Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-13 / 135. szám, szerda
Kultúra 11 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 13. Patrik Ouíedník harmadik könyvét jelentette meg az idei könyvhétre a Kalligram Kiadó Huszonnégy karátos feljegyzések Zenepedagógiai konferencia és kórusfesztivál Kodály Zoltán emlékére ELŐZETES Huszonkettedik éve él Párizsban Patrik Ouíedník cseh író, műfordító, napjaink európai irodalmának egyik legeredetibb alkotója. A magyar olvasók körében 2003-ban vált ismertté Europeana című briliáns esszéregényével. Ezt követte a Megfelelő pillanat, 1855, amely tavaly jelent meg, az idei könyvhét egyik nagy szenzációja pedig A huszonnégyes év lett. SZABÓ G. LÁSZLÓ Mindhárom kötet a Kalligram kiadásában és G. Kovács László remek fordításában látott napvilágot. Ouíedník ugyanis, Milan Kunderától eltérően továbbra is csehül ír Párizsban, pedig az sem lenne csoda, ha időközben áttért volna a franciára, hiszen a cseh apanyelve, édesanyjától a franciát kapta örökbe. „Csehországban leélt életem alatt és még vagy öt-hat éven át a cseh volt a referencianyelvem, franciául csaknem úgy kellett megtanulnom, mint bárki másnak - nyilatkozta magyar fordítójának. - Az a »csaknem« biztosan fontos nüansz, de mégsem elvi és nem konstitutív. Ha gyerekkoromban valamit felhasználhattam a francia nyelv mindennapi jelentéséből, az talán az a felismerés volt, hogy a világon egynél több nyelv létezik. Ami potenciálisan, de csakis potenciálisan kétségtelenül gyümölcsöző felismerés. Mára - de valóban csak mára - kétnyelvűnek tartom magam abban az értelemben, hogy mindkét nyelvben, vagyis ezeknek a nyelveknek a sémáiban tudok gondolkodni.” Europeana című, az idáig huszonkét nyelven megjelent, műfaji szempontból egyszerűen besorolhatatlan, a múlt század történéseit szürreális látomásként bemutató regényét 2001-ben írta, hat évvel a most megjelent A huszonnégyes év után. A megfelelő pillanat, 1855, amely egy kalandos utazás groteszk krónikája, egy időben jutott el a francia, a cseh és a magyar olvasókhoz. A huszonnégyes év 2002-ben jelent meg csehül, s azóta is a memoárirodalom egyik legizgalmasabb darabja. A szó MT1-JELENTÉS Több szakember is kétségbe vonta, hogy Sandro Botticelli ifjúkori falfestményét találták meg az esztergomi királyi palotában - írta keddi számában a Magyar Hírlap. Egy nappal azelőtt, hogy Hiller István kulturális miniszter a Római Magyar Akadémián bejelentette a hírt, Firenzében egy reneszánszkonferencián - ahol a szakma előtt ismertették a felfedezést - több szakember kétségbe vonta, hogy a neves művész festette a Mértékletességet. „A konferencia közönsége udvarias tartózkodással, nem fanyal- gással fogadta az előadást” - válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Marosi Ernő művészettörténész, aki ott volt Firenzében, s beszámolt a lapnak, hogy két külföldi kutató is kétségeit fejezte ki a szenzációs bejelentést követően. A külföldön élő Boskovits Miklós firenzei professzor, az 1963szoros értelmében igazi csemege, írói delikatesz, páratlan finomság. Formális szempontból briliáns stilisztikai gyakorlat (Ouíedník kedvenc szerzője, Raymond Queneau „stílusgyakorlata” hasonló), műfajilag a groteszk és az abszurd szinte patikamérlegen való elegyítése. Ouíedník matematikai agyú, mégsem szárazon fogalmazó író. Humorérzékének, szellemességének és iróniájának esszenciája egyszerűen utolérheteúen. Nem véletlen tehát, hogy Kundera mellett ő a legtöbbet fordított kortárs cseh szerző. A huszonnégyes év nem 1924- ről szól. 1965-től 1989-ig telt ez a huszonnégy esztendő, amelyre az író huszonnégy fejezetben emlékezik, méghozzá úgy, hogy minden fejezet egy feljegyzéssel kevesebbet ad, játékosan utalva ezzel arra is, hogy memóriánk előbb- utóbb egyszer csak csődöt mond, vagy arra, hogy minél közelebb járunk a múltban, annál kevesebb a megjegyzésre érdemes esemény. Vagyis, ami lényeges, szóra és leban Magyarországon megjelent Botticelli-monográfia szerzője zárszavában azt említette meg, hogy véleménye szerint a Mértékletesség festője középszerű firenzei művész a 15. század legvégéről. Hozzátette: nem az a baj, hogy ez az előadás elhangzott, hogy a kérdés fölvetődött, hanem az, hogy politikai reprezentációra használnak fel valamit, ami tudományosan még nem tisztázott - írta a Magyar Hírlap. A lap megemlítette azt is, hogy a római bejelentéskor Hiller István szólt arról is: a szakemberek körében föltehetőleg nagy vita várható. A politikának biztosítania kell az esztergomi királyi palotában felfedezett, feltehetőleg Sandro Botticellitől származó falfestmény restaurálásának feltételeit - közölte a kulturális miniszter kedden az MTV Nap-kelte című műsorában. Hiller István szerint a tudományos vitákat a szakmának írásra érdemes, az már rég megtörtént. Mint Vlastimil Hárl utószavából kiderül: ,A visszaemlékezést imitáló játékot az amerikai Joe Brainard honosította meg az irodalomban 1970-ben. Az I Remember címet viselő szöveg első kiadása nyolcszáz »emléket« tartalmazott, a második, öt évvel későbbi kiadás már csaknem kétszer annyit... A rendszerezés éppúgy hiányzott belőle, mint a formuládé: puszta emlékeket foglalt magában... Brailand felvillantott egy lehetőséget, de nem adott neki formát, s próbálkozása valószínűleg sosem emelkedett volna ki az irodalmi kísérletek sorából, hogyha a francia Georges Perec 1978-ban nem veszi át ezt a fogalmazásmódot. Perec felismerte, hogy... a feljegyzések többségének olyan emlékeket kell megelevenítenie, amelyek az egész társadalom, vagy legalábbis egy nemzedék számára közösek. Szövegéből ő is szisztematikusan kizár minden »fontosat«: visszaemlékekell eldönteni, ezért nem kívánta kommentálni, hogy a Magyar Hírlap szerint több szakember is kétségbe vonta, hogy az alkotó Sandro Botticelli lenne. Elmondta, tudomása szerint a restaurátori munka még két évig tart. „Természetes a vita, ütközzenek csak a vélemények” - mondta a miniszter, aki szerint a szakmai vita akár évekig is eltarthat. Ezek jó viták, „ez az országunknak remek dolog” - mondta Hiller István, aki örömét fejezte ki, hogy sikerült a közvélemény figyelmét az Esztergomban felfedezett képre irányítani. Hiller István június 8-án Rómában jelentette be, hogy minden valószínűség szerint Sandro Botticelli eddig ismeretlen, az 1460- as évekből származó freskóját fedezték fel az esztergomi királyi palotában. Mint mondta, megalapozott tudományos hipotézis támasztja alá a felfedezést, amely két magyar zéseiben csak a banális, múlandó jelenségek kelnek életre... az utolsó feljegyzés alá pedig zárójelben odaírja, hogy »folytatása következik«, s a kötetet néhány üres lappal záija, hogy az olvasó folytathassa ajátékot.” Ouíedník - a történelmi események tükrében - a személyes emlékeit tálja olvasói elé, ezért lesz a szöveg lenyűgözően izgalmas, egyszer megdöbbentő, máskor megmosolyogtató, sok esetben pedig egyenesen mulatságps. Georges Perec Je me souviens című könyvével ellentétben bátran újít: úgy kapcsolja össze a lényegest és a lényegtelent, a magánügyet a kollektív, nemzeti hanggal, hogy az pontos diagnózisa, „orvosi látlelete” lesz egy kornak, s azon belül az egyén érzelmi alapállásának, gondolkodásmódjának. Ouíedník feljegyzései nem hordozzák magukban a verdiktet, sőt még csak kommentálni sem akarnak, pusztán közölnek, hírt adnak, jelet hagynak az emlékezés málladozó falán. Kedvcsinálóként az olvasáshoz csupán három példa: „Emlékszem, hogy hatvannyolcban a prágai falakon egy »étlap« volt olvasható, többek között ilyen ételekkel: magyar gulyás Kádár-módra, Kolder-féle tatár- bifsztek, Brezsnyev agyveleje saját levében.” „Emlékszem annak a pasasnak a történetére, aki úgy emigrált, hogy valahol »Pilsen után« hozzálátott a küométerkövek befestésé- hez, eljutott az országhatárig, napközben festegetett, esténként a határőrökkel iddogált, s végül egy szép napon átfestegette magát a határon, és eltűnt Németországban.” „Emlékszem, hogy amikor Franciaországban nyaraltam, azzal fűztem meg a lányokat, hogy úgy szóltam hozzájuk: »Csehszlovákiából jöttem, és szeretnék önnel szerelmeskedni.« Emlékszem, hogy a dolog működött: mindenekelőtt azonban azt kérdezték, milyen a politikai helyzet az országban.” Mivel a fiatalabb olvasók számára a korábbi rendszer huszonnégy éve megélt élményekben vajmi keveset, vagy még inkább semmit nem jelent, a fordító, G. Kovács László rövid „eligazító” jegyzetekkel egészítette ki a könyvet. Aki tehát nem tudja, milyen lehet a Kolder-féle tatárbifsztek, az tőle kapja meg a pontos receptet. restaurátor, Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténészek évek óta tartó feltáró munkájának az eredménye. Az esztergomi királyi palotában lévő, most Botticellinek tulajdonított falfestmény 1934-ben került elő, az akkori idők egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája, a nemzetközi hírű Gerevich Tibor művészettörténész fedezte fel - mondta el Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Hozzátette, hogy Gerevich Tibor nem tulajdonította a művet Botticellinek, „ő tudta, hogy miért”. Marosi ismertetése szerint az bizonyos, hogy olasz festő művéről van szó. „Az egyik kérdés, hogy tekinthe- tő-e Botticelli-műnek, a másik pedig az, hogy fontos-e számunkra: az utóbbi nem lehet kérdéses, tiltakozom, hogy csak az lehet fontos, amihez egy sztárnevet tudunk kapcsolni” - fogalmazott Marosi Ernő. Nyitra/Kolon. Holnap a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem - Közép-európai Tanulmányok Karán zenepedagógiai konferencia kezdődik Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója tiszteletére. Az eseményt 14 órakor László Béla, a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, valamint Erdei Péter, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem' tanszékvezető tanára, a Kecskeméti Kodály Intézet igazgatója nyitja meg. Ezt követően a Kodály hangja a zenében Magyarország hangja című vándorkiállítást tátják a nagy- közönség elé. 18 óráig egy mini- koncert, valamint több előadás is elhangzik. Az előadások témái: Kodály Zoltán zenepedagógiájának korszerűsége; Kodály Zoltán nyomában a Zobor-vidéken. Ezenkívül bemutató tanításra is sor kerül. Pénteken 9-től 12 óráig bemutató órák és előadások lesznek a következő témákban: Kodály és a költészet; Kodály zenepedagógiai eszméi a szlovák zenei nevelésben; Népszokások, népi szimbólumok, népi szóhasználat Kodály műveiben. A délután folyamán egyebek Nantucket. Koltai Lajos Evening (Este) című filmjével nyílik meg hivatalosan ma a nantucketi filmfesztivál. A keleti parti Rhode Island közelében fekvő Nantucket szigeten 12. alkalommal megrendezendő, öt napig tartó filmes mustrán 30 játékfilmet és 20 rövidfilmet vetítenek le. Az idei évben a nők szolgáltatják a rendezvény vezérfonalát: olyan történeteket vetítenek, amelyeket vagy nők rendeztek, vagy rendkívüli asszonysorsot mesélnek el. Az Evening „olyan szemközt a kései Kodály-művek világáról lesz szó, valamint Kodály gyermekkari műveiben kutatják a nyelv és a zenei kifejező eszközök összefüggéseit. 19 órakor ünnepi hangverseny kezdődik a Kostantin Füo- zófus Egyetem dísztermében. Közreműködik a Nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Kórusa, a Kolonyi Gyöngykoszoró (szólót énekel Süttő Mónika és Bencz Gabriella), a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, a pécsi Quartette vocale, valamint a Kecskeméti Kodály Intézet művésztanárai közül bemutatkozik Klézli János és Hajdú Roland. Szombaton délelőtt a konferencia résztvevői a Zobor- vidék falvaiban Kodály Zoltán nyomába szegődnek. Szombaton tartják a II. Zoboralji Nemzetközi Kórusfesztivált a kolo- ni szabadtéri színpadon. A fesztivál része lesz 14 órától egy ünnepi szentmise, majd 15 órától az a nemzetközi kórustalálkozó, melyen hazai kórusok mellett magyar- országi és csehországi előadók is színpadra lépnek. 20 órakor táncház kezdődik a székesfehérvári Ti- linkó együttes közreműködésével. Vasárnap a kórusfesztivál templomi énekléssel folytatódik, (tébé) lemről szól, amelynek soha nem volt folytatása” - nyilatkozta korábban a magyar filmes, akit első rendezése, a Sorstalanság amerikai bemutatója nyomán kértek fel Susan Minot bestseller regényének megfilmesítésére. Az amerikai helyszíneken forgatott produkció főszerepére Koltai Vanessa Redgra- ve-et nyerte meg, aki szerepe szerint halálos ágyán emlékezik vissza ifjúsága nagy szerelmére. A film operatőre Pados Gyula volt. Az Eveninget június 29-én 700 moziban kezdik el vetítem az Egyesült Államokban. A Szlovák Irodalmi Alap tegnap adta át a 2006-os Bél Mátyás-díjakat A társadalomtudományi művek kategóriájában a díjat Szolnoki Julianna kapta Bitó László munkájának fordításáért. A könyvet Kniha o dobrej smrti címmel a Kalligram jelentette meg. A kiadó igazgatója, Szigeti László gratulál a kitüntetettnek. (Peter Prochózka felvétele) Több szakember is kétségbe vonta, hogy Botticelli ifjúkori falfestményét találták meg Esztergomban A tudományos vitákat a szakmának kell eldöntenie Az emberi kapcsolatokat boncolgató érzelmes történet szereplői Patrick Wilson, Eileen Atkins, Hugh Dancy, Claire Danes, Mamie Gümmer, Michael Cunningham az Evening hétfői, New York-i bemutatóján (SITA/AP-felvétel) Koltai Lajos filmje nyitja a nantucketi fesztivált „Szerelem, folytatás nélkül” MTl-PANORÁMA
