Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-16 / 162. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Szabó Magda Cévennes-díjas lett Párizs. Katalin utca című művéért Szabó Magda kapta meg a legjobb európai regény jutalmazására alapított (20 ezer eurós díjazású) Cévennes-díjat, amelyet idén először ítéltek oda Franciaországban - adta hírül pénteki számában a Le Monde című párizsi napilap. A dél- franciaországi Ales-Cévennes Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Francis Cabnat kezdeményezésére született díj nyertesét bonyolult döntési folyamat révén határozták meg. Az Európa Tanács 46 országában alkotó 86 szerző regényei közül tíz független franciaországi könyvesbolt terjesztette fel azt a 11 alkotást, amelyek közül a nemzetközileg elismert írókból és könyvkiadókból álló szakmai zsűri kiválasztotta Szabó Magda művét, (mti) Sophia Loren mint Erzsébet királyné Milánó. Sophia Lorennel dolgozik együtt Krzysztof Zanussi lengyel rendező, akinek ezzel régi álma valósul meg. A film Hedvigről, Nagy Lajos magyar király és Erzsébet királyné lányáról, Lengyelország királynőjéről, Litvánia nagyhercegnőjéről szól, akit 1997-ben avatott szentté II. János Pál pápa, azóta ő a királynők és az Európai Unió védőszentje. „A királynő kulturáltsága, intelligenciája révén több mint hét évszázaddal ezelőtt létrehozta az Európai Unió elődét, egy soknemzetiségű, sok kultúrájú és sok vallású országot” - mondta a rendező. Sophia Loren Erzsébet királynét személyesíti meg. (m) Rajtol a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja Új kezdeményezés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Sajtótájékoztatón értékelte Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcso- latokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a megújult nemzetpolitikai intézményrendszer egyéves tevékenységét. A hivatal részeként működő Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya például eredményként tarthatja számon az információs nap sorozatát, melyben az apparátus munkatársai Romániában, Szlovákiában, a Vajdaságban és Kárpátalján indították el a közös munkát az ott élőkkel együtt. 450 millió forintot osztottak ki a Szülőföld Alap Kárpát-medencei pályázói között. Néhány példa a patronáltak listájáról: egymillió forint támogatást kapott a magyar kormánytól a Csíki Székely Múzeum és a Félsziget Fesztivál (Erdély legjelentősebb kulturális, ifjúsági és zenei rendezvénye). A Csemadok pályázatát 20 millió forinttal támogatta a Szülőföld Alap. A Vajdaságban a Fórum Könyvkiadó, Kárpátalján a Magyar Könyvtárosok Egyesülete részesült jelentős (4 és 19 millió forintos) támogatásban. Gémesi Ferenc bejelentett egy új kezdeményezést is: augusztus 18. és 20. között, valamint szeptemberben kerül sor először a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiváljára, amely a magyar-magyar kapcsolatok kulturális úton történő megerősítését célozza. Az augusztusi , A Dunánál” elnevezésű zenei fesztiválon ismert magyar zenészek lépnek fel Rúzsa Magditól a Ghy- mes együttesig. Szeptemberben és októberben pedig összművészeti fesztivál zajlik majd négy helyszínen (Budapest, Szeged, Gyula, Szombathely), ahol helyet kapnak a kortárs színház, a film, a tánc, a dzsessz, a klasszikus zene és képzőművészet jeles Kárpát-medencei képviselői is. (ktn) ■ MOZIJEGY A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó „Nem akartam megterhelni a dalokat a magyar líra és dalszövegírás nehéz ballasztjával" Zene körző és vonalzó nélkül Tövisházi Ambrus olyasmit csinál a magyar popzené- ben/vel, mint Beck az óceán túlpartján. Rakosgatja a hangokat, eljátszik a dallamokkal, kever-kavar, fűszerez, aztán tálalja az eredményt. Vagy az Amorf Ördögök, vagy újabban az Erik Sumo Band élén. Ez utóbbi formációval nemrég igázták le a pozsonyi Wilso- nic fesztivál közönségét. JUHÁSZ KATALIN Mi a legfontosabb különbség az Amorf Ördögök és az Erik Sumo Band között? Az Amorf Ördögök nem volt igazán kitalálva. Sem zenileg, sem egyéb szempontból. Hobbizenekar maradt, amit Szabi barátommal találtunk ki, és a kettőnk lelkületét tükrözte. Az Erik Su- móval be akartam bizonyítani, talán saját magamnak is, hogy önállóan is boldogulok, és meg tudom találni a saját világomat. Alapvetően nyughatatlan természet vagyok, ha elkezdek valamit, és az működőképesnek bizonyul, egy idő után már nem igazán érdekel. Mihelyt elindul a dolog a siker útján, már a következő lépésen gondolkodom. Ez történt az Amorf Ördögökkel is: 2004-ben, amikor a legjobb formáját futotta a zenekar, a stúdióban már a Sumo-demón bütyköltem. Azokon a felvételeken még nem a mostani felállás hallható, de az irányvonal már akkor világos volt. Némi kísérletezés és tagcserék után jutottunk el ide, ahol most vagyunk, azaz egy jól működő zenekarhoz. A ,jól működést” mennyire segíti az a tény, hogy egy német kiadónál vagytok? Az első lemezből több mint háromezer darabot adtunk el, ami a magyar lemezeladási adatokhoz viszonyítva nagyon jó eredmény, világviszonylatban azonban elenyésző mennyiség. A kiadó jóvoltából néhány dalunk felkerült különböző külföldi válogatáslemezekre, sokan így figyeltek fel ránk. Egyébként egy kis kiadóról van szó, gyakorlatilag három em(Képarchívum) bér csinálja az egészet, de jó érzés, hogy figyelnek ránk és fontos nekik a zenekar. A külföldi koncertek, fesztiválszereplések szervezésében is segítenek az egész német nyelvterületen, azaz Ausztriában és Svájcban is. Ez óriási dolog, mert itthonról nem könnyű elérni, hogy az ember egyáltalán betehesse a lábát a nyugati piacra. Mi ehhez képest körülbelül kéthavonta játszunk külföldön. Ez azonban még kevés ahhoz, hogy meg tudjunk élni ebből. Csak „fizetéskiegészítésként’-’ működik a dolog, és lelkesedésből csináljuk. Gyakran nagyon kevés pénzért utazunk nagyon sokat, például legutóbb Franciaországba, ahol imádtak minket és komoly rajongótáborra tettünk szert. Zeneileg mennyire dizájnol- tad a nyugati piacra az első lemezt? Tulajdonképpen csak egyetlen ilyen jellegű tudatos döntést hoztam, mindjárt az elején. Nem akartam magyar nyelvű szövegeket a lemezre, az angol mellett döntöttem, amihez még hozzájön Kiss Erzsi az ő sajátos, semmihez sem hasonlítható „halandzsanyelvű” énekével. Ez sem azért történt, mert nyugat felé kacsintgattunk, egyszerűen csak nem akartam megterhelni a dalokat a magyar líra és dalszövegírás iszonyatosan nehéz ballasztjával. Rájöttem, hogy ami angolul jól hangzik, magyarul gyakran banálisán hat. Egyébként angolul sem törekedtünk irodalmi igényű művekre, a szövegek nem véresen komoly témákról szólnak, szinte csak a zenét egészítik ki. Nem tartom magam úgynevezett énekes-dalszerzőnek, mint amilyen, mondjuk, Bob Dylan. Nálam inkább a zenei gondolkodás érvényesül, és a kész dallamokhoz találom ki a szöveget. Egy interjúban „fürdőszobarocknak” tituláltad az Erik Sumo Band zenéjét. Ezzel egy csomó tépelődést spóroltál meg a kritikusoknak... Igen, ez a „műfaji meghatározás” abból ered, hogy néhány dal valóban a fürdőszobában született. Nyugodt, buddhista szemTudom, hogy sokan nem szeretnek minket, de Budapesten viszonylag gyakran fel tudunk lépni, stabil közönségünk van... lélődést képzelj el, amikor az ember ül a kádban, nézi a köldökét, számolgatja a szőrszálakat a hasán, és nem történik semmi. Nos, ezt az idilli állapotot örökíti meg a zenénk. Vagy legalábbis ilyesféle érzést szerettünk volna elkapni a dalokban. Egyes kritikusok szerint ez downtempo, ami divatos kategória volt a kétezres évek elején. Mi azonban igyekszünk kitörni a Kruder8cDorfmeister fémjelezte stílből, mert bár sok lassú számunk van, a rockos hagyományt sokkal erősebbnek érzem a saját zenei múltamból. Ez inkább egyfajta furcsa rockzene, vagy a rock és a pop közötti „kolbászolás”. Sajnos elég kevés olyan kritika jelent meg a magyar sajtóban, amely tényleg a lemezről, illetve rólunk szólt. Egyetlen olyan írást olvastam, ami szíven ütött, és sokat tanultam belőle. Nem esett túl jól, amit a szerző írt, mert sok mindent felrótt nekem, de olyan dolgokat fogalmazott meg, amiket én észre se vettem a saját zenémben. Tudom, hogy sokan nem szeretnek minket, de Budapesten viszonylag gyakran fel tudunk lépni, stabil közönségünk van. A zenekari lét most kifejezetten jót tesz nekem, sikerült valóban kreatív, ütős társaságot összehozni, akik jó hatással vannak egymásra a koncerteken. Ez a mai pozsonyi fellépés egyébként tényleg kiemelkedő volt, mert ritkán találkozunk ilyen lelkes közönséggel, és ettől persze mi is jobban beindultunk. Mennyit improvizáltok a színpadon? Szeretném a dzsessz irányába elvinni a zenekart, nem műfaji szempontból, hanem épp a nyitottság, az improvizáció szempontjából. Hogy koncerten ne legyen kötött formájuk-a számoknak. Inkább valamiféle puha, folyékony állapot legyen, amelyben szabadon történhetnek a dolgok. Ezt nagyon nehéz elérni hét embernél, pláne hét olyan embernél, akik egészen különböző zenei irányokból érkeztek. A popzenére pont ennek a hozzáállásnak az ellenkezője jellemző. A precízen kiszámított arányok. Igen, de a mi zenénk sosem lesz a szó hagyományos értelmében vett popzene, ami körzővel és vonalzóval készül. Persze kellenek bele tervezett dolgok, de a hangsúly nem ezeken van. Komponálás közben nem szabad gondolni a majdani reakciókra. Sosem fordult még elő, hogy valamit azért hagyjak ki egy számból, mert a közönségnek esetleg nem tetszene. Nem is lehet a közönség fejével gondolkodni, hiszen ahány ember, annyiféle... _______________________OTTHONUNK A NYELV______________________________ Az úsek, útvar, sekcia, referát magyarul (2.) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Nem akartak ilyenek lenni. Három srác és egy lány egy kozmikus baleset következményeképpen mégis átalakult: egyikük nyúlik, mint a gumi, a másik kőből van, a harmadik láthatatlanná tud válni, a negyediknek engedelmeskedik a tűz. Mivel kigyógyulni nem lehet belőlük, igyekeznek a legjobban hasznosítani új képességeiket. A jót szolgálják a gonosz ellen. Ezúttal a galaxison túlról érkezett ellenséggel kell leszámolniuk. Az Ezüst Utazó megfoghatatlanul gyors és felfoghatadanul kegyeden: bejálja a Földet, és mindenütt káosz meg szenvedés jár a nyomában. És négy fantasztikus képességű szuperhős. Ha megértik az Ezüst Utazó titkát, talán még régi ellenségüket, Dr. Doo- mot is könnyebb lesz legyőzniük. Fantastic Four: Rise of the Silver Surfer / Fantastická stvorka. Amerikai-német akciófüm, 2007. Rendező: Tim Story. Szereplők: loan Gruffudd (Reed Richards), Jessica Alba (Susan Storm), Chris Evans (Johnny Storm), Michael Chiklis (Ben Grimm), Doug Jones (Stiver Surfer), Julian McMahon (Victor Von Doom) .Kerry Washington (Alicia Masters). Az előző írásokban a szlovák általános egynyelvű és a szlovák-magyar kétnyelvű szótárak megfelelő szócikkeinek áttekintéséből azt a következtetést vontam le, hogy az ’intézmény, hivatal szervezed egysége’ jelentésű szavak egymáshoz viszonyított jelentéséről, használatáról ezek a kiadványok nem nagyon igazítanak el. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy nálunk a címben említett úsek és útvar, valamint az egyik korábbi cikkben tárgyalt odbor szavakat rendszerint olyan magyar szavakkal fordítják, amelyek intézményi, hivatali szervezeti egység megnevezéseként a közmagyarban nem használatosak. Ez a megállapítás a sekcia szóra is érvényes. A szlovák sekcia és a magyar szekció a ’lemetszés, metszet, felosztás’ jelentésű latin sec- tio szóra megy vissza, s nyilván közös eredetük miatt gondolhatják úgy egyesek, hogy a szlovák és a magyar szó jelentése és használata is azonos, holott ez egyáltalán nincs így. A szlovák sekcia jelentéséről az előző írásban már szóltunk: ’hivatal, intézmény nagyobb osztálya, szervezeti egysége’. A magyar szekció szintén egyfajta szervezeti egységet jelent, de nem hivatalban, hanem szervezeten (pl. egyesületen) vagy tanácskozáson belül. Az értelmező kéziszótár így adja meg e szavunk első jelentését: ’szervezet, tanácskozás szakosztálya, tagozata’. Erre a jelentésre számos példát hozhatunk magyarországi, de természetesen szlovákiai szövegből is, pl. a Szlovák írószövetség magyar szekciója; Kempelen Farkas Társaság - természettudományi szekció; 1 szekció: Regionális és kistérségi célok és feladatok a közoktatásban (a szlovákiai magyar pedagógusok országos találkozójának tanácskozásán) stb. A szlovákban azonban ezen túl egyes hivatalok nagyobb szervezeti egységeit is így nevezik: minisztériumok, egyéb főhivatalok, pl. a kormányhivatal (azaz a miniszterelnöki hivatal) vagy a pozsonyi főpolgármesteri hivatal felsőbb szervezeti egységeinek is ez a neve. Ennek hatására szlovákiai magyar szövegekben ilyen jelentésben is adatolható a szekció: a Kormányhivatal kisebbségi szekciója, az SZK FM erdészeti szekciója stb. A megfelelő magyarországi intézmények felépítését megnézve láthatjuk, hogy a főosztályok (osztályok) felett álló szervezeti egység neve a főcsoport, s ez felel meg a szlovák sekciának. A hivatali szervezeti egységek „ranglistáján” a sekcia a legfelső szinteken áll, a referát ezzel szemben a legkisebb, a legtöbb esetben egyetlen munkatárssal működő egység. E szlovák szó „őse” a latin referát, azaz ’számoljon be!’, amely német közvetítéssel került be a szlovákba, de a magyarba is. Érdekes módon jelenlegi magyar szótáraink csak referátum származékát tüntetik fel (ez a ’beszámoló, előadás’ jelentésű referát megfelelője), a referatúra szót nem, holott ez is használatos a magyarban, jelentése ilyenkor ’előadói froda’. Magyarországi hivatalokban szervezeti egység neveként a referatúra nem tipikus, helyette az adott előadói irodában dolgozó alkalmazott nevét és beosztását tüntetik fel, pl. NagyMik- lósné pénzügyi előadó. Az elmondottakból következik, hogy véleményem szerint az egyes szervezeti egységek magyar nevének megállapításakor a megfelelő magyarországi hivatalok szervezeti felépítését kellene alapul vennünk. A magyarországi hivatalokban fentről lefelé haladva az alábbi egységeket találjuk: igazgatóság, főcsoport, főosztály, osztály, csoport, előadók. Mivel ezek „eloszlása” (akárcsak a szlovák szervezeti egységeké) az egyes hivataltípusokban nem azonos, a következő írásban típusonként tekintjük át az egymásnak megfeleltethető szlovák és a magyar megnevezéseket. (Folytatjuk.) loan Gruffudd és Jessica Alba (Képarchívum)
