Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-13 / 135. szám, szerda
34 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 13. www.ujszo.com Nagyszombat megye ötmillióval segíti a kistérségeket Pályázz, hogy pályázhass! GAÁL LÁSZLÓ Nagyszombat/Galánta. A Nagyszombati Kerületi Önkormányzat a megyei költségvetésből ötmillió koronát különített el olyan stratégiai programok kidolgozására, amelyekkel a megyén belül kialakult kistérségek pályázhatnak régiófejlesztési támogatásra az Európai Ünió Leader programja keretében. Hogy miért fontos a kistérségek kialakítása, arról Zsillé Béla MKP-s megyei képviselővel, a megyei közgyűlés régiófejlesztési bizottságának elnöke nyilatkozott lapunknak. „A Leader programot a mező- gazdasági minisztérium védnöksége alatt hirdetik meg - nagy valószínűséggel 2008 tavaszán. Egyelőre a 2007 és 2013 közti időszakban felhasználható támogatások 2,5 százalékáról, azaz mintegy 2,4 milliárd korona támogatásról van szó, ám ez az összeg még egészen öt százalékig növekedhet. Ez mindig az éppen hatalmon lévő kormánytól és a minisztériumtól függ - véli Zsillé. Lényeges, hogy a régiófejlesztési minisztérium Szlovákia településeit két részre, két pólusba osztotta: az innovációs és a kohéziós csoportba. Amelyek ezekbe tartoznak, azok majdnem minden területen pályázhatnak uniós támogatásra. Sajnos, azok a települések, amelyek nem kerültek ide, a 2007 és 2013 közti támogatásoktól teljesen elesnek.“ A Galántai és a Vágsellyei járásban a települések nagy részét egyik pólusba sem sorolták be, tehát a fejlődésük leállt. Zsillé úgy véli, a Leader program az egyedüli, amelyen keresztül segíteni lehetne e településeknek. A képviselő a támogatás megszerzésének módját is ismertette. „Egy kistérséget alkotva, saját céljaikat meghatározva lehetőség van arra, hogy egy 100-150 milliós keretből támogatást nyerhessenek. A Leader programnak ugyanis az a feltétele, hogy annak keretében csakis kistérségek pályázhatnak. A mikro- régiót pedig a kataszterüket tekintve egymással határos települések alkothatják, vagyis egy, összefüggő területet kell alkotniuk. A kistérségnek legalább 15 ezer lakost kell magába foglalnia, de 20 ezernél nagyobb lélekszámú település nem tartozhat bele. Tavaly októberben a Fórum Régiófejlesztési Irodával és a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közösen Kvarda József közigazgatásért felelős Nagyszombat megyei alel- nök révén megszólítottuk a megyei elnököt, hogy komolyan kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel. Hiszen nemcsak a magyarlakta járásokban, hanem a szenici (Senica), a szakolcai (Skalica) és más, szlovákok lakta járásokban is kevés lehetőségük van a településeknek a további fejlődésre - tájékoztatott Zsillé Béla. - Sikerült olyan megállapodásra jutni, hogy a megye igyekszik támogatást nyújtani, és a 2007. évi költségvetést már úgy fogadtuk el, hogy a megye ötmillió koronát különít el annak támogatására, hogy ezek a mikrorégiók pályázhassanak a Leader program keretében.” Az uniós pályázat feltétele, hogy csak olyan mikrorégió indulhat, amely már rendelkezik kidolgozott stratégiai tervvel. E terv pedig tartalmazza a kistérséghez tartozó települések főbb fejlesztési terveit. Ebbe a turizmustól a műemlékvédelemig és a templomfelújításig sok minden beletartozik, még a mezőgazdasági vállalkozók támogatása is. A Dunaszerdahelyi és Galántai járásban már megalakult egy-egy mikrorégió, a Dudvág Kistérség és a Termál Kistérség, és a megyében összesen öt ilyennek kel-' lene működnie. ,A legutóbbi megyegyűlésen elfogadtunk egy pályázati kiírást, amelyben a mikrorégiók pályázhatnak támogatásért a stratégiai terveik kidolgozásához” - tájkoz- tatott a képviselő. A pályázatok június 20-ig nyújthatók be. Közelebbi információkat a megyei hivatal www.tmava-vuc.sk honlapján szerezhetnek az érdeklődők. A megyétől elnyerhető támogatásból a kimutatásokat, felméréseket, az anyag feldolgozását végző belső munkaerő alkalmazását, valamint a külső szakembereket és az ezzel kapcsolatos kiadásokat lehetne megfizetni. Az egyes mikrorégiók- nak pedig ki kell alakítaniuk egy belső szakembergárdát, amely ezeket a dolgokat készíti, és szerződésben egy külső szakértőt kell majd kiválasztaniuk, aki tanácsokkal szolgál, valamint felügyeli a stratégiai terv kidolgozását. Egy külső szakértő több mikrorégiót is felügyelhet. A megye úgy döntött, a leendő belső szakembereket megpróbálja kiképezni, s e célból júniusban és júliusban két-háromhetes tanfolyamokat szerveznek az érintettek számára. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Európai korridor, pozsonyi körgyűrű Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Önkormányzat elsődleges érdeke a D4-es autópálya munkacímet viselő, Pozsony körüli autópályakörgyűrű megépítése, mivel a PSA Peugeot, a Kia, a Samsung és más ipari parkok beindulása miatt a fővárosi közlekedést összeomlás fenyegeti - fejtette ki nemrégiben Vladimír Báján, a megyei közgyűlés elnöke. Becslések szerint Pozsony forgalmának mintegy 40 százaléka áthaladó forgalom, a tervezett körgyűrű ettől mentesíthetné a fővárost. Pozsony megye ebben a kérdésben további régiókkal is együttműködik, amelyeket a CETC (Közép-Európai Közlekedési Korridor) elnevezésű szervezet tömörít. A CETC célja megteremteni a legrövidebb és leggyorsabb átjárót a Baltikumtól az Adriáig; a projekt megvalósításához EU-s forrásokat igyekszik megpályázni. Ezen belül Pozsony megye azt szándékozik elérni, illetve ahhoz próbál megfelelő politikai támogatást szerezni, hogy a D4-es autópálya útvonalát nemzeti szinten és a TEN-T nemzetközi főútvonalak projektjének részeként is jóváhagyják. A CETC-ben részt vevő 13 régió (Svédországtól Horvátországig) képviselői május végén Pozsonyban egyeztették elképzeléseiket. A kezdeményezéssel kapcsolatban jövő heti számunkban olvashatnak bővebb összefoglalót (as) regio@uiszo.com A tervezett párkányi öszvérhídról készült látványterv (Képarchívum) Konferencia Esztergomban az Adriát a Baltikummal összekötő európai közúti közlekedési folyosó tervéről Mikor lép végre a nagypolitika? Esztergom. Összegző konferenciát tartott az Ister- Granum Eurorégió a múlt héten csütörtökön az V/C transzkontinentális nemzetközi közlekedési folyosóról, amely az Adriát köti össze a Baltikummal, térségünkben pedig vagy Parassapusztánál és Ipolyságnál lépné át a szlovákmagyar határt, vagy pedig - s ezt szorgalmazza az eurorégió, valamint Tu- rócszentmártontól Párkányig a térség polgármesterei is - egy új, kétszer kétsávos teherhíddal Esztergomnál-Párkánynál lépné át a Dunát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Zsolna-Budapest gyorsforgalmi út gondolata 1999. szeptember 16-án született meg, amikor Mikulás Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök aláírta a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló egyezményt. Az ügy a 2001. júniusi esztergomi konferencián kapott először nyilvánosságot, és sok támogató segítségével került be a magyarországi Országos Területrendezési Tervbe a Százhalombattát Zsám- békon keresztül Esztergommal összekötő gyorsforgalmi út nyomvonala. E tényt erősítette meg Lányi Péter, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Főosztály Út- és Hídosztá- lyának vezetője, aki a közép- és hosszabb távú fejlesztési tervekről számolt be, például a gyorsforgalmi utak hálózatának 2007 és 2013 közti fejlesztéséről. Az új folyosó ezek között még nem szerepel, véleménye szerint az előkészítésére is leghamarabb 2014-2020 közt kerülhet sor. A főosztályvezető kifejtette: az V/C folyosóra közös, magyar-szlovák terepvizsgálat kell lúrócszentmártontól Dunaújvárosig, továbbá összehangolandók a két ország útfejlesztési tervei is. Nyomvonaltervek A pozsonyi közlekedési tárca hálózatfejlesztésért felelős főosztály- vezetője, Peter Barek nem tudott jelen lenni a konferencián, így a szlovák tervezési elvekben az utóbbi időben bekövetkezett változásokról a Magyar Koalíció Pártjának igazgatója, Farkas Iván parlamenti képviselő számolt be. Farkas közölte, ma már Szlovákiában is számolnak egy alternatív tengellyel a Párkány-Zselíz-Léva-vonalon - ez a szakasz vezetne tovább az V/C nyomvonalaként Garamszentbene- dekig, s ott kapcsolódna az Rl-es vonalhoz. Egyben felhívta a figyelmet arra a kihasználatlan logisztikai potenciálra, amely Párkány térségében vátja a befektetőket. Új Duna-híd? Pozsonyi Iván, a PONT-Terv Kft. elnök-vezérigazgatója az új eszter- gom-párkányi Duna-híd terveit mutatta be. A győztes pályázat szerint egy úgynevezett feszített ösz- vérhíd épülne meg a két város közt - kétszer két sávban zajlana a forgalom. Ocskay Gyula, az Ister-Granum Kht. ügyvezetője a magyarországi 10-es út másfél évtizede akadozó, tervezett felújítása helyett a konferencia témájaként szereplő, úgynevezett MU-es megépítését szorgalmazta, amely Pilisvörösvár térségében összekapcsolható volna a tervezett 10-es úttal, s egyben kiválthatná a rendkívül költséges és természeti értékeket veszélyeztető MO-ás északnyugati szektorát is. A konferencia záróelőadását a másik „ötletgazda”, Molnár László, a Főmterv Rt. elnök-igazgatója tartotta, globális összefüggésrendszerbe állítva a tervezett észak-déli tengelyt. Mint elmondta, az új közlekedési folyosó Budapest számára a meglévő geopolitikai súlyánál összehasonlíthatatlanul fontosabb szerepet biztosítana, mivel az új fejlesztési irányok (Nyugat-Euró- pa-Közel-Kelet, valamint Délnyu- gat-Európa-Oroszország) a magyar főváros térségében keresztezhetik egymást. Ez a centrális pozíció a Baltikumot és az Adria térségét összekötő nemzetközi folyosó megléte nélkül nem vívható ki. Ipolyság vagy Párkány? Az V/C-korridor esetében tehát a jelenleg érvényes szlovák és magyar fejlesztési tervekben Ipolyság- Parassapuszta „határátkeléssel” számolnak (ez az út folytatódna R6-ként Zólyomig), ám a szlovákiai oldalon már megjelent a Pár- kány-Garamszentbenedek változat is. Ugyanakkor a magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság ez év eleji, párkányi ülésén azt ajánlotta a pozsonyi közlekedési minisztériumnak, hogy 2007júniusáig dolgoztasson ki egy hatástanulmányt arról, melyik változat lenne gazdaságosabb: Ipolyság felé, vagy Esztergom-Párkányon keresztül Garamszentbenedek irányába ve- zetni-e a folyosót. Lapunk a konferencián úgy értesült, a tanulmányon még dolgoznak, ám kérdéses, elkészülnek-e vele a kormányközi vegyes bizottság következő, ősszel esedékes üléséig. A tanácskozáson az is elhangzott: a teherhíddal együtt is olcsóbb megoldás a párkányi, mert a Garant mentén, folyóvölgyben, kedvezőbb domborzati viszonyok és rövidebb távon „vezetne” a nemzetközi út. Ráadásul az esztergomi és a dorogi ipari parkban több olyan cég is van, amely eddig csak Ipolyságnál vagy Komáromnál tudta Szlovákiába küldeni a kamionjait, pedig ez szállítási és üzemeltetési többletköltséggel jár. (buch) Egyelőre nem dőlt el, merre vezet majd az út (Forrós: mapy.atlas.sk)
