Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-09 / 156. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 9. Kitekintő 13 A Bemard Weber által létrehozott svájci magánalapítvány 2006. január elsején hozta nyilvánosságra és bocsátotta szavazásra a huszonegy építményből álló listát A világ hét új csodája Lisszabon. A kínai nagy fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichén Itzá, a római Colosseum és az indiai Tádzs Mahal lett a modern világ hét csodája, a Gízai piramisok pedig „a ráadás” - jelentették be szombat este a lisszaboni Luz stadionban tartott ünnepségen. ÖSSZEFOGLALÓ Az újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon január óta leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke közül. Az ünnepségen, amelyet mintegy száz országban közvetített a televízió, részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordániai királyné és Jósé Sócrates portugál kormányfő. A hét új Világcsoda kiválasztását Bemard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezte azzal a céllal, hogy kiegészítsék az ókori világ hét csodájának listáját. Ezen az epheszoszi Artemis-templom, Szeiúirámisz babiloni függőkertje, Mauszólosz síremléke, a halikarnasszoszi Ma- uszóleion, a rhodoszi Kolosszus, az alexandriai világítótorony, az olimpiai Zeusz-szobor és a gízai nagy piramis szerepelt. Közülük napjainkig csak Kheopsz piramisa maradt fenn. Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint először egy ókori görög író, Szidóni Antipatrosz vette lajstromba. „Soha ezelőtt ennyien nem vettek részt egy virágméretű döntésben” - mondta a Benfica stadionjában tartott ceremónián Hilary Swank színésznő. „Őrölök, hogy a történelemben most először a világ képes volt szavazni és dönteni” - mondta Jósé Freitas do Amaral volt portugál külügyminiszter, a Weber által alapított A Vüág Hét Új Csodája alapítvány bizottsági tagja. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) elhatárolódott a kezdeményezéstől. A kulturális sokféleség megőrzését hirdető Weber kezdeményezése nagy felháborodást keltett Egyiptomban, az egyedüli fennmaradt ókori világcsoda országában, amelynek illetékesei - köztük Zahi Havasz műemléki főfelügyelő - semmi értelmét nem látták, miért lenne szükség a „7 új” kijelölésére. Az egyiptomi konfliktust május elején azzal oldotta meg az alapítvány, hogy az egyiptomi piramisokat kiemelték a 21-es listából és tiszteletbeli csoda státuszt biztosítottak nekik. Ezzel húszra csökkent a jelöltek száma, és szombaton este tulajdonképp 7+1 csoda volt kihirdetve a lisszaboni Luz stadionban. A 21, illetve 20 „elődöntősből”, amelyek listáját az UNESCO volt vezérigazgatójának, Federico Ma- yornak az elnökletével választotta ki egy nemzetközi zsűri, olyanok nem jutottak tovább, mint például a párizsi Eiffel-torpny, a kambodzsai Angkor Vat dzsungelváros, a moszkvai Vörös tér, a New York-i Szabadság-szobor vagy a sidneyi Operaház. A kínai nagy falnak, a Kínai Birodalom jelképének építése több mint 2000 éve kezdődött meg. Minden bizonnyal a világ leghosz- szabb emlékműve. Az UNESCO 1986-ban vette fel a Világörökség listájára. Petra romváros Jordánia fővárosától, Ammántól mintegy 200 kilométerre délre található, szintén a világörökség része. Számos templomát, fürdőjét és sírját a homokkő sziklába vésték. A Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe. Öt évi munka után 75 évvel ezelőtt állították fel a 710 méter magas Rio de Janeiro-i Corcovado-hegyen. Rio leglátogatottabb műemléke: évente 1,8 millió turista keresi fel. Egyébként ennek a szobornak a beválasztása okozta a legnagyobb meglepetést. Az Andokban, az Urubamba folyó völgyében található Machu Picchu inka romváros Peru fő idegenforgalmi nevezetessége. A XV. században építették Pachacutec inka császár idejében. Machu Picchu feltehetően zarándokhely és csillagvizsgáló volt. Naponta több mint kétezren látogatják a UNESCO által 1983-ben világ- örökséggé nyüvánított „elveszett” várost. A mexikói Chichén Itzá ma- ja-tolték romvárost Kr. után 500 körül építették a Yucatán- félsziget északi részén. Legjelentősebb épületei az 54 méter magas piramis, egy csülagvizsgáló és a Yucatán-félszigetnek a toltékok általi meghódításának emléket állító Harcosok Temploma. A Róma jelképének számító Colosseumot mintegy kétezer éve építették, a Kr. utáni első században. Építését Vespasianus császár uralkodása alatt kezdték meg és Titus idején fejezték be. A mintegy 50 ezer néző befogadására alkalmas építmény Róma legnagyobb amfiteátruma volt. Ez az egyedüli európai emlékmű, amely bekerült az újkori világcsodák közé. A szintén a világörökség listáján szereplő Tádzs Mahalt az indiai Agrában Sáhdzsahán nagymogul építette a XVII. században szeretett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke szülésekor vesztette életét. A várostól északra található fehér márvány épület India leglátogatottabb nevezetessége. Évente több mint hárommillióan keresik fel. (mti, index) A perui Machu Picchu Az indiai Tádzs Mahal (SITA/AP- és Reuters-felvételek) A mexikói Chichén Itzá A kínai nagy fal A jordániai Petra romváros A Megváltó Krisztus szobra Rio de Jeneiróban A római Colosseum
