Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-15 / 137. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 15. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Megpofozott egy bámész fiút Pozsony. Rátámadtak egy kisfiúra múlt pénteken egy fővárosi buszmegállóban, a rendőrség a lakosság segítségét kéri az erősza­koskodó megtalálásához. A 22-27 év körüli férfi a 209-es troli­buszról szállt le a Sokolská utcai megállóban, majd arcon vágott egy 12 éves fiút, mert az szerinte túl feltűnően nézte őt. A fiú ap­róbb sérüléseket szenvedett. A gyanúsított 170 centiméter magas, rövid_barna haja van, erősebb testalkatú. Tette elkövetésekor fe­kete pólót és vüágos farmert viselt, vastag nyaklánca volt. A táma­dóról minden információt várnak a 158-as telefonszámon, (ú) Farönk zuhant az autóra Berencsfalu (Prencov). Teherautóról elszabadult farönk esett egy szembejövő kocsira csütörtökre virradó éjszaka a Selmecbá­nyái járásbeli községben - a személyautó 19 éves vezetője életét vesztette. A személyautó további két utasa súlyosabb, kettő pedig kisebb sérüléseket szenvedett. A Tatra vezetője nem volt alkoho­los befolyásoltság alatt, az anyagi kár 200 ezer korona, (ú) Maga alá temette az emelőgép Léva. Tragikus baleset történt szerda délelőtt a helyi húsüzem területén. Egy emelőgép felborult, és maga alá temette az 53 éves vezetőt; a férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe. A rendőrség vizs­gálatot indított az ügyben, a baleset pontos körülményeit még vizsgálják, (ú) Mint egy rossz álom... Nyitra. Lakásában raboltak ki csütörtökre virradó éjszaka egy 73 éves helybéli asszonyt. A maszkos támadó betörte a családi ház ablakát, majd ágyából ráncigálta ki a nőt. Halálosan megfenyeget­te, az ékszereit követelte, majd a hajánál fogva a nappaliba rángat­ta. A rabló végül a nő pénztárcájával és gyűrűivel távozott, az ál­dozat kára 1350 korona. A támadót keresi a rendőrség, (új Nem adott előnyt? Bátorkeszi. Súlyos baleset történt kedden nem sokkal déli ti­zenkét óra után a komáromi járásbeli község közelében. A Köböl­kút és Búcs közti úton egy Fiat Unó 67 éves vezetője valószínűleg nem adott előnyt egy kereszteződésben, és nekirohant egy Fiat Ducatónak. A férfi - csakúgy, mint a Ducato két utasa - súlyosan megsérült. A kocsikban 450 ezer korona kár keletkezett, (ú) Csak úgy nyerhetjük el az uniós pénzeket, ha a határ menti régiók jó közös programokat dolgoznak ki Információcsere a „varratmentes” Európa érdekében Fontos az összehangolódás Az Európa Tanács augusztus elsejével érvénybe lépő rendelkezése alapján a régiók, azaz a kerületi önkormányzatok szerepe je­lentősen megnő. Az Európai Unió központjában rájöttek, hogy ha csak a kormányokkal működnek együtt, a támogatás nem tud elég hatékony lenni, mivel nem jut le helyi szintre. A régiók tehát „önjá­róvá” válnak az egymás közti és a Brüsszellel folytatott kommuniká­ció tekintetében egyaránt. Ezért nagyon fontos, hogy a határ menti térségek saját programjaikat tényleges, valós szándékok, adottsá­gok és értékek mentén fogalmazzák meg. Ha például a határ egyik oldalán utat kezdenek építeni, gondoljanak arra, hogy az kapcso­lódjon a határ másik oldalán már meglévő útra. Ugyanez vonatko­zik a környezetvédelmi, vízgazdálkodási, idegenforgalmi és egyéb programokra is. Ha nem találkoznak az érdekekek a határ két olda­lán, a programok akár gyengíthetik is egymás hatékonyságát, (juk) Kassa. Az EU-tagságból adó­dó „nemzetújraegyesítési” lehetőségekről, a külhoni magyarok anyaországgal való intenzív kapcsolattar­tásának módjairól beszéltek a városban a magyar Mi­niszterelnöki Hivatal szak­emberei. JUHÁSZ 1ÓYTALIN A többállomásos „turné” kelet­szlovákiai helyszínére a régió ma­gyar nemzetiségű polgármestereit, képviselőit és civil szervezeteit hív­ták meg. ,Azokról a célokról, el­képzelésekről, projektekről cseré­lünk eszmét, amelyek Magyaror­szágon már működnek, és a szom­szédos országokban élő magyar kö­zösségeket is érinthetik. Kapcsoló­dási pontokat keresünk. Jelentős források állnak rendelkezésre ha­tár menti és határon átnyúló kez­deményezésekre a 2007-2013 kö­zötti időszakban. Ezek lehívásához viszont nem elegendő az az isme­retanyag, amelyet az elmúlt tizenöt évben begyűjtöttünk a már meg­szokott pályázati rendszerekben. Új ismeretekre, valamint szoros és konkrét együttműködésekre van szükség” - hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterlnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpoliti­káért felelős szakállamtitkára. Az emúlt években mind Magyar- ország, mind Szlovákia elsősorban azzal volt elfoglalva, hogy saját ma­gának építse ki azokat a rendszere­ket, amelyeken belül működni tud az Európai Unióban. „Ma már azo­kat a forrásokat is be tudjuk vonni, amelyek lehetővé teszik a fejleszté­si elképzelések megvalósítását, hogy valóban jó közös programo­kat dolgozzunk ki e források meg­szerzése érdekében. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, különböző színtű együttműködésre van szük­ség. Nyilván elengedhetetlen a kor­mányok együttműködése. A fej­lesztési tervekből kitűnik, hogy mi­lyen célok és prioritások jelennek meg az egyes országokban. Már ezek meghatározásánál is jelentős szerepük van a régióknak, önkor­mányzatoknak, ennél is fontosabb azonban, hogy a helyi közösségek­nek a gyakorlati munkában, a kivi­telezésben, valamint a határ túlol­dalán történő partnerkeresésben is fontos szerepük van” - hangsúlyoz­ta a szakállamtitkár. Hozzátette, maguk az előadók is okulni akar­nak ezekből a konzulációkból, hogy ötleteket, javaslatokat tudja­nak adni a fejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, politikusoknak a magyar-szlovák együttműködéssel kapcsolatban. Gémesi elmondta, a Szülőföld Alapba viszonylag rövid idő alatt si­került összevonni azokat a forráso­kat, amelyeket eddig elszórtan ta­láltak meg a pályázók. Jelenleg mintegy kétmilliárd forint áll ren­delkezésre az alapban, és remél­hetőleg egy jól működő rendszer fogja szolgálni az identitásmeg­őrzést és a kultúra ápolását. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója szerint nem mindegy, hogy az elmúlt nyolc évtizedben bennünket ért sérelme­ken fogunk-e keseregni, vagy észbe kapunk, és megragadjuk az új le­hetőségeket. „Az a kérdés, tudunk- e közös célokat, érdekeket találni, és megtanulunk-e együttműködni. A rendszerváltás után a sorok kö­zött azt ígérték, hogy Magyaror­szág majd megoldja valamennyi szomszédos államban élő magyar közösség gondjait. Ez túlzott opti­mizmusnak bizonyult. Magyaror­szág akkor sem lenne képes erre, ha háromszor-négyszer olyan gaz­dag volna, mint amilyen. Ma Kassa és Miskolc bizonyos értelemben egymás riválisai. A határ két olda­lán fekvő többi regionális központ is hasonló helyzetben van, és hihe­tetlen intenzitással revitalizálód- nak” - hangsúlyozta Törzsök Erika. Szerinte valamennyi új tagállam­nak meg kell fontolnia, hogy az ír Gémesi: a Szülőföld Alap­ba sikerült összevonni azokat a forrásokat, ame­lyeket eddig elszórtan ta­láltak meg a pályázók. vagy a görög példát kívánja-e kö­vetni. Írországban megragadták az új lehetőségeket, és dinamikus fejlődés vette kezdetét, Görögor- szában viszont szinte semmit nem használtak ki az EU által nyújtott lehetőségek közül. Rajnai Gábor, a nemzetpolitikai ügyek főosztályának vezetője a ter­mészetes, mesterséges és mentális határokról szólt. Szerinte a „határ” szó hallatán a legtöbb embernek az elválasztó jelleg ugrik be, holott mostantól kezdve az egymással va­ló határosságból, a kapcsolatokból adódó lehetőségekből kellene pro­fitálnunk. Óriási integrációs lehetőség Óriási lehetőség, hogy jövő januártól már nem határon túli magya­rokról fognak beszélni Magyarországon, hanem például kassaiakról, dunaszerdahelyiekről és ipolyságaiakról. Az egymás felé forduló ré­giók gazdasági pozíciójának erősítésével, a térségi szemlélet kialakí­tásával megszüntethetők azok a szorongató állapotok, amelyek ed­dig jellemzőek voltak a határ menti térségekre. A határokon átnyúló fejlesztési lehetőségek kihasználásával olyan projektek is megvaló­sulhatnak, amelyek mindkét oldalon hasznosak lehetnek. Nem mel­lékes, hogy ily módon a duplicitás is elkerülhető. A magyar kormány számára fontos a kisebbségi létből adódó hátrányok ellensúlyozása, viszont a rendelkezésre álló forrásokat nem lehet etnikai alapon fel­használni. Az jár jól, aki tájékozott, aki megfelelő szellemi muníció­val rendelkezik. Az európai területi együttműködésre Magyarország­nak szánt uniós támogatás összege 689 millió euró, ebből a ma­gyar-szlovák határszakaszon 176 millió euró hívható le. (juk) Az élelmiszer-ipari konszern egyik nagy előnyének számít, hogy elsősorban nőknek biztosít állást egy olyan régióban, ahol nagyobb a munkanélküliek aránya Édesség- és cukorkagyárat nyitott Léván a holland Leaf International FORGÁCS MIKLÓS Léva. A holland Beatrix király­nő kedvenc édességeit is gyártó Leaf International élelmiszer-ipa­ri konszern nyitotta meg üzemét tegnap a gényei ipari parkban. A több mint 60 hektáros terüle­ten 2004-ben kezdődött az ipari zóna kiépítése, azóta 12 üzem­mel van szerződése az önkor­mányzatnak, a tervezett befekte­tések összege több mint 6,7 tnilli- árd korona. A cégek összesen 2142 munkahely megteremtésére tettek ígéretet. A Leaf International a negye­dik társaság, mely már beindítot­ta a termelést. A holland cég 2005 szeptemberében kezdett tárgyalni az önkormányzattal, és 2006 szeptemberében már üzembe helyezték az első gyártó­sort, mely azóta négyre bővült. A Leaf 58 ezer négyzetméteres te­rületet vásárolt meg, ebből 30 ezer négyzetméteren állnak a gyárcsarnokok. Az üzemben pillanatnyilag 200 ember dolgozik, közülük 150 - vagyis az összes alkalmazott het­ven százaléka - nő. Az év végéig további ötven fővel növelik az al­kalmazottak számát, 2009 táján pedig várhatóan már ötszázan dolgoznak majd a gyárban. A Leaf International által be­ruházott összeg egymilliárd koro­na körüli. Az ipari parkban az al­kalmazottak számát és a beépí­tett terület nagyságát tekintve a második legnagyobb cég, a beru­házott összeget tekintve pedig az ötödik-hatodik helyen áll. Peter Bennemeer, a cég igazga­tója elmondta, céljuk megtartani a vezető helyet az eddig meghó­dított piacokon. Jelenleg 14 euró­A Leaf számára nagyon fontos az innováció és a kutatás, ezért Léván is tervezik egy laboratóri­um berendezését. pai országban van üzemük és öt földrész 50 országába exportál­nak. Évente körülbelül negyven új terméket dobnak piacra. Hang­súlyozta, a Leaf számára nagyon fontos az innováció és a kutatás, ezért Léván is tervezik egy labo­ratórium berendezését. A Leaf nemcsak standard édességekkel, hanem a fogakat kímélő termé­kekkel is foglalkozik, ők fejlesz­tették ki a xylitol nevű fogerősítő adalékot. Csak természetes étel­festékeket használnak, s a cukor­használatot is sok esetben korlá­tozzák. A Leaf Slovakia Kft. vezérigaz­gatója, Peter Obdeijn elmondta, a lévai gyár a franciaországi mel­lett a társaság legnagyobb üze­me, az alkalmazottak számát és a termelés nagyságát tekintve a ha­todik-hetedik helyen található. Évi 6000 tonna árut termelnek, de ez 15 ezer tonnára is emelked­het, ami a Leaf termelésének húsz százaléka. Jelenleg Szlová­kiában nem kaphatóak az itt elő­állított édességek, Nagy-Britanni- ában, Finnországban, Hollandiá­ban, Svédországban és Franciaor­szágban folyik az értékesítésük. Stefan Misák, Léva polgármes­tere számára az egyik fő érv a megtelepedés mellett a nők mun­káltatása volt, mivel a textilipar fokozatosan leépült a városban, s a nők számára az ipari parkban kevés munkalehetőség adódott. A megnyitón részt vett Viera Tomanová munka-, szociális és családügyi miniszter is, Rob Swartbol Hollandia megbízott nagykövete. Peter Bennemeer egy 350 ezer koronáról kiállított jelképes csekket nyújtott át a Szlovákiai Gyermekalapítvány igazgatónőjének, Lucia Stasselo- vának, ezzel megalapítva a Leaf gyermekalapot. A holland cég a legkorszerűbb gyártási technológiákkal állítja elő, szortírozza és csomagolja a Nyugat-Eu- rópába exportált cukorkát (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents