Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-11 / 158. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 11. Európai unió 9 Brüsszel véget vetne a krónikus túltermelésnek - a legtöbb felesleget előállító tagállamoknak kedveznének az Európai Bizottság új rendelkezései A felvizezett borreform sem tetszik a termelőknek Csábító lehet a felajánlott kompenzáció (TASR-felvétel) Brüsszel. Az Európai Unióban évente mintegy 180 millió hektoliter bort állítanak elő, 2,4 millió bortermelő üzemben, 3,6 millió hektárnyi szőlőtermő területen. Az Európai Bizottság a múlt héten fogadta el újabb - stílusosan szólva felvizezett - javaslattervezetét, amely a borpiac teljes átalakítását tűzte ki célul. ÖSSZEFOGLALÓ Az EB-javaslat a tagországok nagy ellenállása miatt az eredetileg tervezett 400 ezer hektár helyett már „csak” 200 ezer hektár szőlőültetvény kivágását indítványozza. Az új tagállamok közül elsőként Magyarország - az unió hatodik legnagyobb bortermelője - bírálta nagyon határozottan a bizottsági elképzeléseket. Budapest szerint a támogatások történelmi alapon történő újraelosztása diszkriminatív, rendkívül hátrányos és igazságtalan a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott 12 tagállam szőlő- és borágazatára nézve. Az EB hangsúlyozta: az uniós borpiac reformjáról szóló javaslatcsomagjával az immár krónikus bortúltermelésnek akar véget vetni, s előmozdítani az erre a célra szolgáló közösségi szubvenciók hatékonyabb felhasználását. A brüsszeli közlemény szerint a borágazat eddigi uniós költségvetése (évi 1,3 milliárd euró) változatlan maradna, de az elköltésében jelentős változások várhatók. Tilos a szárazcukrozás így például a javaslatok értelmében az intézkedések életbe lépésének első napjától kezdve (ez legkorábban 2008 augusztusára várható, hiszen a csomagról még a tagállamok és az Európai Parlament is vitát folytat majd) megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés - így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az exportvisszatérítések -, amely nem bizonyult hatékonynak. A cukor hozzáadásával való alkoholtartalomnövelés, vagyis a szárazcukrozás tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukro- záshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. Szakértők szerint könnyen lehet, hogy ezt a két intézkedést a tagállamok nem fogják jóváhagyni, ez ugyanis különösen érzékenyen sérti érdekeiket. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Kivágási támogatás Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain. A javaslat egyik kulcseleme a kivágási program: a legkevésbé hatékony termelők vonuljanak ki a szőlőágazatból. Nekik az EU-bi- zottság önkéntes kivágási támogatást ajánl. Ez az első évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb lenne, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni a támogatást. A javaslatcsomag szerint összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. A kivágási programra szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik majd vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7174 euróról 2938 euróra csökken. A javaslatok szerint öt évig tartana az átmeneti időszak: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások. 2013 után viszont feloldanák ezeket, hogy a verseny- képes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelők tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre. Boel optimizmusa „Több mint egy évig tartott az európai uniós borágazat újbóli fellendítésének módjáról szóló heves vitánk... Mostani javaslatunk figyelembe veszi a felmerült aggályokat, így többek között előmozdítja boraink népszerűsítését az exportpiacokon, és korlátozza a kivágásokat a környezet- védelmileg érzékeny területeken” - nyilatkozta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a javaslatcsomag kapcsán. „Jelenleg még túl sok pénzt fecsérlünk el, költségvetésünknek több mint harmadát fordítva arra, hogy megszabaduljunk a termelési többlettől, ahelyett, hogy versenyképességünket javítanánk és borainkat népszerűsítenénk. Meggyőződésem, hogy javaslatom erőt fog önteni az európai borágazatba.” A borreform tervezetét egyébként az EB többek között azzal indokolja, hogy az unióban folyamatosan csökken a borfogyasztás, miközben az utóbbi tíz évben a behozatal évente 10 százalékkal emelkedett, az export viszont csak lassan nőtt. Ha a tendencia nem változik, a bortermelési többlet Brüsszel szerint 2010/2011-re eléri az éves termelés 15 százalékát. Az unió évente körülbelül félmilliárd eu- rót költ csak arra, hogy megszabaduljon a bortermelési többlettől, amely nem talál piacra. A déliek járnak jól Az EU a világ legnagyobb bortermelője és -exportálója, de az elmúlt években egyre nagyobb konkurenciával találta szemben magát: a kaliforniai, ausztrál, chilei, argentin, dél-afrikai borok mindinkább előretörnek a piacon, miközben az EU-ban eladatlan „bortavak” keletkeznek. Ezért azután a borreform szükségességét minden tagállam támogatja, de a részletekben már jelentősek a viták. Magyarország például a sajátos klimatikus feltételek miatt ellenzi a cukorhasználat teljes megtiltását a bortermelésben. Glattfelder Béla fideszes képviselő Budapest számára több szempontból is elfogadhatatlannak mondta a borreformról szóló jogszabálytervezetet, többek között azzal érvelve, hogy az alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja, míg figyelmen kívül hagyja Magyarország, Szlovákia és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a bor termelése és a fogyasztása nagyjából egyensúlyban van. Tehát valószínűsíthető, hogy azokban az országokban fogják kivágni a legtöbb szőlőt, amelyek nem felelősek az uniós termelési többlet kialakulásáért, vagyis az új tagállamokban. Az itteni gazdák - akik tőkeerő szempontjából nem versenyezhetnek a nyugatiakkal - számára csábító lehet a felajánlott kompenzáció, többet kapnak a kivágásért, mint amennyi bevételre tesznek szert a bortermelésből, ráadásul minden kockázatvállalás nélkül. Csökkenő szlovák export Itt jegyezzük meg, a 2004-ben csatlakozott 10 ország az uniós bortermelésnek mindössze négy százalékát adja, közülük Magyarország számít a legnagyobb termelőnek az évi 4,5 millió hektoliterrel. Szlovákia a csatlakozáskor 21 ezer ha szőlőt regisztráltatott, de ebből csak 13 ezer ha volt a termő. A statisztikából az is nyilvánvaló, hogy az új tagállamok piacaik megnyitásával inkább enyhítették az uniós borválságot. Szlovákia sokkal több bort hoz be, mint amennyit exportál, tavaly a borágazat több mint 500 millió koronás negatív szaldót produkált. A hozzáférhető statisztikák szerint 2006 utolsó tíz hónapjában 256 ezer hl bort hoztunk be 783 millió korona értékben, egy évvel korábban ez csak 179 ezer hektoliter volt 584 millió korona értékben. Az import növekedése meghaladta a negyven százalékot! Egy érdekes megjegyzés: az importborok döntő többsége 2 literesnél nagyobb kiszerelésben érkezett, vagyis nem elsőosztályú, minőségi, hanem inkább „tömegborokról” van szó. Ami az exportot illeti: 2006 október végéig a szlovák kivitel 60 ezer hektoliter volt 198 millió korona értékben. 2005 azonos időszakában még 85 ezer hektoliter volt a szlovák kivitel, vagyis a borexportjelentős mértékben visszaesett. Igor Mancel, a Szlovák Bortermelők Szövetségének (ZVS) elnöke tegnapelőtt közölte: egyértelműen elutasítják az EB tervezetét. Elsősorban azért, mert megvalósítása csapást mérne régiónkban a minőségi borok piacára, az asztali borok árát pedig túlságosan függővé tenné a mustkoncentrátumok szállítóitól. Szerinte fellépésünket koordinálni kell főleg Németországgal, amely felvállalja a tervezett borreform fő ellenzőjének szerepét. (mti, tasr, sita, ú) Szlovákia dicséretet kapott Brüsszelben - a régi tagállamok teljesítenek a leggyengébben Lelassult az uniós jogszabályok átvétele Ha nem szívják folyamatosan, eloltja önmagát Tűzbiztos cigaretták ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Több jelentést is közzétett a múlt héten az Európai Bizottság az uniós jogszabályok nemzeti jogrendbe történő átültetéséről. A jelentések (uniós szakzsargonban „eredménytáblák”) arról tanúskodnak, hogy mind a belső piaci jogszabályok átvétele területén, mind a hágai programmal összefüggő kötelezettségek teljesítése terén jelentős késedelmeket halmoztak fel a tagállamok. Az egyik jelentés megdicséri Szlovákiát: 2006-ban Pozsony állt a legjobban az igazság- és belügyi jogszabályok átvétele terén a tagországok közül, e. területeken az uniós előírásoknak csak a két százalékát nem sikerült átültetni a hazai jogrendbe. Utánunk Lettország és Csehország következett 4- 4 százalékkal. A listát Olaszország (17 százalék), Görögország (18) és Málta (19) zárta. Egy másik brüsszeli jelentés megállapítja: a legutóbbi, 2007 januári kedvező eredményeket mutató jelentés után romlott a tagállamok teljesítménye a belső piaci jogszabályok átültetése terén. Míg fél éve a jogszabályoknak átlagosan csak az 1,2 százaléka nem volt megfelelően átültetve a nemzeti jogrendszerekbe, addig mostanra a javuló tendencia megfordulni látszik: az eredménytábla alapján a jogszabályok 1,6%-át nem vették át megfelelően a tagállamok. A 2007 márciusában kitűzött célt, miszerint a tagállamok 1%-ra csökkentik ezt az arányt, csak 9 tagállam teljesíti. Érdekesség, hogy sokkal jobban teljesítenek a 2004-ben csatlakozott tagállamok, mint a régi tizenötök: a 10 tagállam közül csak Lengyelország, Csehország és Magyarország nem valósította meg a kitűzött 1 százalékos célt, míg a régiek közül egyedül Németország és Dánia mondhat magáénak legalább ilyen jó mutatót. Szlovákia elérte az 1%- os célt, tehát sokkal jobban áll az uniós átlagnál. A frissen csatlakozott két tagállamnak, Romániának (7,4%-át nem ültette még át a nemzeti jogrendbe) és Bulgáriának (2,9%) még jelentős a lemaradása a többi tagállammal szemben, a régiek közül legrosszabbul a jelenlegi soros elnök Portugália (4,4%) és Luxemburg (3,3%) áll. A belső piaci eredménytábla azt is vizsgálja, hányszor szegték meg az egyes tagállamokban az unió ezirányú rendeletéit: ennek alapján már évek óta Olaszország „vezet”, mintegy 153 esetben állapítottak meg belső piaci szabályszegést. Egy másik jelentés, mely a tagállamok határőrizeti, menekültügyi, bevándorlási és vízumpolitikájának összehangolását célzó hágai program végrehajtását vizsgálja, szintén vegyes képet mutat: az előrehaladás ugyanis nem műiden szakpolitikai területen volt egyenletes, és a jogi eszközök nemzeti jogba való átültetése terén is sok tennivaló vár meg a tagállamokra. A jelentés értelmében az alapvető jogok, az állampolgárság, a polgári jogi jogérvényesülés, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a menekültügy, a migráció és a határpolitika területén előrehaladás történt, míg a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a késedelmek jellemzőek. Például az uniós állampolgárok és családtagjaik szabad mozgásáról szóló 2004-es irányelvet még 19 ország nem vette át. Ugyanilyen magas azoknak a tagoknak a száma, amelyek még nem ültették át saját joggyakorlatukba a pénzmosással és emberkereskedelemmel kapcsolatos előírásokat. (euvonal.hu, tasr, ú) Brüsszel. Betiltaná a hagyományos cigarettákat, s helyettük csak „önkioltós” dohánytermékek árusítását engedélyezné az Európai Bizottság. Az intézkedést a cigaretták által okozott tűzesetek számának csökkentése érdekében vezetnék be, amelyek Európa-szerte évente mintegy 2000 halálos áldozatot és 7500 sérültet követelnek. Brit lapértesülések szerint az EB 2009-től tiltaná be a hagyományos cigaretták forgalmazását. A testület által bevezetni kívánt, tűzbiztos cigarettát úgy alakították ki, hogy ha a dohányzó nem szívja folyamatosan, akkor az az oxigén áramlásának blokkolásával eloltja magát. Az EB folyamatosan egyeztet különböző tűzbiztonsági hatóságok, a dohányipar, valamint a fogyasztói szervezetek képviselőivel. A termékbiztonsági bizottság novemberben terjeszti a kérdést az európai termékek minőségét ellenőrző Európai Szabványügyi Testület elé, s arra kéri majd a grémiumot, alakítson ki uniós szabványt az önkioltó cigarettákra. Egyébként Amerikában a tűzbiztos cigaretták már nem számítanak újdonságnak, New York államban vezették be elsőként az önmagukat eloltó termékeket, s ezt követte nyolc másik amerikai állam, valamint Kanada. Ausztrália jelenleg mérlegeli egy hasonló törvény bevezetését. (euvonal.hu) (Illusztrációs felvétel)
