Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-21 / 142. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 21. Kultúra - hirdetés 13 Csehy Zoltán, Németh Zoltán, Juhász R. József és F. Kováts Piroska nívódíjat vehetett át Vida Gergely kapta a Madách-díjat Vida Gergelynek Csanda Gábor gratulál (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Tegnap adták át az Irodalmi Alap díjait a tavalyi év legjobb irodalmi teljesítményeiért a Szlovák író- szövetség székházában. MISLAY EDIT A hazai magyar irodalom múlt évi terméséből a Beke Zsolt irodalomkritikus, Csanda Gábor irodalomtörténész, lapunk munkatársa és Hizsnyai Zoltán, József Attila- díjas költő alkotta bizottság a Madách-díjat Vida Gergely Rokokó karaoke című, a Kalligram Kiadónál megjelent verseskötetének ítélte oda. „A Rokokó karaoke játékosságon alapszik, a vásott gyerek álruhájába búvó lírikus feltűnően vidám, friss karmesteri pálcájának vezényletével. A rokokó már önmagában a játékosságot, a könnyedséget, a gondtalanságot evokálja képzeletünkben, napjaink egyik népszerű szórakozási és önmegvalósítási formájával, a karaokéval való összekapcsolását pedig a szerző nagy felfedezésének tekinthetjük. Tanúi lehetünk annak, ahogyan az éneklő szereplők állandóan váltják egymást a színpadon, amely így minden előadó éneke nyomán változik, miközben az egyik előadás kiegészíti, bővíti az utána következőket, s noha ebben a nagyszabású show- ban egészen tisztességes számú szupersztár-jelölt vonul fel, nincs olyan érzésünk, hogy a műsor túl heterogén lenne” - hangzott el a díj indoklásában. Nívódíjat kapott Csehy Zoltán Hecatelegium című verseskötete (Kalligram Kiadó). A száz verset közreadó kötet „elsősorban egy szilaj, felszabadult tömeg vidám farsangi felvonulás, amelynek szereplői az irodalom- és a kultúrtörténet alakjai, akik a versekben a korábbi és még korábbi korokon keresztül lépegetnek egészen napjainkig”. Ugyancsak nívódíjas lett Juhász R. József Képben vagy? című kötete. A magyar irodalmi avantgárd nemzetközüeg elismert hazai képviselője vizuális költeményeket, képverseket tartalmazó kötete a NAP Kiadó műhelyében készült. Nívódíjban részesült Németh Zoltán Parti Nagy Lajos-mo- nográfiája (Kalligram Kiadó) is. A kiváló irodalomkritikus és költő Parti Nagy gazdag életművét figyelembe véve „nem könnyű feladatra vállalkozott, amelyet magas tudományos-művészi fokon végzett el.” Fordítói nívódíjat vehetett át F. Kováts Piroska Dusán Simko Japán díván (Kalligram Kiadó) című regényének magyarításáért. „F. Kováts Piroska tolmácsolásában a Japán díván kiváló, élvezetes olvasmány, amely a magyar irodalmat gazdagítja” - hangzott el a díj indoklásában. VIDA GERGELY A DÍJAKRÓL ÉS KÖTETÉRŐL „Örülök a díjaknak, és ez az év ebből a szempontból jó volt - mondta Vida Gergely, aki a frissen kapott Madách-díjon kívül két hete vette át a Posonium Irodalmi Díj különdíját is. - Mindenképpen örülök annak, hogy vannak olyan általam is tisztelt szakemberek, kollégák, akik elismerésre méltónak találták a kötetemet.” Elárulta azt is, hogy a Rokokó karaoke versei az utóbbi két-két és fél évben készültek. .Amennyiben ez a szöveg az egységesség benyomását keltené az olvasóban - tette hozzá -, az azért van, mert az elejétől a Rokokó karaoke munkacím lebegett a szemem előtt, és tudtam, mit hova kell írni, és efelé keresgettem. Nyüvánvaló, hogy a kötet szerkezete az utolsó időszakban állt ösz- sze, de a rokokó kort korábban választottam ki. A rokokót azonban nem szabad túlságosan lehatárolni. A rokokó belejátszik a későbbi időszakok kultúrájába is. Nincs is olyan sok rokokó szövegidézet a könyvben, mint a későbbi korokból, mint például József Attilától, Babitstól. Mondhatnám úgy is, hogy a rokokó felől van olvasva a posztmodem, illetve a posztmodem felől van előásva a rokokó. ” Vida Gergely díjazott kötetének bemutatója ma 18 órakor lesz a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban, (m) Szabó Gyula születésének centenáriuma alkalmából rendeztek szimpóziumot a Brámer-kúriában A tudat fényével sugárzó napok TALLÓSl BÉLA Pozsony. Tegnap Szabó Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából szimpóziumot tartottak a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. A tanácskozáson a Kubicka Kucsera Klára művészettörténész koncepciója alapján és szakmai vezetésével készült, s a Nap Kiadó által megjelentetett Szabó Gyula-monográfia szerzői vettek részt. Kubicka Kucsera Klára hangsúlyozta, ez az első üyen jellegű összefoglaló monográfia szlovákiai magyar képzőművész életművéről, magyar szerzők tollából: olyan mű ez, amely egységes koncepcióval, ám különböző művészettörténeti szemléletek alapján ad tanúságot az életműről vagy annak bizonyos fejezetéről. Kiemelte: nemcsak a szövegrész szerzőit és a kiadót illeti köszönet azért, hogy ilyen reprezentatív munka láthatott napvilágot, hanem a könyv tervezőjét, Németh Ilona képzőművészt is. Aki nemcsak kivételes kreativitásával járult hozzá a könyv kinézetéhez, hanem azzal is, hogy szigorú volt minden minőségi momentumot illetően. Kubicka Kucsera Klára értekezésében a könyv keletkezésének körülményeivel s az életmű interpretációjának témakörével foglalkozott, jelezve: „Az évforduló alkalmából fel kell tennünk a kérdést, mennyire élő a mai napig életműve, milyen mítosz, müyen kép létezik róla a szakmán belül és a közvéleményben. Fel kell tennünk azt a kérdést is - hangsúlyozta -, melyik nép és nemzet kultúrájához, avagy a kultúrák kereszteződésének melyik régiójához tartozik az életmű? /.../Ki tartja számon a mai napig Szabó Gyula művészetét?” Azért is kell e kérdéseket megfogalmazni, mert a művészeti kritika nem foglalkozott folyamatosan Szabó Gyula művészetével. A magyarországi művészettörténészek főleg az 1971-es Magyar Nemzeti Galériabeli kiállítás kapcsán foglalkoztak vele, utána pedig mintha megfeledkeztek volna róla (bár kiegészítésként a szimpóziumon elhangzott, Szabó Gyula és más hazai magyar képzőművészek kezdenek visszaszivárogni a magyarországi köztudatba). Sz. Haltenberger Kinga a művész hagyatékának jövőjéről, vagyis az életmű kezelésének kérdéseiről beszélt. Megemlítve, milyen kezdeményezéseket tett azért, hogy az életművet közzé lehessen tenni. Kitért a Szabó Gyula Barátainak Klubja polgári társulás tevékenykedésére, amely egyebek közt arra irányul, hogy a Szabó Gyula Emlékház terve egyszer megvalósulhasson. Ahhoz a házhoz, ahol életének utolsó 17 évében alkotott, egy kiállítócsamokot is „álmodtak”, amelyben időszakos kiállításokon tennék hozzáférhetővé az életművet. A tervek szerint jobb sorsot szánnak a művész értékes könyvtárának is, amelyet tanulmányi központtá alakítva lehetne hozzáférhetővé tenni. A füleld Bozó Andrea azokat az ősképeket kutatta, amelyek a vüág működésének összefüggéseit, az örök körforgás jelenségeit modellezik Szabó Gyula művészetében. Rámutatott: a művész isteni dimenziókba emelte a nőt, az anyát, így teremtette meg a napba öltöztetett asszonyt, az életet tápláló földanyát. De (isten)női minőségekkel azonosítja a fát, amelyet-akit népe, nemzete, de az emberiség sorskérdéseivel is kapcsolatba hoz. Szimbólumokként gyakran használta a tudat fényét jelképező napot, a tudatalatti tartalmakat kivetítő halat, a tudást árasztó szemet, a halál felé készülődést jelképező holdat, amelyet azonban pozitív sugallattal alkalmaz: a „ha valami elmúlik, jön helyébe új” szemlélettel. A budapesti Szakolczay Lajos a költő Szabó Gyuláról, elsősorban annak szabadságkenyeréről beszélt. Arról a líráról, amelyet fiókjának alkotott - mivelhogy akkor csak a fióknak lehetett megnyilvánulni szabadon. Ennek a lírának erényeként emelte ki az igazmondást s azt a gondolatiságot, amely a kozmikus mindenség élményéhez jutott el. Tegnap délután a Brámer- kúriában Szabó Gyula-emlékkiállí- tát is nyitottak. Kubicka Kucsera Klára és Szakolczay Lajos a szimpóziumon (Ifj. Papp Sándor felvétele) Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja Kisvárda tizenkilencedszer ELŐZETES Kisvárda. Ma a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásával kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. Az előadásokat tíz nap folyamán négy helyszínen játsszák. Idén is bemutatkoznak a határon túli gyerekszínjátszó társulatok, és változás az előző évekhez képest, hogy a stúdióelőadásokat két alkalommal is bemutatják, s gazdag lesz a szakmai kísérőprogram is. Szinte mindegyik társulat több előadással képviselteti magát, s megmérettetik magukat az újvidéki, a marosvásárhelyi és a kolozsvári egyetemisták is. Nyitóelőadásként Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő c. előadását láthatjuk Alexandre Colpacci rendezésében, de a bemutatott szerzők között lesz Hamvai Kornél, Parti Nagy Lajos és Zalán Tibor, Mrozek, Ben Johnson, Synge, Nyekraszov, Goldoni és Bulgakov, ezenkívül lesz Hegedűs a háztetőn, Cabaret, Csókos asszony és Indul a bakter- ház is. Bemutatkozik a Shake kvartett, Bakos Árpád és az Iskin zenekar. A komáromi Jókai Színház holnap Martin McDonagh Macskabaj c. darabját mutatja be Lukáts Andor rendezésében a Művészetek Háza színháztermében, míg a kassai Thália Színház Moliere A fösvény c. komédiáját Csiszár Imre rendezésében június 27-én a Várszínpadon. (jdj) Jókai Napok: Paris de Café és Hétköznapi komédiák Kama(ra)rák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A fesztivál technikusa, Döce már az első napon figyelmeztetett, meg fogok halni. Gondoltam, ezt tudom. Mondta azt is, hogy nincs sok hátra. Mondjuk pár nap. Elkezdtem örülni. Mert ez azt jelenti, hogy idén sok lesz a kamaraelőadás. Nyomorgás, fülledt levegő, izzadt emberek egymáshoz préselődése. Remek. Mindössze két hátborzongatóan kényelmes, levegő után nem kapkodós nagyszínpadi produkcióra számíthatunk. Az egyik már hétfőn lement - a lévai Bárka Színpad bohózata volt. A kamarák jegyében telt a keddi nap is, bár az őrsújfalusiak önzetlen közönségszeretetből szabadtéri előadássá formálták Hétköznapi komédiákjukat. De legyen a sorrend mérvadó. Szvorák Zsuzsa füleki csoportjával egy verseszenés összeállítással érkezett a Jókai Napokra. A Paris de Café című előadás költők megzenésített verseit dolgozta fel. A felhozatal: Vü- lon, Apollinaire, József Attila, Faludy György, Ady Endre. Őszintén szólva nem szeretem a verseszenés összeállításokat, de az Apropó Kisszínpad vezetője még ezt is kellemessé, élvezhetővé tudta rendezni. Háromszor láttam már az őrsujfalusi ÉS?! Színháztól a Hétköznapi komédiákat - most élveztem a legjobban. A közel egy éve elkészített darab mára teljesen letisztult, ugyanúgy, ahogy a színészi alakítások is. Éz alatt az idő alatt a Hétköznapi komédiák leegyszerűsödött, kiszűrték belőle a felesleges dolgokat, és egyfajta rutinná vált az egész előadás. Ez persze nem minden esetben előnyös, de az őrsújfalusiaknál egyáltalán nem éreztem, hogy kifulladt volna a darab. Sőt. Most jött igazán elemébe. A komáromi Köd Színház egy egészen friss csapat. Tavaly ősszel alakult a városban tanuló egyetemistákból, fiatalokból. Rendezőjük, Bárány János Molnár Miklós Dro- medár úr Margarétát vesz című darabját vitte színre. Az előadás sokkal összeszedettebb volt, mint a rendező eddigi munkái. Egységes koncepció, vüágos kerettörténet, kisebb hibákkal, és néhol populisz- tikus sallangokkal tarkítva. A darab fele ugyan elúszott, mivel a terem (Tiszti Pavüon) rossz akusztikája és néhány színész halk előadásmódja miatt sokszor nem értettem a szöveget, ennek ellenére mindenképpen dicséret illeti a színészek teljesítményét. (rozbroy) • fSPU tWFaBHADOH— talisman! 1 íTNAVAJOftjf * f aviso ANTÚJWk VBHlRHhvbridi saatbau Ludová 10,917 01 Trnava, tel.: 033 534 56 42, fax: 033 534 56 43 e-mail: saatbau@saatbaulinz.sk , www.saatbaulinz.sk Kérdéseikkel forduljanak a területi képviselőinkhez: Ing. Margita Foltánová Ing. Ján Grnác Ing. Lomjansky Peter tel.: 0903 727 931 tel.: 0903 727 631 tel.: 0911 727 913 Ing. Jozef Psak Ing. Tibor Mikié Ing. Jozef Ostrodicky tel.: 0911 727 914 tel.: 0903 858 003 tel.: 0903 650 663 BP-7-12273
