Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-14 / 136. szám, csütörtök
6 Fókuszban: a szabadság ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Kérdések és válaszok a szabadsággal kapcsolatban Évente egyszerre legalább egy-két hetet pihenjünk ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Milyen hosszú lehet az egyszerre kivehető szabadság? Az egyszerre kivett szabadság hossza, kezdetének időpontja általában a munkaadóval való megegyezéstől függ. A kisebb vállalatoknál általában az alkalmazottak megegyeznek, ki mikor megy szabadságra, hogy ezzel ne akadályozzák a vállalat működését. Kisebb változások mindig megen- gedhetők, de a cél az, hogy mindig legyen annyi alkalmazott, hogy a szükséges feladatokat el tudják látni. Az orvosok szerint egy évben legalább egyszer menjünk két hét folyamatos szabadságra, erre ugyanis szüksége van szervezetünknek. Mennyi szabadság jár a gyermekét egyedül nevelő szülőnek? Ugyanannyi, mint bárki másnak. Egyéb szabadnapokkal hasonló a helyzet, a törvény nem kivételez a gyermekeit egyedül nevelő szülőkkel, esetleges kedvezményeik a munkaadó jóindulatán, illetve a munkaszerződésben meghatározott feltételeken múlnak. Fel kell tüntetni a szabadságpapíron a szabadság helyszínét? A munkatörvénykönyv erről nem rendelkezik, de valójában az alkalmazottnak nincs miért eltitkolnia pihenésének helyszínét. Ez az információ segítheti a munkaadót abban, hogy szükség esetén melyik szabadságon lévő alkalmazottját hívja be munkára. A munkaadónak jogában áll kérnie a szabadság megszakítását? A munkaadó sürgős esetben kötelezheti alkalmazottját szabadságának megszakítására, és berendelheti őt a munkába. Az alkalmazottnak okozott anyagi veszteséget, mely az előre kifizetett társasutazás, a szállásfoglalás lemondása miatt, vagy az azonnali hazautazás miatt keletkezett, a munkaadónak meg kell térítenie. Hány nap ki nem merített szabadság vihető át a következő évre, hány napot kell kifizetnie a munkaadónak? A következő évre minden esetben átvihető a teljes ki nem merített szabadság. A munkaadónak lehetővé kell tennie, hogy az alkalmazott kimeríthesse a neki járó teljes szabadságot. Az előző évből származó szabadságot ez év végéig mindenképpen ki kell venni, a munkatörvénykönyv szerint tovább vinni nem lehet. Az alkalmazottnak csak akkor jár térítés a ki nem merített szabadságért, ha az alkalmazott munkahelyet vált, és nem sikerült kimerítenie szabadsága egészét. Ebben az esetben is ajánlott úgy megegyeznie a munkaadóval abban, hogy a szabadságát letölti a felmondási időben, (lpj) SZABADSÁGFAJTÁK Rendes évi szabadság A törvényben meghatározott szabadság négy hét, 15 évet ledolgozottak esetében öt hét. Az az alkalmazott válik jogosulttá erre a szabadságra vagy annak arányos részére, aki az adott évben legalább 60 napot ledolgozott ugyanannál a munkaadónál. A ledolgozott napokért járó szabadság Aki egy munkahelyen 60 napnál kevesebbet dolgozott le az adott évben, annak minden 22 ledolgozott nap után az éves szabadság egy tizenketted része jár. Aki négy hétre jogosult, annak 1,5 nap, aki 5 hétre, annak 2 nap minden 22 ledolgozott munkanap után. Kiegészítő szabadság Ez a szabadság a rendes évi szabadságon felül jár azoknak, akik föld alatt - bányában, ala- gútfúrásnál, metróépítésnél - nehéz fizikai körülmények között dolgoznak egész évben, illetve azoknak, akik egészségre súlyosan káros környezetben - radioaktív sugárzás, rákkeltő hatású vegyi anyagok, tropikus környezet - dolgoznak. A ldegé- szítő szabadság évente további egy hét. (1) Elbocsátás előtt nem lehet kötelező a szabadság Nem mindenkinek fizetik ki ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A 2002-ben életbe lépett új munkatörvénykönyv egyértelműen fogalmaz: a letöltetlen szabadságot csak annak lehet kifizetni, aki kilép a cégtől, vagyis megszűnik a munkaviszonya. Minden más esetben a szabadságot ki kell meríteni, a munkaadó azt nem köteles kifizetni. A régebbi szabályozás lehetővé tette, hogy a fel nem használt szabadságot kifizesse a munkaadó, és sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, főleg abban az esetben, ha az illető alkalmazott leterhelt volt. Ez abban az esetben volt lehetséges, ha a következő év végéig sem sikerült kimeríteni az előző évre járó szabadságot. Az alkalmazottnak ez plusz pénzt jelentett, a munkaadónak pedig azért megfelelő, mert nem kell őt nélkülözni a munkahelyen. Ez a megoldás ugyan anyagilag előnyösebb, a pihenés és a szervezet regenerálódása szempontjából azonban a legrosszabb megoldás. „A teljes regenerálódáshoz legalább két hét folyamatos szabadság szükséges” - állítja Irena Pálffyová pszichológus. Ennyi idő szükséges arra, hogy megfeledkezzünk munkahelyi gondjainkról, elvonatkoztassunk a munkahelyi kapcsolatoktól. Azokat azonban, akik távozni készülnek a vállalattól vagy elbocsátanak, nem lehet arra kényszeríteni, hogy kivegyék szabadságukat. A munkaadó legfeljebb Jelezheti” alkalmazottjának, hogy van még kimerítetlen szabadsága, de nem rendelheti el a szabadságot. Egyes munkaadók valóban nem kényszerítik erre alkalmazottjukat, ha az valóban jól teljesít. Ha azonban viszonyuk nem volt a legjobb, gyakori, hogy az alkalmazott is inkább a szabadsága letöltését választja, (lpj) A fel nem használt szabadságot a munkaadó csak bizonyos esetekben köteles kifizetni Időnként kell egy kis áramszünet A legjobban tesszük, ha fejest ugrunk a nyári szabadságba Éves szabadságra alapvető joga van minden alkalmazottnak, de ki is kell merítenie az adott évben. A munkatörvénykönyv megszabja ugyanis, hogy a munkaadó köteles az éves alapszabadságot, mely négy hét, biztosítani a dolgozóinak. LAJOS P. JÁNOS Ez azt is jelenti, hogy az alkalmazottnak az adott évben ki kell merítenie a rendelkezésre álló időt, de legalább négy hetet. A szociális ügyi minisztérium szerint ez a rendelkezés a dolgozót védi, ennek köszönhetően a munkaadó nem teheti meg, hogy évről évre halasztja alkalmazottai szabadságát. Azt is a törvény mondja ki, hogy a munkaadó köteles úgy elrendelni a szabadságot, hogy az alkalmazott legalább két hetet egyfolytában pihenhessen, ezt javasolják a szakemberek is. „A szabadság célja a szervezet regenerálódása, a kikapcsolódás, ehhez legalább két hétig távol kell maradni a munkahelytől” - mondta lapunknak Irena Pálffyová pszichológus. Sokan azonban a szabadsággal oldják meg a betegséget is, mivel a táppénznél jóval magasabb a szabadság idejére fizetett bér. A táppénz csak a bruttó bér 55 százaléka, ez is csak a negyedik naptól, míg a szabadság idejére a teljes bért köteles fizetni a munkaadó. Ebben az esetben azonban nem érvényesül a szabadság alapvető szerepe, az alkalmazott nem pihen, nem kapcsolódik ki. Megéri szabadságolni? Szabadsága idején az alkalmazott a rendes fizetését kapja, pontosabban a szabadságot megelőző három hónap átlaga alapján számított bért. A pontos összegét úgy számítják ki, hogy a bruttó bért elosztják a ledolgozott órák számával, és az így kapott átlagot szorozzák meg a szabadságon töltött órák számával. A bruttó bérbe azonban nem tartozik bele minden összeg, amit az alkalmazott a figyelembe vett három hónapban kapott. Nem növeli tehát a szabadságért járó bért az orvosi szűrővizsgálaton töltött időért fizetett összeg, és nem számít bele a bérnek az a része sem, amit az adott időszakban letöltött szabadságért kapott az alkalmazott. Átvihetők a napok Bizonyos esetekben a törvény lehetővé teszi, hogy a szabadság ki nem merített részét átvigyük a következő évre, akkor azonban már mindenképpen ki kell merítem, különben elveszik. Ilyen esetnek számít az, ha az alkalmazott hosszabb ideig beteg volt, vagy a munkaadó üzemeltetési okokra hivatkozva nem tette lehetővé a merítését. Ha a munkaadó hibájából nem tudta az alkalmazott kimeríteni a szabadságot, és az nem hajlandó kifizetni azt, akkor peres úton követelheti kifizetését. A szabadság egy részét át lehet vinni a következő évre, a legtöbb vállalat azonban ezt csak azoknak engedélyezi, akiknek 25 nap vagy ennél hosszabb éves szabadság jár. A következő évben azonban mindenképpen ki kell merítem, a munkaadónak ezt lehetővé kell tennie. A ki nem merített szabadságot csak nagyon ritkán köteles kifizetni a munkaadó, üyennek számít, ha a munkaviszony megszűnik, és az alkalmazott a felmondási időben sem tudja kimeríteni összes szabadságát. A törvény megszabja azt is, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a munkaadónak az üzemi szabadság elrendelésekor. Természetesen ezt is egyeztetnie kell az alkalmazottakkal, és felté(Juhász László illusztrációs felvétele) tel az is, hogy az üzemi szabadság nem lehet 2 hétnél hosszabb. Ez alól csak a művészegyüttesek alkalma-zottai, a színészek és a pedagógusok kivételek, nekik négy vagy több hét is lehet az üzemi szabadság. Hol mennyi szabadság jár Svájc 4-5 hét Magyarország Németország Spanyolország 20 munkanap 18 munkanap 3 hét Olaszország 3 hét Belgium Horvátország Finnország 24 naptári nap 18 munkanap 24 munkanap Írország • 3 hét Luxemburg Norvégia 25 munkanap 24 munkanap Portugália 21 nap (forrás: IL0) A munkaadó akkor is szabadságra engedheti alkalmazottját, ha a törvény szerint még nem jár neki Tömeges, üzemi, átvihető, kiszabott és rendkívüli ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGALÓ Jogszabály szabályozza, hogy milyen módon, hogyan jár az alkalmazottnak a rendes évi szabadság. A merítést a munkaadó határozhatja meg az alkalmazottal történt egyeztetés alapján, és az évi szabadságok terve szerint, melyet az alkalmazottak képviselőinek is jóvá kellett hagyniuk. Tekintettel kell lenni arra, hogy az alkalmazott lehetőleg egyszerre vehesse ki szabadságát, és a naptári év végéig élhessen ezzel a jogával. A munkaadó az alkalmazottakkal való egyezség alapján tömeges vagy üzemi szabadságot is elrendelhet, ha erre üzemeltetési okokból szükség van, és nem sérti az alkalmazottak érdekeit. Az üzemi szabadság nem lehet két hétnél hosszabb, kivételt képeznek profi művészeti csoportok - számukra legfeljebb 4 hét lehet -, és a színházak, a színészek esetében a teljes szabadság idejét is elérheti az üzemi szabadság hossza. Ha a szabadságot nem egyszerre szabják ki, biztosítani kell, hogy az alkalmazott legalább két hetet egyhuzamban szabadságon lehessen. Az üzemi szabadság időpontjáról a munkaadónak legalább 14 nappal korábban tájékoztatnia kell alkalmazottait. Ezt az időszakot csak az alkalmazottak beleegyezésével lehet rövidíteni. A munkaadó módosíthatja az alkalmazottja szabadságának időszakát, ebben az esetben azonban vállalnia kell az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkaadó nem rendelheti el a szabadság merítését arra az időszakra, amikor az alkalmazott tényleges katonai szolgálatát vagy civilszolgálatát tölti, beteg- szabadságon, gyesen vagy anyasági szabadságon van. A munkaadó adhat alkalmazottjának szabadságot akkor is, ha a törvény szerint még nem jár neki, de várható, hogy az adott naptári évben teljesíti az előírt feltételeket. Például ha még nem dolgozta le a szükséges 60 napot, de az év végéig várhatóan ledolgozza azt. A munkatörvénykönyv szerint az éves szabadságot alapvetően abban az évben kell kimeríteni, amelyik évben jogigény keletkezett rá. A szabadságot a következő évre is át lehet vinni, mégpedig sürgős üzemeltetési okokból - például ha a szabadságolás veszélyeztetné a vállalat működését, ha a munkaadó nem határozta meg, mikor kell kimeríteni a szabadságot, illetve ha az alkalmazott betegség vagy gyes, anyasági szabadság miatt nem tudta kimeríteni a szabadságát, (lpj) FIZETETT ÉS FIZETETLEN SZABADNAPOK Mikor köteles fizetett szabadnapot adni a munkáltató a rendes évi szabadságon kívül?- kötelező egészségügyi vizsgálaton való részvételre- az alkalmazottak érdekképviselőinek iskolázására- véradás és egyéb biológiai anyagok adományozására Személyes okokból járó fizetett szabadnapok:- egészségügyi kivizsgálásra - évi 7 szabadnap a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásokra - korlátlan számú szabadnap családtagok orvosi kivizsgálásra, kezelésre való elkísérése - évi 7 szabadnap haláleset a családban (házastárs, gyermek) - 3 szabadnap (beleértve a temetés napját) haláleset a családban (szülő, testvér) -1 szabadnap haláleset a családban (nagyszülő, unoka) - legfeljebb 1 szabadnap gyermekszületés esetén - az anya kórházba és onnét hazaszállítására feltétlenül szükséges idő Milyen esetekben köteles fize- tetlen szabadnapot biztosítani a munkaadó? az alkalmazott esküvője alkalmából - 1 fizetetlen szabadnap egészségügyi kivizsgálásra, ha már túllépték a 7 fizetett szabadnapot egy településen belüli költözésre - 1 nap; ha más településre költözik - 2 nap, új munkahely keresésére a felmondási időn belül -1 nap bíróság vagy egyéb hivatalos szerv elé való beidézés (tolmács, tanú, szakértő) miatt elsősegélynyújtás, életmentés miatti távolmaradás esetén fertőző betegségekkel kapcsolatos intézkedések, karantén elrendelése miatt sürgős, egészségügyi jellegű megelőző intézkedések vagy állat-egészségügyi karantén esetén alkalmazotti érdekképviseleti szervekben végzett tevékenység esetén választási bizottságban végzett tevékenység miatt (1)
