Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-23 / 168. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 23. www.ujszo.com PÉNZPIACI TANÁCSADÓ . Mélyponton van a dollár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az euró az elmúlt héten a leg­jobb napjait élte, történelmi csúcs közelében volt a jennel és a dollárral szemben is. Az ame­rikai fizetőeszköz általában gyengül régiónk devizáival szemben is. így nem csoda, hogy a szlovák fizetőeszköz az elmúlt héten újabb történelmi rekordot döntött a dollárral szemben, de erősödött az euró­hoz képest is. Múlt hétfőn egy euróért 33,11 koronát adtak, a dollárral szembeni aktuális ár­folyam pedig már a hét első napján megközelítette a 24 ko- rona/dollárt. Egy cseh koroná­ért ugyanekkor 1,172 szlovák koronát kértek. Kedden az egy­re elviselhetetlenebb hőség ré­giónk pénzpiacaira is rányomta bélyegét, a piacon így rendkívül nyugodt kereskedés folyt, mi­közben a korona pár fillért vesz­tett az előző napi nyereségeiből. A nap végére egy euróért 33,17 koronát adtak. Szerdán folyta­tódott a gyengülés, egészen 33,245 korona/euró szintig, a napot azonban,már 33,13 koro­nás szinten zárta a piac. A koro­na csütörtökön elsősorban a dollárral szemben erősödött, újabb történelmi csúcsra, 23,97 korona/dollárra ugorva. Min­dez annak volt köszönhető, hogy a dollár az euróval szem­ben újabb mélypontra, 1,38 dol- lár/euróra esett vissza. Az euró­val szemben az árfolyam ugyan­akkor szűk sávban, 33,12-33,23 korona/euró között mozgott. Pénteken az árfolyam 33,10 ko­rona/euró környékén mozgott, a dollárért pedig 24,03 koronát adtak. E héten a hazai fizetőesz­köz árfolyama már áttörheti a 33 korona/euró szintet, miköz­ben az elemzők egyelőre nem számítanak a jegybank beavat­kozására. Erre szerintük csak akkor kerülhet sor, ha a korona 32,70 korona/euró fölé erősö­dik. (t, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jobban csúszik a Kofola Rajecka Lesná. A Kofola üdítőipari cég közép-európai for­galma 2007 első felében elérte a 2,54 milliárd cseh koronát, ami 2006 első feléhez képest 23 szá­zalékos forgalomnövekedést je­lent. Ezen belül Szlovákiában még viharosabb a felfutás, az első 6 havi forgalom 780,7 millió koronát tett ki, ami egy év lefor­gása alatt 30 százalékos növek­ményt jelent. A több mint 1300 főt foglalkoztató (ebből 305-öt Szlovákiában) Kofola a hagyo­mányos cseh és szlovák piacon kívül már Lengyelországban és Magyarországon is jelen van. (ú) Keresettek a jelzáloghitelek Pozsony. Szlovákiában egyre nagyobb az igény a jelzáloghi­telek iránt. A hazai pénzintéze­tek az év első öt hónapjában 9,494 milliárd koronányi jelzá­loghitei folyósítását hagyták jó­vá, ami 15 százalékkal haladja meg az előző év azonos idősza­kában nyújtott hitelek összegét. A bankok eddig összesen 99,5 ezer jelzáloghitel-szerződést kötöttek, 97,374 milliárd koro­na értékben. Május végén ki­lenc hazai bank nyújtott ilyen hitelt. (SITA) Többen repülünk belföldön Pozsony. A szlovák főváros re­pülőterét az első félévben 839,4 ezer utas vette igénybe, alig 2,5 ezerrel több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Zora Kalo- usková, a reptér munkatársa sze­rint a repülőtér forgalmát nem befolyásolta, hogy a kormány le­állította a magánosítását. Az utasszám csökkenéséhez első­sorban a Szlovák Légitársaság csődje járult hozzá. Az első félév­ben jelentős mértékben, mintegy 43 %-kal nőtt a belföldi járato­kon utazók száma. Míg a múlt év első hat hónapjában a Pozsony- Kassa vonalon 55 ezren utaztak, idén már 79 ezren. (TASR) AVÚB kezében a B.O.F. lízingcég Pozsony. Az Általános Hitel­bank (VUB) megszerezte a B.O.F. lízingtársaság többségi tu­lajdonrészét az Első Szlovák Be­fektetési Társaságtól (PSIS). To­mas Spurny, a VUB vezérigazga­tója szerint a vételt még a ver­senyhivatalnak és az olasz jegy­banknak is jóvá kel hagynia. A B.O.F. az ágazat legrégebbi játé­kosa, és az elmúlt időszakban az egyetlen olyan lízingtársaság volt, amelyben nem bank volt a többségi részvényes, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Valuta EMU-euró 33,143 Lenqyel zloty 8,822 Anqol font 49,304 Maqyar forint (100) 13,495 Cseh korona 1,173 Horvát kuna 4,613 Bolqár leva 16,949 Román lei 10,582 Japán jen (100) 19,674 Svájci frank 19,938 Kanadai dollár 23,003 USA-dollár 24,010 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,23-34,23 23,26-24,91 1,15-1,21 12,88-14,18 OTP Bank 32,34-34,03 23,40-24,69 1,15-1,21 13,02-14,02 Postabank 32,26-34,18 23,30-24,90 1,14-1,20 11,72-15,32 Szí. Takarékpénztár 32,36-34,02 23,40-24,63 1,14-1,21 12,92-14,14 Tatra banka 32,34-34,06 23,44-24,70 1,15-1,21 12,98-14,04 Dexia Banka 32,35-34,08 23,47-24,72 1,14-1,20 13,17-13,87 Általános Hitelbank 32,37-34,09 23,45-24,71 1,15-1,21 13,03-14,03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A lakossági kölcsönök iránti egyre nagyobb érdeklődéssel párhuzamosan nő a felelőtlen hitelfelvevők száma Takarékos költekezők vagyunk Pozsony. A szlovák gazdaság fellendülésének, és az ezzel együtt járó reálbér-növeke­désnek köszönhetően az el­múlt időszakban nőtt a la­kosság hiteligénylési kedve is. Mindez azonban egyre nagyobb rizikót jelent a bankok számára, hiszen mind több olyan család vesz fel kölcsönt, amely ezt kép­telen visszafizetni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A magánszemélyeknek a ban­kok által nyújtott hitelek összege az elmúlt egy évben a harmadá­val nőtt. Á legnagyobb ér­deklődés a lakáshitelek és a fo­gyasztói hitelek iránt mutatko­zott. A jelzáloghitelek felfutása és a vásárlói kölcsönök viharos ter­jedése azt jelezheti,, hogy egyre jobban nő a lakosság eladóso­dottsága. Ez csupán részben van így, hiszen a nagyobb fizetések valóban növekvő fogyasztásra csábítanak, azonban a lakosság adósságállománya még mindig eltörpül az európai uniós átlag­hoz képest. Például a jelzáloghi­telek aránya alig éri el a bruttó hazai össztermék (GDP) 7,5 szá­zalékát, miközben a régi uniós ta­gok esetében ez az arány 40 szá­zalék környékén mozog. A lakosság összesen 235 milli­árd koronával tartozik a bankok­nak, ami idén és jövőre további 60-60 milliárddal nőhet. Ami pe­dig a teljes - a cégek, szervezetek által felvett kölcsönöket is bele­értve - hitelállományt illeti, ez el­éri a 19 milliárd eurót, ami a GDP 41 százalékának felel meg. Ismét egybevetésül: a régi uniós tagok­nál a teljes eladósodottság mérté­ke már meghaladja az adott ál­lam éves összteljesítményét. Ná­lunk a lakosság tehát még mindig visszafogott a költekezést il­letően, hiszen a banki megtakarí­tások nagysága messze megha­ladja a hitelállomány volumenét. A hiteligénylési kedv növekedése ugyanakkor bizonyos rizikót je­lent a hazai pénzintézetek számá­ra. A barikok aktívumainak ugyanis már a 46 százalékát te­szik ki a hitelek. Egy esetleges gazdasági visszaesés, és a lakos­ság pénzügyi helyzetének a rom­lása esetén így a bankok is nehéz helyzetbe kerülnének. Á hitelek iránti egyre nagyobb érdeklődéssel együtt jár az is, hogy nő a felelőtlen hitelfelvevők száma. Sok család így olyan ter­heket vesz magára, amelyekkel később képtelen megbirkózni. Paradox módon ugyanakkor csökkent a hitelcsalók száma. Ez utóbbiak a hazai bankokat az idei első félévben több mint 430 mil­lió koronával csapták be. Ponto­sabban ez az az összeg, amit a hi­telt felvevők nem fizettek vissza, a bankok pedig ezt bejelentették a rendőrségnél. A bejelentett összeg azonban így is a felével ke­vesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Csökkent a hitel­csalások száma is. Míg a tavalyi első félévben 3200 esetet jelen­tettek, idén ez 2300 volt. A hitelcsalások visszaesése azonban elsősorban annak kö­szönhető, hogy az elmúlt időszak­ban enyhítettek a csalók megítélé­sén. így ugyan ha csalunk is a banknak eljuttatott jövedelemiga­zolásban, ha a törlesztőrészlete­ket becsületesen fizetjük, nem kell arra számítanunk, hogy a bank feljelent bennünket a rendőrségnél. A csalók számának a csökkenéséhez azonban hozzá­járult az is, hogy a bankok sokkal szigorúbb elbírálásnak vetik alá a kérvényezőket. A bankok ráadá­sul egymásnak is átadják a fe­lelőtlen ügyfelek listáját, így aki az egyik pénzintézetnek nem fize­tett időben, az a többinél is nehe­zenjut hitelhez, (hn, p, só, mi) A-növekvő vásárlási kedv az autópiac fellendülésén is megmutatko­zik. Az érem másik oldala a lakossági adósságállomány emelkedése. (Lubos Pile felvétele) Banki hitelek és bankbetétek Teljes hitelmennyiség Teljes betétállomány Ország A GDP milliárd A GDP milliárd %-ában euróbán %-ában euróbán Szlovákia 40,8 19 56,8 27 Csehország 42,0 49 63,9 75 Magyarország 58,0 54 45,6 43 Lengyelország 34,3 95 41,1 114 Szlovénia 64,5 19 57,7 17 Észtország 84,5 11 50,6 7 Lettország 87,0 14 41,7 7 Bulgária 46,2 12 55,5 14 Románia 28,0 28 29,7 30 A hitelek és a betétek arányát az adott ország éves bruttó hazai össztermé­kéhez (GDP) viszonyítottuk. Az abszolút számokból kiderül, hogy a lett és a magyar polgárok nagyon el vannak adósodva. (Forrás: UniCredit Bank) Befektetésünk megosztása akkor hatékony, ha az egyik vállalat csődje nem húzza magával a másik céget Mérsékeljük a beruházásunk kockázatát HORBULÁK ZSOLT A kockázat az egyik leggyak­rabban ismételt kifejezés, amit megtakarításaink elhelyezésekor hallunk. Erre a pénzügyi termé­kek eladásakor kötelezően figyel­meztetnek. Miről is van szó, de leginkább miként lehet ennek mértékét csökkenteni? A bizony­talansági tényező az élet minden területén ott van, és mindig szá­molni kell vele. A kérdés a kisbe­fektetők számára is fontos, hiszen megtakarításaikat ugyanazokon a tőkepiacokon helyezik el, mint az intézményes befektetők és ugya­nazok az erők hatnak rájuk is. A legegyszerűbb ellenszer a kockázat ellen a befektetési idő meghosszabbítása. Ezt tipikusan a részvények esetében ajánlják. Mivel itt egy határozott idősza­kon belül nagyon nagy az érték- változás, ajánlatos időt adni a be­fektetésnek, hogy megtérülhes­sen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tőzsdén néhány hónap alatt ne lehetne megduplázni va­gyonúnkat, csak azt, hogy akár a felére is csökkenhet, így az idő az, amely mindezeket a kilengéseket mérsékelheti. Fontos továbbá a befektetés megosztása: lehetőleg ne csak egy terméket vásárol­junk, ha mégoly biztató haszon­nal is kecsegtet! A befektetési ala­pok éppen ezt a problémát oldják meg, mert portfoliójukban meg­annyi értékpapír kap helyet, és egy-egy hibás döntés alig hat ki az egészre. Ide tartozik, hogy a befektetésünk megosztása csak akkor hatékony, ha az egyik válla­lat csődje nem húzza magával a másik céget. Néhány évvel ezelőtt a Drukos és BMG társasá­gok hiába vállalkoztak teljesen más területen, az egyik összeom­lása magával rántotta a másikat is (tekintsünk el attól, hogy e cé­gek gazdálkodásukban áthágták a törvényeket). Ez jó példa arra is, hogy két igen rizikós befekte­tés együtt alig csökkenti a teljes kockázatot. Az elmondottakon felül nem árt, ha tájékozottak va­gyunk, de ajánlatos ismerni az adójogszabályokat is. Mindeze­ken felül a legfontosabb mégis a józan gondolkodás, vagyis ne vál­laljunk irreálisan magas kockáza­tot, és ne várjunk irreálisan ma­gas hasznot. Szlovákia, Csehország és Lengyelország felívelő gazdasága egyre több kelet-európai munkaerőre tart igényt Régiónk nem tart az oroszoktól, munkával kínálja őket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága/Varsó. A Szlo­vákia nyugati országrészében működő gyáraknak sürgősen leg­alább 1000-1500 szakképzett munkaerőre volna szükségük, s mivel ez hazai forrásból nem elé­gíthető ki, Romániából, Bulgáriá­ból, Koszovóból importálják az al­kalmazottakat. Csehország nagy­részt Szlovákia révén elégíti ki munkaerő-szükségletét (96,6 ezer szlovák állampolgár van ál­lásban nyugati szomszédunknál). Napjainkban Csehországban 209 ezer külföldi dolgozik, számuk egyetlen év leforgása alatt a ne­gyedével nőtt, ám ez sem elég, ezért Prága jövőre liberalizálni szeretné munkaerőpiacát; főleg az Európai Unión kívüli szláv nyelvterületről (Ukrajna, Fehér­oroszország) várja a jelent­kezőket, ám Vietnam előtt sem zárná be a kapukat. A cseh cégek több mint 100 ezer betöltetlen ál­lást hirdetnek, ezekre többnyire már nem akad hazai jelentkező. Petr Necas cseh szociális és mun­kaügyi miniszter ún. zöldkártyás programot szeretne meghirdetni, ennek keretében a jelenleginél jó­val könnyebbé válna a nem uniós külföldi polgárok alkalmazása. A szaktárca még nem készítette el a zöldkártyás programba felveendő államok listáját, ám döntően a volt Szovjetunió szláv ajkú álla­mairól, a nem uniós szláv orszá­gokról, Moldáviából esetleg Viet­namról van szó, viszont a muzul­mán vallású államokat kihagyják. „Vannak olyan, kockázatot jelentő országok, amelyek polgárainak nincs okunk lehetővé tenni, hogy a területünkre lépjenek“ - fogal­mazott Petr Necas miniszter. Ha a körvonalazódó, a külföldiek in­tegrálását is magában foglaló program megvalósul, akkor a cé­geknek már nem kell bizonyítani­uk, hogy az adott állás betöltésére nem találnak cseh jelentkezőt. Lengyelország pedig Ukrajna, Fe­héroroszország és Oroszország előtt nyitja meg munkaerőpiacát. Péntektől 100 zloty (kb. 1000 ko­rona) ellenében 3 hónapos mun­kavállalási engedélyhez lehet jut­ni északi szomszédunknál. A len­gyelek erőteljes elvándorlása (főleg a brit szigetekre) azt ered­ményezte, hogy számos területen nem tudják betölteni az állásokat. A munkavállalási engedély egy­szerűsítése révén szeretnék visszaszorítani az illegálisan len­gyel földön dolgozókat, akiknek számát Kazimierz Kuberski mun­kaügyi államtitkár 1,3 millió főre becsülte. (Mf, akt, shz)

Next

/
Thumbnails
Contents