Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-09 / 132. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 9. Szalon 13 FOLYOIRAT-AJANLO CD-AJANLO Ugorszkij nómer Cozombolis: Valami most kezdődik el S1M0V1CS (S1MÓ) BÉLA Eltart egy ideig, amíg az ember elolvassa, hogy komunisztyi prijsli, mondta Menygert Tot, sztárij Me- nyjus, ráadásul nem is mondta ezt az öreg Tóth Menyhért, mármint hogy itt lennének a kommunisták, épp ezt nem mondta Menyus az Es- terházy-regény második könyvében. Tart, amíg tart, az ember csak kibetűzi, főként ha a h-ra emlékeztető betűt képes bizonyos szövegkörnyezetben n-nek látni és olvasni, a c-t sz-nek és így tovább. A szövegkörnyezet itt és most nem más, mint a Vszeszvit (Világ) ukrán folyóirat, világirodalmi szemle. Ez az ukrajinszkij zsumal inozemnoj literatúri a Nagyvilág című magyar társához fogható, s elérhető a világhálón is (rövid angol útmutatóval), a www.vsesvit- joumal.com ámen; főszerkesztője Oleg Mikityenko, ennek a tavaly év végi különszámnak (szpeciálnij ugorszkij nómer) is ő az összeállítója. (A lapért külön köszönet Ivan Jackaninnak, a Szlovákiai Ukrán írók Társasága elnökének, az Irodalmi Szemle testvérlapja, a Duklja főszerkesztőjének.) A kijevi kiadású világirodalmi szemlének ez az összevont, 240 oldalas száma azzal a nyilvánvaló szándékkal született, hogy áttekintést nyújtson a kortárs magyar irodalomról, de nem mellékesen más művészeti ágak jelenlegi helyzetéről is..De van például két színes képmelléklete is; az első Munkácsyig mégy vissza az időben, s Kassáknál ér véget, a másik tartható kortársnak, Bak Imrével és El Kazovszkijjal. Ezenkívül tanulmányok és esszék hozzák közel a magyar társadalmi-közéleti helyzetet - ez utóbbi szemléből magyar részről kiemelhető Konrád György, Páldi András, Prágai Tamás, Szűcs Géza vagy Sumonyi Papp Zoltán dolgozata, de a jelenkor Magyarországának képét ukrán szerzők tanulmányai is árnyalják. A lap reprezentatív szándékát jól szemlélteti, hogy a kortárs magyar költészet - a nem csekély számú ukrán műfordító válogató szándéka szerint legalábbis - tere hosszában Báger Gusztávtól Lator Lászlóig nyúlik, széliében meg Utassy Józseftől Nagy Gáspárig, s akkor az ádós irányt Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina vonala jelenthetné. Hasonló, de valamivel még szőkébb területet szabtak ki a prózának. Ebben Esterházy két szövege (a már idézett Harmónia caelestis csaknem ötven oldal terjedelemben, válogatott részletek a regény második részéből, valamint ugyanennyi a Javított kiadásból - Ivan Bilik és Vjacseszlav Szeredé fordításában) vezeti a folyóiratot gerincképző szereppel. Kertész Imre hozzá képest már csak tizedannyi terjedelmet kap, s ebben már benne van Vizi E. Szilveszter Kertészt köszöntő beszéde is (iz gazeti Magyar girlap). Kertésztől Znedoleni címmel részlet olvasható a Sorstalan- ság végéből, Okszana Kovács kis fordítói eligazítójával (roman tye- mi Golokosztu). A prózafordítások maradéka csak erős megszorításokkal nevezhető a kortárs magyar epika jellemző vonulatának (Spiró György Gyurkája a kivétel, ez a jó kis szöveg a Holmiban jelent meg 2004 márciusában; lap világhálós változatán is hozzáférhető). *ypHa/i ÍHQ36MH0I /!ÍT6p3TypH komponáláshoz. Korongja olyan, mint amilyennek egy popalbumnak 2007-ben lennie kell. Hiteles, laza, nem izzadságszagú. Hősünk Szolnok szülötte. Tizenöt éves korában kezdett el zenélni, ekkor fogott először gitárt a kezébe. Különböző formációkban kamatoztatta (zenészi) tehetségét, a stílusok változatos palettáján. (Ezek szerint ennek köszönhető, hogy lemeze sokféle stíluselemből áll össze). Elsőként az említett Mintha a testvéred volna című felvételt klipesítette meg, ami nem jó választás. Az ilyenek vagy vízcsapból is folyó, unalmas slágerré válnak, vagy különösebb visszhang nélkül maradnak - mostanság ez utóbbi a gyakoribb. Cozombolis esetében is ez következett be. Ennél sokkal jobb szerzeményei vannak. Tavaly nyáron, kora ősszel szerzett országos ismertséget a Valami most kezdődik el című dallal. Az azonos című albuma az év elején került a boltokba, ezt 2006 végén A zenétől felforr a vérem című felvétellel is megelőlegezte, amely még az előzőnél is nagyobbat durrant, több hónapon keresztül a rádiók kedvence volt. A Valami most kezdődik el című album kiváló kezdet, a valami tehát elkezdődött. Várjuk a folytatást! Azt hiszem, azonos színvonalúval mindenki elégedett lehetne. Az érintett Megasztárból egy-két zsűritag most minden bizonnyal azt tanácsolná Cozombolisnak: ha már ragaszkodik a zenei pályához, nem ártana felkeresnie egy énektanárt. Igen, nem ártana, de sokat nem is használna, ő nem igazi énekes, nem hinném, hogy ezt a vonalat erőltetnie kellene. Jó ez így. Ösz- szességében nagy reményekre jogosítja fel az első lemeze. Szóval tény, hogy nem született énekzseni. Hogy macsó-e vagy sem - ezt hadd ne én döntsem el, egyvalamiben viszont biztosan téved, ő igazi hangszeres zenész. Ebbéli tehetsége megkérdőjelezhetetlen, nagylemezének mind a tizenkét felvétele saját szerzeménye, zeneileg és szövegileg egyaránt. Könynyed, dallamos, több zenei stílus: a hiphop, r&b, PUHA JÓZSEF A zeneipar olyan, mint maga az élet. Az iskolapadból kikerülve nem mindig azok boldogulnak a legjobban, akik rendszeresen színjeles bizonyítványt vittek haza. A zeneiparban sem feltétlenül az isteni hangadottságokkal megáldottaknak áll a zászló. Ma már a hang önmagában édeskevés, és nem is a legfontosabb tényező. Ezt jól példázzák a Megasztár és egyéb hasonló (szerencsére az utóbbi egy-két évben világszerte visszaszorulóban levő) zenei tehetségkutató versenyek. Gyakran előfordul, hogy dicshimnuszokat zeng a zsűri az olyan fiatalról, aki később, a zenei életbe kilépve életképtelen, már az első nagylemezét sem tudja eladni, és a kritika is fanyalogva fogadja a munkáját, ha egyáltalán eljut a kiadásig. Még a legnépszerűbb háttéremberek: zeneszerzők, szövegírók, producerek segítségével sem képes a tehetségét profitra váltam, leginkább annál az egyszerű oknál fogva, hogy csak tehetséges előadó, és nem zenész. Napjainkban a hangadottságoknál sokkal fontosabb, hogy zenész legyen az illető, a szakmának csodás hangú énekesek helyett tehetséges zenészekre van szüksége - a zeneipar felől vizsgálva már csak ebből kifolyólag sincs csupán az énekesi adottságokat alapul vevő megmérettetéseknek létjogosultságuk. Ez persze nemcsak a környékünkre, hanem az egész világra érvényes. Cozombolisnak, azaz Leonidász Péternek már a Megasztár elődöntőiben megálljt parancsolt volna a tekintélyes zsűri, felszólítva őt: az éneklés helyett vágjon bele valami teljesen másba. Valóban, nem igazi énekes. Ő ennek tudatában van, első albumán dalba is foglalja „Nem vagyok egy igazi énekes, nem vagyok egy igazi hangszeres, nem vagyok egy igazi macsó, csak egy vagyok, egy mocskos csaló” - énekli. hődén jókedv és velük szemben aktuális társadalmi problémák állnak. Az utóbbiak közül való Mintha a testvéred volna című felvétel szövege ugyan kissé csöpögős, a terrorra épül, azzal a megállapítással, hogy ha mindenkit testvérként szeretnénk, akkor nem lenne több bomba. A Tele van ez a dal a környezetvédelmet (is) érinti, a refrénreggae, funky és dzsessz elemeivel fűszerezett, gitárra épülő popdalokat komponált. A gitár mellett a zongora és a trombita alkalmazása még izgalmasabbá, egyedibbé teszi az anyagot. A szövegvilág száz százalékig hiteles. Cozombolis albuma újabb ékes bizonyítéka annak, hogy hihető mondanivaló csak akkor születik, ha saját magának ír az előadó, a legnépszerűbb szövegírók sem tudtak volna ennyire testre szabott szöveggel előrukkolni. A lemezt hallgatva megismerhetjük ezt a kellően vagány fiatalembert, aki olyan, mint bármelyik huszonéves, ebből eredően a gondolatait a huszonévesek közül bárki sajátjának érezheti. Dicséretes, hogy a középpontban az elcsépelt szerelmi témák helyett inkább a bulizás, a felben az emberek-gazemberek szófordulattal. Az Én még emlékszem rád egy fiúról szól (önmagáról?), aki a gitárját eladja, az árát elszívja, aztán mégis a zenéhez való visszatérés teszi sínre az életét. A két felvételben elhangzó, nyomda- festéket nem tűrő egy-egy szó sem a trendiség miatt került be, hanem mert valóban illenek a szövegkörnyezetbe. Az egyik dal a Részegen ki visz haza?, amely a Bikini slágerének refrénjére íródott. Cozombolis tehetséges zenész és kiváló szövegíró: jó érzékkel nyúlt a KÖNYVAJÁNLÓ Ian McEwan: Saturday MOLNÁR MIRIAM lan McEwan két évet töltött el egy londoni klinikán, ahol egy agysebészt figyelt munka közben. Az eredmény ideális orvosportré, amely a Saturday (Szombat) című regényben jelent meg 2005-ben. Henry Perowne sebész, egy kórházi klinika vezetője, a munkájának él, házas, két felnőtt gyermek apja, és már túl van a változókor kezdetén - garázsában ott áll egy kis csinos sport Mercedes. A műben a sebészi munka műiden apró részletét végigkísérhetjük, és McEwan több érdekes neurológiai esetet is befon a regény vásznába. Noha a Saturday izgalmas, mesterien összeállított könyv, nem ér fel Virginia Woolf Mrs. Dálloway című remekművéhez, sem Tom Wolfe The Bonfire of the Vanities című regényéhez, amelyekre vonásaiban erősen emlékeztet. Perowne doktor központi figurája a kortárs regények ötvenes éveit közelítő férfi szereplőihez képest felüdülés. Ő ugyanis nem akar minden körülötte megjelenő nővel lefeküdni, tudatában van teste öregedésének, de nem siránkozik minduntalan, ehelyett szereti a feleségét, frusztrációját fallabdában éh ki, és tudja, hogy negyvennyolc évesen már csak kevésszer fogja végigfutni a londoni maratoni. Ezenkívül olyan orvos, amilyet minden páciens - bármilyen panasza legyen is - szeretne maga mellett tudni: lelkiismeretes, hétvégén is rákérdez betegei hogylétére, az élet minden területén úgy gondolkodik, mint egy orvos, és az orvosi etika fontosabb számára, mint saját vagy családja érdekei. Azon a februári szombati napon, 2003-ban, amikor a regény több mint huszonnégy órája játszódik, Henry hajnalban ébred, kinéz a sötét londoni éjszakába, és meghök- ken, amikor egy égő repülőgépet lát a Heathrow repülőtér felé szállni. Természetesen rögtön egy terrortámadás lehetősége jut az eszébe, már nem is tud visszaaludni, de feleségét, akit nehéz nap vár a munkájában, nem akarja felébreszteni. A konyhában fiát találja, a tizennyolc éves Theót, aki blues- zenész, és éppen lefeküdni készül. Együtt megnézik a négyórai híreket a tévében, és politikáról beszélgetnek. A későbbi hírekből kiderül, hogy egy orosz teherszállító gép kapott lángra, és kétfős személyzete nem terroristák. A hajnali ablak előtti jelenet szép jelképe a Perowne-ra váró napot illetően. Ő azt hiszi, nagyon kellemes, nyugodt szabadnapja lesz: reggel elmegy fallabdázni, utána bevásárol az aznapi vacsorához, meglátogatja anyját az öregotthonban, megnézi fiát abban a klubban, ahol gyakorol, otthon megfőzi a halászlét, örömmel fogadja lánya és apósa látogatását, az estét pedig szerettei körében tölti finom bort kortyolgatva. Ha ez a szombat nem lett volna éppen az iraki háború elleni legnagyobb londoni demonstráció dátuma, Henry napja is valószínűleg a terv szerint alakult volna, de mivel vagy kétmillió embert vártak London belvárosába, ahol Perowne doktor lakott, több utcát lezártak, és így kerülő úton volt kénytelen kis Mercedesével a sportklub felé autózni. Váratlanul egy BMW szalad ki elé. A Mercedes nem, a BMW viszont kissé megsérül. Három Perowne akkor a legboldogabb, ha a sebészasztal mellett állhat, és egy robot precizitásával végezheti munkáját. utasáról már futó pillantásra is látszik, hogy nehézfiúk, és miután Henry kiszáll az autójából, érzi, szerencsés lesz, ha épp bőrrel megússza ezt a találkozást. Orvosi hivatása menti meg a nagyobb veréstől, mert észreveszi, hogy a bandavezér egy huntington nevű degeneratív betegségben szenved. A doktor tehát egérutat nyer, és bár többször eszébe jut az incidens, a nap végén oldott hangulatban otthon találjuk lányával a konyhában. Oldottsága addig tart, amíg a banda két tagja ott nem áll az ajtóban, késsel felesége nyakán. McEwan mestere a hirtelen fordulatoknak, a drámai jeleneteknek, melyekben karakterei gyávaságukkal avagy érzelemmentességükkel kénytelenek szembenézni. A Saturday főhősének sincsenek felesleges érzelmei, és nem képes hőstettekre sem. Ahogy végigkísérjük egy hosszúra sikeredett napján, kirajzolódik kapcsolata a felségével, gyerekeivel, anyjával, apósával, kollégáival, betegeivel és a világgal is. Perowne akkor a legboldogabb, ha a sebészasztal mellett állhat, és egy robot precizitásával végezheti munkáját. Más problémákkal nem igazán szeret foglalkozni. Költő lánya unszolására végigolvas néhány világirodalmi remekművet, de ezek csak megerősítik abban, hogy a regények világának számára nincs sok mondanivalójuk. Henry jól megvan a felsőbb rétegek kényelmes életstílusában, és nem kér a képzelt vüág műdrámáiból. A huszonegyedik század elején mutatkozó globális erőszak elég drámai szemtől szemben, mint az égő repülő látványa London felett, és messzebbről is, mint a terroristatámadásokról szóló képsorok a tévéhíradóban. Az élet által kínált izgalmakhoz szükségtelen hozzáadni a regények szenvedését -vallja a magas színvonalú kortárs regény főszereplője.
