Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-04 / 127. szám, hétfő

Kitekintő - hirdetés 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 4. A döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború között az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett, ami behatárolta a lehetőségeket Nyolcvanhét éve írták alá a trianoni békét A béke feltételeit a magya­rok részvétele nélkül, az 1919-20-as párizsi békekon­ferencián határozták meg, melynek célja a vesztesek megbüntetése, köztük az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése volt. MT1-HÁTTÉR Nyolcvanhét éve, 1920. június 4-én írták alá az I. világháború győztesei Magyarország képvi­selőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban a magyar béke- szerződést. Apponyi Albert, a magyar kül­döttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki álláspontját. Do­kumentumok és térképek segítsé­gével mutatta be a népességföld­rajzi helyzetet, s főleg történelmi és jogi érvekre támaszkodott - tel­jesen hatástalanul. A népszavazás kérdését is felvetette az elcsatolan­dó területeken, de a konferencia e javaslatát sem vette figyelembe. A békefeltételeket 1920. májusban adták át, ezek olvastán az eredeti küldöttség lemondott, így a szerződést magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi mi­niszter és Drasche-Lázár Alfréd kö­vet írta alá. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közle­kedés, bezártak az üzletek. A 364 cikkből álló szerződés ki­mondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtil­totta, hogy a Népszövetség engedé­lye nélkül bárkivel államszövetség­re lépjen. A haderő létszámát 35 ezer főben maximálta, tiltotta az Az I. világháború győztesei Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban írták alá a magyar békeszerződést (Képarchívum) általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzetet s korlátozta a fegyvergyártást. Az országnak meg kellett térítenie az általa oko­zott háborús károkat (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam min­den vagyonát és bevételét. A nem­zetközi kereskedelemben a győztes hatalmaknak meg kellett adni a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzet­közi katonai ellenőrző bizottság felügyelte. A diktátum kimondta: az Oszt­rák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Ma­gyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilomé­terről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentet­ték. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiá­hoz, Erdély, az Álföld keleti pere­me és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bá- nát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királyság­hoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került. Lengyel- ország Szepes és Árva megyékből kapott területeket, az olaszok 1924-ben Fiúmét és környékét sze­rezték meg. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmé­nek 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es nép­számlálási adatokat nem vette fi­gyelembe, így a magyarság egy- harmada, mintegy 3,2 millió ma­gyar is az új határokon túlra került, fele részük összefüggő tömbben élt a határ mentén. A nemzetisé­gek egyenjogúságáról szóló ren­delkezések papnőn maradtak. A határvonalakat a kisantant stratégiai megfontolásai alapján húzták meg, a néprajzi, történel­mi, gazdasági-közlekedési vagy ‘katonai elvek csak a magyarok szá­mára kedvezőtlen esetekben érvé­nyesültek. A nagyobb határ közeli városok (Pozsony, Kassa, Nagyvá­rad, Arad, Szabadka) s a köztük lévő vasútvonalak az új államok­hoz kerültek, a határokat hajózha­tó folyók (Duna, Dráva, Tisza-ka- nyar) mentén húzták meg, de az Ipolyt is ide sorolták. A négy nagy­hatalom közül északon csak az an­golok, keleten csak az amerikaiak, délen csak az olaszok támogatták a magyar törekvéseket, így azokat mindig leszavazták. A békekonferencia számunkra kedvezőtlen fordulata volt, hogy 1919 decemberben az amerikaiak eltávoztak, mivel Wüson elnök nem tudta érvényesítem elképze­léseit a közép-európai föderáció­ról, sem a 14 pontjában szereplő önrendelkezési jogot. Hazautazá­sa után Clemenceau francia kor­mányfő diktálta az értekezlet me­netét, s számára a kisantant-orszá- gok szempontjai voltak fontosak. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycik­kel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszava­zás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Somoskő és környéke 1923-ban tért vissza. A döntés sokkolta a magyar tár­sadalmat, a két világháború közti években az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett, ami behatárolta a lehetősége­ket. A Párizs környéki békék hibás döntései jelentősen hozzájárultak a II. világháború kirobbanásához, s a térség országainak rossz viszo­nya szerepet játszott abban, hogy 1938 után egyikük sem tudott a német, majd a szovjet terjeszke­désnek ellenállni. Magyarország az 1938-40-ben ideiglenesen visszanyert területekért a háborús részvétellel fizetett Hitlernek, az 1947-es párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza. A trianoni döntés a Monarchia helyén újabb soknemzetiségű álla­mokat teremtett, így nem a kisebb­ségi kérdés megoldását, hanem éppen ellenkezőleg: elmérgesedé­sét eredményezte. „A trianoni trauma vélhetően azért olyan erős, mert évszázadok kudarcélményei tetőződtek benne, és mert tulajdonképpen a sikerte­lenségre való ítéltetettség szimbó­lumává vált” - úja Ormos Mária történész. SZLOVÁK LEGENDÁS ALBUMOK A SME NAPÍIAP KÖNNYŰZENEI SOROZATA A BEZ LADU A SKLADU nevet viselő együttes az alternatív rock legendájává vált. A szaxofon jellegzetes hangja, a sajátos zenei nyelv és Miso Kascák előadásmódja a dadaista szöveggel együtt ismertetőjelévé vált a zenekarnak, melynek kvalitásait az idő igazolta. SLOVENSKÉ LEGENDARNE ALBUMY A BEZ LADU A SKLADU XMETOV című albuma mától kapható az újságárusoknál 149 koronáért. A sorozatban az elmúlt évtizedek könnyűzenei termésének legjelentősebb albumai közül jelenik meg tíz, melyek április 30-a és július 7-e között lesznek kaphatók az újságárusoknál 149 koronáért. A teljes sorozat vagy az egyes albumok kedvezményes áron, 129 koronáért megrendelhetők a kiadó címén: Petit Press a.s., Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava vagy e-mailben: albumy@sme.sk . Részletes információk és megrendelőlap a www.albumy.sme.sk címen. Lemezek, mefyek meguáfto^tatták a s^íooák popzene arcát elő KONCERT elokoncert.sk JUNIUS 1 • vasarnap este nyok óra B0DR0GSZERDAHELYI SPORTPÁLYA a. hétfő este nyok óra SZEPSI - ARÉNA SPORTCENTRUM kedd este nyak óra GOMBASZÖGI SZABADTÉRI SZÍNPAD ZSELÍZI SZABADTÉRI SZÍNPAD KOLONI SZABADTÉRI SZÍNPAD SOMORJA - ROMLÉ GALÁNTAI SZABADTÉRI SZÍNPAD KOMÁROMI SZABADTÉRI SZÍNPAD péntek este nyok óra BP-7-12206 HIRDESSEN ON IS NÁLUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents