Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-16 / 162. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 16. www.ujszo.com PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Érdemes dollárt vásárolni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák korona múlt héten so­ha nem látott szintre erősödött az amerikai dollárral szemben, negyedéves csúcsokat döntöge­tett azonban az euróval szem­ben is. Fizetőeszközünk már a hét első kereskedési napján 13 fillérrel erősödött a hétfő reggeli 33,49 korona/euró nyitóárról, ami elsősorban a londoni ban­kok egyre nagyobb érdeklődésé­nek volt köszönhető. Egy ameri­kai dollárért hétfőn 24,49, egy cseh koronáért pedig 1,16 szlo­vák koronát adtak. Kedden át­menetileg leállt a korona erősö­dése, a piacra ugyanis negatívan hatottak a Lengyelországból ér­kező negatív hírek. Mivel azon­ban a zloty is csak átmeneti gyengülést produkált a lengyel kormányválsággal kapcsolatos hírekre, a korona is csak mini­mális, 2-3 filléres reggeli leérté­kelődést mutatott. A dollárral szemben ugyanakkor kedden is további 15 fillérrel erősödött a szlovák fizetőeszköz. Mindez a dollár euróval szembeni jelentős visszaesésével magyarázható. Az euró 8,5 éves csúcsot ért el a dollárral szemben. Hogy a korona árfolyammozgá­saira nagyobb hatással van a dollár-euró árfolyam ingadozá­sa és a régiós hatások, mint a ha­zai gazdasági és belpolitikai ese­mények, azt a szerdai kereske­dés is bebizonyította. A szlovák jegybank tavaly márciustól be- tölteden alelnöki posztjára a köztársasági elnök a hét köze­pén Viliam Ostrozlíkot nevezte ki, aki eddig a jegybanki tanács tagja volt. Habár a pénzpiac már régen sürgette a döntést, a pozi­tív hír semmilyen hatással nem volt a korona árfolyamára. Szer­dán elsősorban a cseh korona 20 filléres erősödése húzta magá­val a szlovák fizetőeszközt is, amely ennek hatására 33,31 ko­rona/euró szintre ugrott. A korona az igazi áttörést csü­törtökön érte el. Az amerikai dollár az euróhoz képest törté­nelmi mélypontjához érkezett, amióta az európai közös valuta létezik, még soha nem ért ilyen keveset a „zöldhasú“. A dollár mélyrepülésének a korona is ha­szonélvezője lett, soha nem volt még ugyanis példa arra, hogy a dollár egy bankjegyéért mind­össze 24,10 koronát kellett adni. Egy euróért ugyanekkor 33,26, egy cseh koronáért pedig 1,17 szlovák koronát adtak. Pénteken a korona árfolyama megmaradt az előző napi magas szinteken, miközben egy euróért 33,20-22 koronát adtak. Egy, a külpiaci árak alakulásá­nak annyira kitett ország szá­mára, mint amilyen Szlovákia, egyáltalán nem közömbös, hogy miképpen alakulnak a de­vizaárfolyamok, hiszen míg az erősödő koronának köszön­hetően a behozatal olcsóbbá vá­lik, a hazai exportőrök alacso­nyabb bevételre számíthatnak az átváltást követően. A piaci elemzők ugyanakkor az elkövet­kező napokban is a korona erősödésére számítanak. Egy euróért így akár 33,10 koronát is adhatnak, (mi, t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Tatra banka a legjobb Pozsony. A Tatra banka - leg­alábbis a brit Euromoney gaz­dasági szaklap szerint - az idei év legjobb szlovákiai pénzinté­zete. A bank ezt az elismerést már tizedszer szerezte meg. Először 1995-ben, legutóbb pe­dig 2003-ban nyerte el a díjat. A brit lap ezzel együtt 2007 Kö­zép- és Kelet-Európa legjobb bankjának a Tatra banka anya­intézetét, a Raiffeisen Zentral- bankot nevezte. A Tatra banka tavaly 2,784 milliárd koronás profittal zárta az évet, egy év alatt így 15 százalékkal sikerült növelnie a profitját. Az Euro­money már 15 éve értékeli több mint 100 ország pénzintézetei­nek a teljesítményét. (SITA) Elszállhatnak az olajárak London. A Nemzetközi Ener­giaügynökség (IEA) előrejelzé­se szerint az olaj iránti kereslet 2008-ban tovább nő. Az olajpi­acról szóló jelentésében az IEA prognózisa szerint 2008-ban a kereslet napi 2,2 millió hordó­nyi (1 hordó 159 liter) növeke­désével kell számolni az idei 1,53 millió hordó napi növeke­déssel szemben. így a kereslet jövőre napi 88,2 millió hordó körül alakul. Az idei kiegyensú­lyozatlan kereslet-kínálat vi­szony miatt hirtelen megugró, 76 dollár feletti hordónkénti nyersolajárak jövőre a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállásával mérséklődhet­nek. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Valuta EMU-euró 33,216 Lenavel zloty 8,863 Anqol font 49,011 Maavar forint (100) 13,523 Cseh korona 1,173 Horvát kuna 4,613 Bolgár leva 16,989 Román lei 10,604 Japán jen (100) 19,701 Sváici frank 20,039 Kanadai dollár 23,054 USA-dollár 24.096 ___________ VÉ TEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,23-34,23 23,26-24,91 1,15-1,21 12,88-14,18 OTP Bank 32,34-34,03 23,40-24,69 1,15-1,21 13,02-14,02 Postabank 32,26-34,18 23,30-24,90 1,14-1,20 11,72-15,32 Szí. Takarékpénztár 32,36-34,02 23,40-24,63 1,14-1,21 12,92-14,14 Tatra banka 32,34-34,06 23,44-24,70 1,15-1,21 12,98-14,04 Dexia Banka 32,35-34,08 23,47-24,72 1,14-1,20 13,17-13,87 Általános Hitelbank 32,37-34,09 23,45-24,71 1,15-1,21 13,03-14,03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Szlovákiában az idei első félévben csaknem 4 százalékkal, összesen 1,84 millió hektoliterre nőtt a gyártás Melegben jobban csúszik a sör Haveri körben van csak igazán örömünk a sörben (TASR-felvétel) Pozsony. A szélsőségesen meleg időjárás miatt idén lényegesen több sört fo­gyasztunk. Míg az elmúlt években a hazai sörgyárak termelésük folyamatos visszaeséséről adhattak számot, idén várhatóan már több sört adnak el, mint tavaly. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a gyártók reményei valóra válnak, idén 4 éves visszaesést si­kerül megállítani. Szlovákiában az idei első félévben csaknem 4%-kal, összesen 1,84 millió hek­toliterre nőtt a sörgyártás az el­múlt év azonos időszakához ké­pest. A gyártók így joggal feltéte­lezik, hogy idén éves szinten négymillió hektoliternyi sör hagyhatja el a szlovákiai gyára­kat. Legutóbb ezt a határt két év­vel ezelőtt sikerült elérni. „A szlo­vákiai sörfogyasztás növekedése, amely a tavalyi második félévben indult be, az idei első félévben is folytatódott“ - állítja Roman Sus- ták, a Szlovákiai Sörfőzők Szö­vetségének az ügyvezető igazga­tója. Míg tavaly 3,79 millió hek­toliternyi sört állítottak elő, idén ez már az említett négymilliót is meghaladhatja. Mindez elsősorban a korán be­köszöntött és rendkívül meleg nyárnak köszönhető. A hőmérő higanyszála már májusban nem egyszer 30 fok fölé kúszott, most pedig már trópusi, 36-37 fokos kánikulával kell megküzdenünk. A sörfőzők elemzése szerint a meleg nyárnak az eladások több mint 5 százalékát köszönhetik. Nem kis mértékben járult hozzá azonban a sörgyárak termelésé­nek a növekedéséhez a lakosság gazdasági helyzetének a javulá­sa is. A hazai sörgyártás lejtme- nete 2003-ban kezdődött. Azóta évről-évre kevesebb sör fogyott. A legnagyobb visszaesést 2004- ben és 2005-ben könyvelhettük el, azt követően, hogy a kormány kétszer is növelte a sör jövedéki adóját. Tavaly pedig a meleg nyár ellenére a fogyasztás tekin­tetében az elmúlt tíz év leg­rosszabb eredményét értük el. Szlovákia sörgyártását egyéb­ként már évek óta külföldi válla­latok uralják. A hazai piacon 1996 óta működő Heineken pia­ci részesedése 45% (ebbe a cso­portba tartozik az ógyallai Aranyfácán mellett a Corgon, a Gemer, a Martiner és a Kelt is), míg legnagyobb riválisa, a dél­afrikai SABMiller 39%-kal ren­delkezik (a Saris és a Topvar tar­tozik a portfoliójába). Évente félmillió hektoliternyi sört kül­földről, elsősorban Csehország­ból, Németországból és Belgi­umból hozunk be. (c, mi) Sörgyártás Szlovákiában (ezer hl) Hónap 2007 2006 Változás (%) Ipanuár 221,2 206,5 +7,1 jfebruár 228,1 217,7 +4,8 fMárcius 271,8 258,0 +5,3 Bftprilis 312,8 310,3 +0,8 május 381,4 355,4 +7,3 IfJúnius 422,2 424,8-0,6 1. félév 1837,5 1772,7 +3,6 Forrás: sörg A koronában kibocsátott hitellevelek hozama manapság 4 és 8, az állampapíroké 4-5% között ingadozik A nagyobb hozam nagyobb kockázattal járhat HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A betéti kamatok újra lefelé csúsznak. Aki olyan hozamot szeretne, amelynek a mértékét már a befektetés pillanatában ismeri, meg kell elégednie 3 százalék körü­li értékkel. Aki ennél magasabb megtérülést szeretne, bizonyos kockázatot vállalnia kell. A jelenleg kínált biztos befektetések reálhoza­ma igen alacsony, sokszor nincs is, hiszen a kínált 2-3%-ból le kell szá­mítani az adót, és az infláció hatása ezt a kis nyereséget tovább csök­kenti. Mivel a kereskedelmi bankok ajánlatai alig térnek el egymástól, ettől jobb megtérülést rajtuk kívül kell keresni. A pénzpiaci és kötvé­nyalapok esetében erről van szó: a bankokat megkerülve, közvetlenül az értékpapírpiacra lépünk ki. En­nek hátránya a betétvédelemről va­ló lemondás, mivel azonban sok­sok értékpapír összességéről van szó, csak nagyon kis többletkocká­zatot kell vállalni ahhoz, hogy ma­gasabb hasznot érjünk el. Korábban elsősorban a privát­banki szolgáltatások között szere­pelt, de ma már a piac bővülésével, kisebb tőkével rendelkezők számá­ra is lehetőség van egyedi érték­papír vásárlására. Több értékpapír­kereskedéssel foglalkozó társaság van, amely százezres vagy egy-két milliós tőkét birtokló ügyfélnek kí­nál szolgáltatásokat és lehetőséget arra, hogy szabadon vegyen és el­adhasson értékpapírokat. Az ilyen vállalati értékpapírok közé tartoz­nak a váltók és a kötvények, de ál­lampapírokat is lehet vásárolni. Az üyen, Szlovákiában tevékenykedő vállalatok által szlovák koronában kibocsátott hitellevelek hozama je­lenleg is 4 és 8% körül van, futami­dejük három hónap és néhány év közötti. A beszerzéssel járó illetéket is leszámítva a nyereség így jóval meghaladhatja a szokásos bankbe­tétek vagy kötvényalapok várható hozamát. A vállalati kötvények bi­zonyos részével és a jelzálogleve­lekkel szabadon lehet kereskedni, így a likviditás is biztosított. Árfo­lyamuk változhat, de ha lejártáig megtartjuk, az értékingadozás nem befolyásolja a megtérülést. A váltók hozama fix, kereskedni ve­lük nem lehet. Minden ilyen ér­tékpapír hátránya, hogy a kibo­csátó egyedi hitelkockázatával kell számolni, amit vásárlás előtt gondosan kell mérlegelni. Ha ál­lampapírok mellett döntünk, je­lenleg 4 és 5 százalék körüli ho­zamra számíthatunk. Ezek biz­tonságos befektetésnek számíta­nak, és egy nagy előnnyel bírnak: az euróbán kibocsátott fajták ho­zama nem adóköteles. A Fortune magazin ismertette azoknak a cégeknek a listáját, amelyek tavaly a legmagasabb profitot érték el Dollárhegyeken ülnek a vezető olajvállalatok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. 2006-ban a gaz­dag vállalkozások még több pro­fitot tettek zsebre, mint egy év­vel korábban. Az amerikai Fortu­ne magazin közzétette azoknak a vállalatoknak a listáját, ame­lyek 2006-ban a legmagasabb profitot érték el. Az olaj- és gáz­ipar cégei adják az első tíz he­lyen végzett nagyvállalat felét. Áz első helyezett az amerikai Ex­xonMobil olajmulti lett, amely­nek profitja 2005-höz képest 9,3%-kal, 39,5 milliárd dollárra nőtt. Ezzel megdöntötte a Fortu- ne-lista 36,1 milliárdos korábbi rekordját. A második a brit-hol­land Shell, amely a 2005-ös több mint 39%-os profitugrás után 2006-ban további 40%-kal nö­velte nyereségét. Ezekből bőví­tette alaszkai és mexikói-öbölbe­li olajlelőhelyeit, új mélytengeri fúrótornyot létesített a brazil partoknál, és elkezdte a kanadai olajhomokbányák feltárását. Ezért 2006-ban csak 0,5%-kal, 25,44 milliárd dollárra nőtt a nyeresége. A harmadik a United Airlines amerikai légitársaság lett 22,9 milliárd dollárral, ám ez csalóka, mert profitja a ked­vező elszámolási lehetőségnek köszönhető. A 4. helyen álló brit British Petroleum olajcég rontott tavalyi eredményén - 1,5%-os csökke­nés után ért el 22 milliárd dollár profitot. Szintén visszaesés nyo­mán lett ötödik a Citigroup ame­rikai pénzintézet, amelynek 15%-kal, 21,5 milliárd dollárra csökkent a nettó profitja. Felvá­sárlásoknak köszönheti 28,4%- os nyereségnövekedését a 6. he­lyen álló Bank of America, amely 21,13 milliárd dollár profitot zsebelt be. A General Electric a hetedik: a cég 27,4%-os nyere­ségnövekedéssel 20,83 milliárd dollár profitot ért el. Ezt főként egészségügyi és infrastruktúra­fejlesztési üzletágainak köszön­heti. A 8. helyre az orosz Gazp­rom gázipari gigász jött fel, amely tavaly 36,7%-kal 20,32 milliárd dollárra emelte nyeresé­gét. Ez a társaság a leghatéko­nyabb oroszországi cég, amely­nek erejét az adja, hogy az euró­pai gázpiac negyedét birtokolja, ami elképesztő súlyt ad neki az ártárgyalásokon. A 9. Pfizer gyógyszeripari cég, amely pro­fitját a létszámleépítés, illetve a cég fogyasztói termékeket gyár­tó ágazatának, a Johnson & Johnsonnak az eladása gerjesz­tette. Végül a 10. egy újabb olaj­cég, az amerikai Chevron. A hi­hetetlen nyereségi mutatók el­lenére a világ legnagyobb válla­lata mégis a 10-es listára fel sem került amerikai Wal-Mart kiske­reskedelmi hálózat. (NG, ú) A legnyereségesebb világcégek 1. ExxonMobil 39,5 2. Shell 25,44 3. United Airlines 22,9 4. British Petroleum 22,0 5. Citigroup 21,5 6. Bank of America 21,1 7. General Electric 20,8 8. Gazprom 20,3 9. Pfizer 19,3 10. Chevron 17,1 Az adatok milliárd dollárban értendők (Forrás: Fortune)

Next

/
Thumbnails
Contents