Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-29 / 149. szám, péntek

A nap száma: Ennyi magyar gyermek született tavaly Szlovákiában Já ÍV; 100 000 koronás SMS játék Júniusi telefoneső a T-Mobile-lal! Játékszabályok a 14. oldalon Játsszon az Bírna v ai akár mától is! ez UT SZÓ A jó szülő ismertetőjele: Gyors internet a bizonyítványért. Többet a 11. oldalon 2007. június 29., péntek Ára 13 Sk (előfizetőknek 12 Sk) 60. évfolyam, 149. szám www.ujszo.com 3a3tDÍb(iű8 Nagy Bandó András Sándor György Holnap A nap mondata: Meddig csökkentenék a munkavállalók költségeit? Egy tál rizsért dolgozzanak, vagy a gyerekmunkáig is elmennek? Viera Tomanová szociális miniszter az ellenzéki képviselőknek A munkáltatók szerint a kisvállalkozók számára hátrányos lesz a törvény Megmunkálták a törvényt Pozsony. Elfogadta a parlament a munkatörvénykönyv mó­dosítását, mely szeptember elsejétől lép érvénybe. A mó­dosítás mellett 83 képviselő szavazott, ellene 61. A parla­ment csak a koalíciós képviselők módosító javaslatait fo­gadta el, az ellenzékiek közül mindössze egyetlen kisebb módosítást, Lucia Zitnanská (SDKÚ) javaslatát az alkalma­zotti jogviszony definíciójának pontosítására. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzéki képviselők a jog­szabály ellen szavaztak, szerin­tük ugyanis a módosítás követ­keztében rugalmatlanná válik, ami nehezíti új munkahelyek ki­alakítását. Sárközy Klára (MKP) úgy véli, az előző kormány által elfogadott „Kaník-törvénynek” köszönhetően jelentősen csök­kent a munkanélküliség. „Most mindenesetre meg kell várnunk, mit hoz magával majd ez a tör­vény, figyelni fogjuk” - mondta Sárközy. A kormányfő a koalíció sikeré­nek tartja az elfogadott munka­törvénykönyvet. „A törvény meg­felel a kormányprogramban vál­laltaknak, a munkavállalók szá­mára készült, erősíti helyzetüket, megfelel a modern Európa köve­telményeinek” - fejtette ki Robert Fico. Viera Tomanová szociális miniszter szerint a tárgyalás kez­dettől fogva a megegyezésre irá­nyult. „Két olyan módosító javas­latot is elfogadtunk, amely véle­ményem szerint a munkavállalók ellen vannak” - mondta a minisz­ter. Ján Slota kompromisszum­nak nevezte az elfogadott tör­vényt. „A koalíciós pártok politi­kája arról szól, hogy kompro­misszumra jussunk, a szavazás­kor világossá vált, hogy ez tör­tént” - mondta az SNS elnöke. A szakszervezetek elégedettek az elfogadott módosításokkal. Miroslav Gazdik, a KOZ elnöke szerint megerősödött a szakszer­vezetek pozíciója, komoly tárgya­lásokat tudnak folytatni a mun­kaadókkal. A munkáltatók szer­vezetei aggályosnak tartják a jog­szabályt. Marián Jusko a Munkál­tatók Országos Uniójának (RÚZ) elnöke szerint elsősorban a kis­vállalkozók számára lesz hátrá­nyos a törvény. „Megnőnek a költségeik, akár elbocsátásokra is sor kerülhet” - jelentette ki Jus­ko. Tart attól is, hogy elriasztja majd a külföldi beruházókat és negatív hatása lesz a munkahe­lyek kialakítására is. Mikulás Dzurinda (SDKÚ) sze­rint a koalíció ugyan elrontotta a munkatörvénykönyvet, de nem olyan nagyon, mint ahogyan az kezdetben látszott. Kijelentette, hogy pártja a jövőben megpróbál­ja majd kijavítani a most ejtett hi­bákat. A koalíciós képviselők, bár ko­rábban azt jelezték, hogy több módosító javaslatot benyújtanak majd a parlamenti vitában, vé­gül is nem sok új indítványt tet­tek a kormány által előterjesztett változathoz képest. Jozef Ha­lecky (HZDS) módosító javasla­ta szerint, ha egy cégben keve­sebb mint 50 szakszervezeti tag van, akkor legalább egy funkcio­náriust fel kell menteni a munka alól havonta négy órára, hogy el­láthassa feladatait. 50 és 100 kö­zötti tagságnál a szakszervezeti vezető 14 fizetett órát kapna a munkaadótól, több mint százta­gú szakszervezet esetében pedig 16 órát. Halecky második javas­lata szerint azonos jogaik lesz­nek a szakszervezeteknek és az alkalmazotti tanácsoknak. Azo­kon a munkahelyeken, ahol nincs szakszervezet, a kollektív szerződést az alkalmazotti taná­csok is megköthetnék a munkál­tatóval. A parlament elfogadta a koalíciós képviselő javaslatát, s jóváhagyta a harmadik indítvá­nyát is az orvosok túlóráit illető­en, eszerint ők a megengedett heti 48 óra helyett 56-ot dolgoz­hatnak, ha ebbe beleegyeznek. „Nem számítottam rá, hogy ja­vaslataim ilyen mértékű támoga­tást kapnak. Az orvosoknak meg­engedett túlóra segíteni fog az egészségügy helyzetén” - mond­ta lapunknak Halecky. Nem ért egyet azokkal az ellenzéki kifo­gásokkal, hogy a módosított munkatörvénykönyv rontaná a vállalkozói szféra helyzetét, cá­folta azokat a kijelentéseket is, hogy az alkalmazotti jogviszony bevezetésével „kényszervállalko­zóból kényszeralkalmazott” lesz. „Az egyéni vállalkozókat a válto­zás nem érinti. Csak azokat, akik akaratuk ellenére váltak vállal­kozóvá. Akik továbbra is egyéni vállalkozóként akarnak dolgoz­ni, nyugodtan megtehetik” - nyi­latkozta lapunknak, (sán) További részletek a 2. oldalon. Gál Gábor szerint a kilencvenes évek elejét idézi a lapunkat ért támadás Az Új Szó a parlamentben is téma volt NAHÁT! Sírkő, tehénnel Belgrad. Egy szerbiai falu­ban sírkövét úgy rendelte meg egy férfi, hogy a saját fényképe mellé a tehene fotója került, nem a feleségéé. Zsivomir Ne- sics azért döntött így, mert dü­hös az asszonyára, akivel már hosszú évtizedek óta együtt él. Állítólag az a véleménye, hogy a tehene többet adott neki, mint az asszony. A kőfaragó mester úgy készítette el a sír­emléket, ahogy a megrendelő kívánta. Szerbiai kis települé­seken az is szokás, hogy a te­metőben a rokonok az elhunyt hozzátartozó sírjára tranzisz­toros rádiót tesznek, hadd szóljon. (MTI) RÁCZ VINCE Pozsony. Célirányos, tudatosan felépített, taktikai támadásba kez­dett a kulturális minisztérium a ki­sebbségi nyelvhasználati jogok al­kalmazása ellen, melyet akár újabbak is követhetnek, ha nem emeljük fel a szavunkat ellene. Gál Gábor (MKP) parlamenti képvise­lő, a törvényhozás összeférhetet­lenségi bizottságának elnöke nyi­latkozott így lapunknak azzal kap­csolatban, hogy a szaktárca figyel­meztetésben részesítette az Új Szót, mert magyarul úja a telepü­lésneveket. Az ügyben a képviselő tegnap interpellációt intézett Ma­rek Mad’aric kulturális miniszter­hez. Megkérdezte tőle, tisztában van-e azzal, hogy a helységek ki­sebbségek nyelvén történő meg­nevezésének tiltása nincs össz­hangban a jogrendünkkel. „Rend­kívül elszomorított az a tapsvihar, mellyel a tárcavezető válaszát fo­gadták a koalíciós képviselők. Ál­láspontja szerint ugyanis, a nyilvá­nos érintkezésben nem szabad a községek nevét magyarul hasz­nálni” - tájékoztatott Gál. Martin Sarvas, a kulturális mi­nisztérium művészeti főosztályá­nak vezetője, aki a figyelmezetést címezte lapunknak, megkeresé­sünkre nem reagált, így nem tud­tuk meg tőle, mire alapozva állí­totta levelében, hogy a nem hiva­talos érintkezésben csakis a szlo­vák településnevek használhatók. Helyette Sona Ulicná, a szaktárca sajtóosztályának munkatársa kísé­relt meg választ adni kérdéseink­re. Egyebek mellett tudtunkra ad­ta, csak azokat a településeket le­het a kisebbségek nyelvén megje­lölni, amelyekben az adott kisebb­ség aránya eléri az összlakosság egyötödét: „Ennek ellenére gyak­ran találkozunk olyan esetekkel, hogy kisebbségi nyelven tüntetik fel például Besztercebánya, Zó­lyom, Eperjes, Rózsahegy, Zsolna, Námesztó, Pozsony, Trencsén, Csaca stb. nevét.” „Efféle támadásoknak a kilenc­venes évek elején voltunk kitéve - emlékeztetett Gál Gábor. - Mintha azóta nem lépett volna hatályba jó pár, a kisebbségek jogait biztosító törvénymódosítás, illetve mintha az ország nem vállalt volna egy sor, a kisebbségi jogok betartatását célzó nemzetközi kötelezettséget. További részletek a 2. és a 7. ol­dalon. A mergezo füst miatt szükségállapotot rendeltek el tegnap a dél­csehországi Uhersky Brodban, ahol 10 ezer tonna gumiabroncs ka­pott lángra egy raktárban. Lapzártánkig nem sikerült megfékezni a lángokat. (CTK-felvétel) MEGKÉRDEZTÜK Ön szerint milyen lesz az új munkatörvénykönyv? Eudovít Kaník, volt szociális ügyi miniszter: Egyértelműen rosszabb, mint a ma érvényes jog­szabály, annak ellenére, hogy a kormány egyfolytában azt hirde­ti, hogy mennyire védeni akarja az alkalmazottakat. Ezeket a ki­jelentéseket azonban már régen meghaladott, mondhatni, mar­xista elvekre alapozza. A jelenle­gi munkatörvénykönyv megte­remtette a feltételeket ahhoz, hogy a munkanélküliség 19 szá­zalékról 8 százalékra csökken­jen, lehetővé tette az átlagbér je­lentős növekedését, vagyis a libe­rális, rugalmas voltának köszön­hetően segítette az alkalmazot­takat. Ezeket a tulajdonságokat szünteti most meg a kormány. Valójában tehát a kormány az alkalmazottak ellen dolgozik, habár szavakban ennek ellenke­zőjét hirdeti. Egyes változások azonban kedveznek a munkavállalók­nak, például akkor is jár majd a végkielégítés, ha letöltik a felmondási időt. Ez csak látszólagos előny, mivel azt jelenti, hogy a munkaadónak duplájára nőnek a költségei az el­bocsátásokkal kapcsolatban. Az­az jobban meggondolja, felvesz-e új, állandó munkaerőt, inkább előnyben részesíti majd a határo­zott időre szóló szerződéseket. Ez jóval hátrányosabb az alkalma­zott számára. Ugyanez vonatko­zik az egyéni vállalkozások tevé­kenységi feltételeinek szigorításá­ra: Az úgynevezett kényszervál­lalkozók nem a munkatörvény­könyv miatt választják ezt a for­mát, hanem a túl magas társada­lombiztosítási járulék, vagyis gazdasági okok miatt, (lpj) 9 AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK IDŐJÁRÁS NÉVNAP USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN ▼ T ▼ ▼ ▼ A Többnyire felhős ég r Péter és Pál 25,118 33,828 50,325 1,182 13,674 8,945 A hőmérséklet 19 és 26 fok között alakul. '; '.'úú, napja van. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS Telefon: 02/59 23 34 11

Next

/
Thumbnails
Contents