Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-08 / 131. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Ünnepi hangverseny: Musica Aurea 10 Ipolyság. A Musica Aurea Énekegyüttes fennállásának 10. év­fordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendez holnap 17 óra­kor a Menora Saag Centrum Artisban (a Bartók téri zsinagógá­ban). A jubiláló kórus mellett fellép az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Vegyes Kara, valamint a törökbálinti Cantabile hangversenykórus, (ú) A Nők Lapja a Műhelyben Pozsony. A népszerű magyarországi hetilap, a Nők Lapja lesz a vendége a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Műhely soroza­tának. Ma 18 órakor a lap munkatársaival, Schäffer Erzsébettel, Szekeres Mónikával, Koronczay Lillával, Dobray Saroltával, Hulej Emesével, Lazarovits Szilviával, Mihalicz Csillával, Münz András­sal és Víg Györggyel találkozhatnak az érdeklődők az intézet szék­házában. (ú) Régészeti kiállítás nyílik Komárom. Ma 17 órakor nyitják meg a Sági Boldogságos Szűz Mária prépostság története - Az ipolysági kolostor régészeti emlé­kei című kiállítást a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Zichy-palotabeli kiállítótermében. A kiállítás kurátorai Páterka Pál és Pálinkás Tibor. A tárlat augusztus 4-ig tekinthető meg. (ú) Fogyatékkal élők műsorai a Meteorit Fesztiválon A kitaszítottság szentenciái BORKA ROLAND Guta. A Meteorit Nemzetközi Művészeti Fesztivál az egyedüli olyan rendezvény Közép-Európá- ban, amely fellépési-bemutatkozá­si lehetőséget biztosít a fogyatékkal élők számára is. Két előadásban is mások segítségére szoruló embe­rek léptek színpadra. A Magyarországon népszerű Nemadomfel együttes kortárs elő­adók dalait játssza. Második alka­lommal mutatkoztak be a helyi kö­zönségnek, és ismét hatalmas si­kert arattak nem hétköznapi kon­certjükkel. Műsorukba bevonták a nézőket is, akik évről évre többen vannak. Hallották, hogy valami nagyon érdekes dolog történik a művelődési központ előtti téren, és akik eljönnek, azok tovább viszik e színvonalas műsor hírét. A másik lenyűgöző produkció a beszterce­bányai Divadlo z Pasáze műhelyé­ben készült: a társulat tagjai az Amerika című darabot adták elő. A Kafka-adaptáció egy fiatal férfi vi­szontagságait viszi színre, Down- kóros és egészséges emberek együtt játszanak, alakítanak ki egy izgalmas színházi miliőt. A háttér egyszerű, gyorsan változnak a ké­pek, melyekét a fogyatékos embe­rek rajzoltak. Az előadás tele van szenvedéllyel, alázattal és szeretet­tel. A történet a tizenhét eszten­dős, szülei által Prágából New Yorkba toloncolt Karl Rossmann amerikai kallódását beszéli el. Bő­röndbe csomagolja egész életét, és egy esernyő védelme alatt útra kel. Miután viszontagságos útján meg­érkezik az Újvilágba, nagybátyja veszi szárnyai alá. Nála sem marad azonban sokáig, egy nap elszegő­dik liftesfiúnak az egyik szállodá­ba. A fiút egy kis hiba miatt elbo­csátják, menedéket az Oklahomai Természeti Színházban talál. Meg­tanulja, hogy Amerika csak a sze­rencsések számára a lehetőségek országa. Minduntalan a saját bő­rén tapasztalja a romlott, modern társadalom groteszk kínjait. A da­rab a beilleszkedésről, az idegen elfogadásáról, az egymás törvé­nyeinek szükségszerű megismeré­séről szól, és a túlélésre tanít. Erről így ír Kafka: „a szabadság-istennő szobra, melyet már jó ideje figyelt, egyszerre tündöklő napsütésben tárult eléje. Kardot tartó karját mintha csak az imént lendítette volna a magasba, és alakja körül szabadon fújt a szél.” Divadlo z Pasáié: Amerika (Kállai-Tóth Anett felvétele) Pozsonyban, a Magyar Intézet székhazában Lukács Zsolt Feketebors című sorozatából rendeztek kiállítást Tudatalatti pezsgőbuborékok Lukács Zsolt: Nigredo 02 Pozsony. A Magyar Köztár­saság Kulturális Intézeté­ben látható a Kép a ház­ban sorozat újabb tárlata­ként Lukács Zsolt Fekete­bors című kiállítása. A tár­latra a kassai képzőmű­vész olyan számítógépes grafikákat válogatott ösz- sze, melyek az alkotó gon­dolkodásának tudatalatti mozgásait rögzítik. TALLÓS1 BÉLA El tudják képzelni, mi lenne ab­ból, ha az embert beledobnánk egy emberilényeg-oldó folyadék­ba? Pattogzó, szertefröcskölődő feketebors-halmaz - azaz tudat­alatti pezsgőbuborékok sokasá­ga. Szétpezsgő bors-buborékok- ban szabadulna fel a lényeg: a tu­datalatti mozgások esszenciája. Ennek a képzelt-misztikus, babo­nás-boszorkányos rituálénak a vi­zuális leképezéseit hordozzák Lukács Zsolt legújabb, számítógé­pes grafikái, amelyektől nem kell megijedni, hogy hideg-rideg, me­rev, élettelen-lélektelen „kompjú­Lukács Zsolt: Golyó öntettel teregér-nyomatok”. Mélységük van: teljes festői kiterjedésük. Pezsgő, erősen magukba vonzó térhatásuk. A csípős, eltúlzott aromaérze­tet keltő torz gömbforma, a ker- getőző feketebors - ami Lukács Zsolt alkotásain a tudatalatti tar­talmakat hordozó, robbanásfo­kon vibráló buborékokként és di­namikusan viharzó pompon-bó- bitákként jelenik meg -, valamint a világító intenzív fény- és színgo­lyók érzékelése felemelő esztéti­kai élményt nyújt. Olyat, amelyben kulminálódik minden élvezet esztétikai kirob­banása, csúcsra-érése (csúcsra beérése és csúcsra odaérése). Olyan élményt, amelyben vizu­ális vetületeivel előhívva megje­lenik a tudatalattiban megbúvó, a végletekig fokozott kulináris, erotikus, szellemi és mindenne­mű más élvezetet gerjesztő, alkí­mián (kémiai reakcióba lépésen) alapuló totális mámor - kétség­mámor. Az embernek a tudatalatti tar­tományokat katalizáló „fekete­borsra”, vagyis létezés-lényegre történő szétpezsgéséből - a tu­dattartományok esszenciális fel­bomlásából, széthasadozásából - tehát Lukács Zsolt munkáin belső kisugárzású esztétika-sűrítmény gerjed. Ebben a művészetérzéke­lő génjeinkre pezsdítően ható lát­ványorgiában olyan pszicho-filo- zófia gyökereire bukkanhatunk, amelynek élménymotiváló össze­tevői közt ugyanúgy kifejti hatá­sát a bölcseleti alapból saijadzó pszicho-pornó, mint az organikus és szervetlen anyagok vegyi reak­ciója által beindított mentális-in­tellektuális kreatív bujálkodás. A zsigerek szétesésének-szét- pezsgésének plasztikus forma- és alakzatvibrálással látványél­ménnyé tett, a tudatalatti mozgá­sok állandó csúcson járatását, csúcson levését kiváltó - bóbita­érzékelőkkel (szenzorokkal) haj­tatott - örvényeiben az önisme­rés, önazonosság-keresés, az ön­meghatározás, valamint a terem­tett, öröklött, természeti-biológi­ai jellemzőkkel meghatározott létalap közti viszonyulás kérdője­lei vetülnek esztétikai minősé­gekbe. A gondolatokat mozgató tu­datalattit nyomon követni igyek­vő röntgenkép-illusztráció olyan vizuális kódforma faggatásának, fejtegetésének, tanulgatásának problémáját is felveti, amely kód formailag is kérdőjeleket vet fel. A tudatalatti mozgások rögzítése és kivetítése ugyanis olyan mű­vészi firka-jel alkalmazásával történhet meg, amely - miként a modernkori falfirkák, grafittik - kivetít, mégis elfed, titkot nyit fel, mégis homályban hagy, ki­nyilvánít, de eltorzít, hogy a tu­datalatti-röntgenfelvétel alapján mégse legyen tetten érhető, azo­nosítható a kitárulkozó képalko­tó személye. A kassai Löffler Múzeum együttműködésével megvalósult kiállítás június 21-ig látható. Idén is jóval erősebb a bábosok mezőnye a Duna Menti Tavaszon, mint a színjátszóké Teknősbékavirág és kutyavakarék ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Remek han­gulatban és a színjátszókénál jóval magasabb színvonalon folytatódott a bábosok mezőnyének a versenye a XXXII. Duna Menti Tavaszon. Már a színjátszók mezőnyében, a hetényiek színrevitelében is láthat­tunk a zsűri által pszeudobábelőa- dásnak tartott játékot. Ahogy az es­ti kötetlen szakmai fórumon is el­hangzott, a színház egyre inkább a kategóriák felszámolása felé tart, s ez lesz az egyetlen járható út tájain­kon is. A bábosok már rég ebben az irányban haladnak, a hagyomá­nyos síkbábos-paravános megoldás mellett egyre nagyobb szerepet ját­szanak a bábokat mozgató gyere­kek, akik az arcukat is megmutat­ják a közönségnek. Ezen a verse­nyen erre is, arra is akadt számos példa. Hat produkció mutatkozott be az első bábos versenynapon, s az álmos és unalmas első részt egy na­gyon erős, remek előadásokkal teli­tűzdelt második követte, amelyben az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola Pinokkió bábcsoporija Az öreg halász és a nagyravágyó fe­lesége című játékát mutatta be. A többszintes paraván, a hangulatos bábok és a remek zenei kíséret fe­lejthetetlen előadást eredménye­zett. Őket követte a szintén élő ze­nei kísérettel dolgozó galántai Ko­dály Zoltán Gimnázium Manócska bábcsoportja, akik Mészáros And­rea rendezésében Nyakigláb, Csu­paháj és Málészáj történetét adták elő. A galántai csoport nem hasz­nál paravánt, hanem a társulat ma­ga képezte az élő díszletet, és a fi­gurák többsége sem jelent meg bá­bos változatban. Egy fiatalos, ötle- tekkel teli, nagyon korszerű elő­adás részesei lehettünk. Nem akar­tak lemaradni a felsővámosiak sem, akik ugyanúgy élőben vitték színre Lúdas Matyi örökzöld törté­netét Rebro Ágota rendezésében: ők szintén rengeteg ötletet halmoz­tak fel, s a humor sem hiányzott a játékukból. Az első blokkban a sáróiak A gyémántkrajcár című mesét, a somoijaiak a Madarak szépségversenyét, a dunaszerda- helyi Virgoncok pedig Csupaszív királyfi meséjét vitték színpadra. Mindhárom előadás erősségei a na­gyon ízléses bábok és díszletek voltak. Nem lehet említés nélkül hagyni a két műsorvezetőt, Bállá Igort és Nagy Tibort sem, akik fergeteges hangulatot varázsoltak két előadás között, s a játékos kedvű gyerekek­nek köszönhetően a szervezők ösz- szes ajándék cédéje és csokija gyor­san elfogyott. Ahogy telnek a versenynapok, egyre gazdagabb a kísérőprogram is. Tegnap fellépett a Ládafia Báb­színház, Gágyor Péter SZEVASZ Színháza bemutatta a Mátyás ki­rály igazsága című mesejátékát. Is­mét volt hagyományos magyar harcművészeti bemutató, s fellé­pett a Gyeplős zenekar is. (kér) A somorjaiak a Madarak szépségversenyével (Kiss Gábor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents