Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-13 / 160. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 13. www.ujszo.com VILLÁMINTERJÚ A magyar választó általánosságban véve szegény, nyugdíjas és alulképzett Öllős László poli­tológus: A hazai parla­menti pártok kö­zül az MKP szava­zói rendelkeznek a legalacsonyabb jövedelem­mel. Mivel magyarázható ez? Három tényezővel. Elsősorban azzal hogy a magyarlakta térsé­gek - Dél-Szlovákia, s annak is in­kább a középső, illetve keleti része - országos viszonylatban is a leg­szegényebb régiókhoz tartoznak, ahol magas a munkanélküliség s alacsony az átlagkereset. A másik ok a magyar választók magasabb korátlaga, amiből következik, hogy több köztük a nyugdíjas, akiknek közismerten alacsonyabb a jövedelme. Végül szerepet játszik az is, hogy a szlovákiai magyarok képzettségi szintje is alacsonyabb az országos átlagnál ami ismét közvetlenül összefügg a keresetek nagyságával. Miért több az MKP választói között a nyugdíjas? A fiatalok más pártra szavaznak? Nem, a szlovákiai magyar kö­zösség átlagéletkora magasabb a szlovák közösségénél magyarán kevesebb a fiatal. A választók többsége egyébként nemzeti hova­tartozás alapján szavaz, s azok, akik nem adják le voksukat az MKP-ra, általában távol marad­nak az urnáktól. Tehát nincs átszavazás? Az utolsó számottevő átszavazás - tehát magyar választók szlovák pártokra való szavazása - 1998- ban volt, amikor sok magyar az SDK-t választotta Meciar megbuk­tatása reményében. Korábban jel­lemző volt, hogy a magyar válasz­tók mintegy 10%-a baloldali sza­vazó volt, ők az SDL-t támogatták. Ezeket a választókat át tudta venni a Smer? Nemjellemző. Milyen az MKP választói struktúrája és módosult-e az utóbbi években? A magyar párt választói struk­túrája stabil minden korosztály és társadalmi réteg megtalálható benne, s évek óta nem változik lé­nyegesebben. Nem lehet igazán ti­pikus MKP-szavazóról beszélni, inkább regionális szavazók van­nak. Az egyes voksolások során - parlamenti, megyei, önkormány­zati, stb. - például jelentős eltéré­sek voltak az egyes régiók, de ese­tenként a szomszédos járások kö­zött is. (czk) A pártok szimpatizánsainak átlagos havi bevételei SDKŰ KDH f KPH Smer <£§? HZDS Szimpatizánsok bevételei: SNS Y MKP 15 00& 12 OOC— 9000 3000 SDKU Smer SNS KDH HZDS MKP A felmérés eredménye nem tükrözi pontosan a valóságot. Pavol Havlík elemző szerint a megkérdezettek gyakran alábecsülik anyagi helyzetüket, a felmérést készítők pedig kihagyják a mintavételből a legszegé­nyebb és a leggazdagabb lakosokat. „Osztályelsőből“ utolsó lett Szlovákia Komoly veszteséget okoz a minisztérium késése ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elképzelhető, hogy Brüsszel még augusztusban sem bólint rá Szlovákia Nemzeti Stra­tégiai Referenciakeretére, amely alapján 2007 és 2013 között kap­nánk az uniós támogatásokat, nagyjából 11,4 milliárd eurót - állítja Farkas Iván, az MKP alel- nöke. Marian Janusek építésügyi és régiófejlesztési miniszter sze­rint ez nem fordul elő, augusz­tusban biztosan elfogadják a szlovák tervet. Farkas emlékeztetett, a minisz­térium már tavaszra ígérte a jó­váhagyást, a következő időpont július volt. „Szlovákia 2006-ig a V4-es országok közül első volt az uniós támogatások felhasználása terén, jelenleg „az utolsó helyen kullog. Erről az új kormány és a szakminiszter tehet, aki számta­lan szakértőnek felmondott. Olyan embereket bocsátottak el, akiknek jó kapcsolataik voltak Brüsszellel, értettek a munká­jukhoz” - szögezte le Farkas. Ja­nusek szerint az EU augusztus­ban már nem utasítja el a szlovák javaslatot, kidolgozásánál figye­lembe vették az unió észrevétele­it. Farkas szerint viszont Brüsszel legkorábban ősszel fogadja el a tervezetet, ami a támogatások fo­lyósításában jelentős kiesést fog eredményezni. Farkas Iván szerint a 11 opera­tív program közül a regionálissal vannak a legnagyobb gondok, ugyanis a minisztérium közpon­tilag akar dönteni a támogatás elosztásáról, ebbe viszont a me­gyék nem egyeznek bele. „Ezt a nézeteltérést mielőbb meg kell oldani, a vitával csak időt veszí­tünk” - tette hozzá. A magyarországi nemzeti refe­renciakeretet májusban hagyta jóvá Brüsszel, a csehországit e hónapban fogja, (dem) RÖVIDEN Most a legolcsóbb az amerikai dollár Pozsony. A korona árfolyama tegnap történelmi magasságba emelkedett az amerikai dollárhoz viszonyítva, a pénzpiacokon mindössze 24,10 koronába került egy dollár. A kurzusmozgás mö­gött az amerikai fizetőeszköz gyengülése húzódik meg, az euró is rekordot döntött vele szemben. (TASR) Reformellenes időszak Pozsony. Á tavalyi év második féléve volt a legrosszabb az utób­bi hat évben a gazdasági és szociális reformok szempontjából. Ez derül ki az Ineko intézet HESO címet viselő elemzéséből, amelyet 44 szakember készített. A jelentés összeállítói a legnegatívabban a Fico-kabinet kormányprogramját értékelték, ez a negatív százas skálán 94,6 pontot kapott. (SITA) Tokaji tiltakozás a hőerőmű ellen Sátoraljaújhely. A széntüzelésű tőkeretebesi erőmű megépí­tése ellen rendezett tegnap fórumot a magyarországi határváros polgármesteri hivatalában az Észak-Magyarország napilap. A rendezvény rendkívül gyér lakossági érdeklődés mellett zajlott, több országgyűlési és megyei politikus részvételével. Számos- völgyi Péter polgármester elmondta, több hivatalos szervet is ér­tesítettek a tokaji borvidéktől légvonalban kb. húsz kilométer­nyire építendő szlovákiai hőerőmű ügyéről. Nem titkolják, meg akarják akadályozni a beruházást, és szeretnék, ha a hegyaljai, hegyközi és az alsó-bodrogközi polgármesterek közösen tilta­koznának, mert „az államhatár nem szab határt a környezet- szennyezésnek”. Az erőmű megépítése ellen Tőketerebes és a környék lakossága is tiltakozik, már több mint 9000 aláírás gyűlt össze, (leczo) A kormányfő meggyőzte Lubomír Vázny közlekedési minisztert a gyorsabb sztrádaépítés kivitelezéséről Fico beintett, roboghat az úthenger Pozsony. A kormány au­gusztus első felében olyan intézkedéseket hoz, ame­lyek lehetővé teszik, hogy 2013 helyett már 2010 vé­gén autópálya kösse össze Pozsonyt Kassával - nyilat­kozta tegnap Robert Fico kormányfő, aki a magántő­két is bevonná hirtelen tá­madt prioritása megvalósí­tásába. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök tegnap meg­beszélést folytatott Lubomír Váznj* közlekedési és távközlési miniszterrel, akinek tárcája mind­eddig a 2013-as befejezést tartot­ta csak lehetségesnek. Tegnaptól ez már nem így van. Fico szerint az egyes szaka­szok megvalósításának felügye­letét egyenesen a közlekedési tárcának kell ellátnia, ráadásul a szaktárca mellett egy külön épí­tésügyi hivatalt is életre hívná­nak, ami az építkezésekkel kap­csolatos földkisajátításokat bo­nyolítaná. Emellett a beruházás megvalósításába be kell vonni a magántőkét is. Az ún. PPP- program (public private partner­ship) keretében magánerősen 95 km hosszú autópálya épülne a Dl-es sztrádán, s további 43 km az Rl-es, Nyitra-Garamszentbe- nedek (Hronsky Benadik) gyors- forgalmi szakaszon. A kiválasz­tott építőipari cégek már 2008 tavaszán hozzáfoghatnak az egyes sztrádaszelvények megva­lósításának. 200 km sztráda két és fél év alatt? „A legfontosabb, hogy az eddi­ginél gyorsabb lesz az építkezés, ésszerű árakon, ez a mi abszolút prioritásunk” - mondta Robert Fico. Az eredeti elképzelések sze­rint 2012-ben és 2013-ban még 108,3 kilométer autópálya várt volna megvalósítására, ehelyett 2010 végéig mintegy 200 km sztrádát és 12 alagutat kell átad­ni, összesen közel 22 kilométer hosszúságban. Napjainkban csu­pán kettőn dolgoznak (ezek össz- hosszúsága 1250 m), és mindösz- sze egy sztrádaalagút kész, a ter­veknél lassabban és drágábban el­készült Branyiszkó. Honnan lesz pénz? A koncepciót ugyan át lehet dolgozni, ám kérdés, honnan lesz pénz az építkezésre, hiszen az euró bevezetése miatt a költség- vetési és államháztartási hiányt folyamatosan le kell faragni, már­pedig az állami büdzsé 2010-ig mindössze "25 milliárdot szán sztrádaépítésre. A szaktárca már­is jelezte, a gyorsabb kivitelezés érdekében a korábban prognosz­tizált 70 milliárd korona helyett 105 milliárd kellene. Várják az eurókat, terv még nincs Az összeg nagy részét Brüsz- szelből várjuk, ennek hátulütője, hogy a 2007 és 2013 közötti, kö­zel 400 milliárd korona elkölté­séről szóló Szlovákia Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét má­Lubomír Vázny közlekedési miniszter boldogan vette tudomásul, hogy ismét főnöke volt az okosabb. Robert Fico röpke egy év alatt háromszor döntötte romba koncepcióját. (TASR-felvétel) ig nem fogadta el az Európai Bi­zottság, ez leghamarább augusz­tusban, borúlátó elképzelések szerint pedig csak ősszel várha­tó. Márpedig az elfogadásig egyetlen fillér sem érkezik Brüsszelből. A referenciakeret közlekedési operatív programjá­ból több mint 3 milliárd eurót (kb. 107 milliárd koronát) vá­runk, ebből mintegy 50 milliárd koronát különítenek el az autó­pályák és gyorsforgalmi utak építésére, (t, c, S, shz) Idén először gyorsult a pénzromlás üteme, az euró bevezetése érdekében nagyon kell figyelni a mutatóra Nőtt az infláció, főleg az energiaárak miatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A múlt hónapban a ha­zai infláció, tavaly júniushoz ké­pest 2,5%-kal, az élelmiszeráraktól és energiaáraktól megtisztított maginfláció pedig a várt 2,3% he­lyett szintén 2,5%-kal emelkedett. A statisztikai hivatal legfrissebb je­lentése szerint 2007 májusához mérten az infláció 0,3%-kal, míg a maginfláció 0,4%-kal nőtt. Mindez enyhén magasabb, mint amire a hazai elemzők eredetileg számítot­tak. Szlovákiának most nagyon oda kell figyelnie az infláció alakulásá­ra, ha 2009 januárjában zökkenő- mentesen be akaija vezetni az eurót. Az Európai Központi Bank (ECB) nemrég arra figyelmeztetett, nem elég rövid ideig megfelelni az inflációra vonatkozó maastrichti feltételnek, a szintet alacsonyan is kell tartani. A vártnál nagyobb éves áremel­kedés mögött főleg a víz, gáz, üzemanyagok és az energia több mint 6,7%-os drágulása állt. Az élelmiszerekért átlagosan 2%-kal, a szolgáltatásokért pedig 1,5%- kal kellett többet fizetni. Az alko­hol és dohánytermékek ára 5,2%- kal emelkedett 2006 júniusához képest. Májushoz képest ugyan­akkor enyhén csökkent az élelmi­szerek ára. A szezonális hatások­nak köszönhetően az elmúlt hó­napban 6 százalékkal esett a zöld­ségek, fél százalékkal a tejtermé­kek és tojás ára. Drágábban jut­hattunk hozzá ugyanakkor a ke­nyérhez és a gyümölcsfélékhez, míg a hús ára ezúttal nem válto­zott. A forró nyárnak köszönhető­en egyre több alkoholmentes ital és ásványvíz fogy, ennek ellenére az elmúlt időszakban enyhén csökkent ezek ára is, míg a söré drágult. Csaknem egy százalékkal drágább a közlekedés, ami első­sorban a magasabb benzinárakkal magyarázható, (t, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents