Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-11 / 158. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Az MKP-elnökség tagjai és a szenei járási pártvezetés képviselői közös tényfeltáró tanácskozást tartottak A testületi ülés egy iskolai tornateremben zajlott Épületet vásárolna az ügyészség Érsekújvárott A szenei régió magyarságáról Helységnév összes magyar % szlovák % összes magyar % szlovák % Csölle - Rovinka Dénesd+Misérd+Doncs 1216 114 9,38 1065 87,58 1274 95 7,46 1127 88,46 Dunajská Luzná 2735 238 8,70 2414 88,26 2932 196 6,68 2640 90,04 Dunaújfalu - Nová Dedinka 1571 525 33,42 1036 65,95 1626 467 28,72 1128 69,37 Eberhard - Malinovo 1289 765 59,35 514 39,88 1349 682 50,56 639 47,37 Egyházfa - Kostolná pri Dunaji 479 363 75,78 116 24,22 458 315 68,78 137 29,91 Fél - Tomásov 2015 1212 60,15 773 38,36 2052 1137 55,41 849 41,37 Gútor - Hanuliakovo 768 533 69,40 233 30,34 945 525 55,56 401 42,43 Hegysúr - Hruby Súr 607 501 82,54 102 16,80 634 471 74,29 154 24,29 Hurbanfalva - Hurbanova Vés 190 59 31,05 129 67,89 228 35 15,35 179 78,51 Magyarbél - Vefky Biel 2118 1085 51,23 1010 47,69 2163 895 41,38 1200 55,48 Nagyborsa - Hrubá Borsa 315 134 42,54 176 55,87 360 114 31,67 239 66,39 Boldogfa - Boldog 401 320 79,80 • 73 18,20 404 284 70,30 99 24,50 Rété - Reca 1222 621 50,82 598 48,94 1239 546 44,07 685 55,29 Szemet - Kalinkovo 849 370 43,58 474 55,83 890 330 37,08 556 62,47 Szene -Senec 14357 3995 27,83 10102 70,36 14673 3246 22,12 10970 74,76 Vők - Vlky 367 300 81,74 58 15,80 399 309 77,44 84 21,05 Zone - Türen 846 728 86,05 117 13,83 842 648 76,96 189 22,45 A magyarok részaránya a Szenei járás magyarlakta településein az 1991-es és a 2001-es népszámlálási adatok alapján (Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala és Gyurgyík László) (Korpás Árpád felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Bordásfalak és hálók közt, a Dévény utcai szlovák alapiskola tornatermében tartotta a nyári szünet előtti utolsó ülését a város képviselő-testülete. A tanácskozáson kereken egymillió koronát hagytak jóvá az őket vendégül látó intézmény felújítására. A képviselők - megfelelő, tágas ülésterem híján - eddig is „vándoroltak”, a Béke mozi nagytermében, a Csemadok és a Matica slo- venská helyi szervezeteinek a székházában többször üléseztek már. Választásuk ezúttal azért esett egy alapiskolára, mert a programpontok közt a város által fenntartott intézmények rossz állaga is napirenden szerepelt. A halasztást nem tűrő, sürgősen elvégzendő javítási munkálatokra összesen 11,11 miihó koronát hagytak jóvá. A képviselők arról is határoztak, hogy e célra a pénzt annak - a városközpontban lévő - ingatlannak az eladásából teremtik elő, amelyet az ügyészség szeretne megvásárolni z önkormányzattól. Dobroslav Trnka főügyész az Érsekújvári Járási Ügyészség számára kérte Gejza Pischinger polgármestertől az Agris Kft. épületét, egy 20,5 millió koronára becsült ingatlant. A polgármestertől megtudtuk, még ezen a héten tárgyalni készül az ügyészséggel az ingatlan mielőbbi eladásáról. A Vár és a Híd utcai alapiskolában fél-félmillió korona értékben korszerűbb szociális helyiségek épülhetnek a nyáron, és a vakáció idején a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskolában is megkezdődhetnek a javítási munkálatok. A tornaterem fűtési rendszerének felújítására 177 ezer koronát, az iskola szociális helyiségeinek rebndbehozatalára 373 ezer koronát kért a tanintézmény vezetése. Sajnos, egyelőre nem hagytak jóvá az iskola számára támogatást az udvar aszfaltozására (181 ezer korona), sem a négy tanterem padlóburkolatának felújítására (130 ezer korona). A Pavol Blaho utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű óvoda 150 ezer koronát kap a terasz felújítására és 145 ezer koronát az új padló- burkolatra. A város vezetése 2005- ben 3,3 millió, 2006-ban pedig 8 millió koronát szánt a fenntartása alá tartozó nevelési és tanítási intézmények felújítására, idén év elejétől 550 ezer koronát. A testületi ülésen lekerült a napirendről a város eddigi gazdálkodásának a módosítását érintő három programpont, ehelyett az Emil Tatárik- strandra tervezett szálláshelyekről tárgyaltak. A képviselők úgy döntöttek, idén nem épülnek nyaralók a strandon, de felújítják a városi uszoda medencéjét. A továbbiakban ingatlanok eladásáról, bérleti szerződések módosításáról határoztak. (száz) Felbomlóban a Pozsony környéki magyarlakta falvak közösségei, és az egyre több betelepülő miatt a magyarok számaránya is fokozatosan csökken. Kevés magyar gyermek születik, s egyre kisebb arányuk kerül anyanyelvű iskolába. Évről évre nehezebb fenntartani a magyar nevelési és tanintézményeket. ÚJ SZÓ-HÍR Munkalehetőség ugyan van a környéken, éppen ezért viszonylag alacsony az állástalanok aránya, de a nagyfokú társadalmi mobilitás, a felfokozott munkatempó a magyar közösség életére is hatással van: egyfelől ugyan egzisztenciát teremt, másrészt azonban nagy kihívást jelent a családok számára, rontja a közösségszervezés esélyeit. Ezek voltak talán a leggyakoribb észrevételek azon a június 26-án tartott szenei fórumon, amelyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos elnökségének tagjai a régión belüli helyzetről beszélgettek a járásbeli MKP-alapszervezetek irányítóival és a járási pártvezetés tagjaival. A tanácskozás résztvevőit Duray Rezső, az MKP szenei járási elnöke köszöntötte. Röviden vázolta a járáson belüli magyarság helyzetét, a helyi és a megyei politizálás lehetőségeit. Hangsúlyozta, az összes járási elnökség között a szenei ösz- szetétele azért egyedi, mert a legutóbbijárási tisztújító közgyűlésen a küldöttek az ő javaslatára mind a 14 alapszervezeti elnököt, a szenei illetőségű Bárdos Gyula parlamenti képviselőt, valamint Agárdy Gábor és Pomichal István megyei képviselőket is a testület tagjává választották. Agárdy Gábor, Pozsony megye MKP-s alelnöke felszólalásában közölte: a megyében annak ellenére is nehéz a jobboldal együttműködése, hogy azt szerződésben rögzítették. Az ok szerinte az, hogy a szlovák jobboldali pártok regionális vezetői nem hajlandóak a kooperációra az MKP pozsonyi kerületi elnökével. „A gordiuszi csomót a párton belül vagy azon kívül el kell vágni” - fogalmazott a magyar megyei alelnök. Pomichal István Pozsony megyei MKP-s képviselő szerint a párton belül meg kell szűnnie az egyes csoportok közti rivalizálásnak, s az ellenzéki időszakot a megfelelő szakemberek kiválasztására és a belső építkezésre szükséges kihasználni. Gujber László, Hegysúr polgármestere és a helyi MKP- alapszervezet elnöke kérte az országos vezetőséget, hogy ügyeljen a kisközségek szempontjaira, mert az ilyen településeknek szerény költségvetésből nehezebb az intézmények fenntartása és a falufejlesztés. Batyka János, a boldogfai pártalapszervezet elnöke, korábbi polgármester röviden jellemezte a Szene tőszomszédságában lévő települést, ahol - mint említette - egyre nő a szlovákok aránya és a lakosság átlagéletkora. A nagyborsai MKP-elnök, Kucera László egyebek mellett arra tért ki beszédében, hogy az alig négyszáz lakosú falubem iskola már nem működik, csak óvoda. Hasonló problémára vüágí- tott rá a párt gútori szervezetét vezető Földes György: falujában ugyan működtetnek magyar iskolát, de az utánpótlással ott is gond van. Gyenge Lajos rétéi MKP-elnök azt panaszolta el, hogy nehéz a magyar közösségi életet szervezni, ha ahhoz a legaktívabbak kevés külső segítséget kapnak. A magyarbéli Sikula László elmondta, falujában egy szlovák óvoda működik, és viszonylag sok az újonnan beköltözött lakos. A féli MKP-elnök, Lépes László emlékeztetett, hogy - a szend mellett - e községben működik a járás egyetlen teljes szervezettségű magyar alapiskolája. Közölte, hogy - bár vannak kifogásai a lappal kapcsolatban - az Új Szó nemrégiben megemlékezett a féli Szembenézés - a problémákkal is magyarok iskolájuk melletti bátor kiállásáról a pártállami időszakban. Neszméri Tünde dunaújfalui MKP-elnök a magyar szervezetek községen belüli, nem éppen problémamentes együttműködéséről szólt, s megjegyezte, hogy az MKP- nak „nem jó a sajtója”. Vincze Dániel zonctoronyi pártelnök ugyancsak említést tett a demográfiai hullámvölgyről, amely az ő lakhelyén is érezteti hatását. Homyák István éberhardi MKP-elnök a fentiekben említett szinte valamennyi problémára kitérve adott jellemzést a településről. Szigeti László, az MKP oktatásügyi alelnöke a beszámolók után jelezte, szerinte a szenei régióban is kistérségi oktatáspolitikai koncepciót kellene kialakítani. Ehhez felajánlotta az országos pártvezetés segítségét is. Agárdy Gábor szerint a magyar'iskolahálózat körzetesítéssel tartható meg, de Szigeti azonnal hozzátette: a 12 fős kisiskolák működtetéséhez a jövőben is ragaszkodni kell. Köteles László szerint viszont a központosítás csá- bítást-kihívást is jelenthet abban az értelemben, hogy a szülő nem a távolabbi magyar, hanem a közelebbi szlovák iskolát választja. A nagyobb gyermekvállalási hajlandóság a jövő záloga - ez már Hugyivár Imre egészségügyi alelnök hozzászólásának volt a fő üzenete. Ladányi Lajos, az országos elnökség tagja úgy véli, az anyanyelvű oktatásügy helyzetének elemzéséhez szociológiai felmérésekre is szükség volna a régióban. Zárszavában Csáky Pál köszönetét mondott az MKP járási elnökének, Duray Rezsőnek, amiért pontos kimutatást vezet a régióbeli magyarság helyzetéről, s „példaszerűen menedzseli” a párt ügyeit. Javasolta, hogy ősszel vagy jövő tavasz- szal tematikus konferencián elemezzék a régió magyarságát érintő problémákat, (kor) A képviselők egy iskolai tornateremben döntöttek arról, hogy idén a korábbi éveknél nagyvonalúbban támogatják a nevelési és tanintézményeket (Csuport István felvétele) A létesítmény még bővíthető, hiszen a Hankook számára ötven hektárt tartottak fenn; a napokban a németországi Metal Finis cég jelezte beruházási szándékát Léva újabb befektetők megtelepedésére számít a helyi ipari parkban FORGÁCS MIKLÓS Léva-Génye. A németországi Metal Finis cég jelezte a város vezetésének, megtelepszik a helyi ipari parkban. A szerződéseket már előkészítették, a felek jelenleg arra várnak, hogy a Nemzeti Földalap meghatározza a befektetéshez szükséges telkek árát. Az összeg nyilvánosságra hozatala után dönt véglegesen a vállalat a letelepedésről; ez lenne az ipari zónában a tizenkettedik cég. Értesüléseink szerint a németeket az ipari parkban működő kanadai Alcan Extruded Production alumínium-megmunkáló vállalat vonzotta Lévára. A németek is az alumíniumiparban tevékenykednek, és szorosan együttműködnének az Alcannal - valószínűleg a nyersanyag-megmunkálás előmunkálatait végeznék. A város a szerződés aláírásáig nem kívánt több információval szolgálni. Sajtóértesülések szerint egy ezer munkahelyet kínáló óriáscég készül Lévára (egyelőre nem nevezték meg). Annyi kiszivárgott, hogy a vállalat nem az autóiparban, sőt egyáltalán nem a gépiparban vállalkozik, és a maga területén Európa legnagyobb cégének számít. Húsz hektárt igényel a beruházásához, és júliusban dönti el, hogy Lengyel- ország, Csehország vagy Szlovákia kínálja-e neki a legmegfelelőbb feltételeket. A város déli határában található ipari park hatvanöt hektáros területe már megtelt, de az ipari zóna még valószínűleg akár ötvenhek- tárnyi területen képes terjeszkedni. Jelenleg ezek a telkek még nagyrészt magánkézben vannak, de a tulajdonosok jelezték, hajlandóak eladni földjeiket. Ezen a területen telepedett volna meg a dél- kóreai autóipari óriás, a Hankook Tire, mely végül nem Szlovákiát választotta, hanem Magyarországot, így a térség elesett az ígért 1500 munkahelytől és a majd’ 15 milliárdos befektetéstől. A veszteség ellenére a város vezetésének sikerült alig két év alatt leszerződni jónéhány céggel, melyek pótolnák a másfélezer munkahelyet. „Alig négy év alatt a járásra jellemző húsz százalékos munkanélküliség 14 százalékra csökkent, és meggyőződésem, hogy 2008 elejéig akár a tíz százalékos határt is elérhetjük, s ez az eredmény nagy mértékben az iprai parknak, az ott letelepedő külföldi és hazai befektetőknek köszönhető” - hagn- súlyozta Stefan Misák, polgármester a holland édességipari óriás, a Leaf International szlovákiai leányvállalatának megnyitó ünnepségén, június 14-én. Misák megjegyezte: közismert tény, hogy a munkanélküliek hat százaléka már valószínűleg soha nem helyezkedik el, tehát valóban komoly eredményről beszélhetünk ezen a téren. Hangsúlyozta, nem feltédenül az alapján döntött a város egy-egy cég mellett, hogy hány munkahelyet kíván létrehozni, hiszen fontos szempont volt a sokszínűség is. Az ipari parkban csak néhány olyan cég van, amely részben vagy zömmel nőknek kínál álláslehetőséget. Ilyen például a Leaf International, a kozmetikumokat gyártó de Miden, a műanyag fogkrém-tubusokat előállító Scan- dolara Tub-Est. A holland Leaffe ezért is van szüksége a térségnek, hiszen a munkaerőpiacon egyértelműbben kevesebb lehetősége van a nőknek, főként a középkorú szakképesítetlen asszonyoknak, akik például a lévai textilipar leépülése után maradtak munka nélkül. A polgármester leszögezte, mivel az élelmiszeriparban tevékenykedő cégről van szó, az ipari parknak nagyon szigorú feltéleknek kell megfelelnie, amelyek megakadályozzák több cég megtelepedését, mivel jelenlétük nem férne össze a közegészségügyi előírásokkal, tehát dönteni kellett, mi a fontosabb. Az ipari park előkészítése még 2001-ben indult meg, de az első állami dotációt 2004-ben kapta a város, s ekkor kezdődhettek a munkálatok. Jelenleg hét vállalat már építkezik, s hárman még idén elkezdik az földmunkákat. Négy cég már beindította a termelést is. Elsőként a svéd Nefab Packaging, majd az osztrák Globo Eastern, a holland Leaf International, s ez év májusában a kanadai Alcan alumíniumfejdolgozó nagyüzem „aktiválódott”. A léva- gényei ipari park egyik sajátossága, hogy a Slovintegra Energy Kft., mely a legmodernebb környezetkímélő technológiával állít elő hő- és villanyenergiát, teljes mértékben képes lefedni a gyártó cégek energiaigényeit, sőt számolnak a bővítéssel is, és szükség szerint a város energiaellátását is biztosítani tudják. Jelenleg hétszáz ember talált munkát az ipari parkban, összességében 2500 munkahelyet ígérnek 2008-2009-ig a beruházók, és eddig 6,5 milliárd korona befektetéséről kötött szerződést a város.
