Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-23 / 143. szám, szombat (144. szám)
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 23. Presszó 27 „Gyere vissza kilenc év múlva" - írta az autogramot kérő tízéves Lewis Hamilton emlékkönyvébe Ron Dennis, de heccből odabigyesztette a telefonszámát is Csodagyerek, istenáldása vagy csak stréber? NEVJEGYKARTYA Lewis Hamilton (Nagy-Britannia/22 éves) Született: 1985. január 7-én Tewinben/Hertfordshire Lakhelye: Tewin/Anglia Családi állapota: nőtlen Testmagasság/-súly: 1,74 m/68 kg Csapata: McLaren-Mercedes Honlap: http://www.lewishamilton.com Grand-Prix-győzelem: 2 (Kanada 2007, USA, 2007) Grand-Prix-rajt: 7 Dobogós helyezés: 7 Vb-pontjainak száma: 58 Első Grand Prix-rajt: 2007 március 18., Ausztrál-GP -Rekordjai: ♦ Minden idők legfiatalabb vb-éllovasa ♦ Első újonc, aki mind a hat versenyén dobogós Forma-1 előtti sikerei: ♦ GP2-bajnok 2006 ♦ Forma-3-Európa-bajnok 2005 „Ez a fiú istenáldás a Forma-1-nek. Fiatal, jól néz ki, ráadásul még szimpatikus is” - jelentette ki róla a mindenható főnök, Bemie Ecclestone. Ehhez még hozzá kell tenni valamit, ami csöppet sem lényegtelen: a huszonkét éves brit rendkívül gyors is. Ki ez a Lewis Hamüton? URBÁN KLÁRA ókból nem lesz nyerő.” Márpedig Hamilton kedves és szimpatikus. Lám-lám, miből lesz a cserebogár! Mi lesz egy félénk srácból, ha akarat és kitartás van benne. Bátor és nyerő, aki nem fél senkitől. Illetve: „Az egyetlen, aki leteper, az az öcsém - monjda kedvesen.” Erről pedig azt kell tudni, hogy a 15 éves Nicolas gyermekbénulásban szenved, és tolókocsiban ül, de mindenüvé elkíséri bátyját és a papát. S nem hogy terhűkre lenne, épp ellenkezőleg - ő a pályák bohóca, elszórakoztat mindenkit, Lewisnek pedig motivációt és ihletet ad. „Ha úgy érzem, valami gondom, bajom van, eszembe jut Nicolas, aki a felét sem tudja megvalósítani annak, amit én tehetek. Mégis boldog. S egyszeriben az én problémám bol- hányinak tűnik az övé mellett...” A Forma-1 új csillagát gyakran emlegetik egy lapon Tiger Woodsszal, a golf nagymesterével. Nemcsak tudásuk, hanem bőrük színe végett is. Hamiltont, legalábbis úgy tesz, hogy a téma nem nagyon érdekli: „Nem csinálok belőle ügyet, hogy én vagyok az első színes bőrű a pályán, de magában a sportban valószínűleg sokat jelent. Talán ez is hozzájárul, hogy eltűnjenek egyszer s mindenkorra azok az előítéletek, amelyeket valamikor valakik kitaláltak.” Bár fiatal, higgadt és megfontolt. Akkor sem toporzékolt, amikor Monacóban ott állt a győzelem küszöbén, amikor visszaparancsolták az istálló nagyfőnökei azzal, hogy Fernando Alonsónak kell nyernie. Fejet hajtott a parancs előtt, hagyta, hogy nyeljen a vüágbajnok, s egy rossz szót sem szólt. Csak hamiskásan mosolygott, amikor belépett a hercegi páholyba, hogy átvegye a másodiknak kijáró díjat. Mintha ezzel a mosollyal sejtette volna, hogy várjatok, most már én vagyok soron... „Apámnak ajánlom ezt a győzelmet, nélküle soha nem lettem volna itt.” Ezek voltak a McLaren- Mercedes püótájának első szavai az után, hogy Montreálban, élete hatodik Forma-1-es futamán nyerni tudott. Esedékes volt már a siker, az előző ötben egyszer sem szorult le a dobogóról. Félénk srác volt A Hamilton család az ötvenes években a Karib-szigetekről vándorolt Nagy-Britanniába, Lewis nagyapja vasutasként dolgozott, később a fia is a nyomdokaiba lépett. Anthony viszont titokban másról álmodozott... Amikor neki is fia született, azt a nagy Carl Lewisról, a világ legnagyobb adéta egyéniségéről nevezte el, csak megfordította. Teltek-múltak az évek, nőtt a fiú, de semmi jelét nem mutatta, hogy köved névadóját - félénk srác volt, az iskolában inkább visszahúzódó. Az apja karate edzéssel próbálkozott. A kis srác testben és lélekben is megedződött, megnőtt az önbizalma, megbátorodott. Akkor már Anthony papa beültette a kisautóba, s együtt beutazták a gokartpályákat. Mindenütt nyert, pedig idősebb és egy fejjel nagyobb ellenfelekkel mérte össze erejét. Gyerekkorát a motorsportnak áldozta, de mint mondja, másként nem ment volna: „így váltam gyorsabban felnőtté. Állandóan az ő társaságukban mozogtam, s azt akartam, hogy elismerjenek.” Perfekcionista lett belőle, de egyben két lábbal a földön maradt. Soha nem kellett nógatni, hogy takarítsa ki a szobáját, sőt, az a sztori kereng róla, hogy első Forma-1-es versenye után maga mosta ki a fehérneműjét. „Fegyelmezettnek lenni azt is jelend - magyarázza -, Akkor meg sem fordult a fejében, hogy ő lesz az, aki még előbb jelentkezik. Két év múlva, amikor Hamilton egymás után harmadszor is megnyerte a gokartbajnokságot, Dennis maga hívta föl a fiúcskát: „Lewis, segíteni szeretnék neked” - szólt bele a telefonba. A srácot fölvették a McLaren-Mercedeshez, s az utánpódásprogram keretében hatmillió eurót költöttek kiképzésére. Lewis nem okozott csalódást a nagyfőnöknek, a fiatal tanulóvezető elszántsága és határozottsága mind a mai napig rendkívül imponál Dennisnek. Lew, ahogy a barátai szólítják, azzal hálálja meg a bizalmat, hogy versenyről versenyre javul. „Arra neveltem, hogy magasra törjön - jelentette ki a papa, s elégedetten nyugtázta -, büszke vagyok, arra, amit már eddig is elért. S jobban örülök annak, milyen ember vált belőle, mmt az eredményeinek. Lewis rácáfolt arra, hogy kedves fiA legjobb brit pilóták 1995-ös díjkiosztóján egy tízéves fiúcska állt oda Ron Dennis elé. Előbb autogramot kért, aztán nekibátorodva megérdezte, nem versenyezhetne-e egy napon a csapatában. Dennisnek a meglepetéstől előbb leesett az álla, aztán odafirkantotta a fiú emlékkönyvébe: „Gyere vissza küenc év múlva”. Heccből odabigyesztette a telefonszámát is. hogy komolyan figyelünk a feladatokra. Én megtanultam a fegyelmet, meg kellett tanulnom.” Fordított esetben nyilván nem tartana itt. Sorsdöntő találkozás
