Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-12 / 159. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 12. Kultúra 9 Karlovy Vary idei fesztiváljának záróakkordja Jake Paltrow Szép álmokat című fanyar komédiája volt Álmokkal a megszokás ellen Jake Paltrow és Danny DeVito pár nappal ezelőtt Karlovy Varyban (AP-felvétel) Első játékfilmje Jake Paltrow-nak a Szép álmo­kat. Ezt megelőzően egy népszerű tévésorozat (Police - New York) hét ré­szét rendezte, és forgató- könyveket ír (The Modem Machine, The Secret History). A harminckét éves rendező az Oscar-díjas Gwyneth Paltrow öccse. SZABÓ G. LÁSZLÓ Sokak szerint ez a tény is sokat segítette abban, hogy amerikai-an­gol koprodukcióban elkészítette parádés szereposztású játékfilm­jét, a Szép álmokat, amelyet Karlovy Vary fesztiválja előtt már a Sundance is bemutatott. Pályakez­désnek nem rossz, mondhatnánk, a film ereje azonban nem annyira az általa megválasztott történet­ben, mint inkább a remek színészi alakításokban van. Ahhoz pedig, hogy olyan színészek vállaljanak szerepet a filmben, mint Martin Freeman, Penélope Cruz, Danny DeVito és nem utolsósorban Gwy­neth Paltrow, elég volt olyan szü­lők mellett felnőni, mint Bruce Paltrow (tévérendező és producer) és Blythe Danner (Emmy-díjas szí­nésznő). Gary, a Szép álmokat központi figurája egykor népszerű zenész volt, ma már reklámfilmekhez komponál pár perces dallamokat. Feleségéhez csupán a megszokás köti, sem lelkileg, sem testileg nem vonzzák már egymást. Gary életé­be új nő lép be, aki a végzetes szere­lem megtestesítője. Érzékisége va­lósággal megbabonázza őt. Mindez azonban nem a valóságban, hanem Gary álmaiban történik, ahol a vá­gyak újra és újra beteljesülnek. Hogy ezek a rendszeresen visszaté­rő éjszakai találkozások még inten­zívebbek legyenek, Gary egy szak­ember véleményét is kikéri, aki pontról pontra elmagyarázza neki eme izgalmas, de nem veszélytelen játék különös szabályait. Láttunk már hasonló filmet. Egy makulátlan elme örök ragyogása volt a címe, az is az ember tudat­alattijába próbált behatolni. Palt­row filmje nem ás igazán mélyre, ha megtenné, talán komolyabbra fordulna a történet, ő pedig vígjá­tékban gondolkozik. Hősét így az­tán többször látjuk mulatságosnak, mint egyre nagyobb belső magány­ban vergődő, idegileg megviselt fi­gurának. Hibái ellenére mégis hat­ni tud nézőire a film, annyira, hogy később még meg is gondolkoztatja, hol az a kényes határvonal, amely álom és valóság között húzódik. Jake Paltrow ritkán álmodik, s ha igen, azt is elfelejti. .Általában rosszul alszom, és na­gyon keveset - mondta Karlovy Varyban -, s mire felébredek, már semmire sem emlékszem abból, ami alvás közben, álmomban törté­nik velem.” Első önálló filmje azonban maga a megvalósult álom. Ezt megelőző­en egymás után három forgató- könyvét utasították vissza. „Filmrendezőnek lenni manap­ság sehol sem könnyű a világban - vélekedik. - Amerikában sem. Elő­állhat az ember bármilyen elképze­léssel, kísérletezhet vagy hozhatja a már jól bevált formát, elsőfilmes­ként nagyon nehezen jut pénzhez, s ha össze is szedi, nem biztos, hogy a neki legmegfelelőbb színészekkel dolgozhat. A sok küzdelembe, még mielőtt forgatni kezdene, bele is fá­radhat, de veszélyes tényező lehet a kudarctól való félelem is. Hogy mi lesz, ha rosszul sülnek el a dol­gok, kap-e újabb lehetőséget, lesz-e még producer, aki bízni fog benne. Még a jól hangzó név is lehet kétélű fegyver. Mindig akadnak ellenfe­lek, akik arra várnak, mikor bukom egy jó nagyot, hogy aztán azt mondhassák: ők tudták, pontosan látták, hogy ez előbb-utóbb bekö­vetkezik, hiszen én is csak azért ke­rültem kiváltságos helyzetbe, mert a szüleim és a nővérem kapukat nyitottak előttem. Ami nem igaz. Az első körben valóban könnyebb dolgom volt, mint kollégáim több­ségének, a döntő helyzetekben azonban már senkit sem érdekelt, hogy ki vagyok, és honnan, milyen családból jöttem. Jó forgatókönyv nélkül én sem tudtam volna labdá­ba rúgni soha. Azt pedig nekem kellett megírnom, nem bízhattam másra. Sem az apámra, sem az anyámra, sem a nővéremre.” Színészválasztásában a megér­zései segítették. A főszerepet egye­nesen Martin Freemannek írta, aki­re évekkel ezelőtt egy tévésorozat­ban figyelt fel. Kiváló ritmus- és re­mek humorérzékére kezdettől fog­va vevő volt, a lényéből áradó em­berség pedig azonnal megérintette. ,A feleség szerepét Gwynethnek adtam, pedig egy kicsit féltem tőle. Nagyon szoros testvéri kapcsolat van köztünk, de attól tartottam, ne­hogy mi ketten izgalmasabbak le­gyünk a közönség számára, mint maga a film, a történet. Ugyanak­kor azt is tudtam: a tehetsége, az ér­zékenysége nagyon fontos szá­momra. Az, ahogy a filmben kinéz, s a figura, amelyet megformál, bi­zonyára előtte is új utat nyitott. Ilyennek ugyanis még senki nem láthatta őt. Penélope Cruz az álom­béli nő szerepében a feleség igazi el­lenpólusa. Esztétikailag ugyanúgy, mint érzelmileg. De hogy kimozdít­sam őt az álomszép nő kategóriájá­ból, nagy adag intelligenciát és pá­toszt is kevertem a figurába. Danny DeVito egy megmosolyogtató cso­dabogarat játszik a filmben, aki ma­ga is szakértőre szorulna. Ahogy Penélope Cruz a tökéletes nő meg­személyesítője, úgy Danny DeVito a mindenki számára ismerős, esendő alak, aki csendes magányával mély együttérzésre készteti a nézőt, kí­nos pillanatában pedig jóízűen ka­cag rajta. Sem őt, sem Penélope Cruzt nem ismertem személyesen, az ügynökeiknek küldtem el a for­gatókönyvet, s miután nekik tet­szett, mindkettőjüknek továbbítot­ták. De hogy igent mondjanak a fel­kérésemre, ahhoz az ő tetszésüket is el kellett nyernem. A legnagyobb csatát, úgy gondoltam, Penélope ügynökével kell majd megvívnom. Szerencsére nem így volt. O is azon­nal ráérzett a figura sajátos humo­rára, ami Penélopénak is imponált. A forgatás során senkivel sem volt gondom. Danny is tudta, hogy ez az első filmem, s végig ott állt mellet­tem. Én érte izgultam, hogy végig jól érezze magát, ő meg egyfolytá­ban rám figyelt és biztatott, hogy ne izguljak, jól alakulnak a dolgok. Ak­kor is rajtam tartotta a szemét, ami­kor a saját munkáját már maradék­talanul elvégezte. Kellemesebb hangulatú forgatásról nem is ál­modhattam volna.” Hajós András és Hegyi György sajátos világot teremtettek, amelyben visszatérő szereplők járkálnak fel-alá EmilRuleZ! a Tornaija Jazz Festen ELŐZETES Tornaija. Július 15-én, azaz vasárnap este nyolc órától nem mindennapi élményben lehet ré­szük a tornaljaiaknak, illetve a környékről oda zarándoklóknak. A Tornaija Jazz Fest keretében az EmilRulez!, Hajós András ,jazz- bitang” zenekara lép fel a helyi művelődési házban. Hajós és He­gyi György annak idején sajátos világot teremtettek, amelyben visszatérő szereplők járkálnak fel-alá, mesélik banális története­iket, melyek akár velünk is meg­történhettek volna. Az Emil- RuleZ! a kétezres évek elejének legsikeresebb „alulról jövő kez­deményezése”: szó szerint a sem­miből evickéltek a slágerlisták élére, valószínűleg azért, mert egyszerre voltak melankolikusak és önironikusak, nagyvárosi va­gányok és romantikus álmodo­zók, bájosan amatőrök és vér­profik. A zenekar mára héttagúra bővült, a régi bossa-novás, intel­ligens, szellemes daloknak hatá­rozottan jót tesz a gazdagabb, dzsesszesebb hangszerelés, a pro­dukció zeneileg is átgondoltabb lett. Aki ellátogat Tornaijára és megveszi a barátságos áron kí­nált belépőt, Hajóson és Hegyin kívül egy csodálatos trombitással (Fekete-Kovács Kornél), egy überprofi dobossal (Kisvári Fe­renc), valamint szimpatikus vo- kálos és billentyűs lányokkal (Ge­reben Zita, Warnus Zsuzska) ta­lálkozhat. Senki ne gondoljon dobhártyarepesztő zúzásra, a „csendes-ülős” koncert akár csa­ládi program is lehet, (juk) Hajós András (Képarchívum) RÖVIDEN Olasz reneszánsz a Szépművészetiben Budapest. Már javában folynak A Mediciek felemelkedése és fénykora - élet és művészet a reneszánsz kori Firenzében című ki­állítás előkészületei Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. A nagyszabású kiállítással nyílik megjövő év január 21-én a magyar- országi reneszánsz év, amellyel Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára emlékezik az ország. A tárlatra firenzei múzeu­mok anyagából több mint kétszáz műtárgy érkézik. A kollekció, amelyben minden jelentős firenzei alkotó munkája szerepel, tulaj­donképpen a magyar reneszánsz előképét mutatja be. A kiállítá­son Botticelli, Filippo Lippi, Fra Angelico, Leonardo da Vinci, Do­natello alkotásai mellett aranykincsek, bútorok, fegyverek idézik fel a reneszánsz kori Firenzét. (MTI) Woody Allen Barcelonáról forgat Madrid. Woody Allen Barcelonáról készít filmes portrét a Man­hattan című 1979-ben készült filmje stílusában. Az egyelőre cím nél­küli film forgatása július 9-én kezdődött a mester legújabb múzsájá­nak kikiáltott Scarlett Johanssonnal, aki a rendező két legutóbbi munkájának (Matchpoint, Füles) főszerepét játszotta. A további sze­repekben olyan népszerű spanyol színészek is feltűnnek, mint Pené­lope Cruz és Javier Bardem. Barcelona London után a második eu­rópai város, amelyet az amerikai rendező egész estés, személyes filmben örökít meg; a bemutató jövőre várható. (MTT/AP) A Pozsonyi Kulturális Nyár zenei programjai Komolyan és könnyedén ELŐZETES A Pozsonyi Kulturális Nyár zenei kínálatával is igyekszik színesebbé tenni a főváros nyári kulturális éle­tét. A júliusi hangversenyek közül csemegézünk. A Bratislava PROMS 2007 elne­vezésű zenei ciklusban cseh művé­szek fellépésével kedveskednek a rendezők. 20-án tartják a Dvorák- éj, 21-én pedig a Hollywoodi éj cí­mű hangversenyt: mindkét alka­lommal a Cseh Nemzeti Szimfoni­kus Zenekar játszik, az első este Libor Pesek, a második este pedig Marcello Rota olasz dirigens ve­zényletével. 22-én műfajváltás tör­ténik: a Dzsesszéjszaka című kon­cert jó hangulatáról Krystof Marek és a www.band.cz gondoskodik. A cseh zenészek minden este 20 órá­tól várják az érdeklődőket a Fő tér­re (a belépés ingyenes). Nem ingyenes viszont Black és a Dog Tail Soup fellépése az Óvá­rosháza udvarán 24-én 20 órától. A liverpooli születésű Colin Veam- combe, alias Black a nyolcvanas évek nagy popsztárja, aki a Won­derful Life című dallal vált vüághí- rűvé. Pozsonyi koncertjére az ír ze­nészekből álló Dog Tail Soup együttessel érkezik. Bach előtt tisztelegnek az evan­gélikus kistemplomban 19-én 20 órától a Hommage a Bach 2007 című hangversennyel, melyen Ivana Pristasová és Igor Karsko hegedűművészek játszanak egye­bek közt Johann Sebastian Bach, Giacinto Scelsi és Alfred Schnittke műveiből. A Pozsonyi Kulturális Nyár Dzsessz a torony alatt című zenei ciklusában ebben a hónapban 18- án a Juraj Griglák & Company látja vendégül Marcel Palondert és Ani­ta Soult, 25-ére pedig a Dodo Sosoka Jazz Trio hívta meg a len­gyel Piotr Baront. Megelőlegezünk egy augusztusi hangversenyt is eb­ből a ciklusból: 1-jén a magyar nép­zenei hagyományokra épülő, jazz és szabad zenei hatásokon átszűrt világzenét játszó Bágyi Balázs Quartet koncertezik a torony alatt. A koncertek helyszíne az Óvá­rosháza udvara, kezdési időpont­juk pedig 20 óra. (tébé) (Anton Finn felvétele) Black

Next

/
Thumbnails
Contents