Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-16 / 138. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 16. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ WALL STREET JOURNAL Ha ma rendeznék az Egyesült Államokban a 2008-ban esedékes elnökválasztást, bizonyosan a demokrata párti jelölt nyerne. Az amerikaiak 52 százaléka demokrata elnököt szeretne, míg egy republikánus jelöltre csak 31 százalék voksolna. Bush elnök támogatottsága minden korábbinál alacsonyabb, 29 százalékos. A két párt vezető elnökjelölt-aspiránsai, a demokrata Hillary Clinton szenátor és a republikánus Rudy Giuliani volt New York-i polgármester közül ma az előbbi nyerné a versengést. Három hónappal ezelőtti elő.- nyét tartva, Clinton kapná a szavazatok 48 százalékát, míg Giuliani csak 43-at. (mti) HÉTVÉG(R)E Hárman, csak úgy lazán Ugyan még csak június közepe van, még az MKP sem tartotta meg hagyományos, idényzáró uborkapartiját, az embernek mégis olyan érzése van, hogy ha Ján Slo- ta olykor nem buzizna egy jót, bizony a falevelek se rezdülnének e hazában. KOCUR LÁSZLÓ A kormány elé már hetek óta csupa mérsékelten érdekes téma kerül, a parlamentet meg - a honatyákat óvandó a tulhevüléstől - alig-alig hívják össze. Még szerencse, hogy három legfőbb közjogi méltóságunk gondoskodik a szórakoztatásunkról. A hármak bandája ezúttal - Gasparovic országosának harmadik, Fico kormányzásának első évében - a csesztei kormányüdülőben ült össze. Először. Nyakkendő nélküli egyeztetésre invitálták egymást, melyet az államférfiúi erényeket ritkán csillogtató köztársasági elnök úgy fogott fel, hogy zakót sem vett, ingujjban érkezett a dumcsibumcsira, ahol első rendelkezéseként levettette a zakót két alattvalójával is, majd a vélhetően kellemes klímájú kerti lakban kedélyes smúzolásba kezdtek. Sokra ugyan nem jutottak. Államfőnk, ér-' demeit fokozandó, csak annyit tudott elmondani: ő találta ki, hogy ilyen lazán öltözzenek fel. Pavol Paska házelnök ugyan próbált okosat mondani, bejelentette: úgy ahogy van, tokkal, vonóval eltörölné a mentelmi jogot, ám ezt a felvetést az ellenzékiek és a kormánypártiak először hallották, arról a T. Ház főcsengettyűrázója bizony senkivel nem egyeztetett. Hát mi lesz így ezzel a javaslattal? Borítékolhatjuk neki a buktát, a házbizottság ülésén már nem is került csizmaként az asztalra. És ha oda is kerülne, hát tán’ megbolondultak a képviselő hölgyek és urak, hogy önnön jogaikat nyirbálják? Semmi tinta a volán mögött, meg ilyesmi? Ugyan kérem! Euroszkeptikus miniszterelnökünknek pedig csak egy euroszkeptikus megállapításra futotta: elmondta, hogy az Európai Unió alkotmánya a kutyát nem érdekli. Ebben spéciéi igaza volt. Meggyőződésem, hogy Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége még a hazai alaptörvényt sem böngészte át, az emberek ritkán szoktak szabadidejükben, mintegy felüdülésként alkotmányt olvasni, sőt, úgy általában olvasni is egyre kevesebben. Az EU-s meg ugye, nem tudjuk, müyen lesz, de az a tervezet, melyet mondjuk a gallok elvetettek, rémisztőén vastag volt a miénkhez képest, szóval Harry Potter- i olvasótáborra semmiképp ne számítsanak készítői. Azt, hogy az EU- s alkotmány nem érdekli őt, elmondhatja e sorok írója, ki nem miniszterelnök, s nem is vágyik ily babérokra. De mondhatja-e ezt egy uniós tagország felelősen gondolkodó kormányfője? A hebrencske- dés levét megint Ján Kubis külügyminiszter itta meg, aki - gondolatban talán ezerszer megátkozva a percet, mikor igent mondott a tárcavezetői pozícióra - a szerdai kormányülés után bizonygathatta: őt igenis érdeldi az uniós alkotmány, ott tartja az éjjeliszekrényén az összes tervezetet, és álmadan éjszakáin csak ezeket olvassa. Pedig ha vártak volna a találkozóval csütörtökig, akkor Fico meghallgathatta volna országunk első emberének arra vonatkozó szavait, hogyan kell kényes témákban nyilatkozni. Ivan Gasparovic köztársasági elnök, mikor háromév-érté- kelő beszéde után az újságírók a buzibombával - talán részegen - nagyot robbantó Ján Slota ámokfutásáról kérdezték őt, előbb csak annyit mondott, hogy ez a kérdés talán nem is illik ide, utóbb pedig kifejtette: minden politikusnak lehet véleménye, de nem mind mondhatja el, vagy valami hasonló zavarosságot mondott, ahelyett, hogy kategorikusan elítélte volna a nemzed vezér kategorikusan elítélendő kijelentését. Hát persze, hogy is ítélhette volna el, hisz nemzetien gondolkodik... Bár nyilván borítékolható volt, ha Slotát valaki a homoszexuálisokról fogja kérdezni, annak jó vége nem lesz. (Igaz, azt se mondta senki, hogy ne kérdezzék őt kényes témákról, és akkor nyugi lesz, múlt ahogy ez egy másik pártban'megtörtént.) Egyszerűen nem kell őt erről kérdezni - mondhatnánk - sőt: tisztességes újság ne kérdezzen tőle semmit, ne úja le a nevét, részeg böfögése maradjon meg a bulvárlapok olvasóinak. De nem tehetjük ezt. Ez az ember ugyanis, amellett, hogy az egyik koalíciós pártot vezeti - tehát ő (is) dönt arról, hogy mi lesz ezzel az országgal -, ott ül a parlament embeijogi bizottságában is. Bár igaz, Vladimír Meciar is ott ül. Jó kis bizottság. Román sajtó: a belügyekbe való beavatkozás az RMDSZ-es politikusokkal kapcsolatos magyar álláspont Újabb román-magyar pengeváltás MTl-JELENTÉS „Románia belügyeibe való beavatkozásnak”, „szokatlan diplomáciai eljárásnak” minősíti a tegnapi román sajtó a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai ellen indított büntetőjogi eljárásokkal kapcsolatos magyar álláspontot. A legtöbb bukaresti lap kiemelt helyen ismerteti a magyar külügyminisztérium szerdán közzétett álláspontját a romániai kisebbségi kérdéseket és az RMDSZ- es politikusok ellen folytatott ügyészségi vizsgálatokat illetően, majd az egy nappal később közzétett román választ. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök azt szerette volna, ha Magyarország először diplomáciai csatornákon keresztül közli álláspontját, és csak ez után tárja a nyilvánosság elé aggodalmát - írják a lapok. Az Evenimentul Zilei című napilap első oldalának vezető cikkében számol be a történtekről. Címben azt emelte ki, hogy Magyarország „meghúzta a fülét” a román igazságszolgáltatásnak, továbbá: két kormány (a román és a magyar) is védelmébe vette a tisztségéből felfüggesztett Nagy Zsolt romániai informatikai és távközlési minisztert. Az újság szerint a diplomáciai gyakorlathoz képest szokatlan a magyar külügyminisztérium megnyilvánulása, amely Románia belügyeibe való beavatkozásként is minősíthető. A cikkíró hozzáteszi: a beavatkozás nem akármilyen területet, hanem a politikától függetlennek óhajtott igazságszolgáltatást érinti. A lap külpolitikai elemzője szerint Magyarországnak meg kellett volna várnia, hogyan végződik az ügyészségi nyomozás. Szerinte a vizsgálatok szóvá tétele „elhamarkodott” cselekedet Budapest részéről - úja az Evenimentul Züei. A Cotidianul című napilap tudósításának címében azt emeli ki, hogy „Magyarország számon kéri a Nagy Zsolt és Markó Béla elleni ügyészségi vizsgálatot”. Az újságnak meg nem nevezett román diplomáciai források úgy nyilatkoztak, Budapest állásfoglalása e- gyértelműen Románia belügyeibe való beavatkozást jelent. Petre Roman volt román külügyminiszter szerint sokkal jobb lett volna, ha Magyarország „békés úton” közli aggodalmát, például a két ország külügyminisztere vagy miniszter- elnöke közötti telefonbeszélgetés révén. A szintén volt román diplomáciai vezető, Adrian Severin - aki jelenleg a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője - kijelentette: nem számított ilyen megnyilvánulásra a modernnek és európainak tartott budapesti kormány részéről - írja a Cotidianul. A Romania libera című lap szerint „az RMDSZ ügyészség által vizsgált vezetői Budapesten is ügyvédekkel rendelkeznek”, hiszen „Magyarország védelmükre sietett”. Cristian Diaconescu a PSD jogászpolitikusa úgy nyilatkozott, Budapest szokatlan lépése „meghaladja a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok keretét”. Az elmúlt hónapokban többször is magyarellenes cikkeket közlő Zi- ua című újság szerint Magyarország „nekitámadt” Romániának az RMDSZ miatt. A Curentul című lap szerint Magyarország nyomást gyakorol az ügyészek által vizsgált RMDSZ-es miniszterek érdekében. Az Adevarul napilap Budapest és Bukarest között kirobbant „sokkoló konfliktusról” ír, miután a két ország éveken keresztül,.harmonikus viszonyt” ápolt. Az egyik legtekintélyesebbnek számító Gandul című napilap kommentárt is szentel az ügynek. Bogdán Chirieac főszerkesztő Magyar- ország megnyilvánulását független és szuverén államok esetében ritkán tapasztalt diplomáciai lépésnek nevezi. Az újságíró szerint régebben szabályszerűen belügyekbe való beavatkozásnak lehetett volna minősíteni egy ilyen eljárást, amely „egész biztosan nem járul hozzá a román-magyar kapcsolatok megerősödéséhez”. Chirieac szerint Magyarország „megdöbbentő” eljárása „etnikai alapú mentelmi jogot” létesítene a romániai magyar vezetőknek. A szerző szerint, ha Romániának erős politikai vezetése lenne, az ügyet Brüsszel asztalára helyezné. KOMMENTÁR Van ingyenebéd SERES LÁSZLÓ „Ki akarjuk szorítani a magán-egészségbiztosítókat a nyilvános egészségbiztosítási piacról, de oly módon, hogy az ne legyen támadható sem jogi, sem nemzetközi jogi, sem politikai szempontból” - olvasom az Új Szóban Robert Ficónak a Szlovák Rádiónak adott május végi nyilatkozatát. És bár a jelek szerint miniszterelnökük letett erről, szavai ismerősek voltak. A gondolati paneleket idehaza évek óta Orbán Viktor pártjától hallom, két jelentős különbséggel: nálunk még nincs egészség- ügyi magánbiztosító, amit a Fidesz államosítani tudna, másrészt ők nem tették volna hozzá, hogy jogi-politikai szempontból ne legyen támadható, ez ugyanis nem szempont „polgári” körökben. A szándék azonban ugyanaz: előtte megfúrni, és ha nem jött be, utólag ellehetetleníteni a magánérdekeltség megjelenését a szociális-egészségügyi (vagy lassan: bármely) szférában. Nem mintha Gyurcsány Ferenc legutóbbi „kompromisszumos” egészségfinanszírozási javaslata után még nagyon sok államosítani valója maradna a Fidesznek: a koalíciós partner liberálisokat leszedálni szándékozó, teljesen ad hoc jellegű, softcore etatista elképzelés jó esetben a távoli jövőbe helyezi a verseny megjelenését - azon a területen, amelyen maguk a szocialisták mondogatják évek óta, hogy a helyzet tarthatatlan, tűrhetetlen. A profitmotívum megjelenését, a páciensekért folytatott valódi versenyt azonban a Fideszhez hasonlóan valójában ők sem akarják (vö. a nyilvánvalóan sátáni gonoszságú profitmotívum szerepét a közép-európai diskurzusban) - miközben komikus módon attól az államtól várják a „biztonság” fennmaradását, amely immár ötödik évtizede felel a betegeket (és így az egész társadalmat) megalázó bánásmódért, az orvosok feudális előjogait bebetonozó struktúráért, az intézményesített korrupcióért („hálapénz”), közpénzek minden kontroll nélküli szórásáért (és az ezzel összefüggő permanens hiányért). De tegyük fel, hogy a szocialista-liberális koalíció képes végre megegyezni, és az egyén (a beteg mint fogyasztó), valamint az egyének összességét jelentő nemzet érdekében végre privatizálják, amit privatizálni kell: a magánbiztosítók már most jelzik, hogy félnek belépni a piacra, mert ha Orbánék győznek három év múlva, akkor itt lesz az állami ellenforradalom, ahogy Mikola exminiszter be is ígérte, és mindent visszacsinálnak. Előtte még ugye jól lenépszavaztatják a népet arról, akarnak-e ingyenebédet. Igen. A nép ingyen ebédet és ingyen egészségügyet akar. Ezenkívül államilag garantált biztonságot, munkahelyet, cserébe kész lemondani néminemű szabadságról. Volt már ilyen rendszerünk. Az volt a neve, hogy szocializmus, és nem vált be. A szerző a magyarországi Hírszerző vezető szerkesztője JEGYZET Mohamed Csallóközben LŐR1NCZ ADRIÁN Az esetnek, mely még mindig fámaként kering a bősi menekülttábor lakói körében, egyetlen tanulsága lehet: hogy Allah hatalmas, és Mohamed az ő prófétája... 1 Az erőmű mindent elnyelő felvízcsatornája amúgy is ezer meg ezer titok tudója, az eset szemtanúi pedig jeles férfiak mind egy szálig; ki merné hát megkérdőjelezni, hogy nem úgy volt-e azon a nyári estén? Történt pedig, hogy a három, Kasmírból származó menekült, név szerint Aziz, Hurajt és Gaszim (utóbbi az apai szigor miatt vállalta a bujdok- lást, nehezen viselve az orvosi egyetem fullasztó légkörét) épp Bacsfáról poroszkált a régi bősi úton lefelé, s míg a repceföldek felől épp hogy csak lengedező csallóközi szél telehordta egyenes vágású orrukat virágillattal és pollennel, arról témáztak, ’hogy emberi, avagy sátáni munka-e ez az egész. A ke- szölcési és nagyszarvai út kereszteződésében már a Gonosz vezetett 2:1 arányban, amikor Gaszim a töltés koronája felé fordította tekintetét, s a látványtól gyökeret vert a lába. A másik kettő is arrafelé fordult, hogy döbbenten úgy maradjanak - mert még az igazhitű se lát mindennap olyat! A komphoz vezető útról, a töltés meredek oldalából egy szál narancssárga-kék kockás Nike-gatyában, rozzant Favorit-biciklin, fejét körüllengő arab kendővel rohant közébük a jelenség, s mert kétség nem fért hozzá, hogy az Ő prófétája jelent meg, „In- salláh”-t kiáltva az út porába vetették magukat, ahányan voltak. Mire ismét felnéztek, a nagy idők eljövetelének hírnöke már Nagyszarva felé te- pert, csak fehér kendője lobogott a messzeségből, tudtára adva a világnak, hogy viselője legalább egyszer elzarándokolt már a szent városba, Mekkába. Bár a kockás Nike-gatya hamis, az öreg Favorit és a fehér fejfedő eredeti - utóbbit egy internetes üzletből rendeltem nyolc euróért. A termék leírásában az áll, hogy „Fehér arab fejkendő, körülbelül 100x120 cm-es. Kiváló viselet tűző napon, hidegben, nyaraláskor, tüntetéskor. A kendőhöz tartozék a fej tetejére való kerek leszorító egység, rendeléskor automatikusan egy ilyet is kap kendőnként. Ajánlott továbbá háziasszonyoknak terítő helyett.” Lehet, hogy karácsonykor ebben a minőségében karrierje csúcspontjára hág; addig heccből és jámbor arabok riogatása céljából viselem. (tubomír Kotrha karikatúrája)