Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-13 / 160. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 13. www.ujszo.com Elhunyt Adela Gáborová Nyitra. Hosszan tartó, súlyos betegség után 67. évében tegnap elhunyt Adela Gáborová, a nyitrai Andrej Bagar Színház színművész- nője, a szlovák színjátszás kima­gasló egyénisége, akinek nevéhez számos emlékezetes alakítás fűző­dik. Adela Gáborovát mintegy 140 színpadi, 120 televíziós és 30 film­szerepben láthatták a nézők. Ma­gyar drámaírók darabjaiban is bril­lírozott a színpadon, így például Örkény István Macskajátékában, vagy Göncz Árpád Magyar Médeia című monodrámájában. 1999-ben Lady Macbeth megformálásáért a nyitrai színházi fesztiválon a leg­jobb női alakításért járó Dosky- díjjal jutalmazták, (ú) (TASR-felvétel) Párizsból származó szövött kárpitokból látható kiállítás a pozsonyi várban - a tárlat szeptember 2-áig tart Ünnep a szem és a lélek számára Szkítákat bemutató szenzációs kiállítás Berlinben Az aranygriffek jegyében MT1-JELENT1S Berlin. A rettegett lovas nép, a szkíták történelmével és kultúrájá­val ismerkedhetnek meg a látoga­tók a berlini Martin-Gropius Múze­umban „Az arany griffmadarak je­gyében, a szkíták királysírjai” elne­vezésű nagyszabású kiállításon. A kereken ötezer kiállítási tárgy - köztük pompás arany ékszerek és egy kitűnő állapotban fennmaradt múmia - részben első ízben kerül bemutatásra Európában. „Ehhez hasonló kiállítást eddig még nem láttunk az iráni eredetű nomád nép életéből, amely a ke­reszténység előtti első évezred vé­gén Szibéria déli felétől egészen a Kárpát-medencéig népesítette be a vidéket” - dicsekedett Peter-Klaus Schuster, a berlini állami múzeu­mok főigazgatója. Berlin után Münchenben és Hamburgban mu­tatják majd be az Elő- és korai tör­téneti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) által közö­sen létrehozott kiállítást. Egyedül Moszkvából 600 kiállí­tási tárgy érkezett kölcsönbe, s eb­ből 160 a szentpétervári Ermitázs múzeumból. Ez annak bizonyítéka, hogy - a zsákmányolt műkincsek feletti politikai viták ellenére - jó a német és az orosz múzeumok kö­zötti együttműködés. Kazahsztán egy nemzeti ereklyét is kölcsön­adott a berlini kiállításnak: a Kr.e. VI.-V. században élt „issiki arany­embert”, hogy a kiállítás látogatói megcsodálhassák ékszereit. A berlini kiállítás fénypontjai kö­zé tartoznak az arzani hercegi sír­ból előkerült aranykincsek, ame­lyekre német és orosz régészek a 2000 és 2003 közt végzett ásatások során bukkantak rá az orosz-mon­gol határvidéken. Az egyik nagy kurgánban - ezek a földdombok a szkíták ősi temet­kezési formáját képezték és a sztyeppék piramisainak is nevezték őket - tárgyak ezreire bukkantak a régészek. Nemcsak szenzációsnak találták ezeket a sírokat, hanem azok egyikének jelentőségét, amelyre az oroszországi Túva Auto­nóm Köztársaságban bukkantak rá, egyenesen Tutanhamon (az egyiptomi újbirodalom XVIII. di­nasztiájának Kr.e. 1347 és 1339 közt uralkodott fáraója) sújához hasonlították. „A legszebb szkíták Tuvából származnak” - mondta Herman Parzinger régész. Orrgyűrűk, aranyból készült nyakláncok, állatmotívumokkal, gyöngyökkel ékesített ruhák, ara­nyozott lábszárvédők, szarvast áb­rázoló címer a sapkákon, művészi kivitelezésű, igen finom vonalú ék­szerek - mind fontos szerepet ját­szottak a szkíták életében. A férfiak is hiúak voltak, kézi tükröt vagy fé­sűt használtak. Még a lovak kantá­rát is pompásan kicicomázták. Díszes öltözetük és pompás sír­emlékeik ellenére sem beszélhe­tünk azonban a szkíták magas kul­túrájáról. Hérodotosz (Kr.e. 484- 425), a Cicero által „a történetírás atyjának” nevezett ókori görög tör­ténész szerint a szkíták megskal­polták legyőzött ellenségeiket. A felső réteghez tartozók egész há­zuk népét magukkal vitték a sírba: asszonyaiktól kezdve egészen a lo­vaikig. Három kiállítást is kínál a nyári szezonra a Szlovák Nemzeti Múzeum - Törté­nelmi Múzeum a pozsonyi vár kiállítótermeiben. Az in­tézmény nem is akármilyen kollekciókkal vátja a turis­tákat és a hazai látogatókat. TALLÓS1 BÉLA Az Albrecht Dürer és kora című kiállítás Dürer és kortársainak grafikáit, a Giotto Pozsonyban cí­mű tárlat a padovai Scrovegni- kápolna freskóit mutatja be, A tapisserie művészete című kiállí­tás pedig a párizsi Petit Palais gyűjteményéből ad válogatást. A harmadikként említett kiállí­tással kapcsolatban éppen a bemu­tatott anyag francia eredete miatt stílszerű a címben ennek az idegen szóalaknak a használata, Az idegen szavak és kifejezések szótára által ajánlott írásmódban - tapisserie. A szótár szerint a „tápiszri”-nek ej­tendő „tapisserie” „szövött kárpit”- ot, újabban „gobelin”-t jelent. A Pallas-lexikon a tapisserie-vel kap­csolatban utal még a ,képszövés” címszóra is, amely alatt a követke­ző olvasható: „művészetileg díszí­tett minden fajú szövetnek szövés, kötés vagy csomózás által való elő­állítása. E szerint a K. fogalma a szövőművészeti eljárások szűkebb- körü csoportját jelöli meg, s kizáija a hímzést, a festett és nyomtatott kelmék előállítását. A képszövő el­járásnak eszköze vagy a szövőszék, vagy a szőnyeg csomózásánál hasz­nált keret. Ä szövött kép vagy ala­kos, vagy ékítményes, s mindkét esetben vagy a színek különböző­ségével, vagy a fonalak különböző irányú fekvésénél fogva válik látha­tóvá./.../” Azért is stűszerű ez esetben a szövött kárpit vagy a gobelin he­lyett a tapisserie kifejezés, mert a kiállítás megnyitása előtt tartott sajtótájékoztatón a Párizsból köl­csönzött anyag francia prezentálói úgy nyilatkoztak, hogy a tapisserie a francia szellem és lélek különle­ges művészi megnyüvánulása. A tapisserie francia szó, s úgy hono­sodott meg más nyelvekben, hogy nem változott az alakja. A ta- pisserie-k - általában valamennyi, ám a pozsonyi sajtótájékoztatón el­sősorban ezekkel a 17. és 18. szá­zadból, belga és francia mesterek­től származó darabokkal kapcso­latban hangzott el - ünnepet jelen­Pihenő - a 17. század vége és a 18. század eleje, gyapjú és selyem tenek a szem és a lélek számára. „Most ezt az összeállítást elhoztuk ide Pozsonyba, hogy megcsodálják a francia szellem művészi megnyil­vánulásából azt, ami meghatározó­vá, kifejezővé és nemessé teszi ezt a szellemet.” A tapisserie a magas szintű pre­zentálás és a diplomácia „szövött aranya”: összefűz és integrál min­dent, ami az időben történik. Kap­csolatokat szilárdít meg és sző har­móniává - így (is) értelmezték a tapisserie-t a kiállítás francia támo­gatói. Ez az elmélet különösen Pá­rizs és Pozsony viszonylatában erő­södik fel, hiszen most olyan helyre kerültek a Petit Palais „szövött aranyai”, ahol szintén páiját ritkító gyűjtemény található: a Prímási pa­lota gobelinkollekciójáról van szó. Drága és előkelő műfaj a szövött kárpit műfaja. Luxus műtárgyak­nak minősültek mindig is. Már csak méretüket illetően is kivételes érté­kűek: van köztük harmincöt négy­zetméteres is. E méretbeli kiterje­désre egy olyan érzékletes összeha­sonlítással utaltak a sajtótájékozta­tón, hogy Párizsban nem ritka az olyan garzon, amely ennél az alap­területnél is kisebb. (Hát még Po­zsonyban! - tehetnénk hozzá, de ne térjünk el a témától.) A tapisserie-re, vagyis a szövött kárpitra saját korában nemcsak mint könnyen áthelyezhető deko­ratív, vagyis díszként alkalmazott műtárgyra tekintettek, hanem egy­fajta komfortot is biztosított, a bel­(Képarchívum) ső tér lágyabbá, otthonosabbá téte­lét is szolgálta: a kevés bútorzatú lakóterekben ún. falikárpitként a bútorokat helyettesítette, mai szó­val élve, szimulálta. A gobelinek­nek ezenkívül oktató-nevelő funk­ciójuk is volt, elsősorban azoknak, amelyek vallási vagy történelmi tartalmú üzeneteket közvetítettek. A pozsonyi várban prezentált huszonnégy nagyméretű szövött kárpit hat fő témakörbe sorolható: Nagy Sándor történelmi képek­ben, A görög mitológia képei, Bib­liai motívumok, Lovak és lovasság, Gyermekjátékok, A vidéki élet ké­pei. Több kiállított munkához szolgált előképül a jelentős francia festő, Charles le Brun egy-egy al­kotása. Tódulnak a rajongók a mozikba - világszerte szerda éjfélkor tartották a világhírű boszorkánytanonc legújabb kalandjainak filmbemutatóját Rupert Grint, Daniel Radcliffe és Emma Watson (Képarchívum) Harry Potter és a Főnix Rendje AJÁNLÓ Világszerte szerdán éjfélkor mu­tatták be Harry Potter megfilmesí­tett kalandjainak ötödik részét. A Harry Potter és a Főnix Rendje cí­mű legújabb opusban a világ leg­népszerűbb boszorkánytanoncá- nak - aki dúsgazdaggá tette „szülő­anyját”, J. K. Rowling angol írónőt - két dementorral kell megküzde­nie, akik azért akarnak vele leszá­molni, mert a fiú trükkjei sértik a varázslók világának szabályait. Harryt az a veszély fenyegeti, hogy távoznia kell Roxfortból, ezért a jó­indulatú varázslókból és boszorká­nyokból létrehozott Főnix Rendje veszi védőszárnyai alá. A történetről sok mindent nem érdemes elárulni, hiszen a világ minden táján nagy számban élő Potter-rajongók betéve tudják az eddig megjelent részek tartalmát, sőt, internetes fórumokon számos témában vitatják meg az eddig megjelent Potter-köteteket és a be­lőlük készült filmeket. így valószí­nűleg az ötödik részt is alapos elemzésnek vetik alá - mi az, ami kimaradt belőle, mi az, amit jól ol­dottak meg a filmkészítők, és mi az, amit egészen másképp kellett volna. A főszereplők változatlanok: Harry Pottert Dániel Radcliffe, Ront Rupert Grint, Hermionét pe­dig Emma Watson kelti életre. Am mivel az egyes részek filmváltoza­tának forgatása lassabban halad, mint ahogyan a főszereplők csepe­rednek, sokan aggódnak, mi lesz, ha Dániel kinövi Potter szerepét, még mielőtt mind a hét részt lefor­gatnák. A rajongóknak (akikből rengeteg van a világ műiden táján) egyelőre nem kell aggódniuk, úgy tűnik, a 18. évében járó Daniel egy darabig még nyugodtan alakíthatja a különleges varázserővel rendel­kező Pottert. Radcliffe egyébként meglepően megfontolt fiatalem­berré vált az évek során. Az Entertainment Weekly című heti­lapnak adott interjújában p^lduául elmondta: „Mindenki azt szeretné látni, hogy kicsapnak az iskolából és elzüllök. Azonban eltökéltem, hogy nem adom meg nekik ezt az örömöt. A film körülrajongott tinisztárjai mellett a brit filmművészet nagy­ágyúi tűnnek fel a vásznon: Dumb- ledore professzort Michael Gam­bon, a különös Severus Snape-et Alan Rickman, Minerva McGona- gallt Maggie Smith, Sirius Blacket Gary Oldman, Sybil Trelawney-t Emma Thompson, a főgonosz Vol- demortot Ralph Fiennes, Bellatrix Lestrange-t pedig Helena Bonham Carter alakítja. Az ötödik filmes Potter-sztorit David Yates rendezte - lehet, hogy a felkéréssel az ő kar­rierje is jobban beindul, hiszen a 43 éves brit rendező nevét eddig csu­pán tévéfilmek stáblistáján láthat­ták a figyelmes nézők, (me)

Next

/
Thumbnails
Contents