Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-28 / 148. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 28. www.ujszo.com rtWIH Szencen is levették a magyar táblát Pozsony. A kétnyelvű táblát nem csak Dunaszerdahelyen távolí­totta el az állami hivatal választások után kinevezett új vezetője: a magyar felirat a szenei körzeti földhivatal új vezetőjének szemét is szúrta. Egyik olvasónk a dunaszerdahelyi táblaügy ismertetése után tájékoztatta lapunkat, hogy a szenei hivatal vezetője, Gab­riela Mácaiová már több mint három hónapja eltávolíttatta a hiva­tal magyar megnevezését tartalmazó táblát, (ú) Fehér port küldtek a parlamentbe Pozsony. Újabb gyanús küldemény érkezett tegnap reggel a parlament címére. A fehér port tartalmazó borítékot kevéssel nyolc óra előtt fedezték fel, a helyszínen kisvártatva megjelentek a hatóságok is. Az épületet - az előző incidenssel ellentétben - nem zárták le. (SITA) A cikklopás ellen van a szindikátus is Pozsony. A Szlovák Újságírók Szindikátusa támogatja a pub­likációk illegális terjesztése ellen folytatott harcot - közölte Zuzana Krútka, a szervezet vezetője. A szlovák kiadók a napok­ban fizetett hirdetést tettek közzé, állításuk szerint több vállalat és szervezet is engedély nélkül közli a sajtóanyagokat. Krútka szerint a körülmények miatt nehéz növelni az újságírók ala­csony fizetését. (SITA) Elkobozták a szervereket Pozsony. Elkobozta a rendőrség a Websupport szervereit. A gépeken több mint 3500 weblapot tároltak, a társaság közle­ményében bírálta a hatóságok lépését. A rendőrség bővebben nem részletezte indítékait, a háttérben a Nemzetbiztonsági Hi­vatal elleni hackertámadás állhat. A bűncselekménnyel össze­függésbe hozott csoport weboldala szintén a szerveren találha­tó. (SITA) Késő képviselők Pozsony. Húsz köztisztviselő nem adta le vagyonbevallását az összeférhetetlenséget vizsgáló parlamenti bizottságnak. A hiány­zók között van Ladislav Polka exképviselő, a volt szociális államtit­kár, Miroslav Beblavy vagy Ladislav Pittner, a SIS korábbi igazga­tója is. Gál Gábor, a bizottság elnöke szerint öt esetben merült fel az összeférhetetlenség gyanúja. (TASR) Zsoldos Péter nagykövet lett Pozsony. Egyiptomi nagykövetté nevezték ki Zsoldos Pétert, a karrierdiplomata korábban Portugáliában és az Egyesült Arab Emirátusokban is tevékenykedett. Zsoldost a csehszlovák titkos- szolgálat irataiban ügynökként tartják számon. (TASR) Adócsalásért nyolc év börtönt kapott a volt képviselő Peter D.-t nyolc évre ítélték ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a rádióhallgató befizet egy ezrest, eltekintenek a késedelmi kamatoktól Megint itt a behajtócég Pozsony. Adócsalásért is elítél­ték Peter D. volt parlamenti képvi­selőt. A férfi eredetileg hivatalos személy elleni támadásért került börtönbe, az új eljárás után azon­ban büntetését összevonták, így három helyett nyolc évig marad­hat a rácsok mögött. Peter D. to­vábbra sem vezethet hat évig, va­lamint 8,5 millió koronát kell visszatérítenie az adóhivatalnak. Az ügyész az ítélet ellenére felleb­bezett, mivel a volt képviselőt Pozsony. A parlament megerő­sítette a megyefónökök hatáskö­rét, az általuk megvétózott hatá­rozatok újbóli elfogadását a jövő­ben - már szeptember 1-től - a képviselők háromötödének kell támogatnia. Berényi József (MKP) szerint a kormánykoalíció rövid távú érdekei alapján módo­sította a jogszabályt. „A pülanat- nyi erejüket akarják növelni az egyes régiókban, hiszen a megyei elnökök többsége a kormánykoa­líció képviselője” - mondta la­punknak a képviselő. Szerinte ez árt a demokráciának. „Minek vá­lasztunk megyei képviselőket, ha egyre csökken a hatáskörük, a megyei elnökök hatásköre pedig nő” - véli Berényi. Az elnök önállóan dönthet nem tiltották el a felügyelőtaná­csokban való részvételtől. A rend­őrségi vizsgálatok kimutatták, hogy a vállalkozó 1996-ban fiktív számlák után követelt vissza 15 millió koronát az adóhivataltól. Peter D. mindkét érintett cég ve­zetésében részt vállalt, ezzel a módszerrel végül 8,5 millió koro­nához jutott. A férfi állítja, hogy nem követett el csalást. A volt képviselő arról is híres, hogy 2004 augusztusában kis híján elütött egy rendőrt, mikor igazoltatni akarták a kocsijában. (SITA) majd például a megyei hivatal szerkezeti felépítéséről, vagyis eldöntheti, hogy milyen osztá­lyok jöhetnek létre, hány alkal­mazottal. Eddig a szerkezeti fel­építés is az önkormányzat hatás­körébe tartozott. „Azt is ő dönti majd el, hogy pályázati úton töl- ti-e be az egyes posztokat, vagy maga határozza meg, hogy kit vesz fel - tájékoztatott a képvise­lő. - Nem kell kikérnie az önkor­mányzat véleményét abban sem, hogy milyen osztályokat hoz lét­re, illetve szüntet meg.” A megyei önkormányzat elnöke egyedül dönthet majd arról is, hogy mi­lyen hatásköröket delegál az alel- nökeinek. Ezt eddig az önkor­mányzat hagyta jóvá, az elnök ja­vaslata alapján. A jogszabály a megyék hatáskörébe utalja a la­káspolitikát is. (lpj-) Pozsony. A Lawyer Partners behajtásra szakosodott cég sorra szólítja fel az embere­ket, fizessék ki az üzem- bentartási díjhátralékuk miatt felszámolt, és eseten­ként tíz, de akár százezer koronás összegekre rúgó késedelmi kamatot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Sokakat annak ellenére szólíta­nak fel a fizetésre, hogy az alap­tartozásukat már rég, ráadásul időben törlesztették. Közülük né- hányan tegnap a kormányhivatal előtt tiltakoztak az általuk sérel­mezett fizetési felszólítás ellen. A tiltakozók elmondták, a Lawyer Partners egyben felkínálta szá­mukra a peren kívüli megegyezés lehetőségét is. Ebben az esetben átlagban csupán ezer koronát kér­nek, ha az illető befizeti, eltekin­tenek a felgyülemlett késedelmi kamat összegétől. A tiltakozók a parlamenthez fordulnak pana­szukkal, és a hatályos, üzemben- tartási díjakról szóló törvény mó­dosítását kérve a képviselőktől, mely lehetővé teszi a késedelmi kamat felszámolását. A kormányhivatal előtt lezajlott megmozduláson megjelent Ma­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlamentben meg­kezdődött a munkatörvénykönyv módosításának vitája. A vitához, mint ahogy azt várható volt, na­gyobb, számban szóltak hozzá el­lenzéki képviselők, benyújtották azokat a módosító o javaslataikat, amelyet a szociális bizottság nem hagyott jóvá. Július Brocka (KDH) az ún. apasági szabadságot szeret­né elfogadtatni, amely alapján a gyermek születésekor az apának járna egy hét szabadság. Robert Madej (Smer) azt kifogásolta, hogy a javaslat „férjről” beszél, „ezzel diszkriminálja azokat a gye­reket, akik nem házasságban születnek” - mondta Madej. Július Brocka szerint az alkalmazotti jog­viszony meghatározásával „kény­szeralkalmazotti jogviszony” jön létre. Amíg szerinte a még érvény­ben lévő munkatörvénykönyv ru­galmassá tette a munkapiacot a kevésbé szigorú munkajogi kap­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság eljárást indított Szlovákia ellen, mivel mindmáig nem sikerült át­ültetni a gyakorlatba a diszkrimi­nációt tiltó irányelveket. A bizottság további tizenhárom állam ellen is hasonló intézkedé­seket foganatosított. Az új tagál­lamok 2004 májusáig építhették be jogrendjükbe a négy évvel ko­rábban elfogadott irányelvet, de a legtöbb állam rosszul hajtotta végre a feladatot. Szlovákiának két hónapja van arra, hogy meggyőzze a bizottsá­got - ha ez nem sikerül, az Euró­pai Bíróságon folytatódhat az ügy. Szlovákia esetében kifogá­solják, hogy az egyenlő bánás­mód definíciója túlságosan álta­lános és nyitott a kivételekre, de rek Madaric kulturális miniszter is, és felhívta az elégedetlenkedők figyelmét, a szaktárca dolgozik a helyzet megoldásán. A tárcaveze­tő szerint a parlament által 2006 februárjában meghirdetett általá­nos pardon azokra is kell vonat­kozzék, akik azt megelőzően fi­zették be tartozásukat. A követeléskezelő cég egy nyil­vános versenypályázat nyertese­ként - még BSP Lawyer Partners néven - 2005 októberében vállal­ta át a közszolgálati rádiótól an­nak mintegy 90 millió koronás kinnlevőségét, melyet a befizetet­len üzemben tartási díjakból hal­mozott fel. A két fél erről szerző­dést ír alá, a rádió élén akkor Jaroslav Rezník állt, aki azóta már átigazolt a kulturális minisz­tériumhoz. A médium jelenlegi vezetése szerint az említett szer­ződés érvénytelen. Miloslava Zemková rádióelnök állítja, a be­hajtócéggel kötött megállapodás számos törvénynek ellentmond, ezért azt bíróságon támadta meg. Döntés még nem született. Csakis egy bírósági ítélet vethet véget a jogosulatlan behajtásoknak, hangsúlyozta Zemková. A Lawyer Partners egyébként a tegnapi ese­mények hírére reagálva bejelen­tette, hajlandó visszautalni a köz- szolgálati rádiónak a 2005-ből származó kinnlevőségét, kom­csolatok bevezetésével, a módosí­tás végső soron kifejezetten ártani fog a munkavállalóknak. Olga Nachtmannová (Smer) úgy véli, a módosított törvény is meghagyja a munkapiac rugalmasságát, mert megmarad a részmunkaidős jog­viszony, és a határozott időre szó­ló munkaszerződés lehetősége, a munkavégzési megállapodás az eddigi 300 órát 350-re emelheti, és újra bevezeti a munkatörvény­könyv a munkatevékenységről szóló megállapodás intézményét. Pavol Prokopovic (SDKÚ) arra fi­gyelmeztetett, hogy ha az eddigi egyéni vállalkozót alkalmazotti jogviszonyba veszik fel, csökken­het a bére, rosszabb esetben elve­szítheti a munkáját. Jozef Halecky (HZDS) módosí­tó javaslata szerint az alkalma­zotti tanácsok képviselőinek is ugyanolyan jogokat kellene kap­niuk, mint a szakszervezetiek­nek. A kormányjavaslat arról be­szél, hogy havi 16 órát a szakszer­a törvény több más helyen is ho­mályosan fogalmaz. „Az egyenlő elbánáshoz való jog alapjognak számít, de az unió polgárai min­dennap találkoznak diszkrimi­penzációként csakis a behajtással kapcsolatos költségek megtéríté­sét kéri. A cég tehát a szerződés értel­mében átvállalta a követelést, és minden érintettel (mintegy 260 ezer állampolgárral) tudatta, az összeg behajtása érdekében peres eljárást kezdeményez velük szem­ben, ha a fizetési felszólításra sem törlesztik az adósságukat, továb­bá jelezte, ez esetben késedelmi díjat fizet az illető, és a perköltsé­geket is neki kell állnia. Az „általá­nos pardonéként emlegetett ren­delkezés alapján 2006. április 21- éig kellett befizetni a közszolgála­ti média üzemben tartási díjaiból az évek során felhalmozott adós­ságokat a szolgáltatóknak. Ennek alapján a büntető kamatokkal ter­helt összeget elvileg csak a határ­időt elmulasztott előfizetőktől kö­vetelhetik. A bírság a jegybanki alapkamat duplájának felel meg. A Lawyer Partners szerint ugyan­akkor csakis a 2006. február 21-e és április 21-e közti időszakra vo­natkozik az említett rendelkezés. A cég álláspontja szerint, az az előfizető, aki az ajánlott külde­ményként postázott fizetési fel­szólítás kézhezvételétől számított 21 napon belül, illetve az említett két hónap során nem térítette meg a tartozását, késedelmi díjat köteles fizetni, (-cz-e, s) vezet képviselői vehetnének igénybe ügyintézésre, a munka­adónak ezt fizetnie kellene. Rafa­el Rafaj (SNS) az autógyárakban is lehetővé tenné a folyamatos gyártás érdekében a túlórákat. A nemzeti párti képviselő azt is ja­vasolta, hogy a kockázattal járó munkát végző alkalmazott a túl­órákért megkapja a bérének 35 százalékát. Jarmila Tkácová (SDKÚ-DS) szerint az, hogy az alkalmazott ki­töltheti a felmondási időt, és a végkielégítést is megkapja, vég­eredményben az alkalmazottnak okoz kárt - a cégek ugyanis majd nem átszervezési okok miatt fog­ják elbocsátani alkalmazottaikat, hanem találnak más indokot, pél­dául azonnali felmondással, eb­ben az esetben ugyanis nem jár a végkielégítés. A parlament ma is folytatja a tárgyalást a munkatör­vénykönyv módosításáról, elkép­zelhető, hogy már ma szavaznak róla a képviselők, (-sán) nációval a munkahelyükön, az iskolában, üzletekben vagy ép­pen az egészségügyben” - hang­súlyozta Vladimír Spidla uniós biztos. (TASR) Bármit megvehetünk Nem élünk rosszabbul Pozsony. A reálbérek az 1990-es évek elején érték el a mélypontot, 1991-ben 33 százalékkal voltak alacsonyabbak az 1989-es szintnél. Ennek legfőbb oka az elmúlt évti­zed elején tomboló infláció volt: a fogyasztói árak 1989 és 1993 kö­zött 140 százalékkal emelkedtek, miközben a bérek csak 71,2 száza­lékkal nőttek. Ebben az időszak­ban a reálbérek 28,7 százalékkal estek vissza. Ezt a zuhanást dol­goztuk le fokozatosan az elmúlt több mint tíz évben. Az elemzők szerint azonban korántsem élünk rosszabban, mint 1989-ben. Ehhez hozzájárul az is, hogy ma bármit megvehetünk a pénzünkért, míg az 1989 előtt hiánygazdaságban hiába volt minden olcsó, ha nem lehetett kapni. Ez rejtett inflációt okozott, vagyis a bolti árhoz gyak­ran hozzá kellett számolni a kenő­pénzt is. Az életkörülmények foko­zatosjavulását mutatja a lassan, de biztosan növekvő várható életkor is. Ez a mutató a szocialista kor­szak utolsó három évtizedében stagnált, állítja a pénzügyminiszté­rium Pénzpolitikai Intézetének elemzése, csak a rendszerváltás után kezdett emelkedni. Csehszlo­vákia és a fejlett nyugat közti jelen­tős különbség fokozatosan, 1948- tól alakult ki. A háború után azo­nos startvonalról indultunk példá­ul Németországgal vagy Ausztriá­val együtt, sőt 1948-ban az egy fő­re jutó GDP tekintetében még kicsi­vel megelőztük ezt a két országot. 1950 tájékán már megelőzött min­ket mindkét - akkor még - szom­szédunk, az 1970-es évekre pedig mintegy 30 százalékos lemaradás alakult ki. (l.p.j.) Az ellenzék támogatta Nem a magyar diszpécserekre Pozsony. Továbbra sem kötelezi majd jogszabály a gyorssegélyszol­gálatot, hogy idegen nyelven és ma­gyarul beszélő diszpécserek vegyék fel a telefonokat, a kormánypártok képviselői nem támogatták a Ma­gyar Koalíció Pártjának (MKP) ja­vaslatát. „Azt javasoltuk, hogy minden ke­rületi koordinációs központban le­gyen legalább egy vüágnyelven - németül vagy angolul - beszélő munkatárs, azokban a kerületek­ben pedig, ahol egyes községekben a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, magyarul értő em­ber is legyen szolgálatban” - tájé­koztatta lapunkat Berényi József, az MKP parlamenti képviselője. Szerinte erre azért lenne szükség, mivel az, aki a 112-es számot tár­csázza, bajban van, sokkos állapot­ban lehet, amikor a legegyszerűbb az anyanyelven kommunikálni. „Ugyan a javaslatot a plénum eluta­sította, viszont a belügyminiszter, Robert Kalinák jó ötletnek tartja, de szerinte nem kell hozzá törvény- módosítás, elég a miniszteri ren­delet” - mondta Berényi. A képviselő pozitív jelnek tartja azt is, hogy a javaslatát az ellenzék egységesen támogatta. Azt azon­ban egyelőre nem tudta megmon­dani, hogy valóban lesznek-e, és ha igen, akkor mikortól, magyarul be­szélő szolgálatosok a gyorssegély­szolgálat központjaiban. „A minisz­ter kijelentése arra mindenképpen feljogosít, hogy bizonyos idő eltel­tével számon kérjük rajta ígéretét - mondta a képviselő. - Robert Kali­nák ugyanakkor azt is kijelentette, hogy eddig egyetlen olyan észrevé­tel sem érkezett a minisztériumba, mely azt kifogásolta volna, hogy a segélyszolgálat emberei nem be­szélnek magyarul.” (-lpj) Vladimír Spidla (CTK-felvéte!) Berényi József szerint központosít a kormánykoalíció Erősebb megyefőnökök ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A HZDS az alkalmazotti tanácsokat is felruházná a szakszervezetek jogaival Csak az ellenzék vitatkozott Túlságosan szabadon értelmezi jogrendünk az egyenlő bánásmód fogalmát Eljárás indult Szlovákia ellen

Next

/
Thumbnails
Contents