát a szülői ház feladata marad. Jó tanács: ne a gyerek 14 éves korában jusson ez eszünkbe, hanem igyekezzünk már a gyermek kicsi korától fogva közös programokat kialakítani! Gyalogoljunk, sétáljunk többet együtt, biciklizzünk, ússzunk, és közben éreztessük gyermekünkkel, hogy a mozgás örömet okoz! Nagyon fontosak a sportegyesületek is. Mindemellett kevés értelme van annak, hogy gyermekünket autóval sok kilométeren keresztül valamely speciális sportegyesülethez fuvarozzuk. Sokkal hasznosabb lehet az egyszerű helyi torna vagy túraklub, ha azt a gyerek egyedül el tudja érni. (M. M.) Mit kell tudni az újszülöttek sárgaságáról, amely a 2-3. életnapon vehető észre? A kiságyat lehetőleg világos helyre tegyük ÖSSZEÁLLÍTÁS Világra jövetelét követően 3-5 nappal jóformán minden újszülött bőre és szeme fehérje sárgás árnyalatú lesz. Mivel ez a jelenség kisebb mértékben szinte mindenkinél előfordul, ezért fiziológiás, azaz természetes sárgaságnak nevezzük, annak ellenére, hogy ebben az esetben is az újszülött csecsemő fokozott vérlebontásáról és a sárga festékanyag csökkent kiürítéséről van szó. Az újszülöttkori sárgaság leggyakoribb formája az élettani (fiziológiás) sárgaság, mely az érett újszülötteknél a 2-3. életnapon vehető észre; legmagasabb értékét körülbelül a 4. napra éri el, és egyhetes korra megszűnik. Koraszülötteknél a 2. életnapon észlelhető, a legmagasabb értékét az 5-7. napon éri el, és jóval 1 hét után szűnik meg. Újszülöttkori sárgaság általában akkor alakul ki, ha a gyermek és az édesanya vércsoportja nem azonos. A gyermekben keringő vörösvérsej- tek ekkor gyorsabban pusztulnak el, a széteső vértestek májban történő lebontási terméke a normális mértéknél jobban felemelkedik. Ennek van egy veszélyességi szintje, ami felett tartós, főleg idegrendszeri károsodások lépnek fel. Gyorsabb az epefestékek kiürülése, ha több folyadékot kap az újszülött, ilyen esetben indokolt lehet a teáztatás is. Fontos, hogy a kiságyat világos helyen helyezzük el, mert a fény kék színű tartománya segíti az epefesték lebontását. Szintén sárga- . sághoz vezet a májenzim öröklött hiánya vagy időszakos csökkent működése, a máj gyulladásos megbetegedése, vagy az, ha a májban nem akadálytalan az epeelvezetés. Sőt, bármilyen újszülöttkori fertőzés, gyulladás (tüdőgyulladás, szepszis) a szérumbilirubin-szint emelkedését okozza. Alkalmanként az anyatej is előidézhet sárgaságot. Némelykor egy ritka betegség, az úgynevezett galaktozémia miatt a tejcukor egy alkotórésze felhalmozódik a szervezetben, sárgaságot, szep- szis jeleit váltva ki. Máskor feltételezhetően az anyatejben levő hormon gátolja a bilirubin lebontását, bár ez inkább elhúzódó, de nem kifejezetten magas értékű sárgaságot okoz. Szintén a megszokottnál hosszabb ideig marad sárga az, akinek veleszületett pajzsmirigy-elégtelensége van. A sárga baba rendszerint lustább, aluszékonyabb. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
