Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-02 / 126. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 2. www.ujszo.com Kvasnica: Tiszteletben tartom az alkotmánybíróság álláspontját, végig fogjuk járni a szükséges lépcsőfokokat, de nekünk is be kellett biztosítanunk magunkat Az alkotmánybíróság a főügyészhez küldi Hedviget Nyitra/Kassa. Elutasította az alkotmánybíróság Maiina Hedvig beadványát, mert mielőtt ehhez a testülethez fordult volna, nem járta vé­gig az összes, Szlovákiában elérhető igazságszolgálta­tási szintet. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A lány ügyvédje, Roman Kvas­nica lapunknak azt mondta, szá­molt ezzel, s azért fordult az alkot­mánybírósághoz még a főügyész­ség előtt, hogy véletlenül se csúsz- szon ki a hatvan napos határidő­ből. Most a főügyésznél is panaszt tesz védence emberi jogainak megsértése miatt, és ha itt nem jár sikerrel, újra az alkotmánybíró­sághoz fordul. A Malina Hedviget 2006. au­gusztus 25-én ért támadás ügyé­ben folytatott vizsgálatot a rend­őrség szeptember 11-én zárta le azzal, hogy az eset meg sem tör­tént, a lány találta ki az egészet. Jogi képviselője szeptember 19-én panaszt emelt a Nyitrai Járási Ügyészségen a vizsgálat lezárása ellen. A több mint hatvanoldalas panaszban a nyomozás hiányossá­gaira és a hatóságok mulasztásai­ra, valamint a szakértői elemzések pontatlanságaira is felhívta a fi­gyelmet. Beadványát a Nyitrai Já­rási Ügyészség 2006. október 28- án azzal utasította vissza, hogy in­dokolatlan a vizsgálat folytatása, mert lezárása óta nem kerültek elő újabb bizonyítékok, és az sem derült ki, hogy a nyomozókat bár­ki befolyásolta volna. A panaszt és az abban feltett kérdéseket az ügyészség nem hozta nyilvános­ságra és nem is válaszolta meg, mert „a rendőrség megállapításai minden kétséget kizártak”. Kvasnica nem akart kockáztatni • • Ezután Malina Hedvig decem­ber 15-én az alkotmánybíróság­hoz fordult, több mint százoldalas beadványban kitért valamennyi, az eljárás során a hatóságok részé­ről őt ért sérelemre. Panaszt tett amiatt, hogy a szeptember 9-i rendőrségi kihallgatáson semmi­be vették a méltányos eljáráshoz való jogát, megsértették emberi méltóságát és a nemzetközi egyez­ményekbe foglalt, hatósággal szembeni védelemhez való jogát is. Kitért arra, hogy a Nyitrai Járá­si Ügyészség megtagadta tőle azt a lehetőséget, hogy ügyében min­den részletre kiteijedő vizsgálatot folytasson a rendőrség, ezért kérte a vizsgálat lezárásáról szóló rend­őrségi határozat megszüntetését, a vizsgálat folytatását elutasító ügyészségi határozat semmissé nyilvánítását és a vizsgálat folyta­tását. A beadványról május 24-én tárgyalt az alkotmánybíróság sze­nátusa, és úgy döntött, nem fo­gadja el, mert a panasztevő nem kérte a főügyésztől a járási ügyészség döntésének felülvizsgá­latát. „Mindenképp panaszt akar­tunk emelni az alkotmánybíróság­nál védencem emberi jogainak megsértése miatt, és nem kockáz­tathattuk meg, hogy később bárki azt mondhassa, lekéstünk erről a lehetőségről. Tiszteletben tartom az alkotmánybíróság álláspontját, végig fogjuk járni a szükséges lép­csőfokokat, de nekünk is be kellett biztosítanunk magunkat” - mond­ta Roman Kvasnica. Arról, hogy mikor és milyen beadvánnyal fog a főügyészhez fordulni, még nem kívánt nyilatkozni. Az alkotmánybíróság nem kom­mentálta saját határozatát, és mint Stefan Némethtől, a testület szóvivőjétől megtudtuk, nem is fogja. A határozat szövegét ugyan megjelentetik az alkotmánybíró­ság honlapján, de csak azután, hogy a panasztevőnek már kézbe­sítették, és a kézbesítési utalvány visszaérkezett hozzájuk. Malina Hedvig még nem kapta meg a ha­tározatot. Mindenki elfogult Roman Kvasnica a 14-én tett vádemelési javaslat ellen is pa­nasszal élt. Ezt május 21-én adta postára, május 22-én és 23-án pe­dig tiltakozást nyújtott be a nyitrai járási és kerületi ügyészek, valamint a Nyitrai Járási Rendőr­parancsnokság valamennyi nyo­mozója és jegyzőkönyvvezetője ellen. Az indoklás szerint a felso­rolt személyek elfogultságáról vall, hogy a vizsgálat eredményei­ről hamarabb tájékoztatták a nyil­vánosságot, mint az érintettet és a történtek kivizsgálása helyett kez­dettől Malina Hedvig bűnösségét akarták bizonyítani. Kvasnica sze­rint, ha addig nem is lett volna el­fogult, az ügyben érintett minden rendőr automatikusan elfogulttá vált, miután hamis tanúzás miatt eljárás indult az ügyben, mert a bíróság előtt tanúként fogják ki­hallgatni őket. Az elfogultság mi­att emelt tiltakozásokról a nyitrai ügyészség még nem döntött - elő­ször mindegyik ügyésznek nyilat­koznia kell, hogy elfogultnak érzi- e magát. Jaroslav Macek, a testü­let szóvivője tegnap azt mondta lapunknak, ezt még csak páran tették meg a negyvenből, és a fő­ügyésznek csak akkor fogják to­vábbítani Kvasnica tiltakozását, ha már az összes ügyész nyilatko­zatát csatolhatják. Információink szerint a Nyitrai Járási Rendőrparancsnokság al­kalmazottai már válaszoltak a til­takozásra, és mindannyian eluta­sították a feltételezést, hogy elfo­gultak lennének a Malina- ügyben. A lány elleni vádemelés óta azonban senki sem nyilatko­zik a rendőrparancsnokságon, és ezúttal az országos rendőr-főka­pitányság szóvivője is a belügymi­nisztériumhoz irányított. Azok­ban az esetekben ugyanis, ha fel­merül a rendőrök elfogultságának gyanúja, a törvény szerint a bel­ügyminisztérium ellenőrzési osz­tályának kell vizsgálatot tartania. Roman Kvasnica tiltakozásáról azonban a belügyminisztérium­ban tegnap még semmit sem tud­tak, és a minisztérium kommuni­kációs osztályának munkatársá­tól, Vladimíra Hrebenákovától megtudtuk, ebből kifolyólag nem is vizsgálták még a nyitrai rendőr­ök elfogultságát. Arra a kérdésre, lehetséges-e, hogy a minisztérium megkerülésével ők maguk ítéljék meg saját elfogultságukat, nem kaptunk választ, (vm) Kérdések Kalinákhoz Pozsony. Az MKP parlamenti képviselői tegnap interpellációval fordultak Robert Kalinák belügyminiszterhez. Több kérdésre is vá­laszt szeretnének kapni - például arra, lezárult-e már Juraj Kubla halála körülményeinek kivizsgálása, és összefügg-e a haláleset a Malina Hedvig-üggyel. Továbbá, hogy miért nem informálta a rend­őrség három hétig a nyilvánosságot Kubla haláláról, valamint ki- vizsgálták-e a hatóságok a férfi feljelentésének indítékait. A belügy­miniszter válaszait az MKP a nagyközönség elé tálja. Juraj Kubla a vágsellyei vegyi kombinátban dolgozott, a rendőr­ség tájékoztatása szerint május elején öngyilkos lett. Mindez csak húsz nappal később került nyilvánosságra, csakúgy mint az, hogy ő jelentette fel tavaly Malina Hedviget. A rendőrség szerint az öngyil­kosság és a Malina-ügy között nincs semmi összefüggés, (ú) Feladatainak egyharmada módosulna Mi készül az ÚPN-ben? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyre valószínűbb, hogy ősszel módosulhat a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (ÚPN) szóló törvény. Erre utal az is, hogy csü­törtökön beadta felmondását Miroslav Lehky, az intézet egyik alapítója, aki közeli munkatársa volt az ÚPN első vezetőjének, Ján Langosnak. Lehky az intézet mun­kájában tervezett változásokkal in­dokolta felmondását, melyet Ivan Petransky, a februárban megvá­Az SNS módosító javasla­taival nem ért egyet a többi kormánypárt sem, mert akár az intézet meg­szűnéséhez is vezethetnek. lasztott elnök szorgalmaz. Pet­ransky nem marasztalta beosztott­ját, azt állította, nem végezte kifo­gástalanul a munkáját. Öllős Lász­ló, az intézet igazgatótanácsának tagja nem ért egyet ezzel. „Lehky a jogi elemző és a dokumentumok rekonstruálását végző osztályt ve­zette, ami nem volt egyszerű mun­ka - mondta lapunknak. - Az volt a feladata, hogy vádemeléseket ké­szítsen elő az előző rendszerben az állami szervek által elkövetett bűn­tettekkel kapcsolatban.” Öllős is el­ismerte, hogy vádemelési szakasz­ba még egyetlen ügy sem jutott, de ez szerinte nem Lehky hibája: az intézet költségvetése nem teszi le­hetővé, hogy jól képzett jogászokat alkalmazzanak. Készül az intézetről szóló tör­vény módosítása, melyet a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) - aki Petranskyt jelölte az elnöki poszt­ra - készített elő. Rafael Rafaj, a párt parlamenti képviselője sze­rint a jogszabály kétharmad rész­ben módosul, ha elképzelésüknek megfelelően fogadja el a normát a parlament. A javaslattal lapunk in­formációi szerint egyetért Pet­ransky is. Öllős László, az intézet igazgatótanácsának tagja szerint a törvénymódosítás felesleges. „Szerencsére nem teljesen értenek egyet vele a nemzeti párt koalíciós partnerei sem” - mondta Öllős. Az eddig kiszivárgott hírek szerint például csak azokat az informáci­ókat hozhatná nyilvánosságra a hivatal, melyeket bizonyítani is tud. Ezzel nem ért egyet Dusán Caplovic (Smer) miniszterelnök­helyettes sem, aki szerint a javas­lat az intézet megszűnéséhez ve­zethet. (lpj, s) Szlovák-magyar infrastrukturális tervek Több út ívelhet át a határon ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Nincsen komolyabb akadálya a Szlovákia és Magyaror­szág közötti infrastrukturális háló­zat bővítésének. Az Ipoly-hidak építése is megoldható, ez döntően csak pénz kérdése. Ami pedig a ke­leti országrészek kapcsolatát illeti, még tisztázni kell a Miskolc és Kas­sa között megépítendő gyorsforgal­mi út találkozási pontját, azaz azt a pontot, ahol az út átszeli a szlovák­magyar államhatárt - nyilatkozta tegnap Pozsonyban Garamhegyi Ábel magyar közlekedési és gazda­sági államtitkár, miután megbeszé­léséket folytatott szlovák partneré­vel, Peter Ziga gazdasági államtit­kárral. Garamhegyi érdeklődé­sünkre közölte, kétnapos szlovákiai látogatása során ugyan nem írt alá szerződést a szlovák közlekedési és gazdasági tárcával, de egyeztetése­ket folytatott a kétoldalú befekteté­sek, infrastrukturális kérdések te­rén, emellett szlovák vendéglátói­val megvitatta azt a lehetőséget, hogy esetleg Pozsony lehetne az Európai Unió atomenergiával fog­lalkozó ügynökségének székhelye. Az államtitkári szintű megbeszélé­sen érintették a június 18-i Robert Fico-Gyurcsány Ferenc szlo­vák-magyar miniszterelnöki talál­kozó előkészületeit is. (shz) Szigeti: egy ilyen megoldás a nemzetiségi oktatás elsorvasztását eredményezheti Megszűnik a nemzetiségi főosztály? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha megvalósul, a ma­gyar tanítási nyelvű intézmények egyértelműen hátrányos helyzet­be kerülnek, ha megszűnik az ok­tatási minisztérium kisebbségi fő­osztálya. A szaktárca ugyanis kü­lön szervezeti egység keretében többé nem foglalkozna a nemzeti­ségi iskolák gondjaival. Nem lesz olyan fórum, ahova a magyar ta­nítási nyelvű iskolák vezetői vagy akár a diákok szülei szükség ese­tén fordulhatnak. Az MKP szerint mindez elfogadhatatlan és a hazai kisebbségek jogait sértő támadás­ként értelmezhető. Az oktatási minisztérium eddi­gi megnyilvánulásai, javaslatai, különféle törvénymódosításai egyértelműen arról tanúskod­nak, hogy Ján Mikolaj nem híve a plurális oktatási rendszernek, hi­szen az emlékezetes decemberi jogszabály-módosítás (melynek alapján januártól az egyházi és magán művészeti alapiskolák, szabadidőközpontok, iskolai ebédlők és klubok fenntartását a települések helyi adóbevételeik­ből fedezik) is egyértelműen a nem állami iskolák ellen irá­nyult. így nem lehet csodálkozni, hogy a nemzetiségivel együtt a magán- és egyházi iskolákkal foglalkozó főosztályt is meg sze­retné szüntetni, emlékeztetett Szigeti László exminiszter. „Ez a terv ellentétes az európai uniós gyakorlattal is. Az EÜ-tagálla- mokban jelenleg ugyanis magas szintű pluralizmus uralkodik az oktatásban, tehát az önkormány­zatiak vagy államiak mellett az egyházi és magániskolák is szer­ves részét képezik a tanintéz­mény-hálózatnak. Visszalépés lenne tehát, ha az említett főosz­tályt megszüntetnék. A fejlődést semmiképpen nem szolgálná.” Értesüléseink szerint az okta­tási minisztérium arra készül, hogy a közoktatási szekciójának jelenlegi kilenc részlegét négy részlegbe vonja össze. Ennek ré­szeként kerülne sor a két főosz­tály bezárására. A felállítandó négy főosztály mindegyikében egy-egy megbízott foglalkozna a nemzetiségi oktatás kérdéseivel. Szigeti szerint egy ilyen megol­dás a nemzetiségi oktatás foko­zatos elsorvasztását eredmé­nyezheti. (-cz-e) RÖVIDEN Bush-Gasparovic találkozó? Pozsony. Az aktualne.sk szerint Ivan Gasparovic állam­főt hamarosan fogadja a Fehér Házban George Bush. Két idő­pont jöhet számításba: június és szeptember. (SITA) Ausztriából jött a szemét Pozsony. Lassan megoldódni látszik az egy hete lefoglalt, kül­földről származó hulladékkal megpakolt kamionok ügye. A rendőrség megszerezte a jár­művek útvonalának műholdas adatait, melyek megerősítik, a kamionokat Bécsújhelyen (Wi­ener Neustadt) rakták meg sze­méttel. Az épületben további 600 tonna veszélyes környezet­szennyező hulladékot találtak. Az osztrák fél a bizonyítékok sú­lya alatt elismerte, tőle szárma­zik a rakomány, a felelősöket ötmillió koronás pénzbüntetés­sel sújthatják. (TASR) A nemzetiségi főosztály feladata Az oktatási tárca nemzetiségi főosztályának elsődleges felada­ta, hogy koordinálja a kisebbségi oktatást. Kiemelt szerepe van új iskolák hálózatba iktatásában, illetve oktatási intézmények bezá­rásában. Számos szakmai szervezettel tart kapcsolatot, köztük az Állami Pedagógiai Intézettel, biztosítja a tankönyvellátást az egyes iskolatípusok számára, koordinálja a tanulmányi versenye­ket, kidolgozza és jóváhagyja a pedagógiai dokumentációt, emel­lett fontos feladatokat lát el a tantervek és tanmenetek összeállí­tásában is. A források 85 százalékát az unió biztosítja, 10 százalékát a két állam, 5 százalékát pedig a pályázó 7,3 milliárdos szlovák-magyar fejlesztési program ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Esztergom. Elkészült a ma­gyar-szlovák határtérség-fejlesz- tési program, melynek keretében 216 millió eurós (7,34 milliárd korona) fejlesztések és beruházá­sok valósulnak meg 2007 és 2013 között - jelentette be tegnap Bajnai Gordon magyar kormány- biztos. Az európai területi együtt­működés keretében futó progra­mot 85 százalékban az európai re­gionális alap fedezi, 10 százalékát a két állam, 5 százalékát pedig a pályázónak kell biztosítania. Az együttműködésben magyar rész­ről Győr-Moson-Sopron, Komá- rom-Esztergom, Pest, Heves, Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs­Szatmár-Bereg megye, valamint Budapest vesz részt, szlovák rész­ről Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megye. A programot várhatóan e hó­napban jóváhagyja a szlovák és a magyar kormány, ezután nyújtják be az Európai Bizottsághoz. Ezzel párhuzamban közös Monitoring Bizottságot is felállítanak, amely a pályázati rendszerre, a projek­tek kiválasztására és jóváhagyás­ára ügyel. A pályázati felhívások 2007 végén, 2008 elején jelennek majd meg - előnyt élveznek azok a tervezetek, amelyek határon át­nyúlójelentőséggel bírnak. Közös üzleti és gazdasági inf­rastruktúra létesítésére, vagy már meglévő háttér fejlesztésére is le­het majd pályázni. Támogatásban részesülhetnek a közös iparági együttműködések, az ún. klasz- terek, valamint a közös, egységes információszolgáltató rendszer kis- és középvállalkozások számá­ra. Kiemelten fontos a vízgazdál­kodás összehangolása, az árvizek és környezeti szennyezések meg­előzése, árvíz-előrejelző rendsze­rek kiépítése, tározók létesítése. A határon átnyúló nemzeti par­kokat is fejleszteni szeretnék, mi­ként a határ két oldalán elhelyez­kedő települések közti közlekedé­si és úthálózatot is. A program végrehajtását ma­gyar részről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, szlovák részről pedig az Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja. Bajnai Gordon a sajtótájékozta­tón közölte: a két kormányfő ta­lálkozóján az Ipoly-hidak ügye napirenden lesz, és megegyezés várható. Egy hidat mindenképp megépítenek, a kormánybiztos nem árulta el, melyiket. Arra a felvetésre, miszerint a közös, hosszú távú fejlesztéseket befolyásolhatja-e, hogy a szlovák kormányban az SNS is jelen van, Bajnai Gordon úgy reagált: ennek semmiféle hatása nem lehet a programra, egyrészt mert hét év­re szól, másrészt pedig egyik or­szágnak sem lehet érdeke, hogy politikai konfliktusok miatt uniós pénzektől essen el. (buch)

Next

/
Thumbnails
Contents