Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-27 / 147. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 27. www.ujszo.com A főügyész ajánlása Brüsszel. Az EU-nak addig nem szabad megkötnie a társulási szerződést Szerbiával, amíg el nem fogják a hágai törvényszék által háborús bűnök miatt körözött Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornokot. Ezt tegnap jelentette ki az EP külügyi bizottságában Carla Del Ponte főügyész. „A stabilitási és társulási szerződés jelentős ösztönző erő Szerbiával szemben” - tette hozzá. (MTI) Kihallgatják Chiracot Párizs. A következő hónapokban kihallgatják Jacques Chirac volt francia államfőt egy illegális pártfinanszírozási ügyben - közölte az exelnök ügyvédje. Arra az időre nyúlik vissza az ügy, amikor Chirac még Párizs polgármestere (1977-1995) és az újgaulle- ista Tömörülés a Köztársaságért (RPR) párt feje volt. Olyan közpénzeket juttattak akkoriban az RPR kasszájába, amelyeket a fővárosi elöljárósággal kötött hamis munkaszerződések alapján vettek fel. (MTI) Chirac olyan tanúként szerepel az ügyben, aki gyanúsítható, hogy tettestársként maga is részt vett a törvénybe ütköző cselekmény elkövetésében (Reuters) Német-török viszály Berlin. A német kormány határozottan követeli a török- országi Antalyában tíz hete fogva tartott 17 éves alsó- szászországi diák, Marco Weiss szabadon bocsátását. Az ügyet Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is fel kívánja vetni török kollégájával folytatandó tárgyalásain, amelynek fő témája különben Ankara tervezett uniós csatlakozása. A török hatóságok azzal vádolják a német diákot, hogy antalyai tartózkodása idején szexuális kapcsolatot létesített egy 13 éves brit lánnyal. Ez a helyi törvények szerint 8 év börtönnel is sújtható. (MTI) Fura ankarai ítélet Ankara. Nem használhatja az ökumenikus címet I. Barto- lomaiosz konstantinápolyi pátriárka, a világ ortodox keresztényeinek szellemi vezetője egy török bíróság tegnapi döntése értelmében. Az indoldás: ellentmond a török alkotmányban lefektetett egyenlőség elvének, ha egyes kisebbségi csoportok kiváltságokban részesülnek. Ankara régóta nehezményezi, hogy a pátriárka az ökumenikus, azaz egyetemes jelzővel illeti magát, mert ez sérti a török szuverenitást. (MTI) Rendkívül kényesnek ígérkezik a Bargűti-ügy - Tony Blair kinevezéséről is tárgyaltak Jeruzsálemben a kvartett diplomatái Izrael látványosan kiáll Abbász mellett Sarm-es-Sejk/Jeruzsálem/Rá- malláh. Egy váratlan és egy még váratlanabb kéréssel fordul Mahmúd Abbász palesztin elnök Ehud Óimért izraeli kormányfőhöz Egyiptomban. Az első az volt, hogy a zsidó állam bocsássa szabadon Marván Bargútit. A másik: engedélyezze, hogy Fatah-fegyvereseket szállítsanak át Jordániából Ciszjordániába. ÖSSZEFOGLALÓ Óimért az egyiptomi Sarm-es- Sejkben hétfőn rendezett négyoldalú, egyiptomi-izraeli-palesztin- jordániai csúcstalálkozón jelentette be 250 palesztin fogoly szabadon bocsátásának szándékát. Csupa olyan fogolyról van szó, aki az Abbász elnök vezette Fatah szervezethez tartozik, óimért azt mondta, a jó szándék jeleként kíván ilyen gesztust tenni, hogy megerősítse Abbász pozícióit, miután a Fatah az Izrael létezésének jogát elismerni nem hajlandó iszlamista Hamász szervezettel vívott fegyveres harcban kiszorult a Gázai övezetből. Csak olyan foglyok szabadulhatnak, akiknek kezéhez nem tapad vér, és akik írásos nyilatkozatban elhatárolódnak az erőszaktól. (Izrael jelenleg mintegy 9-10 ezer palesztint tart fogva börtöneiben.) Az izraeli rádió tegnapi híre szerint Abbász Marván Bargúti palesztin politikusnak, az intifáda egyik vezető személyiségének a szabadon bocsátását is kérte Olmerttől. Abbász úgy véli, Bargúti elengedése megerősítené a Fatah mozgalmat, mert reményt adna a Cisz- jordániában élő palesztinoknak. Bargúti 2004 óta tölti életfogytig tartó börtönbüntetését. Izraeli kormányforrások tegnap azt is bejelentették, Abbász engedélyt kért arra is, hogy Fatah- fegyvereseket szállítsanak át Jordániából Ciszjordániába, a jelenleg Izraelhez tartozó autonóm palesztin területre azzal a céllal, hogy ott megerősítsék a Fatah pozícióit, miután Gázából teljesen kiszorult Abbász mozgalma. Az ügyben rövidesen döntés születik. Izrael korábban fontolóra vette, hogy fegyverrel és munícióval fogja támogatni az Abbászhoz hű palesztin fegyveres erőket. óimért, Abbász, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és II. Abdalláh jordániai király Sarm-es-Sejkben egyetértett abban, hogy ki kell lendíteni a holtpontról a veszteglő közel-keleti békefolyamatot. A vendéglátó Mubarak hangsúlyozta, támogatni kell Abbászt és a palesztin területek egységét. Abbász itt arra is felszólította az izraeli kormányfőt: kezdjenek komoly politikai tárgyalásokat egyeztetett ütemterv szerint. Megfogalmazása szerint a tárgyalások végeredményének olyan független palesztin állam létrejöttének kell lennie, amelynek Kelet-Jeruzsálem a fővárosa, s amely békében él Izrael mellett. Jordánia uralkodója úgy vélekedett, hogy megvan a lehetőség a béke megteremtésére. Jeruzsálemben tegnap nagyköveti szinten a közel-keleti kvartett (ENSZ, EU, USA, Oroszország) is ülést tartott, az elsőt azóta, hogy a Gázai-övezetben a Hamász átvette a hatalmat. A The Financial Times szerint az egyik téma az volt, hogy Tony Blairt - aki ma adja át a brit kormányfői posztot Gordon Brownnak - nevezné ki a kvartett saját közel-keleti főmegbízottjának. Az izraeli brit nagykövetség egyelőre nem erősítette meg a hírt. (MTI, TASR, SITA, ú) Orosz vezetőkkel tárgyalt a NATO főtitkára Maradtak a nézeteltérések Felmerült a gyanú: zsaruknak is közük lehetett Kármán Irén megveréséhez Cáfolnak a magyar rendőri vezetők MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest Visszautasítja a rendőrség azt a feltételezést, hogy a péntek éjjel megvert újságíró, az olaj- szőkítéssel foglakozó Kármán Irén sérelmére elkövetett bűncselekmény előkészítésében vagy végrehajtásában a rendőrség aktív vagy leszerelt tagja részt vett volna. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tegnapi közleménye szerint a rendőrség egykori munkatársának a TV2 reggeli adásában tett nyilatkozata azt sugallta, hogy a bűncselekmény elkövetése rendőri végrehajtásra utalt. Az NNI szerint sem a sértett vallomása, sem a nyomozás során eddig beszerzett egyéb adatok nem utalnak ilyesmire. A közlemény arra is kitér, ugyanezen nyilatkozat szerint a sértett fiának kihallgatását a nyomozók meg nem engedett módon végezték. Bár ezzel kapcsolatban a fiú vagy törvényes képviselője nem tett feljelentést, az NNI a hivatalból üldözendő bűncselekmény gyanúja miatt értesítette a Fővárosi Nyomozó Ügyészséget. Tegnap reggel a TV2 Mokka című műsorának vendége volt La- bancz Ferenc, az 1991-ben megalapított, s mindössze nyolc hónapon át működött Cattani nyomozócsoport tagja. Ő állította: „nagyon rendőrös a történet”, csak úgy lehetett elkövetni a bűncselekményt, ha előzőleg figyelték Kármán Irént. Labancz, aki három hete dolgozik együtt a megvert újságíróval a Cattani-kommandó - eddig a nyü- vánosság előtt elhallgatott - történetének megfilmesítésén, azt is elmondta: a kihallgatás során azt kérdezték Kármán Irén 16 éves fiától, miért verte össze az anyját baseballütővel. A fiú felháborodására Labancz Ferenc szerint az volt a kihallgatók válasza: „téged is szájba lehet verni”. A Népszabadság szerint a Kármán Irén Cattani-kommandót 1991-ben hívta életre az akkori országos rendőr- főkapitány, Túrós András. A kis létszámú, válogatott egység országos hatáskörrel nyomozott az akkor ismert bűnszervezetek ellen. Számos sikeres akció és több mint 130 gyanúsított ellen indított eljárás állt már mögöttük, amikor - nyolc hónapi működés után - az egységet megszüntették. Az egység tagjai úgy vélik, azért oszlatták fel a Cattani-kommandót, mert túl sok bizonyítékot gyűjtött össze rendőri vezetők és politikusok ellen. Ezek közül azonban csak néhány kapott annak idején nyilvánosságot. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az együttműködés fontosságát emelte ki a NATO főtitkára és az orosz elnök a Kremlben tegnap tartott megbeszélésén, amelyen a három legvitatottabb problémát tekintették át. Jaap de Hoop Scheffer elismerte, továbbra is fennállnak a nézeteltérések Koszovó státusa, az amerikai rakétapajzs elemeinek közép-európai telepítése, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről rendelkező szerződés (CFE) ügyében. Azt állította, hogy a viták ellenére szó sincs a kapcsolatok romlásáról. Itt kell utalni arra, egy nappal korábban, hétfőn Szergej Lavrov orosz és Vük Jeremies szerb külügyminiszter találkozója után közölték: Oroszország és Szerbia elutasítja a Koszovóval kapcsolatos új határozattervezetet. „Egyetértettünk abban, a tervezet jelenlegi szövege teljes egészében elfogadhatatlan, s mivel nincs lehetőség a feljavítására, úgy ahogy van, el kell vetni” - fogalmazott Jeremies. Egyébként Lavrowal tegnap Scheffer is tárgyalt. A Putyinnal megtartott találkozón a főtitkár kifejtette, Moszkva és a NATO együttműködésének nincs alternatívája, a NATO nem tudja megkerülni Oroszországot, és ez fordítva is igaz. Úgy vélte, a NATO-orosz együttműködési megállapodás megkötése óta eltelt tíz év alatt sok eredményt értek el, de nem szabad ennyivel megelégedni. Hasonlóan nyilatkozott Putyin is, aki szerint a nagyon sok területre kiterjedő közös munka nem lehet problémamentes. A NATO vezetője a viszály almájának nevezte a CFE-szerző- dést, de hangsúlyozta, hogy a párbeszéd folytatódik. Merősítette, a NATO álláspontja szerint Oroszország nem teljesítette maradéktalanul az 1999-ben módosított megállapodást, mivel nem vonta ki csapatait Grúziából és Dnyeszter menti Köztársaságból (Moldova oroszajkú szakadár területéről). Leszögezte, az azer- bajdzsáni gabalai radarállomás közös, orosz-amerikai használata nem hárítja el az ellenséges országok rakétafenyegetését, így Putyin elnök vonatkozó javaslata nem jelent alternatívát az amerikai rakétavédelmi rakétarendszer európai telepítésével szemben. (MTI, ú) A kisebbségi önkormányzatokról Rostunkéval Törvényt sürget a VMSZ MTI-HÍR Jobban kell védeni a kisebbségi nyelveket Budapestet bírálja az ET MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. A nemzetiségeket érintő több fontos kérdésről tárgyaltak Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői. A legnagyobb délvidéki magyar politikai erő irányításában májusban bekövetkezett személyi változások óta ez volt a magyar vezetők és a szerb kormányfő első találkozója. A VMSZ vezetői felvetették, mielőbb meg kellene hozni a nemzeti kisebbségi önkormányzatokként működő nemzeti tanácsok tevékenységét szabályozó törvényt. Elfogadhatatlannak tartották azt a kormánypártok körében felmerült ötletet, hogy a törvény csak a jövő év végén kerüljön a parlament elé, s ebben Kostunica is egyetértett velük. A VMSZ szerint biztosítani kell, hogy a tanácsok gyakorlati feladatokat ellátó testületek legyenek, ne csak a kisebbségi autonómia tényleges hatáskör nélküli látszatintézményei. Több fontos beruházásról is szó esett a találkozón, köztük a szabadkai Népszínház rekonstrukciójáról. A VMSZ politikusai ígéretet tettek arra, hogy a közeljövőben pontosan megfogalmazzák, melyek azok a költségvetésből finanszírozandó beruházások, amelyeket a legfontosabbnak tartanak. Strasbourg. Az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága arra kéri a magyar hatóságokat, javítsanak a kisebbségi nyelveken történő oktatás pénzügyi feltételein, segítsék új, kétnyelvű iskolák létrejöttét az oktatási rendszer minden szintjén. Az ET határozott intézkedéseket sürget azért, hogy biztosítani lehessen a cigány nyelvek oktatását, illetve az ezeken történő tanítást. Egyebek között ezt tartalmazza az a határozat, amelyet a miniszteri bizottság - az ET egyik döntéshozó szerve - hozott a múlt héten, s amelyet a hét elején hoztak nyilvánosságra Strasbourgban. A határozat azt is sürgeti, hogy nőjön a kisebbségi nyelveken nyújtott médiaprogramok száma, hozzanak létre egy olyan rendszert, amely a kisebbségi nyelveken dolgozó újságírók és más médiamunkatársak képzését segíti, továbbá javítsák a különböző oktatási és kulturális létesítmények átadásának feltételeit a kisebbségi önkormányzatok számára. A határozat egy szakértői bizottság vizsgálatán alapul: ez a testület rendszeresen ellenőrzi, hogy az Európa Tanács tagállamai miként hajtják végre a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelyet Magyar- ország is aláírt még 1992-ben. XVI. Benedek rendelete A pápaválasztás új szabálya Vatikánváros. XVI. Benedek megváltoztatta a pápaválasztás eddigi rendjét, vagyis visszatért az egyházfő megválasztásának eredeti, kétharmados többséget igénylő szabályához. XVI. Benedek a mostani rendelettel a két éve elhunyt II. János Pál pápa 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciója vesztette érvényét. A döntést sokan meglepetésként értékelik, tekintve, hogy a pápa ezzel nagy tekintélyű elődjének egyik örökségét törölte el. Mások úgy vélik, XVI. Benedek ezzel is érzékeltette: ellenzi az egyház megreformálására irányuló törekvéseket. (MTI) i-----------------Iz rael rövidesen szabadon enged 250 palesztin foglyot. A második képen az életfogytiglanra ítélt Marván Bargúti. (Reuters- és SITA/AP-felvétel)
