Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-14 / 161. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 14. Presszó 23 A politikusok közül Nelson Mandela, Tony Blair, a színészek közül Gregory Peck, Liza Minnelli, Michael Caine, Paul Newmann, Roger Moore, Victoria Principal, William Hurt és Whoopi Goldberg, a zenészek közül pedig Keith Richard, Jean Michel Jarre, Simon Le Bon, Cher és Kylie Minogue utazott az Orient expresszen. A vonat ma ismét régi pompájában ragyog, ugyanakkor teljesen megfelel a jelenlegi biztonsági előírásoknak, és biztosítja a kényelmes utazást (CTK-felvétel) A vonatozó kalandorok 200 ezer koronát fizettek azért, hogy nyolc napra visszatérhettek a múltba Utazás az Orient expresszen A luxusvonat korhű állapotban felújított fülkéje (CTK-felvétel) Emberek ezrei voltak kíván­csiak szerdán a legendás Orient expresszre, amely rövid pozsonyi megálló után három órát időzött Besztercebányán. A kaland­vágyé angol, belga, svájci, ausztrál, lengyel, francia és amerikai utasokat sóval és kenyérrel üdvözölte Ivan Saktor polgármester, aki a pályaudvaron Hercule Poirot-ként jelent meg. Nem csoda, hogy a városve­zető a neves belga detektív bőrébe bújt, hiszen ő tette híressé a vonatot, neve el­választhatatlanul összefo­nódik az Orient expresszel. ÖSSZEFOGLALÓ Történt ugyanis, hogy 1929-ben az Orient expressz Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt. Tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán, utasainak a környékbeli falvakból szereztek élelmet. Állító­lag ez az esemény adott ötletet Agatha Christie-nek a Gyilkosság az Orient expresszen című regény­hez, és Poirot ténykedéséhez. Most azonban se hóvihar, se semmiféle gyilkosság vagy más ve­szedelem nem fenyegette az utazó­kat, akik rövid városnézésen vettek részt, meghallgathattak egy kon­certet is. „Besztercebánya nagyon jó fekvésű, s ha a helyiek is akarják, hagyományos megállóhelye lehet­ne a vonatnak” - nyilatkozta az új­ságíróknak Claude Ginella, az Orient expressz vezérigazgatója. Azt is elmondta, hogy a mostam nyolcnapos kirándulást, amelyet három hónapig terveztek, Velencé­ben kezdték, ahol az induláskor 32 fokos hőség volt, majd az esős Bé­cset elhagyva érkeztek Szlovákiá­ba. Mint látni, nem a hagyományos útszakaszon vonatoznak, ez egy „ünnepi kirándulás” a 25 éves év­forduló alkalmából. A híres vonatot egy amerikai vasútbarát vállalko­zó, James B. Sherwood mentette meg a feledéstől. 1977-ben a Sotheby’s aukciós ház árverésén megvásárolta az Orient expressz két kocsiját, és ez adta az ötletet a legenda életre keltéséhez: 1982. május 25-én a Venice Simplon Orient expressz elindult első útjára Londonból Velencébe. Kevesebb az utas is, hiszen máskor 180 embert visz a vonat. Negyvenegy tagú személyzet gondoskodik az utasok kényelmé­ről. A szerelvény 16 vagonból áll, köztük háló- és étkezőkocsikból. Szlovákiából a lengyelországi Krakkóba, onnan Varsóba indult, s útját a 20-as és 30-as évek stílusá­ban hétfőn Prágában fejezi be az expressz. A vonatozó kalandorok átszámítva 200 ezer koronát fizet­tek azért, hogy nyolc napra vissza­térhettek a múltba. Az első, 1883. június 5-i Párizs- Konstantinápoly útvonal rögtön óriási publicitást hozott az Orient expressznek, amely 3186 km le­küzdését kínálta minden korábbi lehetőségnél gyorsabban és ele- gánsabban. Az expressz 1889. és 1914. között élte fénykorát. Híre bejárta az egész vüágot, kocsijai­ban koronás fők és államférfiak váltották egymást egy-egy út erejé­ig. A királyok közül sokan azt a lu­xust is megengedték maguknak, hogy kiilönkocsiban utaztak az Orient expresszen. A vasúttársaság örömmel tett eleget műiden kíván­ságuknak és gond nélkül hozzá­kapcsolta az uralkodói szalonkocsi­kat az expressz vagonjaihoz. így utazott például a vonatimádó Fer- dinánd bolgár fejedelem, aki orszá­gának területén még a mozdonyt is számtalanszor vezette! Ugyancsak kiilönkocsiban utazott II. Friedrich bádeni herceg; egy maharadzsa kedvéért pedig egyszer állítólag ti­tokban kapcsoltak lefüggönyözött pluszkocsikat az Orient expresz- szhez, hogy az előkelőség és hét fe­lesége zavartalanul utazhasson Pá­rizsból Konstantinápolyba. Egy másik anekdota szerint egy­szer egy gróf Érsekújváron leszállt a vonatról, amíg a szerelvény vizet vételezett, és olyannyira beleme­rült az éppen ott játszó cigányzene- kar hallgatásába, hogy lemaradt a vonatról. Mint később kiderült: szerencséje volt. A vonat ugyanis balesetet szenvedett, és éppen az a kocsi roncsolódott össze a legjob­ban, amelyikben a gróf is utazott volna. A megmenekült gróf azon nyomban alapítványt tett a cigány- zenekar javára, és arra kötelezte a muzsikusokat, hogy az Orient ex­pressz érkezésekor zenéjükkel szó­rakoztassák az utasokat. Állítólag innen ered az érsekújvári cigányze­nekar hagyománya, (tasr, dm, ug) Ivan Saktor Hercule Poirot-ként lóg ki a kíváncsiskodók sorából (SITA-felvétel) K0LT0 - PÖRKÖLVE A sugárzóan sárga fogakért! KARAF1ÁTH ORSOLYA December végén végre rászántam magam. Munkába menet regge­lente műidig megakadt a tekintetem a hirdetésen, de eleinte drágál- lottam a dolgot. Ám amikor a táblára rákerült a felüat, hogy akciós áron, már nem tudtam ellenállni. A fogyasztók azon kategóriájába tartozom, akiknek kedvenc jele a százalékjel, akire a leértékelések, árengedmények delejes hatással vannak. Ilyenkor képes vagyok elhi­tetni magammal, hogy én voltaképpen spórolok, amikor megveszem a századik, immár felesleges melltartót, parfümöt, ajakrúzst. Az a tí­pus vagyok, aki elutazik csak azért Túnéziába, teszem azt, mert last minute út volt, ennyiért nem érdemes itthon maradni. Aki a kopo­nyáját is kicseréltetné, ha valaki kedvező ajánlatot tenne. Ez persze más ügy volt, a teljes fogfehérítés végül is praktikus és végeredmé­nyét tekintve esztétikus ügylet, az a pár tízezer forint a hülyének is megéri. Beültem a székbe, kipeckelték a szám, elindultak a dolgok a maguk útján. Két óra múlva villogó fogakkal csengettem ki az így is elég tetemes összeget. És akkor jött a feketeleves. Á doktornő leülte­tett, és elkezdte a mondókáját. Hogy most ugyan műiden szép és jó, a vüág visszakacag rám, ám ezt a fehérséget őrizgetni, ápolgatni kell. Persze, persze, mondtam, amúgy is háromszor lepedéktelenítem a protkóm naponta... Nem erről van szó, folytatta szigorúan az asz- szony. Hanem arról, hogy bizony, a káros szenvedélyeimről le kell mondanom. Mert ugye, az titkolhatatlan, hogy én úgy bűzlök, mint egy hamutartó, és látszik, hogy a kávét, a vörösbort és talán a fekete teát sem vetem meg. Dehogy vetem meg ezeket a dolgokat! Sőt, mondhatni a három legjobb barátomról beszél éppen a doktornő! A bor-kávé-cigi és én remek négyest alkotunk, az isten is egymásnak te­remtett minket. Hát ez így nem megy, nevelt a nő. Először is, a vörös­bort váltsa fehérre, és a cigit meg a kávét felejtse el örökre. Ha le­mond róluk, a fogsora három teljes évig megőrzi jelenlegi állapotát. Ám ha továbbra is eddigi életformáját követi, csak a pénzt dobta ki az ablakon. Legközelebb már nem lesz akciós az ügylet. Hát jó, gondol­tam, próbáljuk meg. A szám belsejét úgyis szétszedték a vegyi anya­gok, nem volt bennem semmi szenvedély, még káros sem. Egy teljes napig butám. Ám már másnap reggel remegtem a kávémért, amit csak délben, már teljesen idegi alapon töltöttem magamba (tényleg töltöttem, semmiképp ne érintse a drága csillogást), a cigit szülte a torkomba tettem, és egy olaszrizlinggel öblítettem a fájdalmamat. Aztán harmadnap már nem ment így tovább. Elmentem a patikába. Vettem fehérítő pasztát, a szinten tartáshoz. Fogkrémet dohányosok­nak. Új szájzuhanyt. Lepedékoldó szájvizet. Majd elhűlve az össze­gen, ami ismét leszökkent a számlámról, vettem egy méregerős cigit, egy üveg vörösbort, és csokival bevont kávészemeket. Ha már bűnö­zök, legyen édes az a bűn. A doktornő meg majd elcsodálkozik, hogy nekem így is megy ez. Vagy nem. Akkor körbenézek, és biztosan talá­lok egy másik akciót. (Marjai Judit felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents