Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-13 / 135. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 13. www.ujszo.com A népesség elöregedése mellett az alacsony születésszám jelenti az egyik legégetőbb gazdasági és társadalmi kihívást az unió számára Európában hárommillió szabad munkahely van Brüsszel. Az Európai Bizottság arra számít, hogy idén és jövőre hozzávetőleg öt és félmillió új munkahely jön létre, s az EU vezetői lassan amiatt kezdenek aggódni, hogy nem lesz kikkel betölteni az állásokat. ÖSSZEFOGLALÓ Az Eurostat adatai szerint az EU munkanélküliségi rátája 2007 áprilisában 7,1 százalék volt, ami egy százalékpontos csökkenést jelent tavalyhoz képest. Tizenöt éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliek aránya. 2006-ban kétmillió új munkahely teremtődött, idén és jövőre további 5,5 millió várható. Felmerül a kérdés, lesznek-e emberek, akik majd elfoglalják ezeket a posztokat és fenntartják a gazdaság növekedését. A kontinens versenyképességének visszahúzó erejévé válhat, hogy csökken Európa lakossága, s nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szakképzett munkaerő. Visszahívott nyugdíjasok Az EB adatai szerint közel hárommillió szabad állás van ma az EU-ban. Eddig inkább az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek betöltése jelentett gondot, mostanában viszont a diplomások terén is hiány mutatkozik. Ez főleg Németországra érvényes. Nagyon sok cég a már nyugdíjba küldött alkalmazottait hívja vissza dolgozni. A jövőben ez egyre gyakoribb lesz, annál is inkább, mert az EU lakosságának ma 22 százaléka 60 év feletti, 2050-re viszont 36 százalékra nő az arányuk. Az idősek visszahívása vagy a nyugdíjaskor kitolása kevés a gondok megoldásához, a tagországoknak külföldi vendégmunkásokat kell majd beengedniük. Nagy-Britannia ezt már megtette, Németország viszont egyelőre nem nyitott kaput. Az EU foglalkoztatottsági biztosa, Vladimír Spidla úgy véli, csak a munkaerő szabad áramlása jelenthet megoldást a munkanélküliségre és a munkaerő hiányára. Egyébként szakemberek már évekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot a kontinensünkön közép- és hosszabb távon várható, katasztrofálisnak minősített demográfiai helyzet miatt. Már 2005 márciusában megjelent egy aggasztó tanulmány, amely szerint Európa válsághelyzet elé néz a népesség elöregedése miatt. 2030-ig 20,8 millióval csökken a munkaképes korú lakosság létszáma, illetve 18 millióval kevesebb lesz a gyermek és fiatal. A bevándorlás csak némileg segíthet, nem helyettesítheti a gazdasági reformokat, többek között a nyugdíj- rendszer korszerűsítését, a nyugdíjkorhatár kitolását, a foglalkoztatottsági arány javítását. Mivel Európában kevesebb gyermek születik, mint amennyit a lakosság vállalni szeretne, ez is egyértelmű jelzés: a reformoknak ki kell terjedniük a családi kedvezmények, juttatások bővítésére, a gyermekgondozás segítésére. Demográfusok ugyanis az EU egészében a népesség 10-15 százalékos csökkenését prognosztizálják 2050-ig. Érdekes összehasonlítás is készült: az EU összlakossága a 2025-ben várható 469,5 millióról 2030-ig 468,7 millióra csökken, szemben az USA-val, ahol 2000 és 2025 között 25,6 százalékkal gyarapodik a népesség. Megnőtt az élettartam Szakértők hangsúlyozzák: sürgősen lépni kell, tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy az elöregedés a jövő jelensége. Európában megnőtt a várható élettartam, s az idősebb korosztály általános egészségügyi állapota is jelentősen javult. 2030-ban 24 millióra emelkedik a munkaviszonyban álló 55-64 évesek száma, s 34,7 millió nyolcvan évesnél idősebb lakosa lesz a kontinensnek, szemben a jelenlegi 18,8 millióval. 2050-ig 180 százalékkal nő a nyolcvan évesnél idősebbek száma. 2030-ig a 15-64 éves korosztály létszáma 6,8 százalékkal csökken. A munkaképes lakosságtól függő fiatal és idős generáció aránya a jelenlegi 49 százalékról 25 év alatt 66 százalékra nő. Érdemes odafigyelni a megállapításra: az elöregedés, a népességcsökkenés jelensége életünk szinte minden területét befolyásolja, így például az üzleti tevékenységek folyamatát, a munka szervezését, városrendezési kérdéseket, a lakások formatervezését, a közszállítást, a szavazói magatartást, a beváFelfedezik az „ezüst gazdaságot” Berlin. Ursula von der Leyen német családügyi miniszter egy áprilisi konfrerencián érdekes szempontra hívta fel a figyelmet. Az idősek nemcsak szakmai tapasztalatukkal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, hanem a vásárlóerejükkel is. Az idősebb fogyasztókra összpontosító „ezüst gazdaság” egy új, nyereséges piacot nyithat. Tanulmányok szerint a 60 év feletti német nemzedékek vásárlóereje 316 milliárd euró, hozzájuk fűződik a fogyasztás egyharmada. 2050-ben ez a vásárlóerő 386 milliárd eurót tesz majd ki, és a fogyasztás 41 százalékát fedi le. (euractiv.hu) Európában kevesebb gyermek születik, mint amennyit a lakosság vállalni szeretne (Jón Kroslók illusztrációs felvétele) sárlóközpontok infrastruktúráját és így tovább. Vagyis: a demográfiai változások súlyosan érintik a jólétet, életszínvonalat, nemzedékek közötti kapcsolatrendszereket. A modem Európában a gazdasági növekedés mindig együtt járt a népszaporulat javulásával. Család vagy karrier? Mivel a születések számbeli csökkenése szorosan összefügg a családi kedvezmények hiányával, illetve a gyermekvállalás miatt a családokra nehezedő terhekkel (a gyermekvállalás korlátozza a munkavállalást, emeli a háztartás költségeit stb.), a különféle kedvezmények jótékony hatást gyakorolnának a születési arányszám alakulására, növelnék a foglalkoztatottsági szintet, különösen a nők esetében. Az EB május derekán közleményben szorgalmazta a nemzedékek közötti szolidaritást annak érdekében, hogy a demográfiai kihívással szemben segítse a tagállamokat. A dokumentum azt vizsgálja, az európai polgárok hogyan valósíthatnak meg jobb munka-élet egyensúlyt, és az állam hogyan támogathatná a családokat annak érdekében, hogy kívánságuk szerint több gyermeket vállaljanak. Spidla ennek kapcsán kijelentette: .Európában túl sok férfi és főleg nő áll nehéz döntés előtt - család vagy karrier. Olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy az embereknek mindkettőben részük lehessen. A nők továbbra is vállalják a felelősség oroszlánrészét, így hacsak nem helyezünk fokozottabb hangsúlyt a nemek egyenlőségére és az esély- egyenlőségre, az alacsony születési arány nem fog változni.” A családi élet és a munkahely közötti egyensúly megteremtése érdekében az EB-közlemény három olyan területet nevez meg, ahol a tagországok és a civil társadalom, valamint az EU fontos szerephez juthat: pénzügyi támogatás a növekvő család költségeinek fedezésére, minőségi szolgáltatások mind a gyermekek, mind az idősebbek részére, rugalmas munkaidő. A tagállamok családpolitikája között nagyok a különbségek. A háromévesnél kisebb gyermekek bölcsődei ellátásának támogatása a németországi 8 és csehországi 2 százaléktól a holland 36 és a svéd 22 százalékig teljed. A társadalmi költség a családok és gyermekek esetében szintén változó: a déli államokban a család ellátását sokkal inkább annak tagjaira bízzák, (mti, euractiv hu, ú) Brüsszel fellép a görbe gerincek ellen Legyen könnyebb a teher! MTl-HÍR Évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos vagy kórosan elhízott gyermekek száma az unió országaiban Egyre több az európaiakon a felesleges kiló ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU 27 országában a munkavállalók átlagosan egynegyede szenved hátfájástól, 23 százalékuk pedig izomfájdalmakról számol be. Ez derül ki egy statisztikából, amelyet az' Európai Bizottság nemrégiben hozott nyilvánosságra. Európában a csont- és izomrendszeri zavarok jelentik a munkával összefüggő leggyakoribb egészségügyi problémát - mutatott rá az ÉU végrehajtó testületé azzal kapcsolatban, hogy Legyen könnyebb a teher! címmel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség kampányt indított a probléma kezelésére. A közleményből kiderül: a fárasztó testhelyzetek, a nagyon gyorsan vagy szoros határidőre végzett munka, a gépek és számítógépek huzamos idejű használata és a munkával összefüggő stressz főként gerincproblémákhoz, ízületi bántalmakhoz és izomrendszeri zavarokhoz vezetnek. Ezért az EB fontosnak tartja a megelőzés stratégiájának kidolgozását és ennek megfelelő programok bevezetését. Brüsszel. Az európai élelmiszeripar törvényi szabályozásnak nézhet elébe, ha nem veszi fel a harcot a fogyasztók felesleges kilóival. Erre figyelmeztetett a múlt héten az Európai Bizottság. A túlsúlyosság olyan probléma, amelyet már az érdekelt ipari szereplők sem nézhetnek tétlenül. Markos Kyprianu egészségügyi biztos szerint Európának egészségesebb táplálkozásra, valamint szigorúbb etikai kódexre van szüksége a reklám és a marketing területén. A biztos szerint a jelenlegi adatok aggasztóak: a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos. Becslések szerint 21,7 millió gyermek testsúlya is nagy, és évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos vagy kórosan elhízott gyermekek száma. Márpedig a mai dagi gyerekekből lesznek a jövő kövér, krónikus betegségektől szenvedő felnőttéi. Az európai országok „nehézségi listáját” Málta vezeti, ahol a lakosság átlagos testtömegindexe 26,6. Az európai fogyasztókat képviselő BEUC arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kötelező érvényű szabályozásokat vezessen be az élelmiszerek címkézésével kapcsolatban, segítendő a vásárlókat az egészségesebb termékek megtalálásában. A szervezet szerint a bizottság a könnyebbik megoldást választotta, amikor önkéntes szabályozásra kérte az élelmiszeripar képviselőit. Kyprianu szerint van előrelépés az ételek zsír- és sótartalmának csökkentésében, de ez nem elég. Az EB egyelőre azon gondolkodik, miként támogassa a gyümölcs- és zöldségfogyasztást népszerűsítő programokat. Fehér Könyvet akar megjelentetni a sportról. Kiprianu úgy véli, a mai gyermekek a sportot nem szórakozásként élik meg, ezért el kell érni, hogy az európai iskolákban újra bevezessék a játékos testmozgást. Ennek elősegítésére egy szakértői csoportot hoznak létre, melybe minden tagország egy képviselőt küld. A cél a legjobb gyakorlatok egymással való megosztása, (euractiv hu, ú) a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0823 Sk 150464 921,27 Sk 0,000% 1,1253 Sk 990 338 481,52 Sk 0,075% '1,1279 Sk 2 789 043 016,03 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0887 Sk 567 053 830,99 Sk 0,070% 1,1.121 Sk 3 712 232 448,25 Sk 0,070% 1,1215 Sk 7 391 840 465,31 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0837 Sk 350 898 196,47 Sk 0,075% 1,1065 Sk 2 840 156 093,37 Sk 0,075% 1,1148 Sk 7 487 524 338,73 Sk 0,075% ÖSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0750 Sk 7?245 575,97 Sk 0,000% 1,1137 Sk 666 847 094,50 Sk 0,070% 1,1191 Sk 1 430 856 506,49 Sk 0,070% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0807 Sk 128 344 519,82 Sk 0,000% 1,0838 Sk 1 236 501 142,17 Sk 0,075% 1,0851 Sk 2 806 307 245,04 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0811 Sk 276 434 876,32 Sk 0,000% 1,1032 Sk 2 113 904 845,03 Sk 0,075% 1,1105 Sk 3 262 132 303,20 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. június 8-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ela ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
