Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-30 / 123. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 30. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 Az elmúlt 30 év legnagyobb mértékű élelmiszerdrágulása vár ránk, többe kerül majd a tej, a tojás és a hús Mennyiért lakhatunk jól idén? Idén valószínűleg mélyebbre kell majd nyúlnunk a zsebünkbe, ha élelmiszert szeretnénk vásárolni (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű élel­miszerdrágulása előtt ál­lunk. Átlagon felül drágul a hús, a baromfi, a tej és a to­jás. A drágulás oka a bioe- nergia-termelés felfutása, a szárazság, illetve India és Kí­na egyre növekvő kereslete. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kiskereskedelmi árukészle­teknek az elmúlt 30 évben tapasz­talt legnagyobb drágulása előtt állunk - állítják egyöntetűen a nemzetközi agrárelemzők. Az ár­emelkedést alapvetően a világ­szerte felfutó bioenergia-termelés generálja, mert növeli a gabona­félék iránti keresletet. A takarmá­nyárak emelkedése pedig az állat- tenyésztési termékeknél (barom­fi, tej, tojás) is árnövekedést okoz a nagyobb költségek miatt. A bioi­par látványos fejlődése miatt szá­mos elemző már etanolválságról beszél. Felhívják a figyelmet arra, hogy az igényeket gabonából nem lehet kielégíteni, különben további jelentős piaci megráz­kódtatásokra kell számítani. A szlovákiai elemzők szerint a bioe­nergia felfuttatása ugyan jelenleg több hazai termelő számára is ér­dekes lehet, hosszú távon azon­ban gyengítheti a hazai mezőgaz­daság erejét. A világpiaci élelmiszer-drágu-' láshoz hozzájárul az éghajlatvál­tozásra utaló szárazabb időjárás is, amelynek termeléscsökkentő hatása van. Intő jel, hogy a globá­lis gabonakészletek ma harmincé­ves mélyponton vannak. Szlová­kiát ugyan tavasszal szintén soha nem látott aszály sújtotta, azóta azonban sikerült behozni a lema­radást, az elmúlt időszakban ugyanis országszerte jelentősebb csapadék hullott. Hogy a tavaszi aszály miatt számítanunk kell-e valamilyen áremelésre, azt egyelőre nem tudhatjuk. A ter­melői árak növekedését a keres­kedők ugyanis nem mindig építik be az áraikba. Az enyhe tél és a ta­vaszi szárazság miatt idén kisebb termésre számíthatunk a gabona­félék, a kukorica és a cukorrépa esetében is. Ha a mezőgazdaság veszteségei elérik a 10 százalékot, akkor Ivan Oravec, az agrárkama­ra elnöke szerint elkerülhetetlen lesz az áremelés, elsősorban a ke­nyér esetében számíthatunk ma­gasabb árakra. Ezzel párhuzamosan a nemzet­közi porondon az is áremelkedést okoz, hogy Kína és India egyre na­gyobb vevőként lép a piacra. A két ország elsősorban a búza, a kuko­rica, a tej és az étolaj árát növeli, mivel a hatalmas kereslet kielégí­tésére nincs megfelelő kínálat. Bár Kína élelmiszer-termelése bővül, továbbra is jelentős behozatalra szorul zöldségekből és egyéb sze­zonális termékekből. Az ázsiai or­szág összes agrárimportja így a vártnál gyorsabban növekszik: 2001-04 között - 33 milliárd dol­láros értékkel - megkétszere­ződött. Az év első negyedében az Egyesült Államokban az élelmi­szerek átlagárának növekedése 6,7% volt, és ha ez így folytatódik, a legnagyobb árinfláció várható 1980 óta - állítják elemzők. Nagy- Britanniában Kínához hasonló, 6,2%-os élelmiszerár-növekedést tapasztaltak 2007 első három hó­napjában. A Morgan Stanley ada­tai szerint - a dollár átlagárfolya­mával számolva - egy egységnyi kukorica ára 86%-kal emelkedett az első negyedévben tavalyhoz ké­pest. Az étolaj 41, a nyers tej 22,5, a szójabab 32, a kakaó 16, a kávé 23,5%-kal drágult, (vg, mi, t) Brüsszelben nem kifizetődő magányos harcosnak lenni - vallják a visegrádi négyek agrárminiszterei Külön védjegyet kap a lengyel és a szlovák juhsajt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tótmegyer. A visegrádi négyek agrártárcáinak vezetői tegnap egyetértettek abban, hogy az Eu­rópai Unió tagállamaiként össze­fogással hatékonyabb eredmé­nyeket érhetnek el. A tótmegyeri (Ersekújvári járás) találkozón Miroslav Jureňa szlovák, Gráf Jó­zsef magyar, Petr Gandalovič cseh és Andrzej Lepper lengyel földművelésügyi miniszter jóvá­hagyta a tagországok élelmiszer­biztonságának szabályozására és a termékek szabadalmazott meg­jelölésére vonatkozó irányelve­ket. A felek támogatni kívánják a megújuló természetes energia- források felhasználását, és ki­emelten foglalkoztak a mezőgaz­dasági termelőknek nyújtott köz­vetlen kifizetések szabályozásá­val, továbbá a termeléshez kötődő közvetlen támogatás módjára való áttéréssel. Andrzej Lepper és Miroslav Ju­reňa agrárminiszter szerződést írt alá a hagyományos juhsajt for­galmazásáról, az egyiket ezentúl szlovák juhsajt (slovenský oštie­pok), a másikat lengyel juhsajt (oscypek) néven forgalmazzák. Miroslav Jureňa jelentős ered­ményként könyvelte el ezt a lé­pést, mivel a kölcsönös egyezte­tések a két termék regisztrálásá­ról még 2005 decemberében kezdődtek meg és csak most ju­tottak egyességre. „Az EU kereté­ben ma már huszonheten küz­dünk a megélhetésért, a visegrá­di négyeknek közös érdekei, kö­zösen vállalható értékei vannak. Az EU számos kihívás előtt áll, és félelemmel töltenek el bennün­ket a változások. Ezek egyike az uniós agrárpolitika felülvizsgálá­sa. Nekünk sikerült közös állás­pontra jutnunk: azt szeretnénk, ha 2013-ig nem változna a pénz­ügyi politika. Foglalkoztatott ben­nünket a zöldség- és gyümölcspo­litikát érintő reform, félő hogy az új tagországok kisebb mértékben lesznek kedvezményezettek, mint a régebbi tagországok“ - hangsú­lyozta a találkozót követő sajtótá­jékoztatón Gráf József. Andrzej Lepper csatlakozott az előtte szó­lóhoz és osztotta véleményét, mi­szerint a visegrádi négyek mezőgazdászainak bevételei ko­rántsem olyanok, mint a régi ta­gországokban gazdálkodóké. A felek szeretnék létrehozni a ter­mészeti katasztrófák károsultjait támogató alapot. Az elsősorban a lengyel felet érintő sertéshúsproblémához a vi­segrádi négyek valamennyi illeté­kes tárcavezetője elmondta véle­ményét, amelyet végül Gráf József summázott a sajtó képviselőinek. „Jelenleg egyfajta termelési csúcs­ról beszélhetünk. Az orosz export­ra szánt sertéshús megjelent az eu­rópai piacon, más országok sertés­termékeinek kárára, ezáltal csök­kentek az árak. Az európai bizott­ság két dolgot tehet: felgyorsítja az orosz féllel folytatott egyeztetése­ket, tárgyalásokat, vagy előveszik a 15 éve működő sertéshús inter­venciós lehetőségét. A magántáro­lást, vagy az exportot támogathat­nák, nekünk mindkét megoldás megfelel.“ (száz) A tavaly 24 milliárd koronás profitot elkönyvelt Szlovák Gázművek 12 milliárddal támogatja az államkasszát Egyelőre nem emelkedik a lakossági földgáz ára ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) tavalyi, adózás utáni nyere­sége 24 milliárd koronára rúgott, ami 3,6 müliárddal haladja meg a 2005-ös szintet. A profit javulása döntően a cég 2006júliusi szétda- rabolásának (unbundling), továb­bá a pénzügyi műveletekből szár­mazó milliárdos nyereségének eredménye. Az SPP tegnapi közgyűlése egyébként úgy dön­tött, hogy a 24 milliárd koronát szétosztják a részvényesek között, így az állam, mint 51 százalékos tulajdonos több mint 12 milliárd­hoz jut, a fennmaradó részt pedig a másik két társtulajdonos, a né­met Ruhrgas és a francia Gaz de France osztja szét. A társaság csúcsvezetésének tegnapi közlése szerint a közel­jövőben nem tervezik a lakossági földgázár emelését. Éppen ellen­kezőleg, folynak az ún. Senior gá­zártámogatás előkészületei - ide­ális esetben júliustól a 65 éven fe­lüli ügyfelek számára havi 50 ko­ronával lesz alacsonyabb a gázár. A kedvező fejlemény annak kö­szönhető, hogy a korona árfolya­ma folyamatosan erősödik az amerikai dollárhoz képest, s ez semlegesíti a világpiaci energiad­rágulást. Egyébként a gázművek valóban hatalmas nyeresége úgy­sem a lakosságnak nyújtott szol­gáltatásokból ered, hiszen min­den egyes köbméternyi földgázon mindössze 0,174 korona az SPP profitja. További fontos tényező a lakossági földgázfogyasztás folya­matos hanyatlása: 2002-ben még 7,10 milliárd köbméternyi gázt fo­gyasztottunk, 2004-ben már csak 6,53 milliárdot, tavaly pedig csu­pán 6,28 milliárd köbméternyit. A mostani visszaesést azzal magya­rázták, hogy 2006-ban enyhe volt a téli időszak, valamint egyre job­ban terjednek az energiatakaré­kos megoldások. Ennek ellenére nem lehet elhanyagolni a földgáz szerepét, hiszen Szlovákiában a települések közel 77 százaléka (2219 település) gázművesített, ami az összlakosság 94 százalékát érinti - ezzel a mutatóval Szlová­kia Hollandia mellett Európa leg­inkább gázművesített országa. Fontos fejlemény, hogy júliustól liberalizálttá válik a lakossági gázpiac is, ám ez a gyakorlatban - legalábbis egyelőre - érdemi vál­tozást nem hoz, mivel az árak ál­lamilag szabályozottak, így tény­leges árverseny sem alakulhat ki. Philippe Boucly, a gázművek igaz­gatótanácsának tagja közölte, je­lenleg is folynak az orosz Gazp- rommal folytatott intenzív tárgya­lások a hosszú távra szóló gázbiz­tosítás érdekében, hiszen a hazai felhasználás döntő része (6,6 mil­liárd köbméterből 6,5 milliárd) importból származik. Ä tavaly 93,3 milliárd koronás forgalmat lebonyolító társaság 73,8 milliárd köbméternyi föld­gázt szállított, ennek több mint 90 százaléka Csehországba, Ausztriá­ba, Németországba és Olaszor­szágba tartott. A hazai tranzitveze­tékek éves szállítókapacitása 90 milliárd köbméter, ami megfelel az Európai Unió éves gázszükséglete egyhatodának. Egyébként tavaly a tranzit volumene mérséklődött, ami ugyancsak az enyhe tél, továb­bá az orosz-ukrán gázviszály számlájára írható, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elégedetlen hazai vállalkozók Pozsony. A hazai vállalkozók nincsenek megelégedve a Fico- kormánnyal. A vállalkozói kör­nyezet értékelése az idei első ne­gyedévben tovább romlott - de­rül ki a Szlovákiai Vállalkozói Szövetség (PÁS) elemzéséből. A vállalkozók a leginkább negatí­van a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit értékelték. A csak­nem 5%-os visszaesés azt bizo­nyítja, hogy a vállalkozók nem bíznak a kormány által hozott gazdasági döntésekben. (TASR) Kacsa volt a korona fixálása Pozsony. Az elmúlt héten a pénzpiacok által felröppentett hír, amely szerint a szlovák koro­na árfolyamát az euró bevezeté­se előtt jóval korábban fixálnák, nem felelnek meg a valóságnak - állítja Ivan Šramko, a szlovák jegybank elnöke. Szlovákia leg­hamarabb 2009. január elsején vezeti be a közös európai fi­zetőeszközt, az átváltási árfolya­mot így leghamarabb a jövő év közepén állapítják meg. A szlo­vákjegybank a tegnapi döntésé­vel változatlanul, 4,25%-on hagyta az alapkamatot. A jegy­bank megszakította az alapka­mat-csökkentések folyamatát, hiszen márciusban és áprilisban is 25 bázisponttal csökkentették a mérvadó kamatot. (SITA) Eladó a magyar MÁV Cargo Budapest. Míg a szlovákiai vasúti teherfuvarozó privatizálá­sát a Fico-kormány leállította, addig Magyarországon eladó a MÁV Cargo Zrt., a MÁV leány- vállalata, amely az anyavállalat­tal ellentétben hasznot termel. A MÁV Cargo Zrt. privatizációs fel­hívása tegnap jelent meg. Iparági megfigyelők szerint elsősorban környékbeli országok cégei száll­hatnak ringbe a cégért, például azok, amelyek tavaly nálunk pá­lyáztak az itteni szállítási társas­ágra. A vasúti teherszállításban Magyarországon már megtör­tént a piac felszabadítása, azóta meg is kezdte működését néhány magánvállalat, (m, s) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ____________Árfolyam Valuta __________Árfolyam EMU-euró 34,031 Anaol font 50,056 Cseh korona 1,203 Bolgár leva 17,404 Japán ien (100) 20,730 Kanadai dollár 23,288 Lengyel zloty 8,922 Magyar forint (100) 13,647 Svéd korona 3,678 Román lel 10,407 Svájci frank 20,627 USA-dollár 25,191 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,10-35,10 24,36-26,02 1,17-1,23 13,01-14,31 OTP Bank 33,17-34,91 24,53-25,89 1,17-1,23 13,15-14,15 Postabank 33,07-34,99 24,39-25,99 1,17-1,23 11,85-15,45 Szí. Takarékpénztár 33,16-34,87 24,50-25,79 1,17-1,24 13,04-14,27 Tatra banka 33,16-34,94 24,55-25,87 1,17-1,23 13,10-14,18 Dexia Banka 33,15-34,92 24,54-25,85 1,17-1,23 13,29-14,00 Általános Hitelbank 33,18-34,96 24,60-25,91 1,17-1,24 13,11-14,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az ÉpülrrsziqETElök, TETÓfcdök és BÁdoqosok MAqyARORszÁqi SzövETsáqc MEqhívjA: ÉSZAK MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS SZAKMAI NAP ITC SzékhÁz Miskolc, Mínószent tér 1. 2007. jÚNÍus 1. pÉNTek, 9:TO-17:50. Ne SZÍQETElŐdjÖN eI! Leqyen Ön is ott az ÉpülETsziqETElök, TETÓfEdők És bÁdoqosok szaIlmaí napján! A szakmai lórumon a szigetelő-, tetőfedő- és bádogos termékeket gyártó és forgalmazó cégek szakembereivel találkozhat,vásárolhat, köthet üzletet, kérhet szaktanácsot. F.mellclf az új 200f>-os épület tu«- energetikai követelmény-rendszer, magastetők teljes körű >*Á}^jnegoldásai, lapostetők és “aktív tetők” (EVRACT1VE ROOFcr) témakörökben hallgathat előadásokat. A rendezvényen való részvétel és a parkolás Ingyenes. Az előadások szüneteiben ajándékokat sorsolunk ki. A látogatókat vendégül látjuk egy kávéra és üdítőre. Részletes program: www.emsz.hu BP-7-12058-r„ £ ■Tve rO° HORIZONTAL ACTIVITIES INVOLVING SUES

Next

/
Thumbnails
Contents