Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-22 / 142. szám, péntek (143. szám)
r/i KERTESZKEDO 2007. június 22., péntek 4. évfolyam 24. szám Időszerű teendők a biogyümölcsösben Szüreteljük a cseresznyét, nyári almát és a barackot A kedvelt gyümölcs jó adottságú termőhelyen akár ökológai rendszerben is termeszthető A málna növényvédelméről KÖTELES GÁBOR A biogyümölcsös most hálálja meg eddigi munkánkat: szedjük a késői nagygyümölcsű cseresznyét, meggyet, két-három naponként a málnát. Lassan szüreteljük a nyári érésű őszi- és kajszibarackot is. A gyümölcsszedés folyamán gondosan gyűjtsük össze a monüiával megtámadott és férges terméseket és gondoskodjunk ezek megfelelő megsemmisítéséről. Ezzel mérsékelhetjük a monilia későbbi fejlődését, a cseresznyelegyek és a gyümölcsmolyok elteijedését. Nem szabad megfeledkezni olyan munkákról sem, melyek a következő hónapok, évek bő termését biztosítják. Igyekezzünk minél több fuka- szálékot nyerni, amelyet a kert többi szerves hulladékával komposztálhatjuk, esetleg a gyümölcsfák gyökérzónájának takarására, mul- csozásra használhatjuk fel. Figyeljük az előbb komposztált anyagot, mert a magas hőmérséklet következtében könnyen kiszárad és a részben száraz komposztált anyag nem bomlik megfelelően, hanem penészedik. Ezért a nem megfelelő nedvességű anyagot kellően nedvesítjük. A nedvesítést jó összekapcsolni a komposzt átforgatásával. A munkát lehetőleg borult, esős időben vagy hűvösebb esti órákban végezzük. A gyümölcsfák gyökérzónája felett többször is felújítjuk, kiegészítjük a muksót. Végezzük a szükséges hajtásválogatást, amelyet lehetőleg kössnük össze a kártevők és betegségek elleni mechanikus beavatkozással. Tehát lecsípjük a levéltetűvel, vagy lisztharmattal megtámadott hajtáscsúcsokat. Folytatni kell az almamoly 2. és további generációja támadása elleni védekezést. Ezt tehetjük úgy is, hogy azokon a napokon, amelyeken este a gyümölcs száraz, megnedvesítjük. Ugyanis kutatók megfigyelték, hogy az almamoly lepkéje csak a száraz gyümölcsre rakja petéit. Ha lehetőségűnk van für- készdarázs peték beszerzésére, ezeket még mindig érdemes kihelyezni az almamoly kártételének mérséklésére. A gyümölcsfák törzseké ajánlatos hullámpapírsávo- kat erősítem és ezt 7-10 naponként megújítani. A leszedett papírcsíkok elégetésével sok kártevőt tudunk elpusztítani. Figyeljük a ragadozó hasznos rovarok jelenlétét kertünkben. Ha az általunk művelt területen nincs katicabogár vagy a fátyolka, telepítsünk át belőlük néhány példányt saját gyümölcsösünkbe. A málna az egyik legkedveltebb bogyós gyümölcsű növényünk. Bár munkaigényes kultúra, nem tartozik a nehezen megvédhető növények közé, ha az alapvető ápolási teendőket kellő gondossággal végezzük el. Jó adottságú termőhelyen és megfelelő odafigyeléssel akár ökológai rendszerben is termeszthető. VÉTEK GÁBOR A málna védelme a telepítés előtt a megfelelő termőhely kiválasztásával kezdődik. Gazdaságosan csak a hűvösebb, csapadékosabb, kiegyenlített éghajlatú területeken termelhető. Ne feledjük, hogy a málna eredendően erdei növény, így a száraz, meleg területeket nem kedveli. Talajadottságok tekintetében a legjobbak a semleges vagy enyhén savanyú kémhatású, jó vízgazdálkodású, középkötött erdőtalajok. Telepítés előtti teendők A telepítés előtti gyommentesítés kiemelt jelentőségű. Fontos továbbá a talajellenőrzés is, ugyanis a cserebogár-pajorok komoly veszélyt jelentenek a tövekre. Tömeges jelenlétük esetén a gyökerek megrágásával tetemes károkat okozhatnak. Ha négyzetméterenként két ásónyom mélységben áda- gosan 0,5-1 pajort vagy annál többet találunk, indokolt a talajkezelés elvégzése. A növényvédő szert (granulátumot) célszerű a telepítést megelőző nyár végén vagy ősz elején kijuttatni, ugyanis később a lárvák olyan mélyre húzódnak telelni, ahol a készítmények hatóanyagai már nem érik el őket. A következő években arra kell összpontosítanunk, hogy a területet gyommentes maradjon és a cserebogarak ne teijedjenek el. Nagyon fontos a megfelelő málnafajta kiválasztása is. A málna sarj- és vesszőkárosítói A málna legfontosabb kártevői és kórokozói között több esetben szoros összefüggés van. A málna- vessző-szúnyog (Resseliella theo- baldi) a legjelentősebb saijkártevő. A nőstények a fiatal, felrepedő sar- jak kérge alá rakják tojásaikat. A kikelő, kezdetben áttetsző, majd rózsaszín vagy citromsárga, 2-3 mm- es, nyűszerű lárvák az elváló kéreg alatti fás részeket szívogatják, aminek hatására barna, besüppedő foltok keletkeznek. Ez nem különösebben szembetűnő kár, azonban a sérülések kiváló fertőzési kaput jelentenek a vesszőpusztulás kórokozói számára. Ezek közül legjelentősebb a leptoszfériás betegség (Leptosphaeria coniothyrium), amely a sebeken át behatolva, a szár bélszövetéig terjedő elhalást okoz. Ha az elhalt rész körbeéri a szárat, biztos a pusztulás. A leptoszfériás betegség tünetei - a belső szárszövetbarnulás mellett - a kívülről is jól látható sötét foltok a vessző felületén, általában az alsó, körülbelül 50 cm-es zónában, amelyek olyanok, mintha a szár korommal lenne bekenve. A másik leggyakoribb vesszőbetegség, a didimella (Didymella applanata) vesszőszúnyoggal való kapcsolata vitatott, tény viszont, hogy sok esetben a két károsító együtt található meg a saijakon. A didimellás betegség kórokozója azonban az ép kérgen keresztül is képes megfertőzni a növényt. Tünetei kezdetben - a saijakon - a rügyek alatt megjelenő, jellegzetes ovális alakú, lilás színű foltok, amelyek a vesszőkön kiszürkülnek, és számos apró, fekete termőtest válik láthatóvá. A kórokozó csak a felületen van jelen, nem hatol a szár belsejébe. A málnavessző-szúnyog elleni védelem A málna vesszőpusztulásában döntő szerepe van a málnavessző- szúnyognak, így az ellene történő védekezés alapvető fontosságú. Sajnos azonban több nemzedéke az év folyamán nem különül el élesen egymástól, májustól szeptemberig folyamatosan jelen van az ültetvényekben. Éppen ezért a folyamatos permetezés elkerülése végett ésszerűbb más, környezetkímélő megoldásokat előnyben részesíteni. Az egyik a megfelelő fajtaválasztás. A kevésbé repedő kérgű fajták (pl. Fertődi Zamatos, Tulameen) nem kedveznek a kártevőnek tojásrakás szempontjából, így fertőzöttségük is kisebb lesz. Ha rendszeres és kiegyenlített az ültetvény vízellátása, valamint megfelelő a tápanyag-utánpódás, a sarjak kevésbé repednek fel. Erős sarjkép- zésű fajták esetén lehetőség van még az első sarjnemzedék eltávolítására, ugyanis a későbbi növekmény már kevésbé reped, így a málnavessző-szúnyog miatt csak mérsékelten fog károsodni. Ha mindezek ellenére szükséges a növényvédő-szeres kezelés, a védekezést az első szúnyognemzedék imá- gónak rajzására időzítsük. A májusi, virágzás előtti kezelés a kisebb jelentőségű kártevők (kis málnale- véltetű, sodrómolyok) ellen is hatásosak, azzal a kiegészítéssel, hogy ezek már áprilisban jelen lehetnek az ültetvényben, így egy korábbi védekezésre is szükség lehet. Egyéb kártevő rovarok A fás részek kártevői közül nagyobb jelentősége még a málna- karcsúdíszbogárnak (Agrilus cup- rescens) van. A bogarak június elején rajzanak, majd párosodás után a nőstények tojásaikat a szárak napos felületére rakják. A kikelő lárva azonnal a szár belsejébe rágja magát, és táplálkozása következtében egy jellegzetes, 1-2 cm hosszú, orsó alakú megvastagodás jön létre. A károsítás helyén a vessző meggyengül, és az ápolási, szüreti munkák során könnyen, pattanva eltörik. Ha a duzzanat a vessző alsó harmadában helyezkedik el, az egész szár víz- és tápanyagszállításának megzavarása miatt, a termés minősége gyengébb, mennyisége kisebb lesz. A málna-gubacsszúnyog (Lasi- optera rubi) kártétele, bár hasonlóan szembetűnő, kevésbé veszélyes. Itt a tünet egy 1-2 cm átmérőjű, karfiolszerű gubacs, amely olyan, mintha egy féloldalas kitüremkedés lenne a száron. Mivel e kártevők előrejelzése jelenleg nem megoldott, a permetezés nem célravezető. Sokkal eredményesebben védekezhetünk ellenük, ha nyár végén, a szüretet követően, a letermett vesszők eltávolításával egy menetben mind az előzőekben említett beteg, kórokozókkal erősen fertőzött fásodó sarjakat, mind pedig a gubacsos szárakat tőből eltávolítjuk és megsemmisítjük. Az utóbbi művelet hangsúlyozása azért fontos, mert ha elmarad, a károsítok egy része a kivágott szárakban áttelelve a következő évben visszafertőzik a málnát. Ne halogassuk a károsodott, erősen fertőzött sarjak megsemmisítését, mert a kimetszést követően pl. a málnavessző-szúnyog lárvák- a zavaró hatásokat érzékelve - hamar a talajra vetik magukat, így a szárak elégetésével már csak a kártevő-népességet szabályozó, hasznos fürkészek lárváit semmisítjük meg, amelyek a szárakon maradó elpusztult szúnyoglárvák testében fejlődnek ki! A botrítiszes betegség A málna védelmének másik sarkalatos pontja - a fás részek károsí- tóktól való megvédése mellett - a termés megóvása. A gyümölcsöt leginkább a botrítiszes betegség, más néven szürkepenészes rothadás veszélyezteti, amely a termés megfertőzése esetén közvetlenül érzékelhető veszteséget okoz. A betegség tünetei a virágok bámulása, az éretlen termések töppedése, az érett bogyók fakulása, puhulása és kellemetlenné váló íze. A generatív részeken elsősorban csapadékos i- dőben dús, szürke penészgyep képződik. A kórokozó a szárat is fertőzi. A botrítisz alapvetően sebzéseken át támadja meg a növényi részeket, de a túlérett málnába az ép héjszöveten is képes behatolni. A betegség számára fontos fertőzési kapu a kis málnabogár lárvája által megrágott vacokkúp és termés is. A botrítisz elleni védekezést a virágzás idejére kell összpontosítani. Az első kezelést 10-20%-os virágnyíláskor kell elvégezni, majd a virágzás alatt hetente meg kell ismételni. Erősebb fertőzésre csapadékos időjárás esetén lehet számítani, üyenkor indokolt a rendszeres permetezés. Fontos a túlérett bogyók gombás fertőződésének megelőzése is, ennek legjobb módja az időben elvégzett szüret. A botrítisz ellen számos készítmény engedélyezett. (Gazdabolt) A szerző növényvédelmi szakmérnök MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ___________Árfolyam EMUeuró Angol font Cseh korona Bolgár leva Japán jen (100) Kanadai dollár 33,816 Lengyel zloty 8,911 50,322 Magyar forint (100) 13,587 1,182 Horvát kuna 17,292 Román lej 4,667 10,555 20,435 23,646 Svájci frank USA-dollár 20,356 25,242 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,56-34,56 23,86-25,52 1,17-1,23 12,96-14,26 OTP Bank 32,67-34,38 23,99-25,32 1,17-1,23 13,10-14,10 Postabank 32,60-34,52 23,88-25,48 1,16-1,22 11,74-15,34 Szí. Takarékpénztár 32,67-34,34 23,99-25,25 1,16-1,23 12,99-14,22 Tatra banka 32,69-34,43 24,06-25,34 1,17-1,23 13,08-14,16 Dexia Banka 32,69-34,43 24,03-25,32 1,16-1,23 13,19-13,90 Általános Hitelbank 32,68-34,42 24,05-25,34 1,16-1,23 13,10-14,11 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Kezdje egészségesen a hetet! Mit olvashatnak az Új Szó hétfőn megjelenő ■«tUtaWIKHIlijüStRI című mellékletében? • Kerüljük el a bélfertőzést! • Hogyan és mennyit sózzunk? • Grillparti - többletsúly nélkül • Testápolás kánikulában • Ha gyengének érzi magát • Kudarc is lehet a vége a pásztorórának • Egy műszer, amely a krónikus és mély sebeket is syógyítja • Fejlődési rendellenességek Keresse az Új Szót az újságárusoknál! I a Duna mentén forgóién? Tatján Györgyi nem marad Los Angelesben A* Csütörtöktől már az újságárusoknál Ha érdekli... % kinek kellenek a déli járásokban a lepusztult ■ falusi házak... ■h hogyan segíthet a háborús keresőszolgálatnak ■ eltűnt katonák felkutatásában... 9 milyen eredménnyel zárt ■ a 32. Duna Menti Tavasz... 9 hogy emlékeznek a 20 éve halott ■ Dúdor Istvánra barátai... 9 és hogy. hol tart föld körüli vitorlásútján ■ MéderÁron... ...elolvashatja a Vasárnapban! Plusz bővített 8 oldalas Élet-mód rovat!
