Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-26 / 146. szám, kedd

14 Vásároljon velünk ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 26. www.ujszo.com Az első nyilvános fagylaltozót 1672-ben alapították Párizsban, pár évvel később már 80 féle jégkrémet készítettek, Sissi királyné az ibolyaízesítésűt kedvelte A jégkrém nálunk főleg nyári csemegének számít Felmérések szerint Szlovákiában a vaníliás fagyi a kedvenc A papír, a puskapor és a porcelán mellett a fagylalt is a nagyszerű ősi kínai talál­mányok egyike. Az ember már ötezer évvel ezelőtt is­merte és élvezettel fogyasz­totta a jeges nyalánkság ősváltozatát, amely hó, tej, gyümölcslé és fűszerek ke­veréke volt. Nyugat-Európá- ban ma az egy főre eső jég- krémfogyasztás 7-11 literre tehető éves szinten, az USA- ban pedig a 24 litert is meg­haladja. ÖSSZEFOGLALÓ A hűsítő finomságot Kínából a nagy utazók, az arabok és a per­zsák hurcolták magukkal a Földkö­zi-tenger partjaira. Sorban meghó­dította a kor hatalmas uralkodóit, köztük Nagy Sándort és Néró csá­szárt. Kezdetben főúri csemege­ként, élénkítőszerként szolgált a hegyek jegéből méz, gyümölcsök, fahéj, rózsavíz és ibolya hozzáadá­sával készült hűsítő. A nagy ókori orvos, Hippokratész diétája része­ként, terápiás szerként alkalmazta betegeméi Egy kis jeges történelem Korok és uralkodók jöttek-men- tek, de a fagylalt maradt, sőt, fejlődött, s lassan bekerült az utca emberének kedvencei közé is. Az első nyilvános fagylaltozót Procope alapította 1672-ben Párizsban, amelynek érdekessége volt, hogy (Illusztrációs felvétel) csak a nyári hónapokban üzemelt, s csak citromfagylaltot kínált, mégis csábította a kor hétköznapi és törté­nelmi embereit. Rendszeres látoga­tói közé tartozott például Voltaké, Rousseau, Diderot és Napóleon. A fagylalt csáberejét mutatja, hogy nem sokkal később, az 1700-as évek végére már több mint nyolc­vanféle változatban volt kapható. Karrieijének néhány évszázada alatt természetesen nemcsak a fa­gyi ízesítése, hanem előállítási technológiája is gyökeres változá­son ment át. Ennek talán legje­lentősebb állomása körülbelül Marco Polo híres utazásainak időszakára tehető, amikor is felfe­dezték, hogy ízletesebb massza készíthető, ha a jég belekeverése helyett inkább kívülről hűtik le az edényt. Ekkor készítették az első „hűtőket”, amelyek szalmával és jéggel bélelt vermek voltak. Régi­ónkban ehhez a művelethez a be­fagyott folyók jegét használták. Innen már csak kis lépést jelentett az első, kezdetben kézi meghajtá­sú fagylaltgép megépítése. A fagylalt 1904 júliusában nyerte el az általunk ismert jelen­legi formáját, amikor is Charles E. Minches St. Louis-i feltaláló ötle­teként ostyából készült tölcsérbe töltötték a fagyigombócokat. A nagy újítást 1905-ben a St. Louis-i világkiállításon is bemutatták. Nálunk a fagylaltozás a reform­kortól indult virágzásnak; már Sissi királynénk is hódolt ennek az élvezetnek, akinek az ibolyaí­zesítésű fagylalt volt a kedvence. Ezerféle íz és szín A fagylalt elnevezés egy rendkí­vül színes élelmiszercsoportra illő fogalom. Békésen megfér benne a tej-, gyümölcs- vagy éppen tejszín­alapú készítmények hosszú sora. A hagyományos jégkrém és fagy­lalt mellett a tejszínt tartalmazó parfé ugyanúgy, mint a könnye^, nagyrészt vízből, gyümölcsökből és cukorból készülő sorbet. Hiszen a fogyasztók igényeit ki kell, és ez esetben maximálisan ki is lehet elégíteni. A klasszikus receptben szereplő alapanyagok, vagyis a tej, a tojás és a cukor, ízlés és szükség szerint lecserélhetők vagy gazda­gíthatok. így valóban ezerféle íz és szín alakítható ki. Sovány tej, zsírszegény tejpor vagy joghurt és gyümölcsök fel- használásával zsír- és energiasze­gény változat nyerhető a fogyókú­rázók, a vonalaikra odafigyelők számára. A különlegességekre vá­gyó ínyencek kedvéért a piacon fellelhetők igazi csemegék, kandí- rozott magvakkal (pl. mandulá­val, dióval), gyümölcsdarabok­kal, alkoholos öntettel, különle­ges krémes és fűszeres szószokkal megbolondítva. Vannak azonban olyan kórál­lapotok, amikor problémát jelent az édességek beillesztése a páciens étrendjébe, ilyen például a cukor- betegség (diabétesz mellitusz). Térségünkben a diabétesz, elsősor­ban a 2. típusú formája, hatalmas népegészségügyi problémát jelent. A feltételezések szerint ehhez jön még néhány százaléknyi rejtett, még diagnosztizálás előtt álló cu­korbeteg, továbbá csökkent glü- kóztűrésű beteg. A betegek leg­alább 85%-a ráadásul túlsúlyos. Jégkrém cukorbetegeknek is Azonban vannak már mestersé­ges édeskéssel készült diabetikus készítmények (pl. jégkrémek), amelyek heti egy-két alkalommal, a javasolt napi szénhidrátmennyi­ségbe beszámítva fogyaszthatok az étrend színesítése érdekében. Édességek lévén azonban a diabeti­kus jégkrémeknek nemcsak a szén­hidráttartalma, hanem az energia­tartalma is számottevő. Ezért előnyös, ha a diabetikus termékek amellett, hogy a vércukorszintet kí­méletesebben emelő hatású éde­sítőszert tartalmaznak, zsírszegény tejből, tejporból is készülnek. A hétköznapokra megfelelő ok­tatással felkészített, alapos diétás információkkal bíró cukorbeteg számára nem jelenthet problémát a diabetikus termékek besorolása az étrendbe. Egy adag (két gom­bóc = 100 g) jégkrém szénhidrát­tartalma átlagosan 20 g. Ez a szénhidrátmennyiség megfelel­tethető egy kis étkezés tápanyag- tartalmának (10-25 g javasolt szénhidrátnak), illetve főétkezés (50-70 g javasolt szénhidrát) ré­szeként kisebb szénhidráttartal­mú főfogás (pl. főzelék, saláta) után desszertként is fogyasztható. Jégkrémtípusok- Tejjégkrém - teljes vagy fölö­zött tej és/vagy tejalapú alap­anyagok (sűrített tej, tejpor), tej­zsír (vaj, vízmentes vajzsír, tej­szín), egyéb tejeredetű termékek, cukor és/vagy víz, valamint aro­mák, adalék- és zamatosító anya­gok felhasználásával készül.- Tejes jégkrém - teljes vagy fö­lözött tej és/vagy tejalapú alap­anyagok (sűrített tej, tejpor), tej­zsír (vaj, vízmentes vajzsír, tej­szín) és/vagy növényi zsír, egyéb tejeredetű, termékek, cukor és/vagy víz, ^valamint aromák, adalék- és zamatosító anyagok, esetenként keményítő felhaszná­lásával készült termék.- Gyümölcsjégkrém - gyümöl­csök és/vagy gyümölcskészítmé­nyek, víz, cukor, keményítő, vala­mint aromák, adalékanyagok, esetleg tej és tejalapú anyagok fel- használásával készült termék.- Tejes gyümölcsjégkrém - gyü­mölcsök és/vagy gyümölcskészít­mények, víz, cukor, keményítő, valamint aromák, adalékanya­gok, tej, tejpor és/vagy egyéb teje­redetű termékek, tejzsír és/vagy növényi zsír felhasználásával ké­szült termék.-Vizes jégkrém - víz, cukor, va­lamint aromák, adalék- és zama­tosító anyagok felhasználásával készült termék.- Fermentált tejterméket tartal­mazó jégkrém - pl. joghurtot, tú­rót stb. tartalmazó, a tejjégkrém, a tejes jégkrém, a gyümölcsjég­krém és a tejes gyümölcsjégkrém típusának valamelyikébe tartozó­jégkrém.- Alkoholtartalmú jégkrém - legalább 0,1% alkoholt tartalma­zó, a tejjégkrém, a tejes jégkrém, a gyümölcsjégkrém, a tejes gyü­mölcsjégkrém és a vizes jégkrém típusának valamelyikébe tartozó, alkoholos italokat és/vagy alko­holos italkészítményeket is tartal­mazójégkrém.- Tojást tartalmazó jégkrém - olyan tej- vagy tejes jégkrém, amely tojástermék felhasználásá­val készült. Az ízesítés módja szerint megkü­lönböztetünk zamatosító anyago­kat tartalmazó jégkrémet (amelyek az ízkaraktert jellemzően megha­tározó élelmiszereket - így csokolá­dét, kakaót, kávét, csonthéjas gyü­mölcskészítményeket stb. - is tar­talmaznak legalább olyan mennyi­ségben, hogy ezeknek az anyagok­nak az íze a jégkrémben jól érez­hető legyen) és ízesített jégkrémet, amelyet kizárólag aroma hozzá­adásával ízesítenek. A termékek gyártásához fel- használhatók:- zamatosító anyagok, amelyek az ízkaraktert jellemzően megha­tározzák;- díszítőanyagok, amelyek a termék küllemét, megjelenését tetszetősebbé, változatosabbá te­szik (kizárólag ehető élelmiszerek lehetnek);- kiegészítő anyagok a termék fo­gyasztását elősegítő, az élvezeti ér­téket növelő élelmiszerek. Ilyen pél­dául az ostyatölcsér, gyümölcsdara­bok, jégkrémbevonó. A jégkrémbe- vonó olyan cukorból, zsiradékból, aromákból, adalékanyagokból, e- sedeg tejtermékekből, kakaóból és/vagy csokoládéból, vagy cukor­ból és egyéb szénhidrátokból, gyü­mölcsökből, gyümölcskészítmé­nyekből, vízből, továbbá aromák, adalékanyagok felhasználásával készített massza, amely lehűlve a jégkrém felületén bevonatot alkot, s minőségváltozás nélkül kibúja a jégkrémre előírt tárolási, valamint szállítási hőmérsékletet. Ezenkívül felhasználhatók a gyártás során egyéb tejeredetű termékek: az élelmezés-egészség­ügyi előírásoknak megfelelő, tej­ipari melléktermék alapú készít­mények (savó, savófehéije, tejfe­hérje, író, ezek sűrített, koncent­rált és/vagy porított változatai). A fogyasztói csomagolási egy­ség méretétől és nagyságától függően a termékek a következő csoportokba sorolhatók:- adagonként csomagolt (ún. impulzus) jégkrém - mennyiségét teldntve egy személy által, rend­szerint a vásárlást követően rövid időn belül elfogyasztandó termék (ide tartoznak például az ostyás, a szendvics típusú, valamint a pálci­kás jégkrémek, az ún. nanukok)- családi (ún. take home) jég­krém - mennyiségét tekintve álta­lában több személy által, a vásár­lást követő esedeges otthoni táro­lás után elfogyasztandó termék; Képarchívum- vendéglátó-ipari (ún. catering) jégkrém - a gyártó és a forgalmazó által kizárólag vendéglátó-ipari egységek (pl. éttermek, cukrász­dák) részére egy csomagolási egy­ségben, nagyobb mennyiségben eladott, a fogyasztók igényeinek megfelelően adagolható termék. Tartalmazhat kisebb, egy személy fogyasztására szánt adagokat is. Szlovákiai helyzetkép Felmérések szerint a szlovákiai fogyasztók körében 2005-ben va­lamelyest visszaesett a márkás jégkrémek fogyasztása az előző évekhez viszonyítva, ugyanakkor a fogyasztók egyre inkább keres­ték és vették a sajátmárkás jégkré­meket. 2006-ban már összesen 11 115,5 ezer litert fagyit vettünk és ettünk meg, mintegy 10 480 mil­lió korona értékben, szemben az egy évvel korábbi 9 996 ezer liter­hez és 9 340 millió koronához. A jégkrémkiszerelést illetően a szlo­vákiai fogyasztó inkább a nagyobb csomagolásút /600-900 ml/ ré­szesíti előnyben. E kategóriában a GfK Slovakia piackutató társaság adatai szerint jelentősebb évközi növekedés állt be. A legnagyobb fagyifogyasztók napjainkban az amerikaiak, évente fejenként 24 liternyit fogyasztanak el a jeges meglepetésből. Európá­ban a legnagyobb jégkrémrajon- gók az északi országok - a toplistát a finnek vezetik az egy főre eső 13 literrel, őket követik a svédek az egy főre eső 11 literrel, míg a portu­gálok csak 3,7 liter fagyit nyalnak el évente. Az olaszok és a spanyo­lok stabüan tartják magukat a 7-7 literes átiagon. Az egy főre eső szlo­vákiai jégkrémfogyasztás éves szin­ten 2,6 literre tehető, a termékek 60 százalékát a nők veszik és eszik meg. Felmérések szerint nálunk a vaníliás fagyi vezet az eper ízesí­tésű, valamint a kókuszos és csokis, továbbá a narancsos előtt. Szlová­kiában májustól októberig van a szezonja szemben Nyugat-Európá- val, ahol egész évben kedvelt desszertnek minősül. A hazai nagy jégkrémgyártók köre 2006-ban kettőre zsugorodott külföldi kon­kurencia miatt, jelentős nyomulás a lengyel gyártók és forgalmazók részéről történt. (Új Diéta, fve, Slovensky vyber, g) A jégkrámeladás alakulása Szlovákiában Mennyiség ezer literben Érték millió Sk-ban fagyilaltfajta/időszak 2005 febr. -2006 jan. 2004 febr. - 2005 jan. 2005 febr. - 2006 jan. 2004 febr. - 2005 jan. Klasszikus fagylalt 9747,7 8586,9 881,3 771,2 Adagonként csomagolt jégkrém 4884,6 4252,1 563,9 485,2 Családi jégkrém 1883,8 1664,5 152,1 134,8 Desszertek 2978,9 2670,4 165,3 151,2 Az adatok az élelmiszer- és vegyesboltok jégkrémeladását tükrözik (a Metrót kivéve), literben és koronában Forrás: AC Nielsen

Next

/
Thumbnails
Contents