Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-05 / 128. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 5.. www.ujszo.com Megnövelték a fehérje-, a cink- és a vastartalmát Javított tulajdonságú búza ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az emberi élelmezésben az egyik legfontosabbnak tartott növény a búza, a világon elfogyasztott élelmiszerek egyötödének alapanyagát képezi. Nem kétséges tehát, hogy a növény beltartalmi érékeinek javításával jelentős mértékben csökkenthető lenne a világ egyes térségeiben meglévő tápanyag- és fehérjehiány. Az amerikai tudósok a búza egyik őse, a vadbúza génállományában található speciális gén ki- fejlesztésével és a hagyományos búzafajtába való beültetésével úgy tűnik megoldást kínálnak a búza fehéije,- cink- és vastartalmának növelésére. A GPC Bl-es gén meggyorsítja a magok érését,aminek következtében a növény levélzete is gyorsabban elszárad, s a bennük található fehérjék, a vas, és a cinktartalom pedig még a betakarítás előtt a magokba vándorol. A közzétett információk szerint ezeknek a búzafajtáknak a fehéije- és mikroelemtartalma a hagyományos fajtákéhoz képiest mintegy 10-15 százalékkal magasabb, (sz) Az új igényekre reagáló fajták jelennek meg Kukorica etanol gyártására UJ SZ0-1SMERTET0 A bioüzemanyagok iránti kereslet folyamatos növekedése új gazdasági haszonnövények megjelenését vonta maga után. Az amerikai piacon már megjelent és bejegyezték azt az újfajta kukoricafajtát, amelyet immár teljes egészében a szárától kezdve a leveleken át a beérett szemekig ki tudnak majd használni a bioetanol gyártására. Ismeretes, hogy a bioetanol előállítása során eddig leginkább a kukoricaszemek alkották a legelterjedtebb alapanyagot, lévén, hogy egyszerű cukrokat tartalmaznak, amelyet az összetett cukrokhoz képest könnyebb lebontani. A kukorica szárában és leveleiben tálható cukormennyiség szintén jelentős, ez azonban összetett formában (cellulóz) található, ennek lebontása jóval nehezebb és drágább. A michigani egyetem tudósai által génmódosító eljárással kifejlesztett új kukoricafajta, amelynek a Spartan Com nevet adták olyan speciális gént tartalmaz, amely a kukorica szárában és leveleiben cellulóz formájában levő összetett cukrokat egyszerű cukrokra bontja. Ez a kukorica semmiben sem különbözik a hagyományos kukoricafajtáktól, ugyanúgy növekszik, érik, a betakarítás után azonban biotenaol céljaira már a szára és a levelei is közvetlenül felhasználhatók lesznek. (r) (Illusztrációs felvétel) Afrikából nagyon gyorsan terjed a betegség Újbúzarozsda fenyeget ÚJ SZÓ-1NF0RAAÁC1Ó A gabonarozsda gombás megbetegedés, a búzafélék egyik veszélyes kártevője. Elsősorban a kalászokat támadja, amelyeken rozsdás foltokat alakít ki. A gomba a növényen élősködik, elvonja a szártól a tápanyagokat, károsítja a növényi szöveteket, s ezáltal jelentős terméskiesést okoz. A fejlett agrárgazdasággal rendelkező országokban a betegség ellen gombaölőszeres kezelésekkel folyik a védekezés, amelyek hatékonyan elnyomják a betegség tüneteit. Ennek „eredményeként” a búzarozsda elleni rezisztencia kinemesítése az utóbbi évtizedekben nem képezte a fajtanemesítés legfontosabb célirányát, a rezisztencia kinemesítése kissé mellékvágányra került. A harmadik világ országaiban azonban a vegyszeres védekezésekre többnyire nincs pénzük a gazdálkodóknak, így az esetlegesen fellépő betegségek jóval nagyobb károkat okozhatnak. A növényvédelmi szakemberek újabban a gabonarozsda új törzsétől, az 1999-ben Ugandában felfedezett Ug99 törzstől óvják a termesztőket. A fertőzés rendkívül gyorsan terjed, s egyes feltételezések szerint Afrikából pár éven belül már Dél-Ázsiába is eljuthat. Annál is inkább, mivel az első tengeren (Vörös tenger) már átjutott, s megjelent Jemenben. Ha a fertőzés továbbra is ilyen ütemben terjed, pár éven belül India és Pakisztán búzatermesztői komoly terméskiesésnek nézhetnek elébe. Szakértői vélemények szerint a fertőzés nyomán a terméskiesés 40-50 százalékos lehet, ez azokban a fejlődő országokban, ahol a búza az egyik alapvető élelmiszerforrás, beláthatatlan károkat okozhat. A tudósok most intenzíven foglalkoznak a búzarozsdával szemben rezisztens fajták kinemesítésével, ez azonban nem megy egyik évről a másikra. A rezisztencia alapja a növény olyan képiességének kifejlesztése, amely révén képies a gomba által fertőzött sejteket elpusztítanak ehhez azonban az kell, hogy a növény felismerje a megtámadott sejteket. Ebben a géntechnológiának is fontos szerepet szánnak, (mk) A kormány jóváhagyta az állatok életkörülményeire vonatkozó támogatási kérvények besorolási feltételeit Értékelési sávok alapján döntenek (Illusztrációs felvétel) A kormány nemrégiben hagyta jóvá az állatok élet- körülményeire vonatkozó támogatási kérvények besorolási feltételeit szabályozó kormányrendeletet, amely a 2. intézkedéscsoportba irányuló kérvények elbírálásának feltételeit tartalmazza. A rendelet június 1- től lépett érvénybe. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A rendelet alapján az intézkedések az állatok életkörülményeinek javítását célzó alintézkedésekre vonatkoznak: ♦ baromfitenyésztésben, ♦ szarvasmarha-tenyésztésben,- az állatok természetes viselkedését javító intézkedésekben,- a szabadtartású tehenek esetében,- az istállóban hizlalt vágóállatok esetében,- az anyatehenek természetes viselkedését javító intézkedésekben ♦ sertéstenyésztésben, ♦ juhtenyésztésben. Az erre vonatkozó kérvényeket az Agrárkifizetési Ügynökséghez azok a személyek adhatják be, akik rendelet fenti pontjai alapján megszabott ágazatokban tenyésztik az állatokat. A kérvényezőknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy az állatok tartásában a számosállat- egységre átszámított álladétszá- mot és az alintézkedésekre vonatkozó feltételeket legalább öt éven keresztül teljesítik. A kérvényhez mellékletként csatolni kell az összes gazdasági állat számosállat-egységre átszámított létszámát, amelyekre a kötelezettség-vállalás történik. Úgyszintén csatolni kell az állatok központi nyilvántartásba vételéről szóló dokumentum másolatát azon állatok esetében, amelyeknél a nyilvántartás és az azonosítás kötelező. A kérvényezők által benyújtott támogatási igényléseket pontszámokkal megszabott értékelési sávokba sorolják. Az első értékelési sávba a 25 -100 számosállat-egységre átszámított létszámú sertéstenyésztésre vonatkozó kérvényeket sorolják be. A második értékelési sávba a 100-nál nagyobb számosállat-egységnyi sertéstenyésztésre vonatkozó kérvények és a 180 számosállategységnél nagyobb baromfitenyésztésre vonatkozó kérvények kerülnek. A harmadik értékelési sávba 25 számosállat-egységnyinél kisebb volumenű sertéstenyésztésre vonatkozó kérvényeket, a 180 számosállat-egységnél kisebb baromfitenyésztésre vonatkozó kérvényeket és a 10-100 számosállat-egység nagyságrendű szarvasmarhatenyésztésre vonatkozó kérvényeket sorolják. A negyedik értékelési sávba kerülnek a 100 számosállat-egységnél nagyobb szarvasmarhatenyésztésre irányuló és a 15-75 számosállat-egységnyi nagyságú juhtenyésztésre vonatkozó kérvények. Az ötödik értékelési sávot a szarvasmarhatenyésztésben 10-nél kisebb számosállat-egységnyi nagyságú állományokra vonatkozó kérvények valamint a 75 számosállat-egységnél nagyobb juhtenyé- szetekre vonatkozó kérvények alkotják. A hatodik értékelési sávba a 15- nél kisebb számosállat-egységnyi juhtenyészetekre vonatkozó kérvényeket sorolják. Ha a kérvényező által benyújtott igénylés több értékelési sávba való besorolásnak is megfelel, akkor a legmagasabb prioritású értékelési sávba nyer besorolást, az ismertetett értékelési sávok közül a legmagasabb prioritása az első sávnak, a legalacsonyabb prioritása a hatodik sávnak van. Az egyes értékelési sávokba besorolt igénylések kiválasztása fokozatosan az első sávtól a hatodikig történik, az egyes sávokban a kiválasztást a legkisebb létszámú számosállat-egységtől kezdik. A kiválasztott kérvényezőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a vonatkozó feltételeket teljesíteni fogja. (Forrás: rak) A nyári forróságok alatt az állatok előtt legyen mindig elegendő és megfelelő minőségű folyadék Friss ivóvíz mindig legyen az állatok előtt nélkülözhetetlen szerepe van az ivóvíznek, ennek ellenére a gyakorlatban inkább a takarmányadagok mennyiségére összpontosítanak a tenyésztők. Pedig az állatoknak ugyanolyan fontos, hogy a takarmány mellett mindig megfelelő mennyiségű ivóvíz álljon a rendelkezésükre. A takarmány hasznosulása ugyanis nagymértékben függ az állat folyadékháztartásától, hiszen a szomjazó állatok egyúttal kevesebb takarmányt is fogyasztanak. Különösen a nyári forróságok alatt fontos, hogy ne feledkezzünk meg az állatok ivóvizét rendszeresen, akár naponta többször is kicserélni. Erre elsősorban azért van szükség, mert a nagy melegben felgyorsul a káros mikroorganizmusok szaporodása a vízben, s ezért különösen nagy gondot kell fordítani az itatok tisztántartására is. Az itatásra szolgáló ivóvíz hőmérséklete 10-12 fok körüli legyen, ha ettől alacsonyabb, akkor az állat szervezetének kell plusszenergiát pazarolnia arra, hogy a testének hőmérsékleti szintjére emelje. A túl hideg ivóvíz egyúttal különböző betegségek előidézője is lehet, ugyanakkor a túl meleg víz viszont nem csökkenti kellően a szomjúságot, és szintén hordozója lehet a betegségek csíráinak. (r) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS Az egyes állatfajok szükséges napi folyadékmennyiségére általában az általuk elfogyasztott takarmány szárazanyagtartalma alapján következtetnek. A sertések például egy kilogramm szárazanyaghoz 7-8 liter vizet, baromfi és a juhok ugyanennyi mennyiséghez 2-3 liter vizet igényelnek. Az elfogyasztott víz mennyisége többek között az állatok korától, a takarmány összetételétől, a környezet hőmérsékletétől, az állat fiziológiai állapotától függ. A fiatal állatok például jóval több vizet igényelnek mint az idősebbek, ugyanez érvényes a rendszeresen szoptató anyaállatokra. Több folyadékot fogyasztanak azok az állatok is, amelyeket rendszeres teljesítményre ösztönöznek (pl. a tojástermelésre beállított tyúkok). Az állatok táplálkozásában (Illusztrációs felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
