Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-15 / 137. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Időhúzás Pavol Paska javaslata Pozsony. Időhúzásnak tartja Pavol Paska házelnök javaslatát a képviselői immunitás eltörléséről Daniel Lipsic. A KDH képvi­selője szerint felesleges parlamenti bizottságot felállítani a ter­vezet megalkotására, mikor a HZDS és az SNS is egyértelműen nemet mondott rá. Lipsic ellenjavaslata szerint a képviselők „csak” a parlamentben elhangzott kijelentésekért vállalnák a fe­lelősséget. (TASR) Egy éve halt meg Ján Langos Pozsony. Ma van Ján Langos halálának egyéves évfordulója. Langos 1946-ban született, a rendszerváltás idején a demokrati­kus ellenzék egyik kulcsfigurájának számított. Később a törvény- hozásban, 2003 áprilisától pedig a Nemzeti Emlékezet Hivatalá­nak igazgatójaként tevékenykedett. A halálát okozó autóbaleset körülményeit mindmáig nem sikerült tisztázni. (TASR) Martin Klein mégis bűnös Brüsszel. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Martin Klein újságírónak mégiscsak kártérítést kell fizetnie Ján Sokol ér­seknek. Kleint a Domino efektben megjelent cikke miatt jelentet­ték fel 1997-ben, az Európai Embeijogi Bíróság azonban a szólás- szabadságra hivatkozva felmentette. A döntést egyelőre egyik fél sem kommentálta. (TASR) Kettészedték a savasokat Pozsony. Külön tárgyalják majd a savas maffia néven elhíresült csoport gazdasági bűncselekményeit - határozott a Speciális Bíróság. A csoport ügyének tárgyalását korábban bizonytalan időre elhalasz­tották. A bűnözők 122 millió koronát csaltak ki az államtól egy szer­vezett üzlethálózaton keresztül, a csalás során kényelmetlenné vált tanúkat megölték, tetemüket pedig kénsavban oldották fel. (SITA) Ügynök volt a volt miniszter Pozsony. Egy évig az StB ügynöke volt Peter Magvasi - derítette ki a Markíza televízió. A politikus a rendszerváltás után az SDL- ben tevékenykedett, többek között a munkaügyi miniszteri posztot is betöltötte. Magvasi 1972 és 73 között működött együtt a titkos- szolgálattal. (ú) A 65 év felettiek nem tartoznak a legveszélyeztetettebb kategóriába A lakosság tizede szegény Pozsony. Szlovákiában Né­metországhoz, Franciaor­szághoz, Luxemburghoz vagy Magyarországhoz hasonló a szegények ará­nya: a lakosság 11,6 szá­zalékát fenyegeti a sze­génység. A Szlovák Sta­tisztikai Hivatal tegnap nyilvánosságra hozta az EU SILC 2006 felmérésé­nek eredményeit, mely szerint 2005-ben a lakos­ság 11,6 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, 2004-ben ez az érték még 13,3 százalék volt. ÚJ SZÓ-HÍR A 2004-es adatok alapján Csehországban a lakosság 10 százaléka él a szegénységi kü­szöb alatt. „A felmérés azonban csak a relatív szegénységet vizs­gálta. Mást jelent ugyanis a sze­génység Franciaországban, és mást nálunk, a reális szegénysé­get csak a vásárlóerőt felmérve lehetne összehasonlítani, az egyes országok lakosságának vá­sárlóerejét azonban az EU SILC nem vizsgálja” - fejtette ki Ludmila Ivancíková, a Szlovák Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának munkatársa. A felmérésnél a háztartások jövedelmének középértékét ve­szik figyelembe, a szegénységi küszöb ennek 60 százaléka. 2005-ben ez 6395 koronát, 2004- ben 5564 koronát jelen­tett. A statisztikai hivatal adatai szerint a legveszélyeztetettebb csoportba a 15 éven aluli gyere­kek tartoznak. 2004-ben 18,4 százalékuk élt a szegénységi kü­szöb alatt, 2005-ben 16,6 száza­lékuk. Legkevésbé fenyegeti a szegénység az 50-64 éves kor­osztályt, 7,7 százalékuk élt 2005- ben a szegénységi küszöb alatt. A 65 év feletti nyugdíjasok sem tartoznak a felmérés szerint a legveszélyeztetettebb kategóri­ába, ha egy háztartásban két nyugdíjas él, az egyedül élő nyugdíjasoknak azonban 14,8 százaléka számít szegénynek. A háztartások típusa szerint a csonka családokban a legrosz- szabb a helyzet, ahol egyedülálló szülő egy vagy több gyereket ne­vel, a szegénységi rizikó 2005­Hányan szegények? Korosztály 2004 2005 0-15 18,4 16,6 16-24 16,8 14,1 25-49 14,1 11,6 50-64 8,3 7,7 65+ 7,1 teljes populáció 13,3 adatok százalékban 8,5 11,6 Forrás. Statisztikai Hivatal ben 28,8 százalék volt, egy évvel előtte 31,7. A háztartások bevéte­le szempontjából Pozsony megye áll az élen. Itt a háztartások több mint ötven százalékában az egy személyre eső bevétel meghalad­ta a 12 ezer koronát. A többi me­gyében ez 9-11 ezer korona kö­zött volt. Szlovákiában a háztar­tások 10 százalékában haladta A statisztikai hivatal adatai szerint a legve­szélyeztetettebb csoport­ba a 15 éven aluli gyerekek tartoznak. meg az egy személyre eső bevétel a 18 ezer koronát. A háztartások 11 százalékának volt kevesebb, mint 6000 korona bevétele - leg­több ilyen háztartás, 13,5 száza­lék Eperjes, 12,5 százalék pedig Nyitra megyében volt. Pozsony megyében csak a háztartások 7,7 százalékának volt 2005-ben hat­ezer koronánál alacsonyabb be­vétele. A felmérés szerint a ház­tartások 29,7 százalékában nincs autó, 23,1 százalékában számító­gép, 2,7 százalékában telefon, 1,5 százalékában pedig nincs mosógép, mivel anyagi helyzetük nem teszi lehetővé. A háztartá­sok 14 százaléka felelte, hogy na­gyon nehezen él meg a jövedel­méből, csak 3,5 százalék véli úgy, hogy gond nélkül megél a bevé­teleiből. (sán) Kölcsönösen támogatják egymás javaslatait a kisebbik ellenzéki pártok és az ellenzéki képviselők Az ellenzékkel szövetkezik a SNS és a HZDS ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ellenzék és a két kisebb koalíciós párt képviselői módosítják a szociális minisztéri­um által előkészített munkatör­vénykönyvet, a smeres képviselők kisebbségben maradnak. A jog­szabálytervezetet jelenleg a bi­zottságokban vitatják meg a kép­viselők, az ellenzéki képviselők általában az SNS és a HZDS kép­viselőinek támogatásával fogad­ják el egymás indítványait. „A bi­zottság elfogadta Stefan Zelník (SNS) javaslatát, aki a szakszer­vezetek jogainak korlátozását indítványozta” - mondta lapunk­nak Bastrnák Tibor, az MKP kép­viselője, az egészségügyi bizott­ság tagja. A bizottság tegnap a két kisebbik ellenzéki párt képviselői­nek segítségével megszavazta Vi­liam Novotny javaslatát is, mely az egészségügyi dolgozók munka­idejének meghosszabbítását teszi lehetővé. A szociális bizottságban is hasonló, a törvénytervezetet ru­galmasabbá tévő indítványokat fogadtak el a képviselők a smeres honatyák ellenszavazatai mellett. „Nincs szó egyeztetésről, ezek olyan javaslatok, melyekhez nem is volt szükség egyeztetésre” - mondta lapunknak Iveta Ra­dicová (SDKÚ). A parlament szociális bizottsága elfogadta Iveta Radicová javasla­tát is, amely a család és a munka összehangolását könnyítené meg. Az elfogadás mellett szavazott az öt ellenzéki képviselőn kívül Jozef Halecky (HZDS) bizottsági elnök is. „Ösztönzőnek és érdekesnek ta­lálom a javaslatot” - mondta la­punknak. Kérdésünkre, hogy ezt a parlament jövő heti tárgyalásán is támogatni fogja-e, a képviselő úgy válaszolt: „erről még tárgyalnunk kell, meglátom, hogyan nyilatko­zik majd ezzel kapcsolatban a frakció többi tagja.” Radicová javaslata bevezetné az úgynevezett „teljesen rugalmas munkaidőt”. Ennek lényege, hogy a szülő úgy osztja be munkaidejét, ahogy neki a gyereknevelés szem­pontjából a legjobban megfelel. A javaslat további pontja szerint a 15 évesnél fiatalabb gyerekről gon­doskodó szülő a túlórákért járó szabadnapokat az iskolai szünidő alatt veheti ki. További elképzelés, hogy egy munkakör két alkalma­zott között osztódna el, 4-4 órát dolgozhatnának. Radicová szerint így kivédhető lenne az is, hogy részidőben végzett munka a túl­órák miatt már-már teljes munka­időt tegyen ki. Sárközy Klára (MKP) lapunknak elmondta, az ellenzéki javaslat rendezi a rok­kantak ügyét is. Eszerint „annak az alkalmazottnak, akit rokkant­nak ismertek el, s munkaadójának bemutatja a rokkantnyugdíj oda­ítéléséről vagy a csökkent munka- képességről szóló határozatot, csak a szociális hivatal előzetes be­legyezésével lehet felmondani, a felmondás másképp érvénytelen”. A munkáltatók továbbra sem érte­nek egyet a munkatörvénykönyv tervezetének a kormány által be­terjesztett változatával. Leginkább a szakszervezetek jogainak meg­erősítését, a munkanorma megha­tározását kifogásolják, és azt, hogy az alkalmazott a felmondási idejét kitöltheti munkahelyén, mi­közben megkapja a végkielégítést is. Koalíciós - de nem smeres - képviselők javaslata azonban már ez utóbbit is orvosolja: a jelenlegi állapot megőrzését tartják a leg­ésszerűbbnek. (sán, lpj, t) Teret nyer a populizmus Budapest A legtöbb új uniós tagországban egyre kevésbé tartják be a demokrácia alapel­veit - állapította megjelentésé­ben a Freedom House. Az egye­sült államokbeli szervezet sze­rint egyre nagyobb teret nyer a populizmus és az antilibe-ra- lizmus, elfogultabbá váltak a médiák, nő a bíróságokra gya­korolt nyomás és a gyakorlat­ban a korrupció elleni törvé­nyeknek sincs foganatja. A Free­dom House egytől hétig terjedő skálán osztályozza a vizsgált or­szágokat, az egyes számít a leg­jobb osztályzatnak. Szlovákia értékelése 1,96-ról 2,14-re vál­tozott - főként a Speciális Bíró­ság megszüntetésére vonatkozó törekvéseket és az ellenőrző szervekbe való politikai jelölé­seket kritizálták. (TASR) Fico-Gyurcsány találkozó Először négyszemközt Pozsony/Budapest. Először folytatna négyszemközti megbe­széléseket hétfőn Robert Fico szlo­vák és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök az után, hogy a magyar kormányfő a tavalyi emlé­kezetes októberi visegrádi csúcs alkalmával az utolsó pillanatban lemondta kétoldalú találkozóját szlovák kollégájával. A két minisz­terelnök négyszemközti megbe­szélésére várhatóan a visegrádi or­szágok kormányfőinek június 18- ára tervezett pozsonyi csúcstalál­kozóján kerülhet sor. Vajon Fico revánsot vesz az elmaradt visegrá­di randevúért? Ján Kubis külügy­miniszter nem lát okot arra, hogy elmaradjon a találkozó, a szlovák fél legalábbis nem fontolgat egy ilyen lépést. A budapesti kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint „mind­két fél szerint fontos és szükséges az őszinte, a problémák megoldá­sát előremozdító eszmecsere”. En­nek megerősítésére a kétoldalú kormányfői megbeszélést - mint minden esetben - diplomáciai egyeztetések előzték meg. A bilaterális megbeszélésen a tervek szerint biztosan terítékre kerül az Ipoly-hidak, a határon át­ívelő együttműködés és az infrast­ruktúrafejlesztés kérdése. Nem tudni azonban, hogy szóba hozzák- e a felek a két ország kapcsolatá­ban érzékeny pontnak számító Bős-Nagymaros vagy Maiina Hed­vig ügyét. A szlovák diplomácia ve­zetője nem kívánja elárulni, me­lyek azok a témák, melyeket a szlo­vák fél biztosan nem vet fel. A budapesti kormányszóvivői iroda lapunknak eljuttatott vála­szában kiemeli: ,A magyar és a szlovák kormányfő büaterális meg­beszélésén a kétoldalú együttmű­ködés aktuális kérdéseit tekinti át. A megbeszélés napirendjén szere­pel többek közt a térség moderni­zációját szolgáló infrastrukturális fejlesztések kérdése, az uniós tag­ság kínálta együttműködési lehető­ségek kihasználása, valamint a két országban élő magyar, illetve szlo­vák kisebbségek helyzetét érintő aktuális kérdések.” Az MKP szeretné elérni, hogy a kormányfők foglalkozzanak egy a belügyminiszterek által vezetett kormányközi bizottság létrehozá­sával, mely bizonyos konzuli ügyek megoldását lesz hivatott elősegíte­ni. Elsősorban olyan ügyekkel fog­lalkozna, melyek ronthatják a két ország kapcsolatát. A párt példa­ként a magyar turisták pozsonyi ügyét hozta fel, amikor az idegen- vezetőt bekísérték a rendőrségre, mivel nem rendelkezett az ide­genvezetéshez szükséges enge­déllyel. (-cz-e, lpj) Számos állami intézmény „lopja“ az újságok híreit Lapok a hírtolvajlás ellen ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Összefogtak a lapki­adók a hírtolvajlás ellen. A legna­gyobb hazai kiadóvállalatok, köztük a lapunkat is megjelente­tő Petit Press egész oldalas sajtó- hirdetésekben tiltakoznak a szer­zőijogok megsértése ellen. A megjelent cikkek engedély nélküli átvétele lopás, olvasható az Ecopress, a Perex, a Ringier Slovakia, a Trend Holding, a Spolocnosf 7 Plus és a Petit Press közös hirdetéseiben. A szerzői joggal védett cikkek illegális fel- használása hasonló, mint a jogo­sulatlan CD-másolás vagy akár az autólopás. A hirdetés arra kívánja figyel­meztetni a közvéleményt, hogy az országban számos olyan cég, sőt állami intézmény van, melyek a kiadók engedélye nélkül vesz­nek át cikkeket, és azokat szerviz­szolgáltatásként eladásra kínál­ják, miközben legális lehetőség is kínálkozna a közvetítésre. A hazai sajtótermékek megje- lentetői szerint alapos a gyanúja annak, hogy nemcsak magáncé­gek, hanem bizonyos közintéz­mények, köztük több minisztéri­um is efféle, szerzői jogokat sér­tő módon, vagyis az említett, il­legálisan közvetítő szervezetek­től, cégektől jut hozzá lapinfor­mációkhoz. Egyebek mellett a főügyészség, a köztársasági elnöki iroda, az al­kotmánybíróság, a parlamenti iroda, a külügy-, a védelmi, a munkaügyi minisztérium áll kap­csolatban hírtolvajokkal, (-cz-e) A munkatörvénykönyvről komoly vita várható Kedden kezd a parlament ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A munkatörvény­könyv és a felsőoktatási törvény módosítása lesz a jövő héten kez­dődő parlamenti ülésszak két leg­fontosabb témája. Pavol Paska házelnök június 19-re hívta össze a törvényhozás nyári szünet előtti utolsó ülését. A legnagyobb vita várhatóan a munkatörvénykönyv módosítása körül alakul ld, a kormány által el­fogadott tervezettel nem ért egyet teljes mértékben a két kisebb koalí­ciós párt sem. Az ellenzék szerint a módosítás rontja majd a munka­erőpiac működésének feltételeit, és a munkanélküliség növekedését eredményezheti. A javaslatot bírál­ják a munkaadók szövetségei is, képviselőik elsősorban a szakszer­vezetek jogköreinek bővülését, és az alkalmazottakkal járó költségek növekedését bírálják. Éles vita várható Ivan Valentovic egészségügyi miniszter jelentésé­ről is, melyben a tárcavezető az ágazat helyzetét elemzi, a mai problémákat jórészt az előző kor­mányra hárítva. A jelentés elkészí­tésére a parlament kötelezte a mi­nisztert, aki a feladatot sajátosan felfogva elsősorban elődje, Rudolf Zajac tevékenységét elemzi. A képviselők összesen 45 tör­vényjavaslatot vitatnak meg, eb­ből 30-at véglegesen el is fogad­hatnak. Megvitatják, és várhatóan el is fogadják a schengeni övezet­hez való csatlakozás miatt szüksé­ges jogszabályt is, melyet gyorsí­tott eljárásban tárgyal majd a tör­vényhozás. (lpj) Már rég meg kellett volna kezdeni az irtást Támadnak a szúnyogok! ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Már csak napok, legfel­jebb hetek kérdése, mikor szapo­rodnak el újra az országban a szú­nyogok - vélekedik Antal Ágota, ro­var- és rágcsálóirtással foglalkozó szakember. Az enyhe télnek és a ke­vés fagynak köszönhetően a szú­nyoglárvák nem pusztultak el, megpihentek, így amint egy kis víz­hez jutnak, kikelnek. A legveszé­lyeztetettebb helyek az erdőkhöz, folyókhoz vagy a tavakhoz közel fekvő települések. A szúnyogok itt vélhetőleg hamarosan újra kelle­metlenné teszik a lakosok életét. Ha nagy számban kelnek ki a lár­vák, akkor szinte lehetetlen lesz a szabadban tartózkodni. „Az utóbbi napok párás, meleg időjárása ked­vező volt, 19-20 fokos hőmérséklet mellett a szúnyogok pillanatok alatt kikelnek” - mondta lapunk­nak Antal. Szerinte az irtást már néhány he­te meg kellett volna kezdeni. „Ez már évek óta problémát jelent, saj­nos nem tudják megoldani. A loká­lis permetezés nem sokat segít, ez olyan, mint a helyi érzéstelenítés. Néhány napig ugyan eredményes, de utána gyorsan elmúlik a hatása. Összehangolt védekezésre volna szükség ahhoz, hogy meg tudjunk szabadulni az élősködőktől” - ma­gyarázta a szakértő. Magyarán: áp­rilistól folyamatosan kellene végez­ni a lárvairtást, légi permetezést, majd utoljára kerülne sor helyi, föl­di irtásra. Erre azonban legtöbb­ször nincs pénz. Ha tehát marad a meleg, esős idő, hamarosan a szú­nyogokra is számíthatunk, (dem)

Next

/
Thumbnails
Contents