Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-04 / 127. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 4. www.ujszo.com MEGSZÜLETTEM... Nevem: Fejes Ágika Szemem színe: kék Hajam színe: barna Születési súlyom: 3600 g Hosszam: 56 cm Lakhelyem: Rimaszombat EZ-AZ Koraszülötteknek ingyen Július elsejétől változás történik a pneumokokkusz okozta fertőzés elleni védőoltás térítésében. Az egészségbiztosítók teljes mértékben fedezik a baktérium elleni vakcinát a kétévesnél nem idősebb kora­szülött gyermekeknek, valamint azoknak, akiknek születési súlya nem haladta meg a 2 500 g-ot. Az újszülöttek és a 60 évesnél időseb­bek pneumokokkusz elleni általános oltása egyelőre javaslat marad. Nappali rehabüitációs központ nyílt A Pozsony melletti Csöllén (Rovinka) megnyílt a Vcielka nap­pali rehabilitációs központ az egészségkárosult gyermekek szá­mára. Szeptembertől a Szlovákiá­ban egyedülálló, családi típusú in­tézményben lehetőség nyílik arra, hogy a beteg gyermekek fejlesz- szék testi és szellemi képességei­ket. A 3-12 éves gyermekeknek nemcsak tornaterem, vízterápiai helyiség és infravörös szauna, hanem célszerűen berendezett pihenőterem is rendelkezésükre áll. (ú) VERSENY Elősegíti a jó emésztést A 6. hónaptól kezdve hozzá lehet szoktatni a babát a szilárd táplálékhoz. Fontos, hogy min­den vitamin és ásványi anyag benne legyen. Megfelelő alternatívát jelenthet a Sunarka Dobré ráno és Dobrú noc. Gyümölccsel is lehet ízesíteni. Elősegíti a jó emésztést. • Kérdésünk Mikor lehet az úfszülöttet szilárd táplálékhoz szoktatni? Válaszaikat nyílt postai levelezőlapon szerkesztőségünk címére küldjék. Három olvasónknak gyermektápszert küldünk. ^ St*narka 6. I babatápszer A szlovákiai jogrend szerint az egészségbiztosító a nő 39. életévéig 2 vagy 3 próbálkozási ciklust fedez Minden 6. pár gyermektelen Évente több mint ezer gyer­mekkel több születhetne, ha a társadalom támogatná a mesterséges megterméke­nyítés korszerű módszerét, hangzott el az elmúlt na­pokban a meddőségről tar­tott sajtótájékoztatón. A baj az, hogy az érintettek ehhez a megoldáshoz csak sokéves sikertelen gyermekvállalási próbálkozás után jutnak el. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szakemberek egybehangzó vé­leménye szerint a gyermekvállalási kedv 1989 után látványosan le­csökkent, ami a rendszerváltást kö­vető bizonytalansággal, a gazdasá­gi körülményekkel (munkanélküli­ség, alacsony jövedelmek), a fiata­lok életmódjának megváltozásával (karrier, tanulás) magyarázható. Szlovákiában minden hatodik pár képtelen a spontán gyermek- nemzésre. A lelküeg megterhelő, csak részeredményeket hozó keze­lés rendszerint több évig tart, és rá­nyomja bélyegét a partnerkapcso­lat minőségére is. Nem egy házas­ság bomlik fel azért, mert nem jön a várva várt gyermekáldás. Mivel sok pár a gyermekvállalást eleve későbbre tervezi, ilyen vonatkozás­ban az idő is nagy szerepet játszik. Nagyon fontos, hogy a gyermekte- lenség gyanújának felmerülésekor a pár mihamarabb forduljon orvos­hoz (akár a körzeti orvoshoz is), aki útba igazítja a leendő szülőket. Bár még nem értük el a fejlett nyu­gat-európai országok szintjét, de már nálunk is egyre több pár fordul a mesterséges megtermékenyítési központokhoz, amelyekből Szlová­kiában hét van: három-három Po­zsonyban és Kassán, egy pedig Martinban. A szlovákiai jogrend szerint az egészségbiztosító a nő 39. életévéig 2 vagy 3 próbálkozási ciklust fedez. A meddőség nemcsak a konkrét pár, hanem az egész tár­sadalom problémája. Ennek követ­keztében évente 50 százalékkal ke­vesebb gyermek születik, mint 1950-ben. (ki) Mikor nevezhető meddőnek a pár? Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint meddőnek nevezhető az a pár, amelynek egy évig tartó nemi kapcsolat után sem születik gyermeke. Világviszonylatban a párok több mint 10 százalé­ka gyermektelen, vagyis 60-80 millió pár. A meddőség ma már civili­zációs betegségnek számít. A szlovákiai viszonyokat tekintve ez azt jelenti, hogy nem biztosított a lakosság reprodukciója, s növekszik az átlagéletkor. Szlovákiában nemcsak az elsődleges, hanem a másod­lagos meddőség is növekszik, ami azt jelenti, hogy második vagy har­madik gyermek világrahozatala is nehézségbe ütközik. A népszapo­rulat hosszabb ideje csökken. „ A szlovákiai mesterséges megtermékenyítési központok honlapjai www.iscare.sk www.gyn-fiv.sk www.gyncare-sk-com www.spln.eu www.sanatoriumhelios.sk www.ferticent.com A jól beszélő, és főként jól beszéltető környezetben az apróságok hamarabb tanulnak meg beszélni Locsi-fecsi vagy néma levente a csemetém? AJÁN1Ó Vannak kicsi gyerekek, akik még járni sem tudnak, de már mindenféle szavakat mondogat­nak. Más apróságok sokáig meg sem szólalnak, majd hirtelen meg­lepően hosszú mondatokban be­szélni kezdenek. Érdekes, hogy ugyanabban a környezetben mennyire eltérően fejlődhet a test­vérek beszédkészsége. A jól beszélő, és főként jól beszél­tető környezetben az apróságok hamarabb tanulnak meg beszélni, és használni is akatják ezt a tudást. A gyermekkori beszédkényszer (logorhea) - ezekre a fiúkra és lá­nyokra mondjuk, hogy be nem áll a szájuk - személyiségfüggő. A há­rom-négy éves gyerek már képes önállóan információkat fölhalmoz­ni, és kényszere van, hogy tudását megossza a rá figyelő környezettel. Ennek a folyamatnak az elején, két­évesen kezd kialakulni az éntu­datuk, és jön a miért korszak, ami­kor válaszokat is vár. Verbalizmus: a latin kifejezés magyarul szóözönt jelent: felszí­nes, a tárgyi tudás hiányát, kellő­képpen meg nem értett ismerete­ket tükröző üres beszéd. A pedagó­giában például éppen ezért már a reneszánsz kortól kezdve minden felelősségteljes neveléstudományi irányzat fellép ellene, mivel nélkü­lözi a tananyag valódi elsajátítását. Bal agyféltekénk valamivel na­gyobb a jobboldalinál. Itt találha­tók a beszéd megértésének és hasz­nálatának képességét szolgáló köz­pontok, de egyénileg változó for­mában és mértékben. A bal agyfél­tekének általában kiemelt szerepet tulajdonítanak a fogalmi gondol­kodásban, tervezésben, a dönté­sekben, hiszen nagyon sok képes­ségünk a beszédhez, a nyelvhez kö­tött. A bal agyfélteke tehát minde­nekelőtt a beszéd, a kommunikáció képességére specializálódott. Kü­lön központja van a beszéd megér­tésének; külön a nyelv aktív hasz­nálatának; külön a konkrét, külön az elvont, jelképes fogalmak meg­értésének; külön a szótalálásnak; külön a szavak gyors összetűzésé­nek; külön a nyelvtani szabályok értelmezésének. Ezeket a készsége­ket külön-külön lehet mérni, és az egyes tesztek eredményei nem mindig párhuzamosan változnak. zá sokat, meséljenek neki képes­könyvből, énekeljenek. Mit tehet a szülő? ♦ Az első és legfontosabb, hogy ne érezze tehernek a szóáradatot, ne csak meghallgassa kicsinyét, ha­nem beszélje meg vele, mi érdekli. Ha elmegy az óvodába gyermeké­ért, ne csupán az legyen a kérdés, mivel telt a napja: minden apróság kerüljön a figyelem központjába: kanállal ettél, miről sugdostatok a kis pajtásoddal. ♦ A gyermeket meg kell tanítani a szabályokra, például arra, hogy meg kell hallgatni másokat is. Ilyenkor lehet azt mondani neki: te elmondtad a véleményed, most hallgassuk meg a testvéredet, az aput, a nagyit. ♦ A televíziónak ne legyen gyerek­pásztor funkciója a családban, va­gyis ha nem ér rá, ne ültesse cseme­téjét a készülék elé. ♦ A cseperedő apróságok szeret­nék fölfedezni a világot, ehhez mindenképpen a szülő adja meg az alapot. A vizuális inger segít neki ebben: olvassanak együtt mesét, húzza maga mellé a kicsit, magya­rázza meg a képeket. Ha ő eleinte nem is ért mindent, szókincse még­is látványosan fejlődni fog, kíván­csisága kielégül. Mire iskolába ke­rül, minden bizonnyal meglátszik majd a fogalmazásán, hogy édes­anyja mondta meséken nőtt föl. (babamama) Mikor van gond? Nem kell aggódnia, ha gyermeke kevesebbet vagy kevésbé érthetően beszél, mint egyidős társai. Megké­sett vagy zavart beszédfejlődésre csak hároméves kora után kell gya­nakodnia, ha jelentős eltérést ta­pasztal az általában elfogadott­nál. A megkésett beszédfejlő­dés leggyakoribb oka, hogy a kicsi rosszul hall, ezért ha kétévesen még egyál­talán nem beszél, ér­demes hallását szak­orvossal megvizs­gáltatni. Ha a fül- orr-gégész nem talál kimutatható halláskároso­dást, . váljanak még néhány hó­napot. Addig is beszéljenek hoz­Az óá-tól a mondatokig A kutatók különböző grádicsokra osztják az „átlaggyerek” fejlődését. Egy-egy apróság előbb vagy később is eljuthat a fejlődés bizonyos ál­lomására, a hangsúly a folyamatosságon van. ♦ 1 hónapos: figyel a hangokra ♦ Másfél hónapos: mosolyog ♦ 3 hónapos: felismeri szüleit, a hangokát, egyes tárgyakat, gügyögni kezd ♦ 4 hónapos: ha hangokat hall, válaszként hangokat ad, nevet ♦ 5 hónapos: tekintetével követi a mozgást, reagál az arckifeje­zésekre ♦ 9 hónapos: utánozza a gesztusjátékokat ♦ 10-11 hónapos: több szótagosan gagyog, szavakat mond, de még nem használja megfelelően ♦ 14 hónapos: az egyszerű utasításokat követi, némely szava­kat már helyesen használ ♦ 16-17 hónapos: újabb szavak követik az elsőket, egyszerű szavak kíséretében rámutat a kívánt tárgyra ♦ 22-24 hónapos: szókincse kitágul, képes kifejezni egyszerű kívánságait, mondatokban beszél. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents