Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-15 / 137. szám, péntek

www.ujszq.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 15. Kertészkedő 15 A póréhagyma szereti a napot és a frissen trágyázott, jó kultűrállapotban levő talajt, sok vizet igényel Nálunk még kevéssé ismerik Képarchívum Nyáron is lehet metszeni a meggyfákat A monília a fában telel át és gyűjt erőt A magyaros ételek jó részé­nek nélkülözhetetlen fűsze­re a hagyma. Mivel a kony­hán gyakran van szükség rá, szinte minden kertben ter­melnek vöröshagymát és fokhagymát. Sajnálatos, hogy a hagymafélék többi képviselőjét - köztük a póré­hagymát - kertészeink nem értékelik érdemei szerint. BÁLINT ANDRÁS Másként van ez például Fran­ciaországban. A francia kony­haművészet nemcsak rendkívüli változatosságáról nevezetes, ha­nem néhány olyan ételről is, ame­lyek szorosan hozzátartoznak a jellegzetes francia - vagy mondjuk inkább párizsi - életformához. Ha teszem azt valaki beül egy Szajna- parti vendéglőbe, akkor azt ta­pasztalja, hogy a vendégek több­sége (föltéve, ha nem külföldi tu­risták szállták meg az éttermet) calvadost, azaz almapálinkát iszik, és poireau-t, azaz hagymale­vest eszik. így írta ezt meg Erich Maija Remarque A diadalív árnyé­kában című világhírű regényében is. És talán a hagymaleves tisztele­tére nevezte el Agathe Christie, minden idők legzseniálisabb kri­miszerzője, belga nemzetiségű mesterdetektívjét Poirot-nak. Már az egyiptomiak is ismerték A póréhagyma ősalakja vadnö­vényként még olykor megtalálha­tó a Földközi-tengermelléki or­szágokban; vadnövényként - a többi hagymához hasonlóan - évelő természetű. Termesztése igen régi keletű, hiszen már az egyiptomiak, a görögök és a ró­maiak is ismerték, ételízesítőként és salátakészítésre használták. Nálunk nemigen fogyasztották, jóllehet a két világháború között - külföldi megrendelésre - Makó környékén sok póréhagymamagot termeltek. A nagyobb piacokon, vásárcsarnokokban olykor látható, mint bolgárkertészek terménye, de a fogyasztók többsége csak most ismerkedik vele. Érdemes is, mert fogyasztása nagyon egészséges, ugyanis a póréhagyma számottevő B1-vitamint és ásványi sókat tar­talmaz. Igen nagy az élettanilag hasznosítható vastartalma is. Kétéves növény A póréhagyma kultúrában ké­téves növény, amelyet magvetés­sel lehet termeszteni. Az első év­ben csak levelei fejlődnek, majd a második évben hozza nagy, gömb alakú virágzatát a másfél-két mé­teres szár végén. Magjai aprók, fe­keték, nagyon hasonlítanak a vö­röshagyma magjához. A póré­hagyma levelei laposak, szélesek, nem hengeresek, mint a vörös­hagyma levelei. A hagymája nem vastagszik meg, csak hosszúkás, és közvetlen átmenete van a leve­lek felé, gerezd nélküli. Gyökérze­te igen erőteljes, bojtos. Nyári és téli fajtái vannak. A nyáriak levelei halványzöldek, pu­hák, a téliek lombja sötétzöld, ke­mény, ezért a telet is elfagyás nél­kül átvészeli. Emiatt a fajtákat nem ajánlatos felcserélni. Nálunk a nyári póréhagymát a fiatal vörös­hagyma tökéletesen pótolja. Sok­kal inkább ajánlható a téli póré­hagyma termesztése, mert az vá­lasztékot bővít az évnek éppen ab­ban a szakaszában, amikor kevés a friss zöldség. A továbbiakban a téli póréhagyma termeléséről lesz szó. Termesztési igényei A póréhagyma napfényigényes növény, ezért fák alatt vagy maga­sabb zöldségfélék árnyékában nem érdemes termesztem. Frissen trá­gyázott, jó kultúrállapotban levő talajban érzi magát a legjobban. Szereti a sok vizet, körülményeink között jó minőségű póréhagymát csak öntözéssel lehet termesztem. A 3-4 évig csíraképes magokat márciusban vetjük el 30 cm sortá­volságra. A magvak lassan csíráz­nak, és a kikelt növénykék is igen vontatottan nőnek. Ezért helyta­karékosság szempontjából érde­mes a sorok közé hónapos retket vetni; ezt kiszedjük, mire a póré­hagyma megerősödik. Lehet a póréhagymát palántá­zással is termeszteni. Ekkor márci­us elején vetjük a magokat ládába, majd a kétleveles palántákat ápri­lis végén, május elején ültetjük át állandó helyükre. Ä magvetésből kiegyelt növényekből is telepíthe­tünk másik ágyást. A növények a sorban 10-12 cm-re legyenek egy­mástól. A palánták gyökerét egy- harmadára vissza kell csípni. A póréhagyma annál értéke­sebb, minél hosszabb a fehér hagy­marésze. Ezt a magvetésnél úgy ér­jük el, hogy nyárutóján a hagyma­sorokat fokozatosan feltöltjük földdel. Ez azonban rendszerint nem elegendő, ezért ajánlom az ál­talam alkalmazott módszert: a pó­réhagyma ágyását körülveszem deszkával, és a területet fokozato­san feltöltögetem homokos tőzeg­korpával vagy rostált komposzt- földdel. A palántázott póréhagy­mánál könnyebb a helyzet: a pa­lántákat állandó helyükön mélyen ültetjük, és később ezek mellett is feltöltögetjük a földet. A mély ülte­tés csak a jól felmelegedő, mély ré­tegű talajokon ajánlatos! A növényállomány nyári ápolá­sa rendszeres kapálásból, gyomlá- lásból, gyakori és bőséges öntö­zésből és műtrágyázásból áll. Októberre a téli póréhagymák megerősödnek, megvastagodnak. Ilyenkor már szedhetjük, és fo­gyaszthatjuk őket. Az elszáradó borítóleveleket leszedjük, a bojtos gyökérzetet és a hosszú levelek felső részét levágjuk, és így nagyon szép, tetszetős hagymákat takarít­hatunk be. A várható termés négy­zetméterenként 1,5-2,0 kg. Nem kell azonban föltédenül ki­szedni ősszel a póréhagymát, mert a kertben sem fagy el. Télen, foko­zatosan is szedhetjük, de egy része a földben maradhat akár áprilisig. Termésünket betakaríthatjuk a fagyok beálltakor is. Ebben az esetben a hagymákat pincébe, ho­mok közé rétegezve tárolhatjuk a legbiztonságosabban. Nagyobb mennyiségű póréhagy­mát szabadföldi veremben szoktak eltartani, de akkor meg kell védeni a téli nedvesség beszivárgása ellen. Sokoldalúan felhasználható A nyári póréhagymát elsősor­ban zöldhagymaként, frissen fo­gyasztják. Sok C- és B1-vitamint tartalmaz, emellett magas az ás- ványisó-tartalma, és sok vas van benne. Ezzel szemben az allilszul- fid-tartalma alacsonyabb, mint a vöröshagymáé, ezért a póréhagy­mát fogyasztó ember leheletén a kellemetlen hagymaszag kevésbé és csak rövidebb ideig érződik. A téli póréhagyma vékonyabb- jai ugyancsak jól használhatók zöldhagymaként. A kifejlett, vas­tag hagymák konyhai célokat szolgálnak: leves, mártás és kivá­ló ízű saláta készül belőlük. A póréhagyma zöld leveleiből szán'tmány is készülhet: a megmo­sott leveleket félámyékos helyen megszárítjuk, és üvegben vagy műanyag zacskóban tároljuk, télen minden étel ízesítésére alkalmas, ahol egyébként vöröshagymát szoktunk használni. (Édenkert) A szerző egyetemi tanár ÖSSZEFOGLALÓ A monília idén is károsítja meggyfáinkat. A bajt tetézi, hogy a monília bizonyos agresszív típu­sai a szilván és a cseresznyén is megjelennek. Nemcsak a gyü­mölcs károsodik, hanem a faj is fertőződik. Általában a fában telel át a mo­nília valamelyik kitartó alakja és a következő évben újra fertőz. Annyira legyengíti a fát, hogy az el is pusztul. Nagyon fontos, hogy a virágzáskor permetezzünk, de nem elég egyszer. Ne nézzük kar­ba tett kézzel, hogy elszáradtak a kis virágok és a hajtások, hanem avatkozzunk be. Ha a meggyállo­mányt szeretnénk megtartani, ak­kor elkerülhetetlen a fizikai bea­vatkozás, a fej fölötti részek eltá­volítása, majd ezután a gyógyító vegyszeres kezelés, vagy ecsete­lés. Egy felszívódó permetezés jó­Magyarországon az előzetes adatok alapján mintegy 36 000 tonnás meggyterméssel számol­nak az idén, szemben a 2006-os 58 000 tonnával. A terméscsökkenés egyér­telműen az április végi, május eleji fagyok számlájára írható, ekkor ugyanis a hőmérséklet -5, -8 Celsi- us-fokra süllyedt éjszakánként. Legutóbb 2000-ben volt hasonló az időjárás, akkor 38 000 tonna volt az értékesíthető termés. A fa­gyok kártétele azért is jelentősebb Magyarországon, mert míg példá­ul Lengyelországban a fagy a vi­rágzásban érte az ültetvényeket, addig Magyarországon az érzé­keny korai vegetációs szakaszban lévő meggyeseket sújtotta. A piaci tékonyan hat a fák egészségi áll­apotára, mert akkor frissen, fiata­losan kihajtanak és jövőre újra be­rakódnak termő résszel. Ha túl sok a termés, nem kell aggályos­kodnunk: elég ollóval, vagy kis fűrésszel kivágni azokat az ágré­szeket, amelyeken túl soknak tart­juk a gyümölcsöt. A korona is szellősebb, ritkább lesz és nem igényel olyan sok kézimunkát a gyümölcs ritkítása. A nyár során tehát bármikor be­avatkozhatunk. Elsősorban a júni­us végi - július eleji metszés ajánl­ható, mert az be tudja gyógyítani a frissen ejtett sebeket. A cseresz­nyénél, meggynél a szedőédény mellett a metszőollót is vigyük magunkkal. Az éréskori, vagy érés után közvetlenül történő metszés, vagy bármilyen vegetatív beavat­kozás nem káros a növényre, elte­kintve az eddigi szemlélettől és az eddigi tévhitektől. (MR) zavarok elkerülésére Európa legje­lentősebb meggytermelő országai­nak megbízottjai május végén meggypiaci megbeszélést tartottak Drezdában. A tanácskozás fő té­mája a tavaszi fagyok következmé­nyeinek felmérése volt. Az idei ter­més várhatóan az évtized legala­csonyabb termése lesz a magyar, a lengyel és a német szakértők sze­rint. Ezért az idei szezonban nem kell majd a meggyet a termelési költség alatti áron értékesíteni - állapították meg épp ellen­kezőleg, a meggy keresett árucikk lesz. A szakmai szövetségek képvi­selői szerint Közép-Európa öt fő termelő országa - Lengyelország, Szerbia, Magyarország, Németor­szág és Csehország - összesen 240 000 tonna termést vár a tavalyi 380 000 tonnával szemben. Sok helyen alig termett néhány szem meggy (Fotó: Hocsi) A tavaszi fagy miatt kevés lesz a meggy Vélhetőleg idén jó ára lesz a gyümölcsnek MTl-HÍR _____________________________PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony június 14-én 25 Sk/kg, 25 Sk/cs Komárom Rimaszombat június 13-án június 13-án 10-15 Sk/csomó 24 Sk/kg, 20 Sk/cs Zselíz június 13-án 10 Sk/csomó Losonc június 14-én 17-25 Sk/kg, 18 Sk/cs Szepsi június 13-án 18 Sk/kg Kassa június 13-án 20 Sk/cs,11 Sk/kg petrezselyem 25 Sk/cs 15 Sk/csomó 50 Sk/kg, 35 Sk/cs SHI 12 Sk/csomó IHN 35-40 Sk/kg, 18 Sk/cs 34 Sk/kg 32 Sk/kg, 20 Sk/cs burgonya 24-26 Sk/kg 20-22 Sk/kg 23 Sk/kg 25 Sk/kg 15-17 Sk/kg 24-28 Sk/kg 22-25 Sk/kg tojás X 2,50-3,10 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,90 Sk/db 2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (110) SK/kg 20 Sk/kg (5-8 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 25 Sk/kg (18) Sk/csomó 25 (125) Sk/kg 24(110) Sk/kg 20-22 (80-120) Sk/kg zeller 25 Sk/db 8-10 Sk/db Wk 35 Sk/kg 8 Sk/db 39 Sk/kg, 10 Sk/db 45 Sk/kg 33 Sk/kg, 18 Sk/db zöldpaprika 11-15 Sk/db, 98-118 Sk/kg 40-75 Sk/kg 70-100 Sk/kg 5-8 Sk/db, 60 Sk/kg 60-90 Sk/kg 50 Sk/kg 70-90 Sk/kg paradicsom 69 Sk/kg 40-45 Sk/kg 40 Sk/kg 48 Sk/kg 39-40 Sk/kg 34 Sk/kg 30-60 Sk/kg kelkáposzta 25 Sk/kg 12 Sk/db 35 Sk/kg 12 Sk/db 12-20 Sk/kg 20 Sk/kg 19 Sk/kg újhagyma 11-12 Sk/csomó 6 Sk/cs 10 Sk/cs 8 Sk/csomó 12 Sk/csomó 12 Sk/csomó 8-12 Sk/csomó alma/eper 25-44/70-89 Sk/kg X 30/80 Sk/kg x/50 Sk/kg 22-32/x Sk/kg 33-40/40 Sk/kg 25/40-50 Sk/kg káposzta, karalábé 15 Sk/kg, 15 Sk/db 10,5-8 Sk/db 22 Sk/kg, 15 Sk/db 15,5 Sk/db 12-13 Sk/kg, 10-11 Sk/db 15 Sk/kg, 8 Sk/db, 15 Sk/kg, 4-12 Sk/db méz (dióbél) 120-140 Sk/kg (x) 100-130 (130) Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 100 (100) Sk/kg 100-140 (x) Sk/kg 90(130) Sk/kg 100-130 (200) Sk/kg cseresznye/meggy 70/40 Sk/kg 35-40/30 Sk/kg 40-80/x Sk/kg 50/x Sk/kg 40/x Sk/kg 25/30 Sk/kg 30-40/x Sk/kg uborka 30-36 Sk/kg 20-22 Sk/kg 30 Sk/kg 5-7 Sk/db, 45 Sk/kg 25-30 Sk/kg 28 Sk/kg 35-50 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents