Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-29 / 149. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 29. Kultúra 9 Mától: filmfesztivál Karlovy Varyban - idén mindössze két magyar alkotás szerepel a mustrán Száz szög, több mint kétszáz film Negyvenkettedik fejezeté­hez érkezik ma este a karslbadi fesztivál. Csehor­szág egyik legszebb fürdő­városában a világ egyik leg­rangosabb filmes eseménye kezdődik, amelyen az el­múlt évekhez hasonlóan az idén is több mint 200 alko­tást láthatnak a nézők. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Újítás” az új fejezet elején: a mustra rendezői úgy döntöttek, nem folytatják a tizenkét éve bein­dított fesztiválklipek sorát. Elma­rad tehát a minifilm, a humorral vagy nosztalgiával, izgalommal vagy élcelődéssel, érzékiséggel vagy ártatlansággal töltött másfél­két perces történet, amelyet köz- vedenül a vetítések előtt láthatott a közönség. 1995-ben Jaroslav Bra- bec örvendeztette meg miniatűr re­mekével a nézőket, őt követte ké­sőbb Sasa Gedeon, Jan Svérák és Jan Hrebejk, majd 1999-ben a vá­góként nevet szerzett Jan Mattlach, aki a legszebb cseh filmcsókokat fűzte össze, ezt követte a Caban fi­vérek klipje, majd Ivan Zachariás, napjaink legjelesebb cseh reklám- filmesének nyolcféle változatban leforgatott története, majd David Ondrícek, Petr Zelenka, Martin Krejcí, aztán ismét David Ondrícek és utolsóként, tavaly Frantisek Ská­la kezében volt a vetítéseket indító „karmesteri pálca”. Ennek most vé­ge. Karlovy Vary ezen a téren is fel­zárkózik Cannes és Velence mellé: a fesztivál lógója itt is egy sztori nélküli, grafikai ábra lesz. A „mu­tasd meg, mit tudsz pár percben” szellemi erőnlétet és teljes szakmai felkészültséget kívánó játéka tehát megszűnik, így Karlovy Vary feszti­válján marad a rég bevett forma: tudását ismét csupán egész estét betöltő játékfilmmel bizonyíthatja egy-egy cseh rendező. Nem változik viszont a fesztivál- programja. A versenybe tizenhat alkotás kapott meghívást, köztük az Oscar-díjas Jan Svérák Betétes üvegek című fanyar családi vígjáté­ka Zdenék Svérák és Daniela Kolárová főszereplésével. A ma­gyar színeket az idei szemle egyik kiemelkedő alkotása, Kamondi Zoltán opusa, Az érsek látogatása című Bodor Ádám-regény alapján forgatott Dolina képviseli, amely­nek két főszereplője, Molnár Piros­ka és Bán János személyesen is je­len lesz a fesztiválon. Versenyen kívül, A Nyugat Kelet­je szekcióban tűzik műsorra Bog­dán Árpád alkotását, az intézetben felnőtt roma fiú sorsát feldolgozó Boldog új életet, amely az idei szemlén a legjobb első filmnekjáró Az Oscar- és Arany Glóbusz-díjas Renée Zellweger is Karlovy Varyba készül (EPA-felvétel) Simó Sándor-dijat kapta. Ugyaneb­ben a szekcióban kerül közönség elé A csapda című szerb-német- magyar koprodukcióban forgatott film is, amelyet már más fesztiválo­kon komoly sikerrel vetítettek. A Más szemszög szekcióban mu­tatják be Koen Mortier belga- holland-olasz-francia összefogás­ban készült munkáját, az idei rot­terdami fesztiválon „az év legel­lentmondásosabb filmje” címet el­nyert Ex Drummert, amely egy vi­déki rockegyüttes mentálisan sé­rült tagjairól szól. Pedro Almo­dovar Volveijéhez hasonlítják a brazil dokumentarista, Chico Tei- xeira Alice háza című első játék­filmjét, amelynek főhőse sorra ve­szíti el élete legfontosabb kapasz­kodóit. Noise címmel ugyanebbe a szekcióba egy hipnotikus thrillert küldtek az ausztrálok. A Mel­bourne elővárosában játszódó vé­res történet a Sundance rendezői­nek elismerését is elnyerte. A Függetlenek fóruma az idén a következő címszavakban foglalta össze programját: Az új német film, Latin-amerikai alkotások panorá­mája, Fókuszban a malajziai film­gyártás, Kis független filmek, Ame­rikai független filmek (köztük a je­les színész, Ethan Hawke A legfor­róbb helyzet című alkotása). Külön kategóriát kapott a japán Socsiku Stúdió három rendezője, a hatvanas évekjapán új hullámának három kiemelkedő egyénisége: Nagisza Osima (az egykori joghall­gató), Maszahiro Sinoda (színház- tudomány szakon végzett) és Josisige Jasida (francia irodalom­ból diplomázott). Hét filmjük külö­nös szín lesz a fesztivál palettáján. Az Új Hollywood szekció a het­venes évek amerikai filmgyártásá­ból ad izgalmas válogatást. Érde­kes lesz újralátni Martin Scorsese Aljas utcák, Francis Ford Coppola Magánbeszélgetés, Steven Spiel­berg Sugarlandi hajtóvadászat, Peter Bogdanovich Az utolsó mozi­előadás, George Lucas American Graffiti és Terenc Malick Sivár vi­dék című, immár legendás alkotá­sát. Új szekciója is lesz az idei Karlovy Vary-i fesztiválnak. A Nyi­tott szemmel az idei cannes-i must­ra húsz legjobb alkotását vonultat­ja fel. Két kiállítás is emeli a feszti­vál rangját: az egyik a lengyel film­plakátok közül válogat, a másik a neves cseh fotográfus, Jan Sibík fel­vételeiből ad válogatást. A játékfilmek zsűrijének elnöke az Egyesült Államokban megjelenő Variety főszerkesztője, Peter Bart lesz, aki újságírói pályafutását a The Wall Street Journalban és a The New York Times-ban kezdte, majd a Paramount Pictures vezető producere lett, s többek között olyan filmek mellett bábáskodott, mint a Rosemary gyermeke, A ke­resztapa és A postás mindig kétszer csenget. A nyolcvanas évek első fe­lében a Metro Goldwin Mayer ve­zető producere volt, azóta pedig nyolc könyvet írt és egy népszerű televíziós show-műsor vezetője. Zsűritag lesz Nandita Das, a szép­séges indiai és Arsinée Khanjian, az örmény származású kanadai szí­nésznő is, akit Atom Egoyan filmje­iből ismerhetnek a nézők. Végül a sztárok listája: jön Renée Zellweger, a Hideghegy Oscar- és Arany Glóbusz-díjas szí­nésznője, a Mindjárt megőrülök és a Chicago sztárja, a Bridget Jones naplója duci szinglije, aki legújabb filmjét, a Miss Pottert hozza a fesz­tiválra. Életművéért Kristály Gló­buszt kap Danny DeVito, az ameri­kai film „kis köpcöse”, aki 150 cen­tijével annak idején Milos Forman Száll a kakukk fészkére című Os­car-díjas produkciójában a legki­sebb „kakukk” volt, majd olyan fil­mekben játszott, mint a Rózsák háborúja, a Junior vagy a Rene­szánsz ember. Érkezik Peter Bogdanovich, a Mi van, doki? és a Papírhold rendezője, Cybill Shepherd, Scorsese Taxisofőrjé­nek egyik szereplője, jön Tom DiCillo, aki első filmje, a Johnny Suede főszerepét Brad Pitinek ad­ta, legutóbb pedig, a Deliriousban Michael Pitt-tel forgatott. Ez lesz a nyitófilmje az idei fesztiválnak, az utolsó napon pedig a Szép álmok című amerikai-angol alkotást vetí­tik. S még két név a vendégek lis­tájáról: a kanadai Ellen Page az X- Men egyik sztárja volt, most a Más szemszögben Bruce McDonald Tracey: Fragmenty című filmjében szerepel. És a nagy meglepetés: Ráz Degan, a Fantaghiro rokon­szenves gonosza, az izraeli szár­mazású olasz színész, aki Oliver Stone Nagy Sándor, a hódító című szuperprodukciójában is játszott, most pedig Ermano Olmi Száz szög című új fümjével igyekszik bi­zonyítani, hogy nemcsak modell­ként, filmszínészként is remekül megállja a helyét. Eddig inkább csak kosztümös kalandfilmekben jeleskedett. Most a bolognai egye­tem professzora lesz. Vida Gergely kapta az írószövetség Forbáth-díját Költői mesterhármas ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap adták át a Szlovákiai írószervezetek Társulá­sának (Asociácia organizácií spiso- vatel’ov Slovenska) díjait a tavalyi év legjobbnak ítélt köteteiért a Zichy-palotában. A Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága által adomá­nyozott Forbáth Imre-díjat Vida Gergely vehette át Rokokó karaoke című, a Kalligram Kiadó gondozá­sában .megjelent verseskötetéért. „A kortárs líra egyik legragyogóbb teljesítménye, Vida Gergely re­mekműve nehezen identifikálható szerző-funkciókkal dolgozik - mondta laudációjában Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke. - Ha ezeket körül kellene határolni, azt mon­danám, hogy a szövegek olyan fik­tív és nem fiktív, retorikai és gram­matikai figurák találkozási pontjai, melyekben interszubjektív és interkulturális elemek kevered­nek. A kötetben ráadásul egyfajta »együtténeklés« folyik; igen találó­an így jellemezte ezt Rácz I. Péter (aki Vida Gergely értő kritikusa): »A lírai alanyok, hősök egymás ke­zébe adják, egymás szája elé nyomják a mikrofont egy jó kis karaoke-bulit megvalósítva, még­sem Bábel zűr- és zavarát keltve, hanem az édeni összhangot.« E re­mekül megvalósított posztmodern kórusban ott találjuk a költészeti múlt nagyjait, de a szerzőjüket vesztett hétköznapi hangok mon­tázsait is.” Vida Gergely idén egy igazi „köl­tői mesterhármast” hozott össze, hiszen Rokokó karaoke című ver­seskötete három jelentős hazai iro­dalmi díjat - a Posonium Irodalmi Díj különdíja, Madách-díj, For- báth-díj - kapott. A kiadók tekintetében a Kal­ligram is mesterhármast produ­kált a tegnapi díjkiosztón: Vida Gergely kötete mellett ugyanis az ő műhelyükben készült Jozef Bzoch Literárne stvrtky című, iro­dalomkritikákat közreadó kötete, amely a Független írók Klubjának (Klub nezávislych spisovatelov) díját, valamint Tomás Strauss Toto posrané 20. storocie című munkája, amelyet a PEN Club Szlovákiai Központjának díjával jutalmaztak, (me) Vida Gergely Hodossy Gyulától, az SZMÍT elnökétől veszi át a díjat (Somogyi Tibor felvétele) Bodrogi Gyula lett a nemzet színésze Budapest. Bodrogi Gyula Kossuth-díjas kiváló és érdemes mű­vészt választották meg a közelmúltban elhunyt Darvas Iván helyére A nemzet színésze cím viselői csütörtökön. Az esemény szűk kör­ben, a sajtó nyilvánossága nélkül zajlott le a Nemzeti Színházban. A 2000-ben életre hívott címet egyszerre 12 művész viselheti. (MTI) A marosvásárhelyi, a kolozsvári és az újvidéki színművészetisek bemutatkozásával zárul a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja Nagy lendülettel végre eljött a várva várt nagybetűs nap Kisvárdán ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kisvárda. Amikor ezeket a so­rokat írom, már túl vagyunk azon a nagybetűs napon, amit legutóbb annyira hiányoltam. Titokban vár­tuk persze, mégis mindenkit vá­ratlanul ért az intenzitása, s mint­ha még mindig tartana a lendület. Pedig unalmas őszi estének indult a teljesen átalakított beregszászi csapat előadása (Unalmas őszi es­te), akik Nyekraszov jelenetét dol­gozták át másfél órás, tömény, ne­vetőizmainkat alaposan megmoz­gató fergeteges komédiává. Nyek­raszov oblomovi hőse halni készül dögunalmas vidéki magányában. Nem tudja elviselni, hogy reggeli háromnegyed hat helyett mindig este ébred, s nincs mivel kitöltenie a napjait. Elhatározza hát, hogy elutazik minden orosz álmainak városába, Szentpétervárra. Az ujj­gyakorlatnak induló próbafolya­mat Oleg Melnyicsuk fiatal rende­ző kezei alatt ötletdús, helyenként szívszorító komédiába torkollik. A szabadkaiak Telihay Péterrel dolgoztak Bulgakov Képmutatók cselszövése című darabján, amely a színház volt igazgatójának, Ko­vács Frigyesnek a jutalomjátéka Moliére szerepében. Minden igazi telihays, a rendező nemcsak a ha­talom és a kisember kapcsolatá­ról, a besúgás természetrajzáról beszél, hanem a színházat is meg­mutatja annak hátsó aspektusá­ból. Nem véletlen, hogy az elő­adás első részében fent ülünk a színpadon, egy öltözőben, ahol testközelben zajlik az élet, s együtt szurkolunk a színészekkel, hogy a hatalmas királyi étkező- asztal rájuk ne zuhanjon a magas­ból. Az előadás tele van kiemelke­dő színészi alakításokkal és emlé­kezetes színpadi megoldásokkal. A második részben helyet cseré­lünk, a néző lekerül a valós helyé­re, a színpadi zsöllyébe. Telihay szándékosan kortalanítja a dara­bot, hisz Moliére története bárhol, bármikor, mindenkivel. A sok nagyszerű alakítás közül is ki­emelném Kama Margit érsekét, egy nagyon nagy színésznő frene­tikus dobása. Nem aktualizál, mégis rólunk is szól a csíkszeredaiak Hegedűs a háztetőn című előadása, a címsze­repben a briliáns Fülöp Zoltánnal, aki a szerep minden apró rezdülé­sét maximális hőfokon tudja meg­élni. Csak idézném Ascher Tamás véleményét, aki szerint messze a legigazibb, legösszetettebb Teyjét láttuk magyar színpadon. Nagyon pontosan kidolgozott Parászka Miklós rendezése, aki még ebbe az igen kötött formába is számtalan ötletet tud vinni, s amikor a végén az anatevkaiak levetik a ruháju­kat, s a nézők felé kivonulnak a színpadról, az Auschwitzra utaló látvány felejthetetlen és nehezen emészthető pülanatokat halmoz fel bennünk. Ha már Ascher Tamást említet­tük, soha ekkora közvetlenséggel és tárgyilagossággal nem hallot­tam még előadásokat kielemezni, mint a ma már klasszikusnak szá­mító rendezőtől, aki úgy tud ke­gyetlen kritikát mondani, hogy közben mégsem sért meg senkit. Biztos lesznek rendezők, akik ha- zamenvén még egyszer végiggon­dolják Ascher felvetéseit, s azt ta­lán be is építik az előadásba. A gyergyószentmiklósiak Ben Jonson Volpone című komédiáját dolgozták át Béres László irányítá­sával, s bár ez a változat szinte . csak a bennfentesek számára él­vezhető zavartalanul, mindenért kárpótolnak az emlékezetesen megoldott színházi pillanatok, amelyek függetlenül a mű egészé­nek befogadási nehézségeitől, új­nak és hatásosnak tűnnek. A kassai Thália Színház Moliére A fösvény című darabját hozta el, Bocsárszky Attilával a címszerep­ben. A kis színpadhoz szokott tár­sulat a kisvárdai Várszínpad hatal­mas terét is képes volt bejátszani. Csiszár Imre számtalan ötletet halmozott fel az előadásban, de talán itt is érvényes az, amit a szatmárnémetiek Indul a bakter- ház című előadásáról mondtunk. A kevesebb több lett volna. (jdj)

Next

/
Thumbnails
Contents