Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-20 / 141. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 20. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Günter Grass az ikrekről Élesen bírálta a lengyel vezetők európai uniós politikáját hétfőn Günter Grass No- bel-díjas német író. A gdanski (egykor Danzig) születésű, 79 éves, világhírű író elítélte a varsói kormány által az alkotmánnyal kapcsolatban kilátásba helyezett vétót és ezzel összefüggésben helytelenítette az egykori történelmi sérelmek felmelegítését. Rendkívül kemény szavakkal bírálta Grass a két Kaczynski- testvért, Lech Kaczynski államfőt és Jaroslaw Kaczynski miniszterelnököt. Kijelentette, ezek a „különleges ikrek” antiszemita irányzatú, szélsőjobboldali pártokkal működnek együtt. A blokádpolitika, azaz a vétóval való fenyegetőzés árt az egész Európai Uniónak - hangsúlyozta Grass, nyomatékosan utalva arra, hogy a közös alkotmány jelentős mértékben előre lendítené az európai egyesülési folyamatot. A XX. század világháborús, valamint a diktatúrákkal összefüggő tapasztalatai után az uniónak szüksége van arra, hogy alkalmazhassa a béke megszilárdítását célzó potenciálját - fogalmazott a Nobel- díjas író, utalva egyebek között az Egyesült Államok és Oroszország közötti jelenlegi ellenétetekre, (m) Több menekült világszerte Öt év után először ismét nőtt tavaly a menekültek száma a világban, döntően az iraki konfliktus miatt - állapította meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A 2006. évről szóló beszámoló szerint 14 százalékkal (1,2 millió fővel) emelkedett a szervezet felelősségi körébe tartozó menekültek száma, így elérte a 10 milliót. További 4,3 millió palesztin menekültről egy másik ENSZ-szerv, a Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Ellátó Hivatal (UNRWA) gondoskodik, a világon menekültként élők száma ezért összesen több mint 14 milli- . óra tehető. Az UNHCR szerint a menekültek száma döntően az iraki konfliktus miatt nőtt meg. Adataik szerint 2006 végéig mintegy 1,5 millió iraki kényszerült menedéket kérni külföldön, legtöbbjüket Jordánia és Szíria fogadta be. (MTI/AFP) TALLÓZÓ KRÓNIKA Továbbra is a hatóságok kemény ellenállásába ütközik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) törekvése, hogy bővíthessék a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatását - írta hétfői számában az erdélyi lap. A szerző emlékeztet: noha hét év telt el azóta, hogy a moldvai Bákó megyében rendszeres formában beindult a csángó diákok magyar nyelvű oktatása, a szervezők sokszor most is hisztérikus megnyilvánulásokat tapasztalnak a polgár- mesterek, iskolaigazgatók, rendőrök részéről. (Lubomír Kotrha karikatúrája Szem- és gyomorforgató, hogy aktív politikus pénzért árulja a beszédeit Gyurcsány Orbánról „Szem- és gyomorforgatónak tartom azt, hogy egy aktív politikus pénzért árulja politikai beszédeit, és ebből több millió forintos családi jövedelemre tesz szert” - mondta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. A kormányfő, bár nem nevezte meg Orbán Viktort, egyértelmű volt, hogy a Fidesz elnökéről beszél. MT1-HÁTTÉR „Nem ismerek még egy példát, hogy aktív politikus, saját közvetlen politikai tevékenységéből így kívánna hasznot húzni. Ennek az a vége, hogy holnapután a parlamentben elmondott beszédéért is pénzt fog valaki kérni” - hangoztatta. A kormányfő elképesztőnek nevezte azt, hogy a Fidesz elnöke másodszor is „eljátssza ugyanazt, vagyis hazaviszi a pénzt és elkönyveli, hogy van tizenegyné- hány millió forintom abból, hogy összegyűjtöttem a beszédeimet”. Véleménye szerint ez különösen akkor elképesztő, ha valaki politikájának középpontjába az erkölcsöt állítja. „Az nem megy, hogy plebejus politikát hirdetek, harcolok az új arisztokráciával szemben és a legellentmondásosabb, rosszízű dzsentri magatartást folytatom” - mondta. A kormányfő kijelentette: erkölcsi kérdésekben csak erkölcsileg feddheteüen ember mondjon megalapozott véleményt. Gyurcsány Ferenc a Gripen- beszerzés kapcsán elmondta, túl sok a kétely és a gyanú Magyar- ország szerepével kapcsolatban ez ügyben, hogy ott és akkor milyen motiváció alapján született meg a döntés. Gyurcsány Ferenc közölte: úgy tudni, a Fidesz-kor- mány idején a Gripenek beszerzésével összefüggő előkészítő tanulmányban létezett egy egyértelmű sorrend a pályázók között, amely a meghatározó alapdokumentum volt a nemzetbiztonsági kabinet üléséig. Kérdés, hogy ott mi történt, ezt azonban mi sem tudjuk - hangsúlyozta a kormányfő. A miniszterelnök azt mondta, a kormány vizsgálata során nemcsak a 2001-es döntést, hanem a két évvel későbbi, a Medgyessy- kormány idején született szerződésmódosítást is áttekinti. Hozzátette: nem szereti azt a fajta vizsgálatot, „amikor egy mostani kormány csak olyasmit vizsgál, ami a másik kabinethez kötődik”. A kormányfő úgy fogalmazott, a Gripen-vásárlás kapcsán annyi pénz forog kockán, „amelyet el nem tudunk képzelni, amelynek az ezredéért Magyarországon szíjat hasítanak egy politikus hátából, ha kiderül, hogy nem megalapozottan döntött”. Hozzátette: a Gripenekre szánt pénz a kórházfejlesztésre fordítható összeggel vetekszik. A svéd SVT televízió június elején azt állította, hogy mintegy nyolcmülió dolláros jutalékra tehetett szert Alfons Mensdorff-Po- uilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. Állítását a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems- SAÁB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta. Demeter Ervin, az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere sajtó- tájékoztatón azt mondta: semmilyen lobbi tevékenységet nem érzékelt a Gripen-vadászgépek beszerzése körül, a korábbi döntést ma is jónak tartja. A magyarság érdeke, hogy autópálya vezessen Budapestről a Székelyföldig Autópályát akar az RMDSZ GARZÓ FERENC Olyan új európai folyosó megrajzolását szorgalmazza a román közlekedési tárca, amely egy székely- földi - Marosvásárhelyt és Iasi-t (Jászvárost) - összekötő székely- földi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába - mondta Tánczos Barna, a román szállítási minisztérium államtitkára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő államtitkár Ludovic Orbán liberális párti miniszterrel együtt május végén beszélt erről Brüsszelben Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosával. Az államtitkár szeretné meghonosítani azt a szemléletet, hogy nem elszórtan, részleteiben kell meghirdetni a különféle autópálya-szakaszok megépítését, hanem azt az európai stratégiai elképzelések részévé kell tenni. Szerinte ezért kell meggyőzni Brüsszelt is arról, hogy Románia számára létfontosságú egy olyan autópálya megépítése, amely az országot nyugat-kelet irányban szelné át, összekötné az országot Mol- dovával, és Ukrajna felé folytatódna. A jelenleg tervezett két európai folyosó ugyanis nem fogja át megfelelő mértékben az országot. A 4. számú ugyanis Dél-Erdélyen keresztül haladna (Temesvár-Nagy- szeben-Pitesti-Bukarest), a 9-es pedig Iasi-on keresztül folytatódna déli irányban Bukarest, majd Bulgária felé. Ez a két útvonal V-alak- ban, Románia szélén haladna át, az ország észak-keleti része pedig fehér folt maradna - hangsúlyozta az államtitkár. Márpedig Székelyföld fejlődése szempontjából is alapvetően fontos, hogy merre halad egy autósztráda. E térség számára egyelőre az Észak-Erdélyen átfutó Bechtel-autópálya sem kecsegtet gyors és teljes megoldással. Bár az RMDSZ 2004 óta következetesen szorgalmazza a Bechtel-sztráda megépítését, az csak 2013-ra készülne el. Arról nem is beszélve, hogy Marosvásárhelyhez érve délre kanyarodna és Brassóig tartana, a Székelyföld pedig mintegy száz kilométeres távolságra maradna tőle. Az is köztudott, hogy a Bechtel nincs ínyére az EU-nak - emlékeztetett Tánczos Barna. Az erdélyi magyarságnak az lenne az érdeke, hogy legyen egy olyan autópálya, amelyen Budapestről el lehet jutni - Kolozsváron és Marosvásárhelyen át - a Székelyföldre. Ezért lenne szüksége egy olyan európai közlekedési folyosóra, amely bizonyos szakaszon egybeesne ugyan a Bechtel-sztrádával, de magában foglalna egy székelyföldi szakaszt is. Ez utóbbi 50-60 kilométer hosszú lenne, Marosvásárhely érintésével Gyergyószéntmiklós környékén szelné át a Keleti Kárpátokat, majd Piatra Neamt, Roman és Iasi irányában folytatódna. Ha sikerülne koncessziós kiírás alapján megépítem, akkor bárhonnan a Székelyföldről 40-50 kilométeres távolságból autópályára lehetne jutni. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Románia évente 250 kilométernyi autósztrádát szeretne építeni a következő hat esztendőben, ebből a tervből semmiképpen sem szabad kihagyni Erdélyt. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Elhangzott a végszó? CZAJL1K KATALIN Majdnem tíz hónap telt el az állítólag meg nem történt nyitrai diáklányverés óta, és továbbra is homályos a Maiina Hedvig-ügy. Sőt, egyre sötétebb, és bűzlik. A tegnap nyilvánosságra került vallomás, miszerint az egyik elkövető, akiről annak idején Hedvig leírása alapján fantomkép is készült, családjának bevallotta tettét, akár döntő jelentőségű is lehet az ügyben. Ez lehetne ugyanis az első tanúvallomás, amely közvetlenül bizonyítja a lány állítását. Feltéve persze, hogy a rendőrség érdemben foglalkozni fog vele, és kellőképpen kivizsgálja a benne foglaltakat. És éppen itt kezdődhet a probléma: a nyomozás az ügyben ugyanis le lett zárva, mivel a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, tehát, úgymond, elhangzott a végszó, mégpedig a „legfelsőbb szájakból”. Ezek után már önmagában ellentmondásos lenne, ha mégis foglalkozna a rendőrség az új információkkal. Pedig, ha jogállamnak akarjuk nevezni magunkat, nincs más megoldás. Szinte hátborzongató belegondolni, mik lehetnek a következmények: beigazolódhat, hogy az új tanúvallomás a valóságon alapul, és már meg is van az egyik támadó (akiről a rendőrség egyébként tud, sőt annak idején ki is hallgatták, és állítólag bombabiztos alibije van). Tehát bebizonyosodhat, hogy a rendőrség, Robert Kalinák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő tévedett, amikor hazudozót csináltak Maiina Hedvigből. Egy rendes országban az ilyen kaliberű „tévedésért” fejek hullanának. Nagyon magasról. De ne előzzük meg túlságosan az eseményeket. Egyelőre Maiina Hedvig ellen vádemelési javaslat van előterjesztve, és az „új tanú” csak a médiáknak vallott. Hogy a rendőrséget is érdekelni fogja-e a mondanivalója, további mérföldkő lehet az ügyben. Ha ugyanis az új információk hidegen hagyják a bűnüldöző szerveket, az annak is jele lehet, valaki más is előre gondolkodik... Diplomák futószalagon GÁL ZSOLT Iskolaügyi miniszterünk, Ján Mikolaj úgy gondolja, hogy akár a szlovákiai középiskolákban is lehetne bakalárképzés. Mivel a szakközép- iskoláknak szerinte kitűnő a színvonaluk, ha „szereznek egy docenst, aki garantálja őket, beadhatják a kérvényt, hogy szakfőiskolát hozzanak létre” - nyilatkozta. A felsőoktatási törvény módosításának tervezetében a miniszter gyakorlatilag semmi érdemleges javaslatot nem tett, amely javítaná az egyetemi oktatás színvonalát, és a felsőfokú képzést a piaci kereslethez igazítaná. Ehelyett korlátozni és hivatalosan is fizetőssé kívánja tenni a levelező tagozatos képzést. Ez ugye a tandíj bevezetését jelenti - diszkriminatív módon csak a levelezősök számára - ami ellen Robert Fico ellenzéki pártvezérként annyira tiltakozott. Ami azonban ennél nagyobb baj: a kormánynak láthatóan semmilyen koncepciója nincs a hazai felsőoktatás kulcs- problémájára. A gomba módra elszaporodott és a minél több diák felvételében érdekelt „egyetemek” többsége csapnivaló színvonalon, futószalagon termeli a saját szakmájukban elhelyezkedni képtelen - és ezért a jövőben frusztrált - diplomás fiatalokat. Erre Mikolaj még előáll a középiskolai bakalárképzés agyrémével, ami csak tovább rontana a helyzeten. A probléma gyökerei a Meciar-korszakba nyúlnak vissza, amikor az oktatásügyi minisztérium - sokszor az akkreditációs bizottság ajánlásai ellenére - sorozatban osztogatta az engedélyeket az új egyetemek alapítására, amelyek gomba módra nőttek ki kihelyezett karokból, vagy egyenesen „zöldmezős beruházásként”. A fejpénzeken alapuló finanszírozási rendszer miatt minden felsőoktatási intézmény abban érdekelt, hogy minél több diákot vegyen fel. A kilencvenes évektől megszaporodtak a karok és a tanszékek, már minden valamire való kis porfészek úgy gondolta, hogy neki is jár minimum egy kihelyezett képzés. A képesített tanárok 2-3 hely között ingáztak, általánossá vált, hogy a szemináriumi munkákat szinte alig olvassák (kinek akaródzik 130-at átböngészni?), a diákok meg lelopják őket az internetről, vagy újrahasznosítják ugyanazt a dolgozatot 4-5 tantárgyon. Természetesen a szlovák egyetemeken alig folyik kutatás, az oktatók alig publikálnak, külföldön pedig intézményeink jórészt ismeredenek. A létszámaikban egyre kisebb korosztályokból egyre több tanulót vettek fel az elmúlt években, s jelenleg már ott tartunk, hogy aki akar, simán bekerül valamilyen egyetemre, legtöbbször felvételi nélkül. És ha már egyszer bekerült, többnyire el is végzi azt. Néhány tanárra rá is szóltak, hogy ne vizsgáztassanak már olyan szigorúan, ha kirúgják a nebulókat, ugyan kire kap az egyetem fejpénzt az államtól? Az egész rendszer következményei: a mennyiség preferálása a minőség rovására, a diákok tudásszintjének drámai romlása, túlképzés csaknem minden szakon (az orvosi és néhány műszaki irányzat kivételével) és a diplomák teljes elértéktelenedése (már annyit sem érnek, mint egy érettségi bizonyítvány másfél évtizede). Ráadásul nem olyan szakembereket termel az oktatási rendszer, amilyenekre a gazdaságnak szüksége van, ez persze az egyetemeket egyáltalán nem érdekli. És végül, a képzés egyre többe kerül és ezt az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Ha a kormány komolyan meg akaija akadályozni azt, hogy eztán minden síkhülye gyereket egyetemre küldjenek a szülei, ahová őket fel is veszik (felvételi nélkül), majd - az adófizetők pénzén - el is végzik a képzést (hogy az egyetem megkapja értük a fejpénzt), majd a diplomájukkal nem tudnak mit kezdem a munkaerőpiacon, akkor mese nincs, valahogy korlátozni kell a futószalagon való termelést. Vagy az államilag finanszírozott egyetemi helyek számát kell maximálni vagy a tandíjat/képzési hozzájárulást kell bevezetni. Mikolaj kijelentései alapján azonban naiv lenne azt várni, hogy ebből bármi is megvalósul.
