Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-11 / 158. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 11. Közélet 3 Alkalmazotti jogviszony, határozott időre szóló munkaviszony, részmunkaidő, telemunka Változik a munkatörvénykönyv Szeptember elsejétől lép életbe a munkatörvénykönyv módosított változata, amelyet a parlament a múlt hónap végén fogadott el. A törvénykönyv sok pontban változott. Módosul az alkalmazotti jogviszony definíciója, a munkavégzési megállapodás, a határozott időre szóló munka- szerződés feltételei, a felmondási idő és a végkielégítés egyidejűsége, a túlórák megítélése, a szakszervezetek szerepe stb. - a következő napokban ezeket tekintjük át részletesen. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kormány által „az év törvényének” nevezett jogszabállyal a kabinet és a szakszervezetek elégedettek, még akkor is, ha a szociális partnerek tárgyalása során több javaslatuk végül nem került be a végleges változatba. Az ellenzék szerint a változások negatív hatással lesznek a foglalkoztatottságra, de a törvény mégsem lett olyan veszélyes, mert több módosításról letettek a kormánypártok. A munkáltatók viszont elégedetlenek, úgy vélik, a vállalkozói szféra mindenképpen rosszul jár. A kormány szerint a módosított munkatörvénykönyv az alkalmazottak érdekeit védi, s ezt fogalmazták meg a kormányprogramban is. Kényszervállalkozók alkalmazotti jogviszony Új fogalom, a jelenleg még érvényben lévő munkatörvénykönyv nem tartalmazza. A minisztérium szerint a munkáltatók sok esetben arra kényszerítik a munkavállalókat, hogy kiváltsák az iparengedélyt, s kényszervállalkozóként dolgozzanak. Ezt próbálja kivédeni az alkalmazotti jogviszony meghatározása. Ennek definíciója a törvény szerint a következő: „a munkavállaló és munkaadó közt létrejött alá- és fölérendelt viszonyban az alkalmazott a munkaadó telephelyén, a munkaadó eszközeivel, annak utasításai alapján, az ő nevében, bérért vagy jutalomért, munkaidőben, a munkáltató költségeire és annak felelősségére végzi a munkát, mely főként egy adott tevékenység ismétlődéséből áll.” Ha a munkatevékenység ezen kritériu(Illusztrációs felvétel - SITA) mok mindegyikének megfelel, akkor a munka csak hagyományos munkaszerződés alapján végezhető. „Vállalkozás vagy más tevékenység, amely a polgári vagy a kereskedelmi jogon alapul, nem minősül alkalmazotti jogviszonynak akkor sem, ha az alkalmazotti jogviszony minden kritériumának megfelel” - fogalmaz a törvény. Határozott időre szóló munkaviszony Ilyen munkajogi viszony ugyanazzal a személlyel nem köthető többször egymás után, legfeljebb háromévente egyszer. Kivétel csak bizonyos esetekben lehetséges, például a munkatárs helyettesítése esetén, ha az munkaképtelen, vagy idénymunka esetében, amely nem hosszabb nyolc hónapnál. Ha határozott munkaidőre szóló szerződés jön létre több egymást követő alkalommal, akkor a munkáltató már nem szabhat meg próbaidőt a szerződésben. A munkáltató az eddigi gyakorlattal ellentétben indoklás nélkül nem bocsáthatja el a határozott időre szóló szerződés alapján dolgozó alkalmazottját. A szezonmunkákat közvetítő ügynökségekre ezek a megkötések nem vonatkoznak. Részmunkaidő A jelenlegi törvény értelmében azt a munkaviszonyt, ahol hed 20 óránál kevesebb a munkaidő, bármilyen indokkal vagy akár in dokiás nélkül is fel lehet bontani. Szeptembertől ez akkor lesz lehetséges, ha kevesebb, mint het i 15 óra a munkaidő. Ilyen esetben a felmondási idő 30 nap (jelenleg 15). Az eddigi gyakorlattal ellentétben az ilyen (heti 15 óránál kevesebb) részmunkaidős szerződésnél is járhat bizonyos esetekben végkielégítés. Telemunka Tulajdonképpen a telekommunikációs technológia felhasználásával végzett távmunka, olyan feltételek mellett, amelyet a szerződésben lefektetett a munkaadó és a munkavállaló. A munkaidőt a munkavállaló maga osztja be. Nem jár bértérítés az ilyen munkát végzőnek a túlórákért, az ünnepnapokért és az éjjeli munkáért. A munkavégzéshez szükséges technológiai berendezést, szoftvereket a munkáltató biztosítja. (sán) Az ellenzék szerint az intézkedés miatt még több jól képzett fiatal megy külföldre dolgozni 28 ezer korona felett magasabb lesz a járulék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány újabb sarcot akar kivetni a jobban kereső középrétegre. Akinek a fizetése meghaladja a 28 ezer koronát, januártól több járulékot lesz kénytelen fizetni a Szociális Biztosítóba, és ennek fejében nem kap semmit. Tehát ha megbetegszik, nem lesz magasabb a táppénze, vagy esetleg a munkanélküli segélye, ha később elveszítené állását. A szociális minisztérium el akarja törölni a kivetési alap felső határát, amely alapján a különböző járulékokat (nyugdíj-, munkanélküli-, egészségbiztosítás) fizetjük. Viera Tomanová miniszter a nagyobb a társadalmi szolidaritásra hivatkozik, tehát a jobban keresők többet fizetnének. Az intézkedéssel a biztosító évi 11 milliárd korona pluszbevételhez jutna. Az ellenzék viszont úgy véli, a kormány nem a valóban gazdag rétegektől von el ezzel több pénzt, hanem a magasan képzett, fiatal középrétegtől. A legfelháborí- tóbbnak azt tartja, hogy miközben a befizetendő járulékok növekednének, ezzel párhuzamosan nem emelkednek az állam által nyújtott szociális támogatások. A kivetési alap felső határa most 28 140 korona, ebből fizetjük a járulékokat, a minisztérium javaslata ezt a határt szüntetné meg, tehát a magasabb jövedelemmel rendelkezők több járulékot fizetnének. „Ezzel a kormány elsősorban a középréteg reálbérének növekedését veszélyezteti” - véli Iveta Radicová (SDKÚ-DS). A fiatal szakemberek elvándorlása már így is nagy probléma, ha pedig a parlament elfogadná a minisztérium javaslatát, Ivan Miklós volt pénzügy- miniszter (SDKÚ-DS) szerint „ennek az lesz a következménye, hogy még több jól képzett, rugalmas fiatal távozik külföldre. Az a veszély is fennáll, hogy a képzett szakembereket megtartása érdekében a munkaadók emelik az ő béreiket, a munkásokét pedig csökkentik” A javaslatot a munkáltatók is kifogásolják. „A munkatörvény- könyv módosítása után a miniszternek ez a második, kifejezetten a vállalkozói szféra ellen irányuló lépése, amely minden vállalatot érint, ahol 28 ezer korona felett keresők is vannak. Az alkalmazottaknak csökken a reálbérük, a vállalatnak nőnek a költségei, és elmaradnak a béremelések” - mondta Marián Jusko, a Munkáltatók Országos Uniójának elnöke, (sán) Egy évet adott Mikolaj a probléma rendezésére Több száz egyetemi szak szűnhet meg ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Számos hallgatót fenyeget, hogy megszűnik az a szak, amelyen tanul. Az ok: kevés a szakfelelős, vagyis az a személy, aki az adott szakon garantálni hivatott a képzést. A gyakorlatban egy-egy professzor vagy docens párhuzamosan több szakért is felel. Ez azonban ellentmond a felsőoktatási törvénynek, szükségmegoldás, sokáig tehát nem tartható. Az egyetemek a napokban egyéves határidőt kaptak az oktatási minisztériumtól, hogy gondoskodjanak szakfelelősökről, ellenkező esetben elveszítik az érintett szakra vonatkozó működési engedélyüket. Jelenleg az oktatási minisztérium információi szerint mintegy 350 tanulmányi szak „lóg a levegőben”. Konkrétan nem tudni, melyek, azt sem, mely egyetemeken. A szaktárca azt sejteti, mindegyiken. Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem rektora lapunknak elmondta, nem hivatalos forrásból úgy értesült, a gazdaság- tudományi kar esetében merült fel a szakfelelős személyének kérdése. „Az Akkreditációs Bizottsággal a napokban kívánjuk tisztázni a helyzetet. Mi úgy gondoljuk, a minőség biztosítása a részünkről megoldott. A képzést a karon egy magyarországi egyetemről érkezett szakfelelős garantálja” - magyarázta Albert Sándor. A rektor szerint a munkatörvénykönyv nem tiltja a párhuzamos foglalkoztatást. Hangsúlyozta, ezzel együtt szükség esetén képesek lesznek új szakfelelőst találni. Albert reméli, szakok megszüntetésére nem kerül sor. Mindenesetre azok az egyetemek, melyek egy éven belül nem találnak megoldást a problémára, elveszítik akkreditációjukat, magyarán búcsút mondhatnak diplomaadási joguknak, természetesen csakis a szóban forgó szakok esetében. Ezt Ján Mikolaj oktatási miniszter üzente a napokban a felső- oktatási intézmények vezetőinek. Az egyetemek szerint ennyi idő alatt szinte lehetetlen biztosítani megfelelő létszámban szakfelelősöket. Viktor Smiesko, a hazai felsőoktatás egyik legfőbb képviseleti szervének, az Egyetemi Tanácsnak az elnöke szerint sokkal valószínűbb, hogy kényszermegoldásként szakokat vonnak majd össze. A Diáktanács elnöke, Jaroslav Juriga attól tart, egyes szakok megszűnésével az érintett hallgatókat átirányítják majd a rokon szakokra. Szlovákiában jelenleg mintegy nyolcezer szakon folytatnak felsőfokú képzést, ezzel szemben a professzora száma csupán 1200, a docenseké pedig 2500. Összesen tehát mindössze 3700 olyan személy található az országban, aki egyetemi képzést garantálhat. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy egy szakfelelős párhuzamosan az alap-, a mester- és a doktorképzést is garantálhatja egy tanulmányi szakon belül. Ugyanígy a rokon szakoknál is elegendő, ha egy professzor vagy docens felel például a szlovák nyelv és történelem, valamint a szlovák nyelv és földrajz szakpárosítás esetében. Mikolaj emlékeztetett, a pedagógiai irányzatú szakok köre a legkiterjedtebb, számuk eléri a négyezret. Több mint a fele ugyanakkor, noha akkreditált, az érdeklődés hiánya vagy egyebek miatt gyakorlatilag nem működik, (-cz-e, hn) Aláírta az államfő a rádiódíjról szóló módosítást Büntetőkamatok törölve ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Fellélegezhetnek a rádiódíjakból adósságot felhalmozó előfizetők, már biztos, hogy nem kell késedelmi kamatot fizetniük. Ivan Gasparovic államfő aláírta az általános pardon kiteijesztéséről szóló törvénymódosítást, melynek lényege, hogy azok is mentesülnek a büntető kamattal terhelt összeg befizetése alól, akik az általános pardon életbe lépése, vagyis 2006 februáija előtt rendezték alaptartozásukat. A Lawyer Partners behajtócég ezentúl tehát nem követelhet kötbért az adósságukat már rendezőktől. A közszolgálati rádiónak egyelőre nem sikerült elérnie, hogy a bíróság kimondja, a cégnek nincs joga a kinnlevőség behajtására. A bíróság ráadásul formai okokra hivatkozva elutasította a rádió előzetes intézkedés foganatosítására vonatkozó kérelmét is. A rádió jelenlegi vezetése szerint a szerződés, amit az előző menedzsment kötött a Lawyer Partners-szel, érvénytelen, döntés legkorábban októberben várható, (-cz-e) Szerda Közáp-Európa fölött alacsony légnyomású levegőréteg húzódik kelet felé. Napközben változóan felhős lesz az égbolt, az ország nagy részén záporokra és szórványos esőre kell számítani. Változóan felhős lesz az égbolt, helyenként záporok valószínnek. Péntek 1000 Változóan felhős égbolt, szórványosan kialakulhatnak gyenge záporok, g b iifim—q1im>hiI<hí^ ji pmmAm oldaliul flhmhsfá vi WMMWwiuivyra ■ ivwimi uiimivh viwmuii A térképen a legmagasabb nappali bőmérsékleteket tüntettük tel, Szél: NY, 10-25 km/h Szombat Derült vagy változóan felhős égbolt, 77T7TT A levegő hőmérséklete egyes Velence Ciprus Kanári-szigetek Mallorca Nápoly 24726° Nizza 28730° Rimini 22724° Split 24728° Várna 26726° Thessaloniki A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Y szél melegfront * ciklon ^ hidegfront - - okkluziós front v anticiklon Pozsony Besztercebánya Kassa 05.03 Pozsony 04.54 Besztercebánya 04.45 Kassa 20.49 Pozsony 480 árad 20.43 Komárom 280 árad 20.35 Párkány 180 változatlan Készíti az SHMÚ VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony jobbára felbős ég 12° 20° záporok 13° 23° jobbára felhős ég 13° 26° Nyitra záporok 12° 21° záporok 13° 22° jobbára felhős ég 12° 25° Dunaszerdahely felhős ég 12° 21° telhős ég 13° 23° jobbára felhős ég 12° 25° Komárom borult ég 12° 21° jobbára felhős ág 13° 23° jobbára felhős ég 13° 26° Ipolyság borult ég CSI esi esi jo bbára felhős ég 11° 22° jobbára felhős ég 10° 25° Rimaszombat záporok 11° 21° telhős ég 12° 21° jobbára felhős ég 11° 25° Kassa záporok 12° 20° záporok 12° 22° jobbára felhős ég 12° 25° Kiratyhelmec jobbára felhős ég 15° 23° záporok 1D° 20° felhős ég 10° 23° Besztercebánya változóan felhős 11° 20° záporok 10° 20° felhős ég 10° 23° Poprád záporok 9° 15° záporok 7° 18° záporok 8° 21° 15°/23° iH zél: ÉK-K, 5-25 km/h Csütörtök 1377°
