Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-11 / 158. szám, szerda
31. oldal 32. oldal A leghosszabb karateedzés Lábadozó lány és egy 57 éves sportember is teljesítette a 24 órás próbatételt Nagy utazó volt és csodás mesemondó Nemrég jelent meg először szlovákul Be- nyovszky Móric útleírásainak gyűjteménye Az erdei utak mellett a tűzifahalmokat is megdézsmálták ismeretlenek, a helyiek szerint valószínűleg éppen a határon túlról traktoroztak át a fáért Péterfala a határnyitás után - áldások és átkok A „világ közepe”, vagyis Péterfala, a vulkanikus eredetű Cseres-hegység déli részén, a szlovák-magyar államhatár közvetlen közelében terül el. SZÁSZl ZOLTÁN Az alig 270 lakosú község katasztere 1910 hektár, amelynek nagyrésze a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzethez tartozik. A lakosság fő megélhetési forrása ma is - akárcsak hajdan - a mezőgazdaság. Ehhez a bevételi forráshoz remélhetőleg már a közeljövőben a turizmus, az idegenforgalom is hozzátesz, bár ez még az adott kiváló lehetőségek ellenére gyerekcipőben járó vállalkozási forma. Van a falu mellett egy hatalmas horgásztó, majdnem 60 hektárnyi területen, s a község központjától nem messze, délkeleti irányban a Fenek nevű mocsaras völgy található, amely specifikus, védett állat- és növényvilággal rendelkezik. Van már a szomszédos magyar- országi Domaháza és Péterfala közt turisztikai kishatárátkelőhely is, ami egyszer áldás másszor átok. Áldás, mert végül is a természetes kapcsolódási útvonalak ezen a vidéken is északnyugat-délkeleti irányúak. Átok, mert bizony szokni kell a szabadságot is, meg az együttélést, tisztelve a másságot. Az átkelőhelyen elméletileg gyalogosan és kerékpárral lehetne átlépni az államhatárt, ám egyre több Péterfála - turistacsalogató táj magyarországi fiatal motorkerékpáron, robogón jön át vagy az átkelőn vagy a máig használt erdei utak valamelyikén. Az erdei utak mellett a péterfaliak által tavaly bekészített tűzifahalmokat is megdézsmálták ismeretlenek, a helyiek szerint valószínűleg éppen a határon túlról traktoroztak át a fáért. Adva van hát a határokon átnyúló kapcsolatok lehetősége, meg természetesen jelentkeznek a hétköznapi fékező tényezők is. Péterfala Sáros nevezetű községhez fűződik. Innen származtak a Kissárost és Péterfalvát megalapító nemesek. Egy 1244-ből származó adománylevél Péterfalvát Petiiként említi. Később Sáros lakosai Petiibe költöztek. Minden bizonnyal ekkor épülhetett az a román stílusú templom, amelyet sajnos a múlt század harmincas éveiben lebontottak, torzóit azonban még fél évszázada is látni lehetett. A helyén ma a ravatalozó található és az értékes műemlékre már csak egy a ravatalozó falán lévő tábla emlékeztet. A községben van óvoda, kultúrház, könyvtár, vegyesbolt, vendéglő és futballpálya. A környék erdői jó lehetőséget kínálnak a turisztikát, gombázást és vadászatot kedvelők számára, bár ha az erdőkről szóló, az azokba való belépést korlátozó tervezett új törvény életbe lép, ez a lehetőség veszni látszik. Péterfalára sokan járnak ki, az innen elszármazottak és jelenleg a járási székhelyen, Rimaszombatban lakók szitne kivétel nélkül hazajárnak a hétvégeken. A házak, udvarok rendben vannak; eladó ház ugyan akad a faluban, de a többség ragaszkodik ősi portájához. Ha sikerül a horgásztó melletti üdülőtelep megépítése, Péterfala a járás legforgalmasabb falujává is válhat. Akkor pedig lehetőség lesz a régi portákon a falusi turizmus beindítására, még több rendezvény megszervezésére. A péterfali szorgos és tisztességes lakosok pedig falujuk újabb felvirágzását tapasztalhatják meg. Amit nem csak remélnek, hanem dolgoznak is érte. Itt kezdenénk az építkezést mutatja Köböl Gyula polgármester Ivókút (Szekeres Éva felvételei) Virágból bőven lesz a közterületen polgármestere, Köböl Gyula szerint még csak apró nézeteltérések, problémák voltak, s nagyon reméli, nem is lesznek súlyosabb gondok. „Amikor először nagyobb csoportban jöttek át motorosok a falunkba, akkor megbeszéltük a játékszabályokat, azóta különösebb gond Péterfalán nincs. Hétvégeken átrobognak a falun, vagy a tó felé, vagy a szomszéd településekre mennek, aztán nyugalom van. Más falvakból azonban érkeztek már panaszok kisebb randalírozásról, nézet- eltérésekről. Azt tudom, néhány magyarországi fiatal ide udvarol- gat, a mieink meg a túloldalra, de ez természetes, évszázadok óta ez A lebontott román kori templom volt a nomrális. Ami máris előny, az egyik motoros - miután körbenézett Péterfalán - máris vásárolt egy régebbi házat, így egy ház már megmenekült a fenyegető pusztulástól. Kevés a gyerek a faluban, egyre jobban növekszik az idősebbek száma, s bár mi is úgy tartjuk - félig komolyan, félig tréfásan -, hogy Péterfala a világ közepe, most nem igazán jó idők járnak” - mondta a polgármester. A faluban mégis van élet és erő, a csupa férfiúból álló képviselő- testület egy irányba húz, szeretnék Péterfalát a lehetőségekhez képest fejleszteni. A közeljövőben nagyszabású fejlesztési terv megvalósítását tervezik, egy üdülőközpont kiépítését szeretnék elkezdeni a víztározóként is szolgáló tónál. A horgásztó és környéke már ma is ismert nyaralóhely, lelkes horgászok a szezon kezdetén kiköltöznek ide sátraikba, lakókocsiaikba, és csak szeptemberben költöznek haza. Járnak ide az ország sok részéről, sőt, a -határátkelőhely jóvoltából most már Magyarországról is egyre többen. A falu messzi múltba nyúló története a A kápolna helyét már rendbetették r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2007. július 11., szerda 4. évfolyam, 27. szám Indul a Tiszta l^s! Közöljük a színjeles alapiskolásoknak hirdetett versenyünk szelvényét 29. oldal
